Part
1 I | Márton templomának tornyában, Mária királyné már régen letörlé
2 I | kontranádorispánt? - kérdezte Mária, anélkül hogy Báthori uramra
3 I | Báthori uram! - sóhajtott Mária.~- Hát mit emlegessek, amikor
4 I | ezek a pozsonyi tolvajok.~Mária királyné megszokta a nádorispán
5 I | mindketten árulóink - szólt Mária, akinek emberismerete özvegységében
6 I | Báthori István uramat, mikor Mária néhány esztendő előtt Magyarországba
7 I | csóválta a fejét, amikor Mária királyné, tégla alakú, fehérre
8 I | Báthori uram? - kérdezte most Mária, összefont kezével, kiegyenesedve
9 I | vendégeit hívta az étkezéshez.~Mária királyné a bicegő, tántorgó
10 I | Magyarország folyóiból), Mária nyájasan, diplomatikus mosollyal
11 II | asszonyt, amilyen szegény Mária királyné volt Pozsonyban,
12 II | mondanivalóra készülődne. Mária már ismerte ezeket a kitöréseket,
13 II | állva bocsánatot kérni. Mária tehát még mindig mosolyogva
14 II | elmulaszthatta a balsors, de Mária mindvégig megmaradott kevés
15 III | egymás között maradtak. (Mária királyné, mióta Orbánc,
16 III | csinálnak rossz üzletet, ha Mária királynénak hiteleznek. "
17 IV | katonáitok! Talán amióta Mária királyné idecsődítette a
18 IV | ezüsttallérjainak, valamint Mária királyné értékes hozományának
19 V | csodálatos komolysággal Mária királyné, amely angyali
20 V | kérkedőt a mi hadainkból?~Mária hümmögött, mint valami öreg,
21 V | ez a huszonegyedik napja!~Mária királyné csendesen felvetette
22 V | ajándékba! - felelt csendesen Mária. - Ha jól láttam, nádorispán
23 V | mert az ezüst evőeszköz Mária pozsonyi udvarában már régen
24 VI | SZÓTÓL?~Már megint csak Mária királyné tanácsát kellett
25 VI | Nem kell félni - mond Mária a körülötte aggodalmaskodó
26 VI | szóval védelmezni kellett.~Mária most bőséges ujjasába nyúlt,
27 VI | ellen" - olvasta tovább Mária királyné, mint valamely
28 VI | a következő mondatokat.~Mária hangja:~- "Egész Magyarországnak
29 VI | házaik, birtokaik után. Mária királyné jól ismerte az
30 VI | gyöngyeinél is. Jól tudta Mária, hogy hívei nyomban elfelejtik
31 VI | hazaszeretetben... - kezdte Mária a nádorispán legnagyobb
32 VI | töröknek, de irtója és Szűz Mária országának örökös védelmezője.
33 VII | kivezetni akartak - kezdé Mária királyné, mintha valamely
34 VII | vagy gyűrűt adhat. A régi Mária nincs többé, mert ellenségei
35 VII | jóságnak virágoskertjét. Egy új Mária királynét ismernek meg a
36 VII | fekete Máriának ideje a fehér Mária után. Mondják meg annak
37 VII | aki most hallott először Mária bosszúterveiről. Hiszen
38 VII | miként akar az imádságos Mária végre bosszút állani az
39 VII | tudna a királyné terveiből.~Mária királyné pedig most benyúlott
40 VII | oldalba verték a sötétben.~Mária megmártotta a lúdtollat
41 VII | tisztelendőségetek előtt - szólt most Mária a Zápolya-követekhez -,
42 VII | meggyőződjenek arról, hogy Mária királyné többet nem ismeri
43 VII | imádságaiban, mert imádkozni tud Mária, de mit csináljanak ők,
44 VII | volt valamely pénzmag a Mária királyné számára. A magyar
45 VIII | is. Mert most már nemcsak Mária királyné és Ferdinánd trónkövetelő
46 X | nincs menekvés - mondogatta Mária királyné, hogy Báthori István
47 X | még sohasem csalatkoztunk.~Mária, itt a küszöbén annak a
48 X | Én király? - mosolygott Mária asszonyos ellágyulással
49 X | kérdezte nyugtalanul Mária.~- A németújváriak arra
50 X | Zágrábból! - kiáltott fel Mária. - Éppen ma tette tiszteletét.~-
51 X | még? - türelmetlenkedett Mária.~- Amennyire hintóvivőim
52 X | van velünk? - kiáltott fel Mária, aki eddigi életében bőven
53 X | azért vannak - legyintett Mária.~- Még sohase verekedtem
54 X | kiáltott fel kezét összecsapva Mária. - Csak nem akar a királyválasztáson
55 X | emberek - felelt gyorsan Mária, mintha komolyan megijedt
56 X | nádorispán uram - szólott most Mária -, különösen vigyázzon a
57 X | sem cselekedte azt, amit Mária, aki csuklyás köpönyegben
58 XIII | darabideig testőrködött Mária királyné mellett, már estére
59 XIII | adhassa át Ferdinándnak Mária királyné levelét. A levél "
60 XIII | gyóntatófülkében állottam Mária királyné háta mögött, aki
61 XIII | előrenyomakodott alsó ajkát. Tehát Mária mégis elment a királyválasztó
62 XIV | arccal járja örökös sétáját Mária, mint valamely szellemalak,
63 XIV | beverte a szél a havat. Mária minden reggel frissen terített
64 XIV | királynak örökké befellegzett.)~Mária szeretett volna mosolyogni,
65 XIV | éjszakákért. Ilyenformán aztán Mária nem is próbált többé mosolyogni,
66 XIV | Dehogyisnem, tudta ezt Mária! Jó gazdasszony létére tapasztalta
67 XIV | minden keserűség nélkül Mária, mert voltaképpen csak most
68 XIV | feneketlen sáncárkok őrzik?~Mária egykedvűséget színlelve
69 XIV | éberségében, mint az emberismerő Mária? Most mindenesetre elment
70 XIV | nevében közli Ferdinánddal.~Mária azonban csak látszólag volt
71 XIV | az is, hogy darabidő óta Mária kettőzött figyelemmel őrködött
72 XIV | fekszik valamely hódomb alatt.~Mária érezte, hogy az esztergomi
73 XIV | orvosság érkezett Pozsonyba Mária királyné házához. Nem más
74 XIV | is rabolt! - kiáltott fel Mária. - Engedjétek Benignát a
75 XV | olvasgatni Urunk Jézusnak és Szűz Mária anyánknak a tiszteletére,
76 XV | Boldogasszony zsoltárait, Mária "Üdvöz légy"-eit találod,
77 XV | a Kinizsiről - mond most Mária, és humanista tanáraira
78 XV | el a szenvedő lelkeket.~Mária a márványarcú Benignát figyelte.
79 XV | aludni tudjál? - kérdé most Mária.~- "Mikor le akarsz feküdni
80 XV | megvetett és az üldözött Benigna Mária lábainál ült, és utolsó
81 XV | testi és lelki kínjaid!~Mária királyné a hosszadalmas,
82 XV | futott el a nyulacska... - Mária a végtelennek tetsző téli
83 XV | titok körül tapogatózna.~Mária borzongott attól a különös
84 XV | szó: futni kellett - mond Mária, mintha valamely régi emléket
85 XV | Zápolya karmaiba került?~Mária összekulcsolta a két kezét,
86 XV | újabb megtörését várta. Mária azonban gyors elhatározással
87 XV | nem dobott a szalmazsupra. Mária talán még sohasem érezte
88 XV | férfiszag van a házban - ismétlé Mária felemelkedve fektéből. -
89 XV | királyné lelki kínjaihoz.~De Mária ügyet sem vetett most már
90 XVI | XVI. MÁRIA UTOLSÓ TALÁLKOZÁSA JÁNOS
91 XVI | éjféli órájában? - kérdezte Mária, és hangját igyekezett lemérsékelni
92 XVI | özvegységem bús napjait - felelt Mária, és kezét még mindig nem
93 XVI | ördög használ! - kiáltotta Mária, mintegy a maga megerősítéséül,
94 XVI | Átkozódásaidat megszoktam vala, Mária. Az átok csak akkor fogan
95 XVI | elmond vala mindent, amit Mária meggyőzésére kigondolt.
96 XVI | Magyarországon. Sokszor mondád, Mária, hogy szeretett Magyarországodért
97 XVI | mozdulna, lehajolt a trónusról (Mária trónusáról), és szokatlanul
98 XVI | egyenrangú vagyok veled, Mária. Nem mondhatod, hogy nagyon
99 XVI | királynémmá akarlak tenni.~Mária megrettenve nézett a feléje
100 XVI | hittem benned - mond most Mária hátrálva.~- De hát mily
101 XVI | hangja a felindulástól.~Mária komoly szomorúsággal intett.~-
102 XVI | imádságaimat meghallgatják.~- Mária! - riadozott János király. -
103 XVI | főpapjaim segítségével!~Mária erre már nem felelt. Mint
104 XVII | számkivetettek életébe.~Mária királyné azonban jóformán
105 XVII | fogok halni! - mondá ekkor Mária, amikor egymagában bejárta
106 XVII | másként határoznak vala Mária sorsáról. Nekik még szükségük
107 XVII | be.)~Halni vágyó özvegy Mária kipillantott a zúzmarás
108 XVII | a zsidólakta határszélen Mária királyné "kormánybiztosai"
109 XVII | vissza kell adni a zsidóknak.~Mária a trónusszékben üldögélve,
110 XVII | uzsorakamat? - kérdezte biztosait Mária.~A biztosok igen természetes
111 XVII | pénzkölcsönzők is? - kérdé Mária.~- Ez a törvényes, ez a
112 XVII | nehéz lehetett eldönteni. Mária türelmesen hallgatta szavaikat -
113 XVII | Miféle könyv ez? - kérdezte Mária.~- Ez az a könyv, amelyből
114 XVII | lutheránusokról egyformán.~Mária hallgatott. Minek mondta
115 XVII | szegény zsidók üldözését?~Mária lángoló arccal hallgatta
116 XVII | részesülnek, mint eddig.~Mária királyné észrevette, hogy
117 XVII | hercegnőnek mindig kellett a pénz.~Mária most már nem is csodálkozott,
118 XVII | Pénzt hoztál? - kérdezte Mária udvarmesterét.~Mire az két
119 XVIII| egykedvű bátyám? - kérdezte Mária komoly kétségbeeséssel.~-
120 XVIII| semmit? - csóválta fejét Mária.~- Nem kapott emberfia egy
121 XVIII| felesége igazmondásáról.~Mária nagyot hallgatott, mintha
122 XVIII| hagynak cserben! - dobbant fel Mária a nádor szavaira felfűtötten.~-
123 XVIII| sűrűbben özönlik el vala Mária ajkait, úgyhogy még a kipróbált
124 XVIII| akinek nincs pénze. Míg Mária a piactér túlsó oldalán
125 XVIII| nem tudnak vala hitelezni.~Mária a nagy lármára végre kikukkantott
126 XVIII| valamennyien az utazó felé sietnek, Mária is felismeri a jövevényt.
127 XVIII| panaszolá kétségbeesetten Mária. - Csak az kell, hogy Zápolya
128 XVIII| veretném a gazembereket!~Mária hirtelen betoppant a tanácskozó
129 XVIII| megbocsátani a lutheránusoknak!~Mária nem felelt. Tudta ő azt,
130 XIX | oklevél sem jött meg, úgyhogy Mária ezen írás hiányában még
131 XIX | martaléka lesz előbb-utóbb Mária, akkor aztán elvághatja
132 XIX | a pálma, mondja a latin. Mária talán akkor lett legerősebb
133 XIX | van a király? - kérdezte Mária visszafojtott lélegzettel.~
134 XIX | Pozsonyban?! - kiáltott fel Mária, de nyomban megbánta, hogy
135 XIX | munkája volt. Látván ezt Mária, elolvasás nélkül összegöngyölítette
136 XIX | őkelmének is jó napja - mond Mária, aki bizony nem felejtheté,
137 XIX | Ferdinánd távol lesz! - szólt Mária lesunyított fejjel, és titkon
138 XIX | Csak azért kérdem - mond Mária -, mert eddig is elnököltem
139 XIX | ügy érdekében.~Ilyen volt Mária. Az imént még azon törte
140 XIX | mondta igen egyszerűen Mária, mintha évek óta üzleti
141 XIX | emberei. A testőr kapitányok.~Mária csak akkor látta a veszedelmet,
142 XIX | mondogatta ezt a nevet magában Mária, mintha meg akarna barátkozni
143 XX | királlyá tegyelek" - írja Mária Ferdinándnak, amikor Cserni
144 XX | akik természetszerűleg Mária pártján vannak, mert hiszen
145 XX | kell őket csapolni - mond Mária, és a szíve olyan megelégedetten
146 XX | öregek, nagyfejűek tanácsa.~Mária lelkesedve nézett a hajósra.~-
147 XX | féktelen szerelem is, amelyet Mária királyné iránt érzett. Tudott-e
148 XX | királyné iránt érzett. Tudott-e Mária erről az olthatatlan szerelemről?
149 XX | meggyógyítson végzetes szívbajokat - Mária szenvedéseit egyszerűen
150 XX | mértékben fokozatosan gyógyult Mária az 1527-i tavaszon boldogtalannak
151 XX | Egy sápadt kísértet járt Mária nyomában a pozsonyi házban...
152 XX | nyomában a pozsonyi házban... Mária néha a tükrébe nézett. Igen,
153 XX | könnyek gyógyították valóban Mária beteg szívét, nem pedig
154 XX | Vischernek, a hallopónak!~Mária tükrébe mosolygott. Ennél
155 XX | Podvinyayra, aki behálózta Mária királyné jóakaratát apró,
156 XX | volna végre örök szerelme, Mária királyné körül.~ ~
157 XXI | népes volt ez a korszak.~Mária királyné egy napon csak
158 XXI | menyasszony voltam - töprengett Mária.~- Budára kell menni, ahol
159 XXI | közeledett végzete felé.~És Mária valóban útra kelt. De nem
160 XXI | mintha nem jobban tudta volna Mária mindenkinél. Ő küldte Szalaházyt,
161 XXI | csak várjunk tovább - mond Mária, amint hátrafont kézzel
162 XXI | ez a gyerek! - emlegette Mária borzongó babonával a germán
163 XXI | imádkozott, írt, lelkendezett Mária; veszélyes a földi pondró,
164 XXI | egész mulatozást, jelenti Mária özvegy királynénak:~- Ferdinánd
165 XXI | gyötrelmeknek, szenvedéseknek. Mária királyné ekkor volt "nő"
166 XXI | templom kövezetét.~Ez volt Mária búcsúja Magyarországtól.~(
|