100-barat | barcs-csizm | csoda-elrag | elrej-felko | felle-gyotr | gyogy-horda | hordj-kapko | kapna-kisze | kiszi-legen | legfe-megje | megjo-nappa | napto-panas | pance-sibri | siess-szona | szono-tudom | tudos-verne | vero-zuzma
bold = Main text
Part grey = Comment text
1 XIII | hűségesen megérkezett vala a 100 000 aranyforintról szóló
2 XI | az ország trónusára az Úr 1301-ik esztendejében Károly,
3 XIII | királyválasztás után, december 17-én nagy zörgés, dörgés,
4 XXI | búcsúja Magyarországtól.~(1930. Óbuda)~ ~
5 XXI | határt. Éppen tegnap, július 31-én - mond Anna örvendezve,
6 XIII | hogy a zsidók egyelőre csak 50 000 aranyat fizetnek ki
7 VI | rénes forintokkal (darabját 75 krajcárba számítva), amikor
8 XI | ez is bűntudatot okoz.~- Aba, Zsigmond és Albert királyaink
9 I | lengyelországi Skvargán. Szepesben, Abaújban Szapolyai hamis garasaival
10 II | Őkelme azonban egyenesen Abaújnak vette az útját, mégpedig
11 II | borított hegyláncolatnak, amely Abaújt Zempléntől elválasztja.
12 XI | a gyermeke, és így volt Abával is, aki Szent István másik
13 XV | elfelejtettem.~A komor öregasszony abbahagyta az imádságoskönyv forgatását,
14 XIII | voltak. Az osztrák tisztek is abbahagyták a folytonos ügyelést a két
15 XIX | piactér szemközt levő házának ablakában látja, hol bajuszát és szakállát
16 XVIII| összefutamodott a királyné házának ablakai alatt, és ott nagy lármával
17 V | vigyázott arra, hogy ebédlőjének ablakaiból ne szóródjon mulatozást,
18 XIV | boltíves folyosó ablaktalan ablakain beverte a szél a havat.
19 VI | és a gazdag pékleányok ablakbeli kíváncsiskodásait leánykéréssel
20 XVIII| tanácsosokkal, az egyik ablakból nézték, hogyan tárgyalnak
21 VI | dünnyögte a nádorispán, aki amaz ablakhoz vezető lépcsőkön foglalt
22 XVI | keresztülment a szobán, egészen az ablakig, ahol ama magaslatra épített
23 VI | királyné magas székét (ott az ablakmélyedésben, ahol legjobban szeretett
24 I | hógolyóbist gyúrván, éppen azt az ablakot vette célba, amelynek földszintes
25 XIV | óra. A boltíves folyosó ablaktalan ablakain beverte a szél
26 XII | elfogyván a lovuknak hozott abrak, ugyancsak útnak induljanak
27 IX | is elgyönyörködnek vala ábrándjaikba merülten), amikor a trónusról
28 VIII | való börtön vagy pedig az ábrándozó nélkülözés növel az emberek
29 IV | és száz ajkam~ volna acélhanggal,~mégsem bírnám előadni~
30 XIV | borzalmas éjszakára, amikor acélszíve megtagadta az engedelmességet,
31 II | került, aki még akkor sem adá vissza azt kezéből, amikor
32 XIX | volt, mindig mozgott az ádámcsutkája, mintha magában beszélgetne.~-
33 I | keselyűarcával meg a nagy ádámcsutkájával a minap még a hitehagyott
34 XVI | bővelkedő Tószeget, Köcskét add vissza nekem, a köcskei
35 XIII | kérte, hogy személyesen adhassa át Ferdinándnak Mária királyné
36 XVI | került, amelyet másodszor nem adhatnak a Szapolyaiak semmiféle
37 XIII | semmi alapos választ nem adhatok, hanem gondolkodóidőt veszek
38 XII | régen a pogányé!~- Nem is adjuk neki feleségül a királynőnket! -
39 VI | éppen az augsburgi Fugger adogatott pénzkölcsönöket Ferdinándnak,
40 II | Lőcse és Szeben városok adóiból, valamint egy mezei ágyút,
41 III | jövedelmeit, jószágait, adóit teljes hatalommal és tekintéllyel
42 XIX | állás nélkül.~- No majd adok egy ajánlólevelet, kedves
43 VII | írás nem volt más, mint egy adománylevél, amelynél fogva az áruló
44 II | írnokok kiállították neki az adománylevelet János, Isten kegyelméből
45 XVII | bíráskodhat, jószágokat adományozhat, akár harminckét jobbágyteleknél
46 VII | törődött senki a Révay uramnak adományozott elég tekintélyes Somogyi-birtokokkal (
47 XII | Kristóf az úr, amíg Zápolya adósa... Sztrecsény a minap került
48 XIV | sikerülhetne, ha nem volnánk adósai a jó pozsonyiaknak, akik
49 XII | törvényes nádorispánnak nem adtak szót a közügyekben. Legfeljebb
50 XIX | akkor volt pénze, ha én adtam neki. Rauber püspök úr meg
51 XII | vagyunk, vagy pedig örökséget adunk át Ferdinándnak? - dördült
52 III | kiáltott fel Pekry Lajos, mint afféle régi világbeli budai ember,
53 V | a szegénység ellen való áfium néked kötélre, Jankula!~
54 I | koronát a fejedelmi női ág révén örökölték a magyar
55 XVII | Eleinte a vörös szakállú ágált a maga igaza mellett. Őt
56 VIII | vért: két felemelt farkú, ágaskodó egyszarvúval? A farkassal,
57 IX | cseh követek nyújtózkodtak, ágaskodtak, fejükkel ide-oda integettek,
58 X | maga mellé a királyné, mert aggodalmait, szorongásait nem szerette
59 XXI | együtt. Csak jönne már egy aggodalmas lovas, egy elsavanyodott,
60 III | égboltozat, amely alatt aggodalmasan hajtják le fejüket a nyájak),
61 XII | családi vagyon csak megmarad - aggodalmaskodott az előbb említett szenátor.~-
62 III | sóhajtott fel őszinte aggodalommal Brodarics.~- Ki lesz a lelkiatyjuk,
63 XIII | egész kereszténység miatt aggódik, amely kereszténységet romlással
64 XI | szokás, hogy a korona női ágon át örökölhető. Ez történt
65 XV | Aztán következnek Szent Ágoston doktor imádságai, amelyek
66 XII | magyarral se lehetett volna zöld ágra vergődni: már éppen kifeszítette
67 V | hamarább hazakerüljön innen az ágyába vagy a műhelyébe, mert ahogy
68 XV | angyalodnak egy »credó«-t: térden, ágyad előtt. Aztán felemeled kezed,
69 XV | Mikor le akarsz feküdni a te ágyadba - olvasta Benigna az imádságoskönyv
70 XVI | A náddal, hallal, fekete agyaggal, homokos földdel, bár néhol
71 XIV | látta el a vázsonyi zárdát: Agyaglikot azzal a feltétellel ajándékozá
72 XV | ülnek szemrehányásokkal az ágyam szélére, mert az én buzgó
73 XVI | hirtelen bevetette a királyné ágyát, mint jó szövetségeshez
74 X | a halovány csillagoknál ágyba vetette magát. - Csak a
75 XIII | hogy a német zsoldostiszt agyonnyargalt egy lovat, de Bécsben volt,
76 V | azt tudja, felséged, hogy agyonvágtam egy kérkedőt a mi hadainkból?~
77 V | nádorispán uram mindennap agyonver egy-két katonát. Döglésre
78 V | áruló lett, Báthori uram? Agyonverdesi Ferdinánd katonáit? Ez a
79 II | szénaboglyában. Ha Perényi uramat agyonverik Eperjesen az ezer pengő
80 XVII | se láttam, mégis csaknem agyonvertek az erdélyi vajda úr legényei,
81 V | tizennégy katonát pedig agyonverték.~Eddig tartott a morva zászlós
82 V | V. NE SZEGEZZÉTEK KI AZ ÁGYÚKAT!~- No, hát Ferdinánd úr
83 XII | nemcsak kifosztott várait ágyúkkal és egyéb kellékekkel felszerelje,
84 V | ott állott égő kanóccal az ágyús katona. Hiszen amúgy sem
85 X | reggelre megtisztuljanak az agyvelők. Itt-ott verekedőket békített,
86 IV | A vérfellegmentes tiszta agyvelőt, a vér nyugodalmas csörgedezését,
87 III | tolvaj, ki megbánta tettét. Ah, ilyenkor mit sem használ
88 XVIII| mögötte elmaradozni az úton. Ahány erdőcske volt, alkalomnak
89 VIII | kacsintott a kocsmáros felé, ahányszor kiürült vala a "kém" söröskancsója.~-
90 IX | mindig olyan mozdulatlan és áhítatos volt, mint az imént az imazsámolyon,
91 V | festett király" kinevezéseit áhítozza?~Mindaddig kiáltozott az
92 IX | készülődnének, különösen az alsó ajak volt nyitva, mintha a király
93 I | nyugtalankodik amaz ötezer tallérnyi ajándék harmadik részletének az
94 XIV | aki, miután már a maga ajándékaiból kifogyott, azoknak a holmijából
95 XI | vesztegetésekre, kocsikenőcsökre, ajándékokra; többe került a királyság,
96 XX | királyné konyhájának küldött ajándékokról megfeledkezne. Még május
97 XIII | vágják az ember fejéhez az ajándékot, kétszer is meg kell azt
98 XIV | Agyaglikot azzal a feltétellel ajándékozá nekik, hogy számára a legtudósabb
99 XVI | királyoknak ama szokásait, hogy az ajándékozás a legjobb lakat a habzó
100 V | a nádorispánon kezdi az ajándékozást Ferdinánd cseh király úr,
101 XIV | kifogyott, azoknak a holmijából ajándékozgatott, akiknek még volt valamijük.
102 XVIII| helytartó, és tehet-vehet, ajándékozhat, igazságot adhat, mint akár
103 XIV | aranykeresztű, piros miseruhát ajándékozott, hogy lelki üdvösségéért
104 VII | a legfőbb ítélőmesternek ajándékozták vala? Az már csak a Holdban
105 VII | Ferenc nádori ítélőmesternek ajándékozza. Az írás Borbála napjáról
106 VII | mindenképpen gyanús fiatalember ajánlkozott nyomban, hogy bécsi utazásukba
107 XIX | az új tanácstól, most már ajánlóleveleket osztogat sohasem látott
108 XIX | nélkül.~- No majd adok egy ajánlólevelet, kedves gróf, az ausztriai
109 XV | Úristenség, a te kezeidbe ajánlom lelkemet! Valaha gazdag
110 XIX | legnagyobb bajok között ajánlottak neki egy embert, bizonyos
111 XIV | akart, két ránc támadt az ajka körül, mint valami öregasszonyén,
112 XII | amelyek a hercegpüspök ajkairól hangzottak Ferdinánd megválasztása
113 IV | Ha száz nyelvem és száz ajkam~ volna acélhanggal,~
114 V | Zápolyához - mond a királyné, ajkán ama szűzies, de okos mosollyal,
115 XIII | mindig előrenyomakodott alsó ajkát. Tehát Mária mégis elment
116 XVII | Gáspár Sopronból: német ajkú nemesemberek, akik a zsidólakta
117 XVI | fordult a szomszédos szoba ajtaja felé, csak a küszöbről intett
118 XI | barátok klastromának keskeny ajtajában, amelyen egyszerre csak
119 XVI | kereketörött Magyar Benigna ájtatosságait hallgassa.~De Benigna nőstény
120 XIV | pozsonyi régi ház előtt, hogy ájtatosságára, védelmére, szolgálatára
121 XIII | hírekre hagyta abba mindennapi ájtatosságát Ferdinánd; az aranyaknak
122 VII | boroskupát az asztalra, nagy ajtócsapással kiment a szobából, ahol
123 XV | megállott. Benigna ellenben az ajtóhoz lépett, mintha így hatékonyabb
124 VII | fel nyíltszívűen az ebédlő ajtói, amikor a sekrestye csengettyűje
125 XV | éjszakáján a visegrádi várba ajtókat felnyitni, ládákat feltörni,
126 XVI | eseményeket.~Fáradtan állott az ajtóküszöbön, mintha többet innen elmenni
127 III | gyaloghintók emberei az ajtónál álltak. Pénteki ebéd után
128 XV | hogy Zápolyának mindig ajtót mutattam, amikor a közelembe
129 XIV | hiszem, hogy Pozsonyban csak akad egy szabó meg egy ötvös,
130 X | paripa is néha az utolsó akadály előtt. Töprengve ráncolta
131 XIV | látszani.~- Hát most már semmi akadálya sincs annak, hogy Báthori
132 X | A verekedést senki sem akadályozhatja meg, ha a bor így rendelkezett.
133 XVIII| sem tudta elhinni, hogy akadjon olyan király is, akinek
134 XIII | beszélhette el, ahol mindig akadnak jámbor emberek a mesemondások
135 II | felvidéki bölcsesség. De hátha akadtak még olyan magyar urak is,
136 XIX | asszonyt, valamely másvilági akaratból mindig egyet-egyet emeltek
137 III | bátorságát, gonoszság szülte akaraterejével, kegyetlenséggel határos
138 XX | megáll a kapu előtt, mint akárcsak a régi időben. Brodarics
139 XI | lett, pénztelen lett, mint akárki a választói közül, akik
140 VIII | az övé a magyar korona.~Akármennyi fizetsége is volt a kémnek
141 XI | szerszámok csörgetésével akarnának tüntetni a királyválasztók.
142 XII | innen elengedni senkit nem akarnánk.~Miután a nádorispán egy
143 XVIII| külön-külön is megnyerni akarták volna fizetőmester tetszését.~-
144 III | hiteleznek. "Amely percben akarunk, akkor megyünk férjhez a
145 XIX | rokonai, a Habsburg fik, akikért életét feláldozta. Teher
146 XXI | más jövendőmagyarázóknak, akikkel népes volt ez a korszak.~
147 XI | vitézlő Szvetloveczky Burián, akinél zálogba tette Zsolna városát
148 VII | Horváth, a főétekfogó mester, akire Nádasdy hirtelen rávillantotta
149 XVIII| mintha valóban ő volna az, akivé János király tette: Veglia,
150 VII | zálogba ne tartsák, ami akkorában szokásuk volt a bécsi vendéglősöknek,
151 X | karddal az oldalán csaknem akkoráig járta a várost, a december
152 VII | bocsát. És kardjára mindig akkorákat ütött a vaskesztyűs kezével,
153 VII | mintha valamely ünnepélyes aktushoz készülődne az urak pedrőitől,
154 XII | felemelte. - Nem állhatom alacsony, száraz termetét, sem asszonyos
155 XVI | királyné felé nyújtotta. Vérrel aláfuttatott szemei falánkan tapadtak
156 VII | értékeit, vagyonait egy aláírásával ezentúl Révay Ferenc nádori
157 I | utat, akármilyen paripát ad alájuk Ferdinánd, cseh király őfensége,
158 XVI | gallérjaikkal magasabb testi alakot adnak vala az apró termetű
159 IX | illesztett kezek olyan liliom alakúak voltak, mintha még sohasem
160 XVI | és igaz férfiak eldobott alamizsnáin éldegélő here! Mely szavakat
161 XVIII| fogadjátok el a pénzt, az alamizsnát! - buzdították a polgárok
162 XI | feleségül, s ezen a rokonsági alapon lett harmadik királya a
163 XIII | lehessenek. Én most nektek semmi alapos választ nem adhatok, hanem
164 XXI | megszokta, amikor mélyen, alaposan elgondolkozott.~- Tizenkét
165 V | érzelmeit ködös vagy közömbös álarc mögé téve, nyugodalmasan
166 V | nevetett, ki nem: a sötétség álarcot borított az asztal fölé,
167 XIV | nekitüzesedett ló felbukott alatta, és Horváth uram nyakát
168 XVI | fogadtatásra számított legelső alattvalójától, az özvegy királynétól -
169 XVI | vagyok, és ha akarom, te alattvalóm vagy. De én királynémmá
170 XIV | faragtatott Benigna, és alávésette a verset:~Hős Kinizsit,
171 XV | zsoltárt - indítványozta alázatosan.~A királyné lábával toppantott.~-
172 VIII | viaszpecsétje se nem fehér, mint az alázatosság, se nem zöld, mint a békeszerető
173 XIII | úrnak?~András prépost papos alázattal felelt:~- Ugyancsak segedelmet,
174 IX | szomszédjának szerencsét, üdvet, áldást s őszinte barátsága mellett
175 XXI | szenvedett ifjú király, és áldd meg bűnbánó nemzetedet,
176 XV | valamely kígyó a kiszemelt áldozatát. A királyné érezhette e
177 XV | Igaz, hogy nagy vagyonokat áldozott zárdák felállítására, ahová
178 XIX | a tanácsnak lesz elnöke, alelnöke az alsó-ausztriai kancellár,
179 VIII | érnek semmit?~- Azok mind alföldi rongyosok. Egyiknek csak
180 IV | szálára, jól vigyázzon minden álgyújára, jól vigyázzon a maga nagy
181 XIII | pozsonyi királyválasztás alkalmából. Szemügyre kellett venni
182 XIII | meggátlására foganatosak és alkalmasak lehessenek. Én most nektek
183 II | hogy újabb beszédre adjon alkalmat az indulatos nádornak, ilyenformán
184 I | üldözé, lábai megdagadván, alkalmatlanok lettek a járásra, boszorkánynyomás
185 XXI | meghaltak azóta, nem volt alkalmuk többé jóvátenni bűnüket.~
186 XVII | aki nyilván maga kezdte alkalomadtán a verekedést. A harmadik
187 IX | tolmáccsal folytatjuk egy más alkalommal.~A János király követei,
188 XVIII| úton. Ahány erdőcske volt, alkalomnak kínálkozott arra, hogy egy-egy
189 X | kiáltás verte fel a decemberi alkony csendességét, amely decemberi
190 V | korán ereszkedő, ősz végi alkonyatban. A Duna felől gomolygott
191 XXI | folytatni a királyságot, az alkotmányt, az ősi virtust, ahol elhagytuk.
192 VIII | János, aki szeretett gyorsan alkudni lóra, asszonyra, fegyverre,
193 II | ezt kivárhatja kopadozó állal, majd csak megtalálja jutalmát.
194 IV | magát a borbélyokkal - ha az állam ügyei megengedik. De még
195 IV | nem pótolhatja semmiféle állami esemény. A váratlan öröm,
196 XX | partokon. - Így határozott az államtanács. A bölcsek, öregek, nagyfejűek
197 XIX | persze annak a pártjára állana, aki legjobban megfizetné.~-
198 XVI | szándokait hasábfa módjára állaná, amely hasábfa az udvaron
199 XIX | Szapolyai mindenütt lesben állanak a határok mentében.~- És
200 IX | őszinte barátsága mellett állandó jó egészséget, egyszersmind
201 XIX | nagyon is kritikus egészségi állapotában. Ha nem látja vala magát
202 IX | éjszakát töltött volna nyitott állapotban, hogy pillantást vethessen
203 XII | számkivetettségben véleményét a hazai állapotokról...~- Miután tehát - mond -
204 III | pozsonyi kereskedőket arról az állapotról is, hogy semmiképpen nem
205 VIII | el az udvarnál megfelelő állását. De idáig még minden álmát
206 I | akkori orvostudomány is ama állásponton volt, hogy az ilyen fajta
207 VII | szóval kérlelte a várakozó álláspontra helyezkedett magyar urakat,
208 V | vadonságban felnövekedett, félig állati sorban maradott emberfajta,
209 XIX | látni vélte azt ágya lábánál álldogálva. S most egyszerre különös
210 XII | és öklét felemelte. - Nem állhatom alacsony, száraz termetét,
211 XVIII| alkalom. Utóvégre mégsem állhatunk ki a Szent István-templom
212 XXI | senkinek eszébe egymás mellé állítani a két király képét, és kockázni
213 XVII | magyarországi zsidóság talpra állításához, hogy majd bő erszénnyel
214 XXI | nemzetedet, amely sírva állja körül koporsódat. Jöjjetek
215 XVI | bútordarabokra, amelyek csaknem útját állják vala, amíg a küszöbről idáig
216 VII | ők, a többiek, akik itt állnak a csillagtalan holdfénnyel
217 IV | ha egészséged engedné, te állnál minden éjszaka kivont karddal
218 IX | szóval, hogy a távolabb állók is meghallhassák, így szólott:~-
219 XIII | felség. Egy gyóntatófülkében állottam Mária királyné háta mögött,
220 I | táján, már befagynak az állóvizek. A csíkászok azokban a nádfonatú
221 III | gyaloghintók emberei az ajtónál álltak. Pénteki ebéd után leghasznosabb
222 IV | embereknek felkopik is az álluk. Téged is csak nevetnek
223 VII | fordult éppen a fal felé, és álmában szájával csemcsegett. Isten
224 VI | bármit mondanak nagyságotok álmai, az én sejtéseim soha nem
225 VIII | bárányfelhők módjára legelésző álmaiba, mint a királyok őrzött
226 XV | gyakorta látogat meg félig éber álmaimban Lajos király, szól hozzám,
227 XIX | beszélni halálos jelentőségű álmairól, sem gyötrelmes éjszakáiról,
228 XIV | sokszor beszélt erről az álmáról, hogyan fogadják majd egykor
229 X | egy gyenge asszony vagyok. Álmokban és csillagokban hiszek.
230 VII | az éjszaka! Mindig utazom álmomban, mint egy halni vágyó.~A
231 IV | bundagallérba, mintha emberfeletti álmosság lepte volna meg. De a szomszédjából,
232 XX | Báthori István, éppen olyan álmosságot szimulál a szempillája,
233 VIII | szolgált, amelyeket még álmukban sem hallottak a követek.
234 VI | vitézlő varjasi Nagy Imre alnádort és Révay Ferenc nádori főítélőmestert,
235 XII | óta amúgy is csak Werbőczi álnok szavait lehetett hallani
236 IV | Amíg ki nem húzzák a széket alólatok.~- Ferdinánd maga bevallja
237 VIII | itt töltendjük kémek és álomfejtők társaságában, ahelyett hogy
238 XVI | nem felelt. Mint valami álomjelenés fordult a szomszédos szoba
239 XXI | volt a csillagjósoknak, álomlátóknak és más jövendőmagyarázóknak,
240 XXI | elhagyni a maga furcsaságaival, álomtalanságaival, keserves emlékeivel.~-
241 XI | fontolgatta ő már magában az álomtalanul töltött, betegségsavanyodott
242 XIX | részvétlenségben, a káröröm álorcázhatlan röhejei közepette, talán
243 VII | embereknek ne kellessenek alpári népek vagy kötekedő utazók
244 XVI | szavad, lényedet, amelyet álruhájának az ördög használ! - kiáltotta
245 III | sántikálását. Ez az ember egy álsánta. Nagyon is tud futamodni,
246 XIX | lesz elnöke, alelnöke az alsó-ausztriai kancellár, Fritzsauerwein
247 XIII | István-templomban. - Ha általános kegyelmet, az előbbi hivatalokban
248 XVI | hallod nemsokára, hogy az általatok oly mélyen megvetett Szapolyai-ivadék
249 IX | is éppúgy megkísértessél általuk, amiként én..."~Ferdinánd
250 IV | szíveket, hogy azok el ne aludjanak.~És amint így haladna a
251 X | volt, igaz, hogy a kapusok aludtak a környéken. Betekingetett
252 XVII | egy-két vén, semmirevaló, aluszékony szolga hentergett a cselédszobákban,
253 VII | könnyelmű népek tátott szájjal alusznak a szalmazsákokon, ahelyett
254 XX | Rogendorf Vilmos, az egyik alvezér megesküdött a Szent István-templomban,
255 XXI | csak egy Katzianer nevű alvezérét küldte. Hát ez volt János
256 XXI | Magyarországon. A pestis az alvidék felől közeledett. Mondják,
257 XX | szekerével megjött valahonnan az alvidékről. - Iván cár nem akar többé
258 XX | DOLGOK KIEGYENESEDNEK~"Az alvilági ördöggel léptem szövetségbe,
259 VII | látta, hogy borivás előtt az alvó futárt megmotozták, és egy
260 IX | különösen pattogó beszédtől, amelybe belefogott.~- Németül vagy
261 IV | lányokról, harci nótákról, amelyekbe belehalhat az ember, és
262 I | rejtegetett gondolatainak (amelyekből bizony királynő őfelsége
263 X | dagadt lábait nézegette, amelyeken a csizmaszárat meg kellett
264 XV | találod, mintegy százötvenet, amelyekhez először egy "credó"-t, aztán
265 I | az öregurak betegségeit, amelyektől néha megmozdulni sem tudnak?)~-
266 IX | helyezkedtek el a trónus megett, amelyhez az imazsámolyról lelépett
267 XVIII| annak a királynak kedveznek, amelyik melléjük áll. De katolikus
268 VII | mint egy adománylevél, amelynél fogva az áruló komáromi
269 X | türelmetlenkedett Mária.~- Amennyire hintóvivőim lába bírta,
270 IX | angyali koronájának pitvarába, amíglen én, akár méltán, akár méltatlanul,
271 IX | megkísértessél általuk, amiként én..."~Ferdinánd arca még
272 IV | mindenki azon gondolkozik, amin te, hogyan adja férjhez
273 V | magyarok visszafeleltek, aminek az eredménye az lett, hogy
274 IX | adatott valamely jeladás, amire a tarka udvarmester sohasem
275 XIV | sírás szokott a vége lenni. Amondó vagyok, hogy ha Zápolyának
276 VI | a nádorispán legnagyobb ámulatára, akinek nem volt tudomása
277 XI | deres magyar úr Báthori ámuló kérdésére. - De előbb leadom
278 X | kolostorában. A nádorispán andalogva figyelt a hírnökre.~- Ez
279 VII | udvarmester világított nekik az András-havi estében a nagy lámpással,
280 IV | a kalendáriumban a Szent András-hó végére eső fagyos és enyhe
281 III | csalárdság nélküli lelkünkbe, és angyalai útján tanácsot adott Ferdinánd
282 VIII | világánál? És a szárnyas angyallal, amely az említett vadállatainkra
283 XV | Üdvöz légy Máriá«-t és őrző angyalodnak egy »credó«-t: térden, ágyad
284 XIII | Bécsben - felelt a testőr.~- Annyian jöttetek el már Pozsonyból
285 XII | kegyelmetek, mert maholnap annyija se marad a vajdának, hogy
286 XX | került, azóta nincsenek anyagi gondjai Máriának. Ez a hajóskapitány
287 XV | Urunk Jézusnak és Szűz Mária anyánknak a tiszteletére, hogy minden
288 XIV | feszületet csókolta meg, amely anyjáról, Őrült Johannáról maradt
289 XV | öregasszonyból áradt. Mintha maga Tél anyó üldögélne itt a lábainál,
290 I | tégla alakú, fehérre meszelt apácacellához hasonlatos szobájában fel
291 XVI | riadozott János király. - Még ha apácafogadalmat tettél volna, akkor is felmentetnélek
292 VII | lábát, mint egy suszter, apadt-e vagy dagadt-e tegnap óta.~
293 XX | Jánostól, Keglevich Pétertől, Apaffy Ferenctől, Bethlen Elektől...
294 IV | kocsiülés alatt? Szép dolog az apai szeretet, de vannak országos
295 II | micsodám maga nekem? Az apám, a férjem vagy a szeretőm,
296 XVII | én bátyámnak, uramnak és apámnak?~A három zsidó még jobban
297 XIV | mozgatta, és korához illő apáskodással szólott Máriához:~- Tudtam
298 VII | leginkább megérteni.~- Mi ellen apellálnak az urak? - kérdezte most
299 IV | meg vala a maga egészsége ápolásáról, holott az embernek végeredményében
300 IX | vezeklőbajusznak látszott, mint akár az apostoloké és mártíroké. Határozottan
301 VII | nincs többé, mert ellenségei apránként kiöldösték szívéből a jóságnak
302 XIII | Peremontit, az orvosát. Apránkint az egész pozsonyi udvar
303 IV | István, bizony néha egészen apró-cseprő dolgok miatt felejtkezett
304 XV | szomszéd szoba ajtaját. Egy kis apród várt ott a rézdobocska hangjára.~-
305 IV | mellett, még ha az asszonyok aprólékosan előrelátó tanácsára finom
306 XIX | szerezhetne magának valami aprópénzecskét az új tanácstól, most már
307 IV | oraque centum~ferrea vox, aptis voleam comprehendere verbis.~
308 IV | révben, és a malmokat az áradó Duna gondjaira bízták. Bornemissza
309 XV | nagykendős öregasszonyból áradt. Mintha maga Tél anyó üldögélne
310 XV | Benigna elővette a pirossal, arannyal rajzolt és ékszeres tokhoz
311 XIII | idejét látom: jó spanyol aranyaimból is szolgálni fogok neki,
312 XIII | ájtatosságát Ferdinánd; az aranyaknak oda sem nézett. Don Mendoza
313 X | szeretetében, még várakozik.~- Az aranyakra, amelyekkel neki tartozunk.~-
314 XXI | Endre magyar király az aranybullában már minden királyok nevében
315 XIII | megérkezett vala a 100 000 aranyforintról szóló császári utalvánnyal,
316 II | el a magyarok királyainak aranyfüzérét~Mert a szójátékokat már
317 XIV | a bátai papoknak pedig aranykeresztű, piros miseruhát ajándékozott,
318 II | reménykedés is az útban levő aranyokról, hát még a pozsonyi polgármester
319 XIII | közeléből.~Ferdinánd, aki aranyos karosszékben üldögélt, és
320 X | Füsttel nem lehet tojást aranyozni. Sajnos, nem jött el sem
321 V | nádorispán, amikor Szapolyai nagy aranypecsétes levelét kitapogatta az asztalra
322 I | Szapolyai Jankó rábízott aranypecsétjével, mert azt mondják, hogy
323 XIX | királyné udvarából mindenféle aranypénzek kelnek vándorútra a pozsonyi
324 IV | Rézmán, ezek a szentelt meg aranysarkantyús vitézek tán azért jöttek
325 IX | intette udvarmesterét, aki aranytálcán két levelet nyújtott át
326 IX | hogy nagy megkönnyebbülés árasztotta el az embereket, lovagokat,
327 XVIII| hogy Pozsony immár el van árasztva lutheránusokkal, akik annak
328 XII | magukban, hogy szavazatuknak árat szabnak, ne vesszen el minden
329 XVII | kereskedésüket, de annak árát mindig vissza kell adni
330 II | országutak, mint egykor vetés és aratás idején a madárijesztőktől
331 IX | elfödött a korona is, míg arcának alsó részét nyújtotta a
332 II | arkangyalként vigyázott. Arcáról, kezéről rég lemosta a püspök
333 IX | konokságával emelkedett ki az arcból. Mosolytalan, vidámtalan,
334 XI | van - felelt megrettentő arckifejezéssel Amadé István. - Tönkrement
335 XIII | szűrte a szót:~- Miért van arcodnak pipacsszíne?~- A sok bosszúságtól,
336 XIII | szobáiban, kancelláriáiban az arcok mozdulatlanok maradtak,
337 VIII | segített a vendéglősnek, torz arcokat vagdalván.~- Hát mi újság
338 XIII | haragtól pipacspiros az arcom.~- Én azt hiszem, hogy a
339 XVIII| ablakából. Sehol egy baráti arculat, mindenütt dühös ellenség,
340 XII | mosoly szántott végig rezes arculatán. Mintha csak gúnyolódott
341 V | István viaskodva torzuló arculatát lehetett látni a kis lámpa
342 IX | embernél is több fér el árkádjai alatt és karzatain, de most
343 II | üdvösségére már itt a földön arkangyalként vigyázott. Arcáról, kezéről
344 V | felejtheti végleg lelke árnyalakjai közül a morvát, akit bámész
345 VI | gyűlölni szokás, mint az árok mélyén meglapult büdösséget.
346 XII | lenni. Mi itt szabadon, Árpád nemzete módjára választjuk
347 XII | Szarvaskenden most is, mint az Árpádok óta. Hát csak van valami
348 XI | olyan magyarok, akik még az Árpádokkal jöttek erre a földre. Az
349 VIII | kocsmában, mintha mindennap arrafelé venné útját. Mozgékony,
350 VIII | városban senkivel. De hát nem árt néha a köznép préda beszédeit
351 XIII | átszivárog hozzám. Vajon nem ártunk-e többet e szívélyességünkkel
352 VIII | Lajos király ellen is. Nagy áruk lesz a Vág mellett termett
353 XX | megjárni a Zápolyához való árulás útját, habár azon már jól
354 XII | a magyar koronához, mint árulásainak láncolata és nagy gazdagsága,
355 III | hagyná el az ünnepekben és árulásban fáradt várost. Nem bír vala
356 I | elmaradt kétezer miatt pedig áruláson töri a fejét.~- Menjünk
357 XIII | egyetlen szemrebbenés sem árulja el a lovagnak, hogy már
358 XVI | Gyerünk, Benigna, hagymát árulni! - kiáltott fel János király
359 IX | vagyok. És ne fogadd az én árulóimnak tanácsát, nehogy végre te
360 I | Úgy érzem, mindketten árulóink - szólt Mária, akinek emberismerete
361 VI | vérét hazájukért.~Látom az árulókat, akik morogva rágják odavetett
362 VI | hogy miként bánunk majd az árulókkal, a cserbenhagyókkal, a hitehagyottakkal,
363 III | útját, amely várost az imént árulták el. Mintha nem ismerné a
364 XIII | város: Kézsmárk, Szepesben, Árvában, Turócban, Liptóban mindenütt
365 XVIII| ruházkodásuk sem a szegény árváknak, akikre a város védelme
366 XV | érzi magát biztonságban árvaságában, társtalanságában. Mindegy,
367 XVII | amikor egymagában bejárta az árvult házat, sorban búcsút vett
368 I | KIRÁLYNÉ:~"MAGYARORSZÁG SZEGÉNY ASSZONYA"~Vajon hányadik a péntek,
369 XV | ország legboldogtalanabb asszonyára, aki íme, vallásosságában
370 XVI | magát a korszak legokosabb asszonyával!~- Dadogásod valóban megható,
371 VI | hangján, amely a leggonoszabb, asszonycsúfoló, női gyengeségeken viduló
372 I | hallatlanul kifejlődött, mint asszonyé azóta se Magyarországon.~-
373 VI | volna ájtatos leánykának az asszonyfejkötőből) ez esti órában körülállották,
374 XVI | válaszomba kardtalan, érctelen asszonyhangodba, hogy megismertessem e szavakkal
375 XIV | ferencesek zárdájában. Ha asszonyhangon beszél is a helyére visszacseppent
376 V | elébe került kérdésre. De asszonyi eszessége győzedelmeskedett,
377 III | valamint a szakácskodó asszonyokat és férfiakat is unalmas
378 IV | olajnehézségű borokról, asszonyokról és tavaszi lányokról, harci
379 XVI | nem ismerte volna többé az asszonyságot, miután halálra ítélte azt,
380 XIV | megbűvölten nézett a hatalmas asszonyságra, akinek valaha éppen ő kegyelmezett
381 XIV | ettől a halálból visszatért asszonytól is rabolt! - kiáltott fel
382 III | a szót a ráncos homlokú aszkéta, az urak egyenként elhallgattak,
383 VII | Pozsonyba jöttek, a királyné asztalához, ahol a legnagyobb csukákat
384 VIII | koptassák a vendéglő padját és asztalát. Hoztak-e magukkal elég
385 III | A SZEMHATÁRON~A királyné asztalbontásával korántsem oszlottak szét
386 VII | pedig most benyúlott az asztalka fiókjába, amely pozsonyi
387 XI | alig mutatkoznak vala az asztalon...~- Nagyon helyes! - dörrent
388 XIII | böjtös napon elmaradt az asztalról a főtt tehénhús, mindjárt
389 II | ablakon, eztán felállott az asztaltól.~ ~
390 I | nevezett özvegy királynéra, és asztmatikusan, mintha mindig nagyon mérges
391 VIII | amelyet Ferdinándnak kell átadnia.~Rövid ismerkedés után a
392 IX | A cseh urak, miután már átadták az új királyhoz címezett
393 XIX | polgárok kezébe. Báthori átballagott a szomszédból, és Vischer,
394 XX | Podvinyay szeme közé, mintha átfúrni akarná tekintetével.~Általában
395 XVI | levegőbe tud emelkedni, de a te átkaid lehullanak, mint céljukhoz
396 XVI | meggyőződés nélkül? Ezeknek az átkoknak még annyi erejük sincs,
397 XVI | igazságos. De mit akarsz amaz átkoktól, amelyeket mindennap ismételgetsz,
398 IV | mankónak is használt fokosával átkopogtatott a szomszédjában futamodó
399 XVI | záratsz. Az én számról csak átkot hallhatsz, amely végig elkísér
400 XVI | Lajos királyt utánozná:~- Átkozódásaidat megszoktam vala, Mária.
401 I | nem meri mondani, amíg ily átkozottul szegények vagyunk.~- Már
402 XVIII| nádorispánt reggeltől napestig átkozta a felesége a maga házában,
403 III | Habsburg, első Ferdinándunk átlép a határon, és Istenbe vetett
404 XI | figyelmeztetés. A küszöbön átlépők havat, telet hordtak a köpenyeken.~
405 XXI | maga útján. Köpcsénynél átlépte Ferdinánd a határt. Éppen
406 XII | van őkelme, mint inkább... átment.~Hát ebben igaza volt Sibriknek,
407 VII | védelmében.~Nádasdy újra meg újra átnézegette a Ferdinánd levelét.~- Nincs
408 IX | megnézte a leveleket, aztán átnyújtotta őket egy papi ruhás férfiúnak,
409 XVI | megszoktam vala, Mária. Az átok csak akkor fogan meg, ha
410 XIII | az egész pozsonyi udvar átszivárog hozzám. Vajon nem ártunk-e
411 XX | Mintha a lelkek pestise átterjedt volna a testekre is.~De
412 VI | látszó, de kígyóizomzatú, áttetszően fehér kezű és gyakran rövidlátásról
413 XXI | személyesen ment el Ferdinánd átvenni a várkulcsokat, hanem csak
414 VI | ellenséges Franciaországon próbál átvergődni Flandriába, a másik Olaszországnak
415 XIX | futár előtt szóvá tette. Átvette tőle a király levelét, amelyet
416 VI | barátja, a rablógyilkosok atyafia elegendően, mióta Kun Pál
417 II | gyászosak voltak is a magyar atyafiak.~A királyné előrehajolva
418 X | Benedek öccsét, de még az atyafiakat, a Tamásokat, Mátékat is
419 X | otthon be nem verte egy pár atyafiának a fejét, abban szerintem
420 XVI | van Rómába a Szentséges Atyához, akinek valóban nem lehet
421 XI | Hiszen ha régen látott atyánkfiai Kassáról, Lőcséről, Eperjesről,
422 XVIII| beleegyezésétől, hogy ő a Szentséges Atyáról megfeledkezzen, aki látszólag
423 VI | világtörténetet megírták, mégiscsak Augsburgban adták kölcsön a legtöbb
424 VI | megváltozott, miután éppen az augsburgi Fugger adogatott pénzkölcsönöket
425 VI | könyörtelen városnak emlegetik Augsburgot az ekkori idők krónikásai,
426 XXI | egybehívni. Talán Buda... Augusztus tizenkettedikén jött a lovas
427 VIII | prépost, aki mind ez ideig nem avatkozott a társalgásba, most csendesen
428 XVIII| Menjenek kendtek haza, ne avatkozzanak a katonák dolgába!" És a
429 XXI | mindenféle dologba be voltak avatva minden időben.~- Budára,
430 XV | credó"-t, aztán ötven "Ave Mariá"-t, közben öt "páter
431 III | címet viselte, de ráncos, avult könyvlapokhoz hasonlatos,
432 II | valamint egy mezei ágyút, azaz tarackot. De Perényi Péternek
433 XII | királyválasztók, de nem azokba a gondolatokba, amelyek
434 XVIII| további szavait várná, hogy azokból világosan megláthassa azt
435 VI | tekinti a bosszúállás munkáját azokért a bántalmakért, amelyek
436 XIX | ahogy nem volt többé bizalma azokhoz, akiket ismert.~- Én azt
437 XIX | kemény határozatot mondott azokról a katonákról, akik a múltkor
438 XXI | elfogadta az esküvéseket azoktól, akik őt egykor elhagyták,
439 XIII | szövetségesének, a töröknek, azonképpen az elveszett kulcsért magamnak
440 XVII | szavaira, hanem lehetőleg azonnal induljon meg Magyarország
441 XX | mindenre elszánt ember volt - azzá tette őt az a féktelen szerelem
442 III | merészel, mint egy festett báb, amelyet komédiások városról
443 XX | voltunk a törvény őrei a babiloni fogságban, mi reménylettünk,
444 III | városra hordanak, mert a bábnak nincs maradása egy helyben,
445 XXI | emlegette Mária borzongó babonával a germán közmondást, amikor
446 X | idáig az élet legnagyobb bajai közepette is ránctalan maradt,
447 VI | Zápolya-párti "ellenségek" bajairól hallanak.~- Mielőtt a mai
448 V | igazi értékük, ha mások bajával, a kárörömmel faggyúzzák
449 III | velük. Legutóbb éppen a bajban levő Sopron kivert zsidóinak
450 III | gyermekkora óta javíthatatlan bajkeverőt. Már régi, szép királyaink
451 I | lenne valamiért, fújt bele a bajszába, szakállába.~- Kár pedig
452 VII | halni vágyó.~A szurokszín bajszú, közepes inkább, mint magos
453 III | tudná, mire gondoltak a bajszuk alatt, a szakálluk felett?
454 XI | leggazdagabb embere - dörmögte a bajusza alatt.~- Az ország leggazdagabb
455 XIX | házának ablakában látja, hol bajuszát és szakállát fésülgeti.~-
456 XX | szakállak, oktalanul pödört bajuszok, hangosan perdülő szavak,
457 IX | alakjában, amely ifjúkorban a bajuszoknak voltaképpen még nincs semmi
458 XIX | dönteni, hogy valamely olyan baklövést kövessen el, amit majd az
459 XIII | az esztergomi bíbornok, Bakócz Tamás? Ha közhírré tesszük,
460 III | miután hetekig bujdosott a Bakony-erdőségben, és egy pár saruban és rongyos
461 IV | aki azt hiszi, hogy az ő Bakonyán, Balatonján, szőlőhegyén
462 IV | Szabolcsba tette le a garast. Baksay Bernát királyi táblabíró
463 IV | hiszi, hogy az ő Bakonyán, Balatonján, szőlőhegyén kívül nincs
464 XVI | meggyőzésére kigondolt. Ó, mily balgatag némely férfi! Egyenrangúnak
465 XII | megkérdezni, hol vannak Török Bálinték, Pekry Lajosék, Nyáry Ferencék
466 XI | Sorsom Tomori Pál halálával balra fordult, mert nem szereti
467 II | ceremóniákat elmulaszthatta a balsors, de Mária mindvégig megmaradott
468 V | árnyalakjai közül a morvát, akit bámész arcával a másvilágra igazított?~
469 VI | mélyén meglapult büdösséget. Bánatábrándjaim meglátogatják a magukra
470 XXI | keserveink, föld alá kívánkozó bánataink, restellt csalódásaink,
471 IX | Mosolytalan, vidámtalan, de egyben bánatmentes orr volt Ferdinándé, amely
472 XV | szerelmedvel;~de ha szívedet látom,~bánatodat nem mondhatom...~A fájdalmas
473 X | lakosai.~- Más városok, más bandériumok? - kérdezte nyugtalanul
474 VI | elé bocsátotta a medveképű Bánffyt.~- Nem akarom, hogy ezentúl
475 XIV | valván és pirongatván,~de ne bánjad, ha így teszök,~mert ez
476 VIII | úrnak. Nagyeszű férfiú, bánjanak vele az urak tisztelettel,
477 VI | Dalmát- és Horvátországok bánját, bethlenfalvi Thurzó Elek
478 XVIII| Kristóffal, János király horvát bánjával fel akarja venni a harcot?! -
479 X | hogy Frangepán legyen a bánjuk és Erdődy Simon a püspökjük.~-
480 VI | ilyen ügyletekkel foglalkozó bankárok a világ minden részében
481 XVIII| kancellárom is? Batthyány bánom is odamaradt?~- Mind árulók -
482 XI | magyart. (Csak későbben bánta meg, hogy nem marasztotta
483 VI | bosszúállás munkáját azokért a bántalmakért, amelyek felségedet érték.~-
484 V | a magyarokat nem szabad bántani, holott éppen a magyarok
485 VI | példaadást arról, hogy miként bánunk majd az árulókkal, a cserbenhagyókkal,
486 VII | várja is nagyságtokat, hogy bárány létére farkashoz adja férjhez
487 II | neszt hagyta maga után, hogy Baranyába, Siklós várába viszi a koronát -
488 VIII | úgy be tudok jutni a népek bárányfelhők módjára legelésző álmaiba,
489 VII | futár aludt, mintha valóban bárányfelhőkön heverne.~Nádasdy felnyitotta
490 IX | tekintetében volt valami a bárányok szelídségéből, de a pásztorok
491 XI | kezét.~- Ne rántsd magad és barátaid a kétségbeesés sírjába, "
492 VI | szétoszlanának tisztelt barátaink, tegyünk példaadást arról,
493 VIII | vendégfogadó, amelyben bécsi barátait rendszerint megtalálhatta.
494 XIV | bosszúállást tanulhatott pogány barátaitól, akik bizony nem ijednek
495 IX | fenségednek mint szerelmes barátjának és szomszédjának szerencsét,
496 X | Még sohase verekedtem barátklastromban - dünnyögte Báthori. - Ezek
497 XX | halál, aki hosszú idő óta barátkozik vele. Hívni lehet őt, mint
498 VII | idején éppen olyan bizalmas barátnője lett, mint általában a nőknek
499 VIII | titkár suttyomban megírja barátomnak Ferdinánd őfelsége minden
500 IX | üdvet, áldást s őszinte barátsága mellett állandó jó egészséget,
501 XVII | dicsekszik VII. Kelemen pápa barátságával, szövetségével, aki megégetni
502 VII | Kár, hogy az ilyen meleg barátságnak ilyen szomorú vége lett.
503 I | betegeskedő, kövér, már a női nem barátságosságáról is lemondott férfiak egykedvű
504 XVII | ott már nem találnak vala barátságtalan fogadtatásra, a masszovi
505 V | némileg megbomlott régi barátságunk, mióta egy katonáját a pozsonyi
506 XX | hitelezővé, hanem érző jó baráttá. Így hozott pénzt Podvinyay
507 XIV | hogy számára a legtudósabb baráttal imakönyvet írassanak, amely
508 XX | hogy valamit utánozzunk barátunk külsejéből? Mióta Bécsből
|