Part
1 I | kérdezte fújtatva Báthori nádorispán, akinek az ország "három
2 I | könnyeit, mert tudta, hogy a nádorispán pontosan szokott megérkezni
3 I | megérkezni a pénteki ebédhez. A nádorispán azonban nem sokat törődött
4 I | mindennap volt dolga Máriával.~A nádorispán tehát betegsége miatt dagadozó
5 I | után. Bizony, ha nem volnék nádorispán, nem tudnék mihez fogni
6 I | Mária királyné megszokta a nádorispán panaszait, hisz mindennap
7 I | egybehívott "Rákosra" - dörmögte a nádorispán, amikor az egyik zöld dolmányos
8 I | előtt jó barátai, hogy a nádorispán éjjel-nappal részeg. Lehet,
9 I | arca elé a sisakrostélyt. A nádorispán nem ivott, mert keserves
10 I | szürke szemével megállván a nádorispán előtt.~Az pedig így felelt
11 I | királyné a bicegő, tántorgó nádorispán hóna alá nyúlt. Báthori
12 I | a fejét.~- Menjünk már, nádorispán uram, az urak várnak az
13 I | várja a februárt.~Miután nádorispán uram emígy kifejezést adott
14 I | felelt az ajtó felé lépvén a nádorispán. - Én már csak megmaradok
15 II | a vendég.~Mióta Báthori nádorispán uram nem bírta a lábát,
16 II | mire a királyné őfelsége a nádorispán karjába kapaszkodva megérkezett.
17 II | mikor a vele szemközt ülő nádorispán szemei forogni kezdtek,
18 II | meg?~- Tudjuk - felelt a nádorispán, és a hallevest úgy megkavargatta,
19 II | azóta Pozsonyba hirdeté nádorispán uram - szólalt meg a veszprémi
20 II | mosolyára még sötétebb lett a nádorispán arca. Az a háromszögletű
21 II | mindig mosolyogva fordult a nádorispán felé, és halkan így szólt:~-
22 II | dugta oly mélyen tányérjába nádorispán uram az arcát, mintha csak
23 III | zsoldjában áll és kémkedik, a nádorispán megengedett magának egy
24 III | Oláh Miklós mosolyogtak a nádorispán szavain. Ki tudná, mire
25 III | el nem kergették őket.~A nádorispán felállott. A gyaloghintók
26 IV | péntekről, hogy Báthori nádorispán sehogy se juthasson el a
27 IV | farkasbőr bundákba burkolt nádorispán uramat a havas, locspocsos
28 IV | Sibrik! - kiáltott fel a nádorispán, amikor a gyaloghintót megeredni
29 IV | embereké.~- Utol kell érni a nádorispán úr hintóját! - parancsolta
30 IV | alkalmas szavakkal.~A nádorispán nagyot hallgatott a bundagallérban.
31 IV | kergetnek - mondá a jóindulatú nádorispán, és hintóvivőinek szemügyre
32 IV | felelt kényelmetlenül a nádorispán, amint a tumultus az utcákon
33 IV | nevetnek mohos öreg fejeddel, nádorispán uram, a hátad mögött. Fogatlan
34 IV | István uram, a mindent tudó nádorispán, annak a hadüzenetnek a
35 V | született burokban - dörmögte a nádorispán, amikor az egyre sokasodó
36 V | Nyírbátorban szegődött a nádorispán szolgálatába. - Az egészségünk
37 V | zsoldos német megmutatkozik.~A nádorispán szavaira éppen a híres pozsonyi
38 V | a lábam bírja - szólt a nádorispán, amikor ólomszínűvé vált
39 V | ablakán át tanúja volt a nádorispán önfeledkezésének, kiugrott
40 V | kérdezte a halálsápadt nádorispán, amint hóval ledörgölt,
41 V | tartott volna a királynétól nádorispán uram, mint az otthoni feleségétől.
42 V | min mulatnak? - kérdezte a nádorispán az ablak mellett magas széken
43 V | bocsánatot kérni tőlük!~- Hát ha nádorispán uramnak már olyan terhére
44 V | Mária. - Ha jól láttam, nádorispán uram ebédezőhelyén is fekszik
45 V | pedig olyan messzire volt a nádorispán uramtól, mint akár a másvilág.
46 V | egy lámpás?! - kiáltotta a nádorispán, amikor Szapolyai nagy aranypecsétes
47 V | torkukon maradék borukat. A nádorispán úgy nézett maga elé, mintha
48 V | őfenségétől hoztam levelet nádorispán uramnak.~- Csak adja át
49 V | őfensége valóban nem bánja, ha nádorispán uram mindennap agyonver
50 V | járván, valóban elérkezett a nádorispán székéhez, ahol az magas,
51 V | spanyolországi herceg!~A nádorispán félig-meddig ugyancsak szélütött
52 VI | keserves magyar, mint a nádorispán a számkivetésben, amikor
53 VI | hatan-heten - dünnyögte a nádorispán, aki amaz ablakhoz vezető
54 VI | hazaszeretetben... - kezdte Mária a nádorispán legnagyobb ámulatára, akinek
55 VI | követnek hátat fordítva a nádorispán.~Ám az erdélyi pallérozott
56 VI | kirablása miatt.~Báthori nádorispán nem tudott mindjárt felelni
57 VI | szavába vágott:~- Türelem, nádorispán uram, mi sem mondtuk ki
58 VII | rajtadon kívül - dörmögte a nádorispán Nádasdy Tamás fülébe. -
59 VII | Nádasdy Tamás, miután a nádorispán a csákánya boldogabb végével
60 X | aki hitvestárs hiányában nádorispán urammal öletem meg magam,
61 X | Pozsonyig lehetett hallani. A nádorispán homlokát mindig ellepte
62 X | sohasem tett le válláról.~A nádorispán dagadt lábait nézegette,
63 X | Magyarországon - felelt a nádorispán. - A korona örökségben járt.
64 X | az egész világon - mond a nádorispán, és olyan egykedvűség mutatkozott
65 X | fejfájásról panaszkodnak.~A nádorispán hümmögött.~- Mindenki velünk
66 X | párton vannak, mint én.~- Nádorispán uram? - kiáltott fel kezét
67 X | uram, a főítélőmester.~A nádorispán csak a fejét csóválta. Magyarországon
68 X | helyett - dörmögte csendesen a nádorispán. - Aki a mohácsi csata után,
69 X | Megnyugodott-e ebben a nádorispán? Mindenesetre elhallgatott,
70 X | Ferenc-barátok kolostorában. A nádorispán andalogva figyelt a hírnökre.~-
71 X | Krisztus öt sebére kérem, nádorispán uram - szólott most Mária -,
72 X | vetette magát. - Csak a nádorispán meg Révay uram jól beszéljenek
73 XI | KIRÁLYT VÁLASZT~Báthori, a nádorispán, rövid csákányával ott állott
74 XI | németek, akiknek bíráját a nádorispán már régebben ismerte. Leereszkedett
75 XI | kutyák! - méltatlankodott a nádorispán. - Egyszer van királyválasztás
76 XI | szekered rúdját? - kérdezte a nádorispán a kapualjban a bús magyart. (
77 XI | nagy búbánat a szívnek.~A nádorispán, bár az érzelgés nem volt
78 XI | zárda nagy kápolnája felé, a nádorispán még ki sem törölte a könnyet
79 XI | hangos szóval kiáltozza a nádorispán nevét, amikor az szemtől
80 XI | Nono - óvatoskodott a nádorispán csendes örömmel. - Az adók,
81 XI | szokásos ceremóniákat. A nádorispán a szószékre lépett, és az
82 XI | rogyadozó szívnél.~Hát a nádorispán lelkénél volt.~Régen fontolgatta
83 XI | első padsorból hallgatták a nádorispán beszédét, kényelmetlenül
84 XI | emelt trónusára - felelt a nádorispán a közbeszólónak, akinek
85 XI | Szalaházy összesúgtak:~- Nádorispán uram sem tudja már a maga
86 XII | feleségének mondhatta el a nádorispán a pozsonyi számkivetettségben
87 XII | a pokol tornácában is. A nádorispán bozontjait most Tomori Lőrincre
88 XII | dördült fel most megint a nádorispán hangja.~(Brodarics ezalatt
89 XII | senkit nem akarnánk.~Miután a nádorispán egy jó kehelynyivel felhajtott
90 XII | farkas - mormogta magában a nádorispán, és ellenségeire, Szapolyaiékra
91 XIV | elválasztott" királya, Báthori nádorispán uram megtanult járni, az
92 XIV | egészségüket. Így járt a nádorispán is, amikor véleménye szerint
93 XIV | aki kiruházza, feldíszíti nádorispán uramat, amikor az új magyar
94 XIV | színlelve hallgatta végig a nádorispán szavait.~- Ez a bizonyos
95 XVIII| a belső megalázkodás.~A nádorispán Bécsből jövet egyszerre
96 XVIII| maradottak közül - dörmögött a nádorispán. - Vagy nagyon kemény dió
97 XVIII| merjünk hazajönni - felelé a nádorispán.~- Itt van például az én
98 XVIII| szerint - mond komolyan a nádorispán, mint aki meg van győződve
99 XVIII| úgyhogy még a kipróbált hűségű nádorispán is jónak látta darabideig
100 XIX | az okmányt.~- Ez majd a nádorispán úrra tartozik. Legyen őkelmének
101 XX | már jól előrehaladtak. A nádorispán gyaloghintója mindennap
102 XX | mond most hirtelen Báthori nádorispán uram, és mintha csak véletlenből
103 XX | lutheránusokat sem! - mond a nádorispán, és kerekre nyitotta nagy
104 XXI | Magyaróvár - kinyitotta Báthori nádorispán. Győr, Szentmárton, Komárom,
105 XXI | közelgett, hogy átvegye és a nádorispán segítségével fejére illessze
|