100-barat | barcs-csizm | csoda-elrag | elrej-felko | felle-gyotr | gyogy-horda | hordj-kapko | kapna-kisze | kiszi-legen | legfe-megje | megjo-nappa | napto-panas | pance-sibri | siess-szona | szono-tudom | tudos-verne | vero-zuzma
bold = Main text
Part grey = Comment text
5519 IX | hibám - az én hibám a mai naptól fogva nem lehet..."* ~Ferdinánd
5520 XX | amikor Bécsből jövet kiköt naszádjával a pozsonyi partokon. - Így
5521 XVII | az időre, amíg ő hadait, naszádosait, szövetségeseit összegyűjtendi,
5522 XX | boldogtalankoda a tegnapi Herkules, a naszádoskapitány. A tolvajok és gyermekek
5523 XII | törődjön tovább a leányai nászajándékaival.~Ez kemény rendreutasítás
5524 XIV | Benigna nem is ment férjhez negyedszer, ellenben gazdag ajándékokkal
5525 I | Tatát és Pozsonyt, míg ő négyezer rablóval betör Ausztriába,
5526 VI | nagyságodnak azt, amit már négyszemközött is elmondtam. Én nem lehetek
5527 XIV | Trencsénbe, amelynek várát négyszeres védőfal és feneketlen sáncárkok
5528 VII | emelte Lengyel János a nagy, négyszögletes udvari lámpást, amelyet
5529 XVII | Nagyobb összegek után csak negyvenhárom percentet kell fizetni.~-
5530 V | ha még azért sem, hogy néha-néha agyon ne üssék?~Rövid volt
5531 XIII | is rendelkezhetik, mint néhai nagybátyja, az esztergomi
5532 XVIII| írnok volt őkegyelme, aki néhanapján a katonák zsoldját szokta
5533 XXI | csodálkozott azon, hogy néhányak hiányoztak János király
5534 III | ugyancsak ő győzte meg a nehézkes pozsonyi kereskedőket arról
5535 XVI | agyaggal, homokos földdel, bár néhol szikes földdel bővelkedő
5536 V | állandóan "öreg fösvény"-nek nevezgetett - ma ebéd után
5537 V | szegénység ellen való áfium néked kötélre, Jankula!~Aztán
5538 XVII | még egyszer utánaszólott a nekifiatalodott urának:~- Aztán nehogy megint
5539 V | dörmögték a magyar urak nekihevülten. - Persze hogy a nádorispánon
5540 XVI | és birodalmakat nem enged nékik szerezni az emberi eszélyesség,
5541 XIV | utánozza. Ámde egyszer a nekitüzesedett ló felbukott alatta, és
5542 VII | magyar urak, hogy egyenkint nekivágjanak a gondterhes álmokkal teli,
5543 VIII | ahelyett hogy egyenesen nekivágnánk utunknak, mert hiszen Ferdinánd
5544 VIII | vagy pedig az ábrándozó nélkülözés növel az emberek fején.
5545 XVIII| húzták meg magukat, nagy nélkülözésekben már követet küldtek Szapolyaihoz
5546 XVI | dermedtséget, amellyel szinte néma gondolattalansággal figyeli
5547 XII | gyülekezethez, amely eleinte némán hallgatja az ékes latin
5548 XIII | hallgatta végig az erdélyi nemes beszédét, aki nem okult
5549 IX | Magyarország főpap és zászlósurai s nemesei egyenlő választószavával
5550 XII | nemesembernek, hogy magyar nemeseket keressen maga körül, amikor
5551 XVII | Gáspár Sopronból: német ajkú nemesemberek, akik a zsidólakta határszélen
5552 III | zsoldosok, de vitézlő-vitéz nemesembereket ma nem lehet kapni abból
5553 XIV | Harmadik választása egyszerű nemesemberre esett, akinek nem is volt
5554 XVI | le kell ereszkedned a tót nemesivadékhoz... király vagyok, és te
5555 VI | Pálnak, a Szatmár megyei nemesnek, aki az országúton rabolta
5556 VI | főpapjait, zászlósait, nemességét, szabad királyi városait
5557 XVII | igyekeznének.~Előbb a három nemesúr adta elő a magáét. Fürst
5558 XII | a nagy számban megjelent nemesurak is, akik eltökélték magukban,
5559 XII | amikor az okvetlenkedő nemesurakat egy-két nap alatt ki kellett
5560 IV | királyné idecsődítette a németeket azzal a nesszel, hogy fél
5561 X | Emelgetik az öklüket a németekre, de Hauser Lénárd ezredes
5562 IV | kincstartója gondoskodik a németekről, még ha a magyar udvari
5563 X | hóban valamely lekapott németet. Az ordítások elhangzottak
5564 IX | fogtak volna kardot.~- Furcsa németnek látszik - dörmögte Bánffy
5565 IX | századéven át szenvedtünk Németországtól, szenvedtünk a rettenetes
5566 XIX | törökkel, ráccal, magyarral, némettel. Úgy siklik hajójával egyik
5567 X | kérdezte nyugtalanul Mária.~- A németújváriak arra várnak, hogy váruruk,
5568 VI | királyi főétekfogó mestert, nemkülönben Maczedóniai László pécsi
5569 XXI | ország határain már az a nemtelen férfiú, akit könnyelmű szívvel
5570 XII | Mi itt szabadon, Árpád nemzete módjára választjuk meg fejedelmünket.~-
5571 XXI | király, és áldd meg bűnbánó nemzetedet, amely sírva állja körül
5572 XII | keressen maga körül, amikor nemzetének új királyt választanak!
5573 IX | tieid ellenére, gyermekeket nemzzek..."~A morajlás a templom
5574 IV | de maga a nemzet, a föld népe oly mozdulatlan, mint az
5575 XIV | napról napra ritkuló udvari népei között már a magánosság
5576 XXI | jövendőmagyarázóknak, akikkel népes volt ez a korszak.~Mária
5577 XXI | pozsonyi házából egész háza népével, megszaporodott udvartartásával,
5578 XVIII| Márton-templom környékén parádézó népség és katonaság hirtelen összefutamodott
5579 XX | itt ezek az idetolakodott népségek?! - kiáltott fel egyszer
5580 XX | tekintetével.~Általában nem nagy népszerűségnek örvendezett Podvinyay hajóskapitány
5581 XV | estéje volt éppen, a ház néptelen, minden cseléd, szolga,
5582 V | sánta lábával elindult a néptömeg kellős közepe felé, ahol
5583 V | amikor az egyre sokasodó néptömegek miatt kiszállott a gyaloghintójából.~-
5584 IV | idecsődítette a németeket azzal a nesszel, hogy fél egyedül lenni
5585 XX | vala Podvinyay Tamásnak. Nesze, hordjad tovább te az igát,
5586 II | állott, pedig Budán azt a neszt hagyta maga után, hogy Baranyába,
5587 VI | óvatosan hűvös hangja egy-egy név kiejtésénél, mintha különös
5588 VIII | sípolni lehetne rajta. Ennek a neve "kopja, de nem kapja". A
5589 VI | különös örömet okozna neki a nevek kimondása.~- "Elismerjük
5590 II | kanalat, hogy felkiáltsanak:~- Neveket is szeretnénk hallani, főtisztelendő
5591 XXI | kolostorba, a felső Dunához, ahol nevelkedtem. Elmegyek Linzbe, ahol menyasszony
5592 XIII | lovag, akit Szent Antal nevéről kereszteltek, és valóban
5593 IV | az álluk. Téged is csak nevetnek mohos öreg fejeddel, nádorispán
5594 XIX | fogatta a pozsonyi hajdúkkal a nevezetes hajóskapitányt, amikor meghallotta,
5595 I | a szemét a világszépnek nevezett özvegy királynéra, és asztmatikusan,
5596 V | állandóan "öreg fösvény"-nek nevezgetett - ma ebéd után valóban el
5597 II | királynak" mindegy, nem hiába nevezik őt "festett királynak",
5598 VI | közönségesen kárörömnek neveznek, amely néha értékesebb az
5599 XIX | udvari tanácsnak szokás nevezni. Na hát ennek a tanácsnak
5600 III | nagyságos" Tornallyay Jakabot nevezték ki királyi kincstartónak -
5601 XVI | éljeneztek, szövetséget köt nevünkben a Velencei Köztársasággal.
5602 I | hallotta őket. Csak tovább nézegetett a háza főtéri ablakából
5603 XIV | magyar urak mind Bécs felé nézegettek, indulgattak, amikor Ferdinánd
5604 II | szokásos rejtekhelyre, mert nézete szerint már sokkal többen
5605 VI | koncaikat, és félelemmel néznek hátra minden közelgő lépésre.
5606 XVIII| tanácsosokkal, az egyik ablakból nézték, hogyan tárgyalnak a századosok
5607 XIX | komoly ígéretet tett arra nézvést, hogy Csehországba való
5608 V | a zsoldos!... Most pedig nézze mindenki, hogy minél hamarább
5609 XV | az ajtón keresztül, hogy nincs-e szolgálatára szüksége a
5610 III | patkó szegeiből új áruló növekedik.~Az urak csendes fejbólintásokkal
5611 IX | nyestek meg, hogy tömöttebben növekedjék. Barna és ritkás volt ez
5612 VIII | az ábrándozó nélkülözés növel az emberek fején. Úgy ugrált
5613 IV | költői versezettel kezdte:~Non milli si linguae centum
5614 IX | fegyverzetek nem engedtek magasra nőni. Ez a fiatal fenyőfa még
5615 XI | sorsa: elszegényedett.~- Nono - óvatoskodott a nádorispán
5616 XIV | nem ijednek meg egy-egy nőrablástól. Mit csinálunk, ha felségedet
5617 XVI | ájtatosságait hallgassa.~De Benigna nőstény farkas volt, aki úgy védelmezte
5618 III | koronázó főoltár előtt, hiába noszogatták vala hívei, hogy a koronázás
5619 VI | és rossz álmokkal küzdő nőt meg nem hallgatták arra
5620 VII | kezében.~- Már megint a régi nóta - szólalt meg Nádasdy, mikor
5621 XX | megelégedetten üti a maga nótáját, mintha a legboldogabb asszony
5622 IV | tavaszi lányokról, harci nótákról, amelyekbe belehalhat az
5623 VII | megőrzendi, hogy árulását ad notam vettük, és már intézkedtünk
5624 VII | Ferdinánd levelében. - Ezt a nótát majd valakinek a pozsonyi "
5625 VI | mindnyájan undorodtak. A nőtelenek még azon sem vigasztalódnak
5626 XXI | mint most egy esztendeje novemberben. Talán megint királykoronázás
5627 IX | mindenképpen megvédelmezik nyájaikat, még egykedvűen végrehajtott
5628 III | aggodalmasan hajtják le fejüket a nyájak), csak Báthori István, az
5629 XI | köszöntésben nemigen volt nyájasság. Éppen csak figyelmeztetés.
5630 XIII | őrizetben tartástól, és nyakas, öklelő szavakat pattogtatott
5631 XIII | tölteni vala az éjszakát a nyaktörő lovaglás után. Hm, itt nem
5632 XII | hiábavaló vitatkozás a veres nyakú Sibrikkel, akinek orvosai
5633 VIII | penészrágta bőrpajzs lóg a nyakukban. A lándzsájuk olyan hajlékony,
5634 IX | imakönyvek forgatásához nyálazná ujját. Hosszú és horgas,
5635 XVII | mozdultak volna, ha talpukat nyalogatja a tűz. "Most pedig meg fogok
5636 XXI | testi fáradalmakat. Ámde nyár volt, és dögvész támadt
5637 XVIII| Ausztriába. Mindenféle huszárok nyargalásznak a határ mentében; a határszéliek
5638 XIV | legszilajabb lovakon szeretett nyargalászni, hogy ama régi Kinizsi virtusait
5639 XII | kellékekkel felszerelje, de a múlt nyáron elveszetteket is visszanyerje,
5640 XII | Bálinték, Pekry Lajosék, Nyáry Ferencék erről a királyválasztásról?
5641 X | István uramnak az egyéb nyavalyájával együtt a borzalom is gyötörni
5642 V | pogány korból való csákánya nyelére támaszkodva, sánta lábával
5643 VII | előtt intett a csákánya nyelével Nádasdy Tamásnak.~- Vidd
5644 XII | hangját.~Báthori nagyot nyelt a szószéken. Mit akar ez
5645 XII | fokosokkal, botokkal, rövid nyelű buzogányokkal, most mély
5646 VI | mindig rám gondolna.~Bánffy nyelve lassan megoldódott a királyné
5647 VIII | amúgy is tudod kongatni a nyelvedet. De hát jegyezd meg magadnak,
5648 IV | mozdulatlanságra ítélve a nyelvek... Te Báthori, te nyelves,
5649 IV | ennyit jelentett:~Ha száz nyelvem és száz ajkam~ volna
5650 IV | nyelvek... Te Báthori, te nyelves, te hazug, te királyné szerelmese,
5651 IX | koronára pályázik, érti nyelvünket is.~Ferdinánd, bár nemigen
5652 VI | Ám az erdélyi pallérozott nyelvvel folytatá:~- Volt valamely
5653 VI | a másikba tengelyen vagy nyeregben, mint a régi jó időkben,
5654 XXI | ugrana le bolond módjára a nyeregből, nem verné fel kiáltozásával
5655 XIII | luzsicaikkal, akik szabad nyereségért mindig hajlandók egy kis
5656 XXI | nevét kiáltaná le hetykén nyergéből a kapuőrségnek! Csak már
5657 V | csetepatéban részt vevő nyergeseknek és a jámbor, de kíváncsi
5658 VII | sort a méltó jutalmukat nyert árulók között. Ez lesz Somogyi
5659 XIX | hiszem, kapitány, hogy mi nyerünk. Ha nem hinném ezt teljes
5660 IX | látszott, amelyet még nem nyestek meg, hogy tömöttebben növekedjék.
5661 VI | ujjasába nyúlt, amelyet nyesttel bélelve viselt fűtetlen
5662 V | Hadd fenjék a vidámság apró nyilait, amelyeknek szerencsétlen
5663 V | kárörömmel faggyúzzák meg a nyilak hegyét. Mert, ha jól tudom,
5664 V | várba, hogy Bornemissza ne nyilaztassa a várost, én majd kellő
5665 V | ismerem, egy fertályóra múlva nyilaztatni fogja a várost, ahol csak
5666 V | időt adni arra nézve, vajon nyilazzák-e az ártatlan várost.~- Tudja-e,
5667 IX | magas, horpadt homlokon nyílként szökkenő szemöldökök sok
5668 IV | keletkezik a Duna-part felé nyíló utcákon.~- Talán megint
5669 VII | tartózkodott, ahol csak akkor nyílottak fel nyíltszívűen az ebédlő
5670 VIII | ez idő tájt Bécs városába nyíltak: András deák a Stubenthort
5671 I | lemondott férfiak egykedvű nyíltságával meresztette a szemét a világszépnek
5672 VII | csak akkor nyílottak fel nyíltszívűen az ebédlő ajtói, amikor
5673 VIII | feltámadott sógorát, Lajos királyt nyilvánvalóan segíteni fogja Ferdinánd
5674 V | egyik gyaloghintós, aki még Nyírbátorban szegődött a nádorispán szolgálatába. -
5675 I | eledel a világon, mint a nyírbátori káposztaleves apró tiszai
5676 I | folytonos péntekeket. Nálunk, a Nyírben, ott az ecsedi láp környékén
5677 XVII | szolgának eszébe jutott kaput nyitni, urak és zsidók nagy hevülékenyen
5678 XX | a nádorispán, és kerekre nyitotta nagy oroszlánszemét.~Mindenkinek
5679 VII | Jó lesz az uraknak így nyitottan is a levél - mondta Nádasdy
5680 XXI | Megadta magát Nagyszombat, Nyitra, Galgóc, Trencsén, ahová
5681 XVIII| senki előtt nem mert kaput nyittatni pozsonyi házában, mert az
5682 XIX | egyet-egyet emeltek szívbajos, nyöszörgős, néha nagyon is kritikus
5683 XX | lovasa van Ferdinándus úrnak. Nyolcezer gyalogos masírozik Hainburg
5684 XVII | felelték:~- Kisebb összegeknél nyolcvanhat % kamatot szednek. Nagyobb
5685 XXI | ment. Hová, merre? Csak a nyomába, Ferdinánd! - imádkozott,
5686 XX | sápadt kísértet járt Mária nyomában a pozsonyi házban... Mária
5687 XVII | zsidók nagy hevülékenyen nyomakodtak be a kapun, és hangos szóval
5688 XIV | egészséges, ép szívében olyan nyomást érzett, mint azok a nagybetegek,
5689 XIV | székesfejérvári koronázásnál is nyomatékosabb: ha erőszakkal is, feleségül
5690 IX | közben is, mintha nagyobb nyomatékot akarna adni minden szónak,
5691 X | azokban a magyarokban, akiket nyomorékká nem vertek Mohácsnál, vagy
5692 XXI | csalódásaink, testi s lelki nyomorúságaink világában mindezek a dolgok
5693 XX | Mi voltunk a hívek a nyomorúságban, mi voltunk a törvény őrei
5694 XVII | a könyvet Wittenbergában nyomták, és Luther Márton tanait
5695 XIX | Pozsonyban, és éppen olyan nyomtalansággal eltűntek, mint jöttek. Csak
5696 XVII | csak nem hagyhatta ott a nyomuló török zsákmányának?~A küldöttség
5697 VIII | mint a királyok őrzött nyoszolyáiba. Én költő vagyok. Mégpedig
5698 XIII | unalommal vette tudomásul, és nyugalmában olyan megrendíthetetlen
5699 III | éjszakán át imádkozzanak lelki nyugalmáért a koronázó főoltár előtt,
5700 III | fájdalmas mosolyával, bölcs nyugalmával általában tiszteletben volt
5701 X | jó csak csatázni.~- Csak nyugalom, Báthori uram - mond a királyné. -
5702 XVI | félhold.~Ezek a királyi nyugalommal előadott szavak arra a gondolatálláspontra
5703 XII | disznópásztort. Hogy még ilyenkor sem nyughatik valakiben az ellentmondó
5704 IV | felé, mióta Szent István nyugodalmat parancsolt neki? Te Báthori,
5705 XI | Hogy szolgált az éjszakai nyugodalom?~- Volt belőle bőségesen,
5706 XIV | azonban csak látszólag volt nyugodt a sokszor visszautasított
5707 XIV | igazságos emberek, akik nem nyugodtak bele, hogy az asszonyok
5708 XIII | volt, mielőtt Ferdinánd nyugovóra tért volna. Garetze csak
5709 VII | bekövetkezendő álomtalan éjszakája, nyugtalan kis kvártélya, amelynek
5710 XXI | hogy bizonyos éjszakákon nyugtalankodás hallatszik a főoltár alatti
5711 I | pártunkon van még, de már nagyon nyugtalankodik amaz ötezer tallérnyi ajándék
5712 XV | Felállott székéről, és nyugtalankodva végigsétált a szobáján.~-
5713 XV | tisztátalanságnak.~- Mindig ily nyugtalanok az éjszakáid, legkegyelmesebb
5714 XV | királynak nem az szerez nyugtalanságot a másvilágon, hogy felségednek
5715 IX | esett velem; kezet akartam nyújtani a királynak, s az nem fogadta
5716 XIII | latinul Bánffy János, nem is nyújtogatta kézfogásra kezét, mint a
5717 XVI | Magyarország koronája után elkésve nyújtották ki kezüket. Ez az ország
5718 IX | trónus körül a cseh követek nyújtózkodtak, ágaskodtak, fejükkel ide-oda
5719 XV | hogy merre futott el a nyulacska... - Mária a végtelennek
5720 XIX | hogy mennyi vér tapadt nyúlfekvésnyi tenyeréhez. Gúnyolódva nézett
5721 XVI | szokatlanul nagy kezét (amelyet nyúlfekvésnyinek mondanak) a királyné felé
5722 IX | vélni, akihez kezünkkel nem nyúlhatunk, mert üres levegőt találunk
5723 XII | Nem felelhetek minden nyúlszívű magyarért! - dördült fel
5724 XV | hányatta, kerekekre köttette és nyúzatta, süttette, valamint kiéheztetett
5725 XXI | Magyarországtól.~(1930. Óbuda)~ ~
5726 XI | zálogul a pápai várat kellett odaadni a hűségéért. Igaz, hogy
5727 XIX | amikor meghallotta, hogy az odaát tartózkodik a szigetségben.
5728 XII | öccsét.~...Még javában zúgott odabent a zárdafalak között a "Vivát
5729 XXI | merülten, szinte titokban odafent a karzaton. Egy gyászruhás,
5730 VII | gyanút kelletett fogni, hogy odahaza Magyarországon amúgy is
5731 XXI | elerőtlenedett országban. Odahengerednek Ferdinánd lábai elé, és
5732 XIV | nyakát szegte. Holtteteme odakerült Kinizsi mellé. Igaz, hogy
5733 IX | szentélybe, amely jégcsapok odakint a térségen a templom ereszetéről
5734 XII | megvetőbb vállvonogatással odakünn állott már, a sekrestyén
5735 XII | nyugodalmasan kivárta, amíg az urak odalent közbeszólásaikkal jól felmérgesítették
5736 XVIII| kancellárom is? Batthyány bánom is odamaradt?~- Mind árulók - felelt
5737 IX | emberek, akik mindenhová odatolakodnak, a szomszédjaikhoz tettek
5738 VI | árulókat, akik morogva rágják odavetett koncaikat, és félelemmel
5739 X | városháza tornyából most egy öblös kiáltás verte fel a decemberi
5740 XI | börtönbe akarta záratni az öccsöt, akinek bátyja révén talán
5741 XX | és Ferdinánd vaskesztyűs ökle lesújt.~És most már napról
5742 XII | is, akik eleget érezték ökleit Báthori nádorispánnak. Ott,
5743 XI | kapitány érkezik vala nagy ökleléssel a zárda elé, és még akkor
5744 XII | szószéken álló nádorispánt. Öklével a szószékre ütött:~- Szarvaskendi
5745 X | pozsonyi őrhaddal. Emelgetik az öklüket a németekre, de Hauser Lénárd
5746 XII | karzatok alatt, amint kézzel, ököllel, könyökkel előretologatják
5747 XIX | kémek, akik lóeladás vagy ökörvásár címén mindenhová beférkőztek,
5748 XV | húzott elő, az imakönyvet az ölébe tette, hallgatta együtt
5749 IX | és a deák mondatok szinte ölelkeznek:~- "A mindenható Isten és
5750 XIV | hozta a búcsújárót:~Ím, ölellek szent kénodban,~bínes, valván
5751 X | hiányában nádorispán urammal öletem meg magam, ha többé nincs
5752 X | kezdte a szívét. Hogyan ölhetné meg ő egyetlen kardcsapással
5753 XIII | Ferdinánd karosszékében, bő házi öltönyben és foltos papucsokban üldögélt
5754 XVI | felölti ruháit a püspök, ha öltözködésével rendet, békességet tud teremteni
5755 XI | ódon ceremóniás ruhákba öltözve, amely ruháknak a jelentőségét
5756 III | koronával, hitét, bátorságát, önbizalmát veszítve, mint a bűnös bűntudatával,
5757 XIX | szigetségben. Podvinyay nagy önbizalommal követte a hajdúkat, akik
5758 IX | jövendőjét is, de a király önfegyelmezettségét is.~Miután Bánffy uram újabb
5759 V | tanúja volt a nádorispán önfeledkezésének, kiugrott az ajtón (könnyű
5760 VII | őket olyan helyre, ahol önfeledkeznek, mert mondom neked, hogy
5761 II | az új kosárra. A királyné önfeledt mosolyára még sötétebb lett
5762 I | amikor utoljára eresztette le önkezével arca elé a sisakrostélyt.
5763 XIII | cserbenhagyásával mintegy önmaga adta át az ország kulcsát
5764 I | magyarokból kiveszett az önzetlen hazaszeretet.~- Mindenki
5765 IV | magad dolgával törődsz, mert önző vagy, mint minden dunántúli,
5766 XIV | uram megtanult járni, az ördögbe küldé egy reggelen a gyaloghintósokat,
5767 XI | beszédben: Werbőczi sánta ördögét kellett letaposni onnan
5768 XX | KIEGYENESEDNEK~"Az alvilági ördöggel léptem szövetségbe, de mást
5769 XV | hűvösségtől, amely a nagykendős öregasszonyból áradt. Mintha maga Tél anyó
5770 XIV | ajka körül, mint valami öregasszonyén, pedig csak nemrégen töltötte
5771 XV | mondhatom...~A fájdalmas öregasszonyhang nemhiába kereste a kijáratot
5772 X | Magyarországon? - kérdezte, dideregve öregasszonyos nagykendőjében, amelyet
5773 XX | államtanács. A bölcsek, öregek, nagyfejűek tanácsa.~Mária
5774 XX | mondá Báthori István, öregen kövéren fulladozva, elefántlábain
5775 XIV | volt; nem akart idő előtt öregnek látszani.~- Hát most már
5776 I | egy húszéves menyecske az öregurak betegségeit, amelyektől
5777 XV | alacsonyas férfiú, akiben az örökmécs világánál csak idegenséget
5778 VI | levelet vont elő, és az örökmécses lángjánál olvasni kezdte
5779 XVI | szenteltvíz felett pislogó örökmécsesekre, bútordarabokra, amelyek
5780 XI | hogy a korona női ágon át örökölhető. Ez történt már Péterrel,
5781 XIV | amúgy is hatalmas birtokot örökölt az ország főkapitánya után.
5782 I | a fejedelmi női ág révén örökölték a magyar királyok, akármint
5783 XII | fejedelmünket.~- Tehát nincs már örökség! - rikkantott most egy hang,
5784 X | a nádorispán. - A korona örökségben járt. Nem is volt soha gond
5785 XIV | Őrült Johannáról maradt örökségében.~- Ó, én Uram Jézusom! -
5786 XII | királyválasztók vagyunk, vagy pedig örökséget adunk át Ferdinándnak? -
5787 IV | tanácsára lemondtál életednek örömeiről: a zsíros koncokról és a
5788 III | vettek fel a viszontlátás örömére. Hát ezentúl csak hagyjuk
5789 XI | óvatoskodott a nádorispán csendes örömmel. - Az adók, a dézsmák, a
5790 XVIII| közé dobták. A hadfiak nagy örömrivalgással fogadták a megkínzott embert.~-
5791 VII | amikor a fiatal nő egyformán örül, ha kosarat vagy gyűrűt
5792 VII | neki a nagy fejével a góbé, örülhet, ha a kapun beeresztik,
5793 XX | nem nagy népszerűségnek örvendezett Podvinyay hajóskapitány
5794 VII | már senki, akinek baján örvendezhettek volna, eszükbe jutott a
5795 XVII | ki tudná, hogy vajon nem örvendeztek-e magukban az október óta
5796 XXI | július 31-én - mond Anna örvendezve, mintha nem jobban tudta
5797 XI | országból, ahol élet-halál örvénye felett tántorgunk - szólt
5798 X | uram? - kiáltott fel kezét összecsapva Mária. - Csak nem akar a
5799 XVI | hogy a Habsburgok ellen összefogott az egész világ, újabb koronákat
5800 IX | akinek lelki felindultságában összefolyt szeme előtt az egész világ,
5801 XVIII| népség és katonaság hirtelen összefutamodott a királyné házának ablakai
5802 VI | újra találkozzunk a minket összefűző törvény- és hazaszeretetben... -
5803 XVII | kamatot szednek. Nagyobb összegek után csak negyvenhárom percentet
5804 XVII | hangon felelték:~- Kisebb összegeknél nyolcvanhat % kamatot szednek.
5805 XVIII| hogy nagyon kevesli az összeget. Amíg újabb pénzt nem kap,
5806 XIX | Mária, elolvasás nélkül összegöngyölítette az okmányt.~- Ez majd a
5807 XVIII| a századosok a hirtelen összegomolyodott, felröffent és átkozódó
5808 XI | zsongott már a kápolnában összegyülekezett "Rákos", alig várta, hogy
5809 X | maradna a fogunk, akkor is összegyülekezünk a holnapi szent vasárnapon
5810 XVII | naszádosait, szövetségeseit összegyűjtendi, hogy ünnepélyesen bevonuljon
5811 XV | ahová a kegyes lelkeket összegyűjtögeté, de azt is mondják róla,
5812 VII | lenni. Kivett a fiókból egy összehajtogatott írást, mire a háttérben
5813 IX | az időből, önkéntelenül összehasonlítgatták magukban az esztergomi királyt
5814 IV | éppen a pozsonyi "Rákos" összehívása előtt küldtek a német zsoldosok
5815 VI | voltunk, amikor Nádasdy uram összeírá bátyám számára azoknak a
5816 VII | megajándékozott ítélőbíró csendesen összekoccintották a poharaikat. Nádasdy aztán
5817 XIX | mintha évek óta üzleti összeköttetésben állott volna a kapitánnyal.
5818 XVI | egykedvűséggel malmozott összekulcsolt két kezének hüvelykujjaival.~-
5819 XV | Zápolya karmaiba került?~Mária összekulcsolta a két kezét, mintha végtelen
5820 VIII | álomfejtő.~András prépost a két összenevető kém közé állott, akik egyforma
5821 XI | kapitányból?~- Minden az összeroggyanó királyi trónus támogatására
5822 XIX | előtt várják testi és lelki összeroppanását. És ezek a kétségbeejtő
5823 XVIII| kancellári fizetéseként összesen ötven forintot kapott. Azt
5824 XI | Brodarics és Szalaházy összesúgtak:~- Nádorispán uram sem tudja
5825 XV | Talán nem tudta hirtelen összeszedni magát, vagy pedig konok
5826 XI | Ferdinánd urat. (Pedig hogy összetörte volt e néhány históriai
5827 XIX | Sőt, az udvari tanács is összeült, és kemény határozatot mondott
5828 XIV | és még a csizmaszárait is összeütögette. (Persze a Sánta alatt mindig
5829 X | arra jó, hogy előbb-utóbb összeverekedjék a pozsonyi őrhaddal. Emelgetik
5830 XXI | jeruzsálemi András királyunk ösztönző példáját követné, aki ugyancsak
5831 II | Zápolya, ha mer! Egymagam öszvér farkával verem ki őkelmét
5832 VIII | egyszarvúval? A farkassal, amely ötágú csillagot kísér a fogyó
5833 IX | mire Bánffy János valamely ötlettől megerősödve kinyújtotta
5834 XI | leszármazásában, igaz, hogy az ötödik ízben.~Hej, hogy fogta volna
5835 III | Szerencsére, van Sopronban ötszáz gyalogos katonánk. Igaz,
5836 XIII | sem! A zsidók elhozták az ötvenezer aranyat, a többit későbbre
5837 XIV | csak akad egy szabó meg egy ötvös, aki kiruházza, feldíszíti
5838 XIV | mindenesetre elment szabót, ötvöst keresni, aki hajlandó hitelezni
5839 VIII | is, ha már nem lehet az övé a magyar korona.~Akármennyi
5840 V | felismerte az ágyút, hogy az övék, Bécsből hozták hajóval.
5841 XX | István-templomban, hogy övig érő szürke szakállát a Zápolyák
5842 XVIII| kétségbeesések most már mind sűrűbben özönlik el vala Mária ajkait, úgyhogy
5843 VIII | törték magukat, hogy az özvegyasszonynak vélt királyné kezét megkérjék
5844 XVI | a hazám. Az életem pedig özvegyasszonyok élete. Kérlek, felejts el,
5845 VI | meglátogatják a magukra hagyott özvegyasszonyokat, árva gyermekeket, akiknek
5846 VII | jóindulatukat, amikor engem az özvegység gyászából kivezetni akartak -
5847 XVI | ördög akaratából töltöm özvegységem bús napjait - felelt Mária,
5848 VI | érték.~- Van, aki a királyné őfelségéért bosszút álljon - felelt
5849 VIII | menjenek a követ urak Ferdinánd őfelségéhez, és kérdezzék meg őt, hogy
5850 II | engedelmet kérőleg nézett fel őfelségére, a királynéra, s miután
5851 VIII | álomfejtő, aki viszont Ferdinánd őfelségével áll levelezésben. May, az
5852 V | hanem Bécsből. Ferdinánd őfenségétől hoztam levelet nádorispán
5853 V | Azt hiszem, hogy Ferdinánd őfenségével mától kezdve némileg megbomlott
5854 V | szél eloltani akarná.~- Óh! Még jobban is fog ő kérni
5855 XIII | jöttment" király éppen őhozzá, az immár törvényes királyhoz
5856 XVIII| Ennek is a lutheránusok az okai - suttogta Dornberg Rézmán
5857 XII | magyarok, talán tudnátok ennek okát megmondani?~- Zápolya! -
5858 II | amelyen majd koronáját veszik őkegyelmének, ha ugyan a fejét meghagyják.~-
5859 II | besötétedés előtt itt lesznek őkelméék - mond a nádor, megnyomkodva
5860 XX | Felvidéken.~- Majd rákerül a sor őkelmékre is - mond most hirtelen
5861 III | hibátlanul kerüljön a pecsét az okirat alá. Az új kinevezések,
5862 XIX | a vicekirályságról szóló oklevél sem jött meg, úgyhogy Mária
5863 XIX | volt a levélben; míg az okmány, amelyet Salm gróf az útitáskájából
5864 XVII | Ferdinándusnak a királlyá választási okmányát átadja, a piactéri ház ablakából
5865 XIX | nélkül összegöngyölítette az okmányt.~- Ez majd a nádorispán
5866 I | erre.~E bölcs férfihoz mért okoskodás nem nagyon látszott megvigasztalni
5867 XIV | a nádorispánt a királyné okoskodása? Éppen úgy bizakodott volna
5868 IV | sós volt a vére, mint az okoskodó embereké.~- Utol kell érni
5869 VI | veszedelem, ha egy asszony olyan okosnak jön a világra, hogy már
5870 XIV | lenni felségedre, azt az okot most szereztük meg neki
5871 VI | kiejtésénél, mintha különös örömet okozna neki a nevek kimondása.~- "
5872 XXI | meggondolatlan halálával voltaképpen okozója volt mindazoknak a viszontagságoknak,
5873 XVII | napközben hallatlan levertséget okoztak vala: komolyan elgondolkoztatták
5874 IV | disputáival, hogy ellenfele milyen oktalan. Volt Ferdinánd-párti, volt
5875 XX | csizmák, felesleges szakállak, oktalanul pödört bajuszok, hangosan
5876 XVII | örvendeztek-e magukban az október óta tartó üldözések után
5877 XVII | királyné tehát - azt hozván fel okul, hogy megint szívbántalmai
5878 XIII | nemes beszédét, aki nem okult az őrizetben tartástól,
5879 XII | régi "Rákosokon", amikor az okvetlenkedő nemesurakat egy-két nap
5880 IV | és a zsírokkal birkózó, olajnehézségű borokról, asszonyokról és
5881 VI | átvergődni Flandriába, a másik Olaszországnak veszi útját, a harmadik
5882 XI | Kristóf, az új horvát bán, nem olcsó ember. Ezer forint készpénzt
5883 VII | fiatalembert itt-ott könyökökkel oldalba verték a sötétben.~Mária
5884 VIII | olyan száraz, hogy csak oldalbordái és csontjai látszanak. "
5885 XXI | kivonult Budáról, és a pesti oldalra ment. Hová, merre? Csak
5886 VII | Nádasdy végignézett az oldalszakállas, bivalybőr csizmás legényen,
5887 XV | frájj mulatni ment, akit az oldalszúrás vagy a szívszorongás nem
5888 VIII | sarkantyúja. Rozsdás kard veri az oldalukat, amely kardot kihúzni sem
5889 III | az idők kedvezését a mi oldalunkon, hogy a közismert kinevezéseken
5890 V | napjáig várjon. A medvék óljába a követekkel, Bánffy urammal
5891 I | bércek között, ne pedig ólmos homokmederben, ahol a lusta
5892 V | aki a gyaluforgácsos ház ólomkarikás ablakán át tanúja volt a
5893 X | végképp elnehezednének már az ólomsúlyokkal küzdő fejek és szempillák,
5894 V | szólt a nádorispán, amikor ólomszínűvé vált arcával belezökkent
5895 XVII | katolikus úr elől felséged oltalmában keresek menedéket. Engedje
5896 XV | hasznosak és bizonyosan oltalmazók. A könyv végén a Boldogasszony
5897 VI | éppenúgy megtartjuk és óltalmazzuk, mintha mindnyájok akaratával
5898 XXI | Nagyboldogasszony-templom oltára előtt, hogy mindenkinek
5899 XX | Tudott-e Mária erről az olthatatlan szerelemről? Bizonyára tudott
5900 VI | pap, aki szent könyvből olvas fel híveinek, amely könyvnek
5901 IX | gyakorlatú lehetett a levelek olvasásában, mert hiba nélkül és olyan
5902 XIX | aranyat hozott, amelyet olvasatlanul adott át a királynénak.~-
5903 XV | imakönyvét.~- A veres betűsöket olvasd először fennhangon, kegyelmes
5904 XV | napon át kell mindennap olvasgatni Urunk Jézusnak és Szűz Mária
5905 XI | királynak nincs pénze.~A mai kor olvasója előtt talán hihetetlennek
5906 VII | bivalybőr csizmás legényen, aki olyan-olyan fáradtságban aludt, mintha
5907 VII | bécsi vendéglősöknek, ha olyanféle magyar úr tévedt be a fogadójukba,
5908 XII | Hát a pap tudott valami olyant, ami nyomban érdekelni kezdte
5909 XX | baján sikoltozott, amíg őmagának azt a célt tűzte ki, hogy
5910 XXI | Maga Báthori István uram őnagysága, Magyarország nádorispánja
5911 IX | Györgyön kívül még senki se onta vért? Az igazság az, hogy
5912 VI | megdicsőült uram mellett ontotta vérét hazájukért.~Látom
5913 X | mond a királyné. - Mi nem ontunk keresztény vért.~Megnyugodott-e
5914 XIV | helyén felejtett az éjféli óra. A boltíves folyosó ablaktalan
5915 VI | asszonyfejkötőből) ez esti órában körülállották, mert ezek
5916 III | és férfiakat is unalmas óráikban elmulattató beszédeken kívül
5917 XVI | tolvajok, orvgyilkosok éjféli órájában? - kérdezte Mária, és hangját
5918 XIII | Zápolya-követre, amikor a késő esti órákban a külvárosi vendégfogadóba
5919 VI | főtárnokmestert, Tahy István oránjai kormányzót; vingárti Horváth
5920 IV | si linguae centum sint, oraque centum~ferrea vox, aptis
5921 I | egyetlen perccel, egyetlen órával nem jön meg előbb, mint
5922 XII | itt van helyette Batthyány Orbán, Bánffy Boldizsár, Gyulay
5923 VI | fehérneműi bízattak. Hát ezt az Orbáncot éppen az elmúlt napokban
5924 III | Thurzó uram kivörösödött orcával, mert hiszen ember volt
5925 X | valamely lekapott németet. Az ordítások elhangzottak az éjben, ki
5926 XIX | tenyeréhez. Gúnyolódva nézett őreire, amikor azok azon fáradoztak,
5927 X | hallgatag utcákon hol az őrhad emberei vittek maguk előtt
5928 X | összeverekedjék a pozsonyi őrhaddal. Emelgetik az öklüket a
5929 XIII | amelyet csak az ő hite szerint őriz megbízhatósággal a szepesi
5930 IV | királyné értékes hozományának őrizetében töltötte napjait, amíg ottan
5931 VI | Gerendy Miklós fejérvári őrkanonokot, Nádasdy Tamást és Oláh
5932 XII | országgyűlés, ha fegyveres őrök eltisztulnak onnan. A nádorispánnak
5933 XX | és kerekre nyitotta nagy oroszlánszemét.~Mindenkinek el kellett
5934 IX | vidámtalan, de egyben bánatmentes orr volt Ferdinándé, amely kókadt
5935 IX | horgas, de azért elég húsos orra volt Ferdinándnak. Flegmatikus
5936 XIV | karikát a Sánta a Medvéje orrába, és viheti táncoltatni országszerte! -
5937 VI | amelyet a kérő visz, mintha az orráról csüngene le.~A királyné
5938 IX | Ferdinándnak. Flegmatikus orrnak lehetne mondani ezt a mozdulatlan
5939 IX | mondani ezt a mozdulatlan orrot, mert egy jéghegy konokságával
5940 II | aki szürke szemű, nagy orrú, szabálytalan arculatú férfiú
5941 IX | gondolkozó embereknek van ilyen orruk. - És a szeme, amely ugyancsak
5942 XIX | minduntalan felhúzzák az orrukat - mond a királyné, amikor
5943 XI | Fizessen őkelme Zsarnóért, Orsováért, Szörényért, Petért, meg
5944 VIII | akarna menni János király országába.~Mátyás deák valami rettenetesen
5945 XXI | kancellár, ha még az ilyen országfoglalásoknál se lehetne hasznát venni?~-
5946 VII | készülődne az urak pedrőitől, országgyűlésbe hozott csizmamázaitól szagos
5947 XI | nézve, hogy hallgatni fog az országgyűlésben. Azt hitte, hogy itt is
5948 IV | Ferdinánd maga bevallja az országgyűléshez írott levelében, hogy nem
5949 X | asszony. A királyválasztó országgyűlést meg kell tartani, mert én
5950 XVI | királyok által, hogy ennek az országnak kereszténységét megvédelmezzem.
5951 XIII | különböző, veszedelmes országokon keresztül? Szerette-e az
5952 XVI | akik ez idő tájt országról országra csatangoltak az országutakon,
5953 XVI | között, akik ez idő tájt országról országra csatangoltak az
5954 IX | egészséget, egyszersmind országszaporodást kíván.~Az udvarmester most
5955 XIX | nem volnék Pozsonyban. Sok országunk van, ahová elmehetek. De
5956 XVI | országra csatangoltak az országutakon, foglalkozást keresve a
5957 XV | lehelnek magukból, akik minden országúti csárdánál megállanak téli
5958 VII | kocsmába tévedt be az álom országútján, hogy jóllakjon valamely
5959 XIII | töltik életüket. Mit tud az őrt álló az ajtó küszöbén túl,
5960 XIV | csókolta meg, amely anyjáról, Őrült Johannáról maradt örökségében.~-
5961 XVI | vajdaságodat a betörők, tolvajok, orvgyilkosok éjféli órájában? - kérdezte
5962 XXI | felségedet Budára, miután az orvos urak felségednek különösen
5963 XXI | boldog volt - mond a királyné orvosa. - Mert ott bizonyos a gyógyulása.~-
5964 XII | nyakú Sibrikkel, akinek orvosai javaslák az úton-útfélen
5965 XIII | lóidomárját, Peremontit, az orvosát. Apránkint az egész pozsonyi
5966 XX | orvosságok, amelyeket a különböző orvosdoktorok előírnak vala. Esténkint
5967 XIV | kísértetjárásos éjszakák ellen különös orvosság érkezett Pozsonyba Mária
5968 XX | szívét, nem pedig a különböző orvosságok, amelyeket a különböző orvosdoktorok
5969 XIII | István-templombeli fejedelemre. Valamely orvosságos edény volt a kályhára készítve,
5970 XX | emberekhez, hogy mindjárt orvosságról is gondoskodik a részükre.~
5971 I | kapkodott. Már az akkori orvostudomány is ama állásponton volt,
5972 XIV | és feneketlen sáncárkok őrzik?~Mária egykedvűséget színlelve
5973 XV | Üdvöz légy Máriá«-t és őrző angyalodnak egy »credó«-
5974 XV | kertjéből, amelyeket itt őrzök az imakönyvemben.~- Pedig
5975 VIII | álmaiba, mint a királyok őrzött nyoszolyáiba. Én költő vagyok.
5976 IV | volt a földesuraság, akinek ősei már a honfoglalás idejében
5977 XVI | viharvert, mintha valamelyik ősének a kardját vette volna elő,
5978 II | az útját, mégpedig amaz őserdővel borított hegyláncolatnak,
5979 I | mennyi mondanivalót tud az ősmagyarokról, akik a Tisza forrásainál
5980 II | elgondolkozva beszélt, mint ősszel a madár. (Nem csoda, hogy
5981 I | mirigyes ebben az országban. Az őszbe vegyült, köpcös, vén vitéz,
5982 XVII | családostul együtt. A római pápa őszentségére hivatkoztak, aki megparancsolta
5983 XX | volnánk, de mi lesz a pápa őszentségével, aki minduntalan azt kifogásolja,
5984 XVIII| többé a jó fordulatokban.~- Őszintén megvallva, nagyobb elkeseredés
5985 VII | magyar urakat, hogy még ne oszlanának széjjel, mert a hazaszeretetben
5986 III | asztalbontásával korántsem oszlottak szét a pozsonyi ebédlő vendégei,
5987 XIX | most már ajánlóleveleket osztogat sohasem látott embereknek.~
5988 VIII | azon a levélen? Keresztbe osztott vitézi vért: két felemelt
5989 XVIII| esküvéseimért.~- Nekünk, osztrákoknak, kell megmutatni a magyar
5990 IV | őrizetében töltötte napjait, amíg ottan királyválasztás nem történik,
5991 V | mesterembereknek, kemencéiket otthagyott pékeknek, minden csetepatéban
5992 IX | magatartással és bizonyos otthonossággal helyezkedtek el a trónus
5993 X | nem szívesen mozdulnak ki otthonról, ha még csak egy kis verekedés
5994 XV | valamit akar, valamitől óv, valamire figyelmeztet,
5995 XI | mondtátok, hogy menjek csak haza Óvárra, és fejjem a királyné teheneit -
5996 XI | Miért hagyta ott az úr Óvárt, tán bizony az árulók példáját
5997 IX | urunk, Jézus Krisztus előtt óvást teszek, hogy ezután bármi
5998 XI | elszegényedett.~- Nono - óvatoskodott a nádorispán csendes örömmel. -
5999 IV | kell elfeledtetni, hogy a pácienssel nagyobb baj ne történjék -
6000 VIII | itt koptassák a vendéglő padját és asztalát. Hoztak-e magukkal
6001 XIV | titkok kopognak a pincében, padláson, az éjszakában.~Benigna
6002 XV | Nem tudom, honnan jön, padlásról vagy pincéből. Boros, fűszeres,
6003 XI | méltóságuknál fogva az első padsorból hallgatták a nádorispán
6004 IX | szörnyeteg Szapolyai és pajtása, a "fekete cár", és cimborája,
6005 XIV | már mindenki készülődik, pakol, tervezget, új reményeket
6006 IX | Gyöngyökkel szegélyezett palástja csak nagyon halkan zizegett,
6007 XXI | érsekkel együtt, Várady Pállal Tata, Visegrád.~- Túlságosan
6008 VI | nádorispán.~Ám az erdélyi pallérozott nyelvvel folytatá:~- Volt
6009 XIX | feláldozta. Teher alatt nő a pálma, mondja a latin. Mária talán
6010 XXI | simogatva lépdelt be a bécsi palotába, és egykedvű hangon, mintha
6011 XIII | meghallgatására. A császári palotában egyetlen szemrebbenés sem
6012 XIII | tudták, mire valók az ablakok palotáikon. Néha kipillantottak rajtuk.
6013 XV | megtisztuljon. Még Kinizsi Páltól tanultam egyik-másik imádságot,
6014 III | kinevezéseken kívül a törvényhozói pályán is olyan változásokat tapasztaltunk,
6015 III | kinevezésekhez nekünk, az egyházi pályáról lemaradt uraknak csak annyiban
6016 IX | angyali magyar koronára pályázik, érti nyelvünket is.~Ferdinánd,
6017 IV | Sibrik szavaira az otthoni pamutok engedtek tartósságukból,
6018 I | királyné megszokta a nádorispán panaszait, hisz mindennap hallotta
6019 VII | szomorú vége lett. Hová mehet panaszával az olyan ember, akinek jószágait
6020 X | kijózanodva fejfájásról panaszkodnak.~A nádorispán hümmögött.~-
6021 VI | és gyakran rövidlátásról panaszkodó, betegségekkel és rossz
6022 I | és alá járkálván, arról panaszkodott, hogy a magyarokból kiveszett
6023 XVIII| senki meg ne találhasson!~A panaszok, kétségbeesések most már
6024 XX | utcákon, hogy ne hallják a panaszokat a királyné házának környékéről.~-
6025 XVIII| Habsburgok hadakat tartanak - panaszolá kétségbeesetten Mária. -
|