Part

 1 2 |       lányokat hoztak a gólyák, és mindenki jóllakott étellel, igével,
 2 5 |          az ebédlőben. No de végül mindenki jóllakott, pompásan emésztettünk,
 3 8 |            felső rekeszében őrizte mindenki, és inkább lemondott apró
 4 9 |       öregségben.~De nem válhatott mindenki idővel száraz lóbőrré, összeszáradt
 5 12|        eresztettük, a télre, midőn mindenki sódart evett, a harmadnapos
 6 12|    folyadékokra? Emlékeztek, mikor mindenki elzsírosodásban, emésztési
 7 12|     zavarokban kereste betegségét? Mindenki húst evett és bort ivott,
 8 13|     amelynek tengerentúli kincseit mindenki olcsó pénzért megismerhette.
 9 14|      háború első napjaiban? Mintha mindenki megunta volna ez idő tájt
10 14|            vonulna át az országon. Mindenki utazik. Hová, miért? Egy
11 15|     Budapestre úgy érkezhetett meg mindenki, mint egy regényhős, akire
12 16|           és szegények, de még nem mindenki járt nyavalyatörős koldus
13 16|           az ünnepeknek, amelyeket mindenki igyekezett megtartani, bármilyen
14 16|        népét, parasztot és grófot. Mindenki munkában áll, és mindenki
15 16|          Mindenki munkában áll, és mindenki dolgozni akar, építeni vagy
16 17|        kellene hinni, hogy álmában mindenki demokrata, mint akár a temetőben.~
17 17|          fegyvereket a katonák; ha mindenki megkapná jutalmát az elmúlt
18 19|         akasztott ember a szélben. Mindenki a maga szakállára lop és
19 19|            utánra a juhokat, mikor mindenki megtört, és Istenhez menekül.
20 20| szerencsétlenségről. Már megszokta mindenki, hogy olyan csend veszi
21 20|             Senki sem csodálkozik. Mindenki nyugodt, mintha ez volna
22 21|         amíg végre hozzászokhatott mindenki; megtanulhattuk, hogy nincsen