Part

  1 1 |            történet következik itt abból az életből, amit az emberek
  2 1 |               itt abból az életből, amit az emberek a szerelmeskedésen
  3 1 |              Bizonyos korszakig, mondjuk az aranyszőlő illatú negyvenedik
  4 1 |               életévig, nemigen törődnek az írók egyéb mondanivalóval,
  5 1 |              megházasodás körül telik el az írói képzelet; máskor csak
  6 1 |        nemegyszer előhívta tizenkilencre az alsót, különösen akkor,
  7 1 |           némelyek mondhatják majd, hogy az író késő vénségében fogalmazta
  8 1 |              jelenlétében úgy szaladgált az alulírott, mint a kandúr,
  9 1 |             kicsendülnek, Isten veletek. Az Irmák budai télszagú neve,
 10 1 |               Irmák budai télszagú neve, az Arankák strucctollas, legyezős
 11 1 |          papirosra a költő.~Elkövetkezik az életkor, midőn bizonyos
 12 1 |         csepűrágók. És holdvilágnál csak az elvetemült perszonák bolyonganak
 13 1 |              akiknek ez a keresetük. Aki az éjszakát álmatlanul tölti,
 14 1 |                   Csirkeagyvelejű férfiú az, aki megelégszik az életből,
 15 1 |               férfiú az, aki megelégszik az életből, annak javaiból
 16 1 |              gyengébbek, mint a férfiak: az álmaik és a gondolataik,
 17 1 |             szívdobogásos randevú, ugrás az első emeletről és tébolyult
 18 1 |         emeletről és tébolyult menekülés az erdőben a házőrző komondorok
 19 1 |              sínre fektetett nyak, midőn az expressz közeledik, és a
 20 2 |                             MAGYAR HASAK~Az étkezés kultusza nemegyszer
 21 2 |             emberről külön vett mértéket az asztalos, amikor kiterítették.~
 22 2 |                 a bánatos tintanyalók és az Otthon-körbeli gavallérok
 23 2 |                  a mihasznák, a betegek, az elvetemült lumpok. Nem is
 24 2 |                dárda, amellyel megdöfték az igazságot vagy a gonosztevőt.
 25 2 |             emberek! Hogy elgömbölyödtek az arcok és a fejek, midőn
 26 2 |      Magyarországon. Mindenkinek megvolt az ennivalója, bora és kényelmes
 27 2 |               gazda fejcsóválva forgatta az újító költők bolondos füzeteit.~
 28 2 |           folyónak, ebéd után szundikált az ember, nem gondolt az öngyilkosságra.
 29 2 |         szundikált az ember, nem gondolt az öngyilkosságra. A kerekre
 30 2 |                megnyugtatták a férfiakat az asszonyok hűségéről. Csak
 31 2 |                   Csak ott volt szemetes az udvar, ahol a nőknek gondolata
 32 2 |                  hallotta, látta ezt már az anyjától, nagyanyjától.
 33 2 |                  anyjától, nagyanyjától. Az asszonyok összeültek, és
 34 2 |            eszébe a féltékenység, amikor az asszony cselédeiről panaszkodik?~
 35 2 |               mindenütt ebédet tálaltak. Az volt a legszerencsétlenebb
 36 2 |              megelégedettség érmetszője, az elhibázott magyar politika
 37 2 |                 Senkinek sem rontotta el az étvágyát a politikai szenvedély.~
 38 3 |         megújította velük a szövetséget. Az emberek a tavaszt látták
 39 3 |                 emberek a tavaszt látták az égen, a földön és a szívekben.
 40 3 |                 a földön és a szívekben. Az élet kezdete, hosszú tél
 41 3 |                 egy messze múltnak.~Most az amazonok országára nyílik
 42 3 |                  vak ember a hegedülést. Az amazonok és gyermekeik megtámogatják
 43 3 |             földet, tiszteletben tartják az apák erényeit, amíg a férfiak
 44 3 |        hazajönnek. A nagy mérlegen, ahol az országok súlyát mérik, Szűz
 45 3 |           bibliai esztendő a másik után. Az amazonok erősen fogják az
 46 3 |                Az amazonok erősen fogják az eke szarvát; a hadjárat
 47 3 |                  eke szarvát; a hadjárat az ország belsejéből csak a
 48 3 |                 hogy daltalan, néma lett az ország, az énekesmadarak
 49 3 |           daltalan, néma lett az ország, az énekesmadarak is hallgatagok,
 50 3 |           furulyaszó a múltak emléke, és az üveges kevesebb tükröt ad
 51 3 |           Magyarországra, és megtalálják az amazonok izmos karjait,
 52 3 |                 is: rendben lelik itthon az országot.~ ~
 53 4 |       társaságában várták gabelfrüstökre az utazót, a legkisebb vendégfogadóban
 54 4 |            legkisebb vendégfogadóban is.~Az önmagába révült nászutasok;
 55 4 |                 elől futó tétova utazók; az életet, nőt és játékot meguntak;
 56 4 |                 melankolikusok; valamint az ínyesek, akik azért utaztak,
 57 4 |              amelyek a Magyar Koronához, az Arany Bikához, a Zöldfához,
 58 4 |                 nevekhez voltak címezve. Az utazás nemcsak annak ígért
 59 4 |       korcsmárosnők és szobalányok nevét az északi kerületekben, hanem
 60 4 |             körül a felvidéki hidakon és az esti korzó ismeretlen hölgyei
 61 4 |            cselekedet volt, ha nem várta az embert a gólyafészkes ház
 62 4 |            Vasárnapi Újság címlapjáról). Az elmúlt vidéki vendégeskedésről
 63 4 |                  a nyalka hotelportások, az omnibuszok aranysapkás hivatalnokai;
 64 4 |                  házi cigarettacsomagot; az ezüst fejű, tiszta fehérneműs,
 65 4 |          többnyire Antonnak nevezték, és az ablak ódon templomra nyílott,
 66 4 |           szólaltak meg a harangok, hogy az ember feloldozva érezte
 67 4 |          félszemű vigécének a nagybátyja az edinburgh-i kimustrált postakocsik
 68 4 |            szegélyű tányér hátán megfeni az evőkést a kiéhezett utas,
 69 4 |           megjelölt savanyúvizes üveget, az ebéd előtt vagy ebéd után
 70 4 |            felesketett írnok tegeződnek, az alispán nemcsak bírája tisztviselőinek,
 71 4 |              harangja. Még mindig jönnek az új vendégek a Blasini gyorskocsijával,
 72 4 |                 Blasini gyorskocsijával, az omnibusszal, a falusi kocsival,
 73 4 |                amíg a májgombócos levest az asztalra hozzák a megszokott,
 74 4 |           pincérek.~Mikor pedig egyet üt az óra, a régi utazó felnyitja
 75 5 |                                 A VENDÉG AZ EBÉDLŐBEN~Az egykori Griff
 76 5 |                    A VENDÉG AZ EBÉDLŐBEN~Az egykori Griff helyén épült
 77 5 |            vendég gallérjába gyömöszölte az asztalkendőt, és nagyon
 78 5 |               késheggyel a pohár oldalát az ebédlőben. No de végül mindenki
 79 5 |               egymásnak megbocsátottunk, az ebéd utáni hangulatban üzletező
 80 5 |              hagytuk magunkat csapni, és az ötkoronás pénzdarabból,
 81 5 |               háza sorsára jutó gavallér az ebéd céljaira mellénye zsebébe
 82 5 |                visszabújnak-e még valaha az elárvult frakkokba, amelyekben
 83 5 |            gondtalan törzsvendég körül?)~Az új Griffben, ebben a barátságos
 84 5 |           emberek Magyarországon, akiket az ország másik végéből elvittek
 85 5 |       rettenthetetlen kortesre, a börzén az éles hangú kontreminőrre,
 86 5 |                megrendelt közbeszólásra. Az én ismeretlen barátom, ha
 87 5 |       tejjel-mézzel folyó Kánaán volt ez az ország, bizonyára megélt
 88 5 |                   bizonyára megélt volna az evési tehetségéből.~Amint
 89 5 |              cseresznyepaprikával, amint az első kanállal a szájába
 90 5 |            fedett mellét jól nekivetette az asztalnak, amíg a levest
 91 5 |                 a levest kanalazta, hogy az ebédlő legtávolabbi zugába
 92 5 |                hangosan szürcsölni, ámde az ember elfelejti a gyermekkori
 93 5 |            negyven cseppet ivott tisztán az asztali borból. Szemét körüljáratta,
 94 5 |                 maga elé ragadta, mintha az ellenkeznék vele. A villával
 95 5 |                  mögé dobta a zsákmányt. Az állcsontok hatalmasan dolgoztak,
 96 5 |                  majd a fejbőr, kipirult az orr, könnybe lábadt a szem,
 97 5 |           emberünk által, miközben, hogy az egyik kéz dologtalanul ne
 98 5 |                  Emberünk vadsága csupán az utolsó túrómorzsaléknál
 99 5 |                  tekintettel végignézett az ebédlőn.~Bizonyosan undorodott
100 5 |           ebédlőn.~Bizonyosan undorodott az evők mohó étvágyától.~ ~
101 6 |           tatárjárás, nem tudták pótolni az amerikai vesszők. Jégszürke
102 6 |                  válott "borászok", ezek az országos hírű szakértők,
103 6 |                  akiknek bibircses arcán az ország pincéinek leltára
104 6 |               bort venni, amikor leesett az első hó, és a pincéket kiszellőztették,
105 6 |             elásta a Kossuth bankót vagy az ősapa a Libertást: kezdődött
106 6 |                  a borászok, a vendégek, az utazók, a pincének rendben
107 6 |           árasztotta, és a lámpafény még az esti sajt maradékait világította
108 6 |               maradékait világította meg az asztalon, de a gazda már
109 6 |         változtatja a falvakat, eltemeti az országutakat, madárijesztőket
110 6 |                 kolbászt, sódart falatoz az útra, és jeges bort iszik
111 6 |                 muzsikálások után, midőn az őszi, hallgatag, méla délutánban
112 6 |               délutánban nagy sétát tett az egészségére vigyázó ember,
113 6 |                messzi csárdát elérhessen az országúton vagy a város
114 6 |          korcsmáros öreganyja haldoklott az ágyban, amíg a menyecskét,
115 6 |           verseit, a Nyír nagyot ásított az őszi alkonyatban, megannyi
116 6 |                bort csendesen szürcsölik az emberek. A holdvilág kidugja
117 6 |                kidugja nagy bolond fejét az eperfák mögött, a legvénebb
118 6 |          emlékezetét el ne homályosítaná az idő. A borét is és a szerelemét
119 7 |                 EGY RÉGI EMBER VALLOMÁSA~Az áhítattól csaknem keresztet
120 7 |                lettem, midőn ismét érzem az ákácfa mézes-mázos szagát
121 7 |               korában ismeri meg önmagát az ember, mikor nem lehet többé
122 7 |             parti növények bőségét vonja az emlékezetbe. Carmen észvesztő
123 7 |             arctávolságnyira szállott le az énekesmadár; és így pontosan
124 7 |             életét, a falomb lehullását, az ér vizének színeváltozását,
125 7 |           menyecske, gyászruháját leveti az öregasszony; s ugyanezért
126 7 |                 Igen, megvetettem azokat az embereket, akik szerelem
127 7 |               miatt szenvednek, a borral az asztalra írnak leánynevet,
128 7 |            Sipulusz és Mark Twain voltak az olvasmányaim; előbbinek
129 7 |          házmesterei megkacagtattak, míg az utóbbi cirkuszi humora felvidított.
130 7 |            felvidított. A színdarabokban az intrikus színész imponált.
131 7 |               intrikus színész imponált. Az ország nevezetességei közül
132 7 |                  Későbben beláttam, hogy az öregasszonyoknak, akik fejemet
133 7 |            nevető özvegyek felé, akiknek az alsó ajka furcsán remegett,
134 7 |                  gyermek sem rettent meg az éji lepkétől a szérűn vagy
135 7 |                 Bölcs berendezkedés volt az, hogy az öregasszonyok és
136 7 |              berendezkedés volt az, hogy az öregasszonyok és öregemberek,
137 7 |              képtelenek voltak, nevelték az ifjúságot. A lány vagy asszony
138 7 |             izmaidat és aztán ne gondolj az elmúlt szerelemről többet,
139 7 |           kirándulásról.~Így mondogatták az öregek. Nevettek, tréfáltak,
140 7 |            tréfáltak, mert ők már tudták az élet értéktelenségét.~Be
141 8 |             Magyarországot írja le, mint az egykori hírlapíró a Kis
142 8 |                  akár a szerelemnek vagy az egészségnek.~"Krajcárból
143 8 |                 kebelben viselt zacskók, az egész életen át szolgáló,
144 8 |             hordták össze a dolgos kezek az első százast, majd az ezrest;
145 8 |              kezek az első százast, majd az ezrest; mily emberi testből
146 8 |               bankó valóban részese volt az emberi életnek, a százasok,
147 8 |           papirosaiért annyit szolgáltak az emberek, mint Jákob Rebekáért.
148 8 |             éjszakának, a fukarságnak és az önkéntes nélkülözésnek várva
149 8 |          százforintos pufók asszonyfeje, az ezerforintos bankó halovány
150 8 |          kéttenyérnyi terjedelme. De még az ötös elnyújtott lábbal üldögélő,
151 8 |                 jutalmat jelentenek, míg az egyforintos, kékes szürke
152 8 |                elegendő volt ahhoz, hogy az ember egy napra biztosítsa
153 8 |               ember egy napra biztosítsa az élelmezését. Szinte megcsalva
154 8 |            Wekerle kivereti Körmöcbányán az ezüstkoronákat. Úgy vélte,
155 8 |                beszélni. Eleinte azonban az élet olcsóbbodását jelentette
156 8 |                  gazdagság volt érezhető az országban. A forint idejében
157 8 |              előkelő, dús, nemeslovagnak az árnyképe, aki az embereket
158 8 |           nemeslovagnak az árnyképe, aki az embereket uraságra, gavallérságra
159 8 |              vásárolni. Vigyáztak is reá az emberek. Rongyos százforintos
160 8 |              élvezetről a tulajdonos, ha az százasa felváltásába került
161 8 |              Bécsbe, fürdőhelyre utazott az élnivágyó gavallér. Gondtalan
162 8 |          meggondoltan vétettek elő, mint az ereklye; gyakran évekig
163 8 |                válnak meg a házból, mint az élet legdrágább java. A
164 8 |                 ásni kezdik a ház falát. Az uzsorás liszteszsákját ölelgeti.~
165 8 |                ölelgeti.~Céda leány lett az új bankó. Ma itt, holnap
166 9 |                 Nem csak szerelemből élt az ember.~Habár azok voltak
167 9 |                  mint a búza, a bor vagy az egészség. Folyton maguk
168 9 |              kert végében, lyukat fúrtak az úszóházra, babonás gyökeret
169 9 |                 dohányszitává (amilyenek az öregek voltak, akik még
170 9 |                  öregek voltak, akik még az ebédjüket is abbahagyták,
171 9 |          abbahagyták, ha szoknya lengett az udvaron); a nemzet oszlopos
172 9 |                  tetőket tartó gerendák, az ország talpkövei evéssel
173 9 |                  a hosszadalmas élethez.~Az ebédezésen és vacsorázáson
174 9 |               munka előtt szerettek enni az emberek Magyarországon.
175 9 |                volt divatban, ahol görbe az országút és a föld háta:
176 9 |               hogy hűvös barlangot ásson az ember, ahol a nyári hő elől
177 9 |                hold hűségesen megmutatta az utat hazafelé, a hársak
178 9 |            hazafelé, a hársak és ecetfák az éjben bólongatva, nyugodtan
179 9 |                 nyugodtan hallgatták meg az ilyenkor szokásos dalokat,
180 9 |             sódarszaga volt egypár napig az embereknek.~Míg feljebb,
181 9 |               táncol; Anton megelégedett az élet dicsőségeiből a sereshordó
182 9 |            mindig azt tapasztaltam, hogy az élet legnagyobb kellemetlenségei
183 9 |         közepette is vigasztalást lelhet az ember, ha pontosan tudja,
184 9 |                 oly jó ennivalókat adott az ital mellé. E fent említett
185 9 |         tizenöt-húsz pohár sert megivott az egykedvű polgár, míg a távolból
186 9 |               érte őket haláluk órájáig.~Az alföldi városokban a júniusi
187 9 |                  saját bicskájukkal enni az emberek. Szerettek hosszadalmasan
188 9 |                   csak a bolond töltötte az idejét azzal, hogy nő miatta
189 10|              világítanak át formái, mint az éji mécs lángja. Bejárja
190 10|               figyelmesen, hosszant nézi az arcomat árnyékba borult
191 10|                kakas kukorékolni kezdene az utca túlsó során, az artistaszállodában,
192 10|             kezdene az utca túlsó során, az artistaszállodában, a delejesnőnél,
193 10|               akinek közelében megállnak az óramutatók a gavallérok
194 10|                  búcsúzó kutatást rendez az íróasztalon, levelek és
195 10|                  kompromittáló írást. De az ágyban fekvő, álmos halott
196 10|              Kékes fényű kezeivel turkál az asztal ócskaságai között.
197 10|                 volt egykor a keretben?, az atya pártecédulája, az égbe
198 10|                   az atya pártecédulája, az égbe szállott nővér hímzett
199 10|                 végleg lehunyta a szemét az álmodozó, és a halottkém
200 10|              nyárspolgár lehessen.)~Ámde az árnyból, fehér sírvirágból
201 10|              önmaga előtt is rejtegetett az elmúlt években, évtizedekben.
202 10|                 a halálos szúrásra; mint az ismeretlen gyilkos fekete
203 10|                 megfeketedett kötél volt az elrejtett, óvakodva őrzött
204 10|          óvakodva őrzött kincs, amelynek az lett volna a hivatása, hogy
205 10|              hogy megszabadítsa gazdáját az élettől, midőn az a körülmények
206 10|               gazdáját az élettől, midőn az a körülmények folytán elviselhetetlenné
207 10|                tekintet elhályogosodása, az elpusztult fantázia és az
208 10|                az elpusztult fantázia és az elakadozó lélegzet: azt
209 10|                  többé keresnivaló nincs az emberek között, a négy falon
210 10|                  a mentőövet találta meg az asszony.~És miután egyebet
211 10|            artista kakasa egyet kiáltott az utca túlsó során.~ ~
212 11|              ismernék meg régi helyeiket az egykori fürdővendégek, új
213 11|                 száz esztendő alatt sem.~Az Anna-bál deli táncosai messzi
214 11|               otthon maradtanak. A tó és az erdő, egypár régi épület,
215 11|                  épület, a csizmahúzó és az evőeszköz talán nem változott,
216 11|                  talán nem változott, de az ebédre és vacsorára - a
217 11|                figurái végleg elvonultak az emlékezésbe és az anekdotákba.
218 11|             elvonultak az emlékezésbe és az anekdotákba. A napsugár
219 11|            együtt töltötték itt a nyarat az emeletmagasságba nőtt tölgyekkel;
220 11|          szalonnát hoznak magukkal, mert az idegenben sem akarnak nélkülözni.
221 11|                  menyecske magával hozta az ágyneműjét, mosdóját, fürdőkádját;
222 11|              magával a fürdővendég, mert az órák nem mindig megbízhatók.~
223 11|                  takarékosság jellemezte az életmódot. Jaj lett volna
224 11|               összegyűltek a környékről. Az öregasszonyok nyomban Petőfivel
225 11|           megrakodva indul el otthonából az útra, mert az útszéli fogadók,
226 11|                 otthonából az útra, mert az útszéli fogadók, korcsmák,
227 11|                szál virággal vágtak neki az útnak.~Vajon él-e még a
228 11|                  Bakkecske módjára mekeg az epekedés az elmúlt ifjúság,
229 11|                módjára mekeg az epekedés az elmúlt ifjúság, a régi szép
230 12|              fölötte. Miért földi Kánaán az ország? Az igazi Kánaánt
231 12|                  földi Kánaán az ország? Az igazi Kánaánt csak a Bibliából
232 12|                elég zsák Magyarországon, az őszre, midőn nem volt hordó,
233 12|              kenőasszonyra, a piócára és az emésztést elősegítő folyadékokra?
234 12|                  földeket nem aratták le az utolsó szemig, szőlőt a
235 12|             ennivalót, hogy teje legyen. Az eperfa gyümölcséből egyformán
236 12|              lettél?~*~Boldog ember volt az arató, mert magának is aratott.
237 12|           zsákokat, mert neki is jutott. Az új kenyérnek áldott illata
238 12|              szakértelemmel kóstolgattak az öregek, összehasonlítván
239 12|              körül, a szélmalom dombján, az olajszagú, titokzatos szerkezetű
240 12|                  vendéget. A mezőkön még az aratók éneke hangzik, a
241 12|             leányok, barnapirosra sülnek az arcok az országban, a nagybeteg
242 12|             barnapirosra sülnek az arcok az országban, a nagybeteg is
243 12|                  kimászik ágyából, amint az új kenyeret várja.~Milyen
244 12|             magyarokról, mint a csigáról az elhasznált házikó. Megújhodik,
245 12|                reményteljes életre ébred az esztendős balsorsban elfáradt
246 12|             jókedv, életvágy, remény jön az új kenyérrel, mint az Úr
247 12|                jön az új kenyérrel, mint az Úr testével. Felejtjük régi
248 12|                helyén.~Vajon milyen lesz az új kenyér ez évben Magyarországon?
249 12|        Magyarországon? Elhozza-e magával az új életet, amelyre mindnyájan
250 13|             BODEGA~Nemcsak kenyérrel élt az ember, ámbátor a fehér cipót,
251 13|                   aki kóstolta: ugyanígy az emlékben él tovább a sósperec,
252 13|             vajas, a vizes, amelyek mind az ember szolgálatára voltak;
253 13|                 a duttyánon kívül olykor az úgynevezett bodegákat is
254 13|              szobába tessékelték. Hívták az ilyen helyet ízlelítőnek
255 13|        szem-szájnak ingere". Jégen várta az osztriga, hogy feltörjék
256 13|                  ifjú hölgyeit juttatták az ember eszébe, mert a régi
257 13|                tudjuk.~Nagyon régi lehet az az adoma, amelyben a vidéki
258 13|             tudjuk.~Nagyon régi lehet az az adoma, amelyben a vidéki
259 13|                 fogaival akarta feltörni az osztriga kagylóját. A legkisebb
260 13|         hagymasalátáik alatt savanyodtak az angolnák és a különböző
261 13|                Cannon úr cégérét viseli; az olajos pisztráng, de még
262 13|                 olajos pisztráng, de még az úgynevezett ringli is csak
263 13|                szürkésbarna amszterdámi, az orosz ázsiai folyókból való
264 13|                 ez még mindig csak eleje az étkezésnek. Hol vannak még
265 13|               oly ízletesek voltak, mint az ifjúság. - Kassán, korai
266 13|                 hizlalt steier kappanok, az Andrássy úti boltos híres
267 13|                 és galambok már akkor is az arany szolgálatában állottak.
268 13|              pótolta a korcsmai étlapot. Az agglegény gondtalanul sétált
269 13|             jutott. És ha mégis meguntad az életedet, olcsó pénzen vehettél
270 13|                minden jóval megtraktálta az esti sétálgatót. A Kis piszkos,
271 13|                 A Kis piszkos, a Mátyás, az Apostolok, a Zenélő, a Svetz,
272 13|         utcasarkon kedélyes borház várt. Az egykori Budáról, az ottani
273 13|                várt. Az egykori Budáról, az ottani korcsmákról tán nem
274 13|           szuszra elmondani mindazt, ami az olvasó és író szívét nyomja.~ ~
275 14|                döcög a nagykörúton, mint az a taliga, amelyiken akasztani
276 14|                   hogy ismét megtaláljuk az arckifejezést, a megnyugtató
277 14|                majd tovább folytathassuk az életet. Talán lehetne valahol
278 14|              Hová megyünk?~Egyelőre csak az utazótáska mondja el a régi
279 14|               örömök úgy csengenek, mint az aranyak? Egy másik, szinte
280 14|               unott tennivalóit jelentik az arany-piros cédulák az aligátor
281 14|          jelentik az arany-piros cédulák az aligátor bőrén. Fanyar íze
282 14|          életünknek, midőn már úgy untuk az örömöket, az egyhangúvá
283 14|               már úgy untuk az örömöket, az egyhangúvá lett élet-gyönyörűségeket,
284 14|                  ágaskodó reménységekkel az utcai csőcselékkel, amely
285 14|                 élet mindennapi örömeit, az osztrigát, a franciák borát,
286 14|        varázsukat, midőn dobolni kezdtek az utcákon. Senki sem sajnálta,
287 14|                 jöttek, hová mennek ezek az emberek, akikkel azelőtt
288 14|                  népvándorlás vonulna át az országon. Mindenki utazik.
289 14|                 szél kenegeti, egyengeti az összetört kezeket, lábakat,
290 14|             Tavasz van - a Mátráig olyan az alföldi rónaság, mint egy
291 14|              fiatal nők kezében.~Elmarad az állomás és a piros kalapos
292 14|         nyárilakok, ahol most legfeljebb az emlékezet ágaskodik fel
293 14|                  emlékezet ágaskodik fel az elhomályosult ablak alatt,
294 14|               ablak alatt, hol valamikor az éji zene zengett. Nagyon
295 14|          szakadtak nagy mennyiségben, és az alföldi táj felett vérző
296 14|              mint Finnországban, amelyet az ezer tó országának is neveznek
297 14|            kedvéért alakulna új földirat az Alföld teknőjében, a búzatermő
298 14|                merengő partjait. Ez idén az Alföld teknőjében dugta
299 14|         területek akadnak Magyarországon az ornitológia tanulmányozására. (
300 14|             madártudósok jobban kedvelik az egyhangú búzavetésnél a
301 14|                 hevülnek hölgyeink, mint az aranyásók zsákmányáért.
302 14|           indulhatnak. Víz van bőven. És az elmúlt esztendőben már megtanulhatták
303 14|             amelyeknél még mindig jobbak az ő szárnyaik. Jönnek a gyönyörű
304 15|               volna a koldus, a rokkant, az elesett, a nyomorgó: nem
305 15|                  a női ruhát, a cipőt és az ékszert, az sem volna megfizethetetlen.~
306 15|                   a cipőt és az ékszert, az sem volna megfizethetetlen.~
307 15|                  lakás vándorolni küldte az utcákra a szagát, mint kisgyermeket
308 15|                 Nyitott ablaknál aludtak az emberek, a gangon mosakodtak,
309 15|            emberek, a gangon mosakodtak, az ágyneműt szellőztették,
310 15|                  a kioszk lenge delnője, az Erzsébetváros keskeny utcáiban
311 15|             kerestek, amint közönségesen az inges nők tenni szokták,
312 15|           házmester nyitotta ki a kaput, az emeletről néha lepottyant
313 15|             örökké le vannak függönyözve az ablakok, hangos szó nem
314 15|                hangos szó nem hallatszik az éjszakába, a zongorista
315 15|                 valami nőies illata volt az alvó, nyaraló Pestnek. A
316 15|              mily kívánatosnak tűnik fel az elmúlt Pest! A rossz szagúnak,
317 15|                  Pest! A rossz szagúnak, az erkölcstelennek, az elzsidósodottnak
318 15|            szagúnak, az erkölcstelennek, az elzsidósodottnak csúfolt
319 15|                  nélküli jelent vállalt; az apák irodakabátban jártak
320 15|                  jártak haláluk napjáig, az anyák régi selyemruhájukból
321 15|                fiúk lehetőleg elvégezték az egyetemet, és majd csak
322 15|                  egyetemet, és majd csak az unokák vonják fel újra a
323 15|                  és nyugalmát megzavarja az idegen, rossz álmot látnak,
324 15|             akiknek olyan a szemük, mint az odvak a jánoshegyi öreg
325 15|                 hisznek a sima nyelvnek, az ostobák utat engednek az
326 15|                 az ostobák utat engednek az erősnek és okosnak, a tehetség
327 15|                 valami, mint a női hang, az élet legfeljebb a negyvenedik
328 15|                 okvetlenül elért valamit az ember, nyugdíjat vagy reménytelenséget...
329 15|                 munkájából! Kifeszítheti az elméjét, mint a dobon a
330 15|               lett a polgári erényekkel. Az adókönyvek, amelyekben a
331 15|                 érthetetlenül állunk meg az utcai tolongásban, a zsúfolt
332 15|                 A háború köve felkavarta az iszapot a tó mélyéből. Nem
333 15|              megható visszaemlékezéseket az elmúlt városi életről, divatokról,
334 15|               delnőkről, akik azóta csak az idei nyáron jöttek elő az
335 15|                az idei nyáron jöttek elő az utcára, mert a régi kalapot
336 15|              ruhában és rossz monoklival az utcasarkon, és azt hiszi,
337 16|            lányok haján a vadvirág; vagy az ország teknőjébe a frisskenyér-szagú
338 16|                 hol megdőlt a búza, mint az epekedő menyecske: mindenütt
339 16|               ben szép volt a nyár, mint az elképzelés a boldog életről.
340 16|               Még javában ment-mendegélt az emberi élet, amint Gergely
341 16|             Gergely pápa kalendárioma és az életkor előírja. Az ifjú
342 16|      kalendárioma és az életkor előírja. Az ifjú iskolai bizonyítványának
343 16|           amelyet e napon kapott kezéhez az ünnepélyes Tedeum után,
344 16|           felbarázdált agyvelejével, míg az öregek úgy sütkéreztek a
345 16|               Boldog virágszaga volt itt az ünnepeknek, amelyeket mindenki
346 16|            világban még volt jelentősége az életnek. Igen nagyra becsülték
347 16|           életnek. Igen nagyra becsülték az emberek a házőrző ebeiket,
348 16|             ellen: vagy a vagyongyűjtés, az otthon, a ház, az esti álom,
349 16|         vagyongyűjtés, az otthon, a ház, az esti álom, a friss reggel,
350 16|          csapásai ellen. De ragaszkodtak az emberek végzetes szenvedélyeikhez,
351 16|                  nélkül nem volna teljes az élet berendezése. A korhelyek,
352 16|             szoknyabolondok, a kockázók, az ördögtől megszállott szerelmesek,
353 16|               szenvedélyek pusztításába. Az ember álmai bizonyos programszerűséggel
354 16|                 a mazúrok és a négyesek; az önkéntes tűzoltóság részeg
355 16|                  város. Így: ifjúkorában az ember a keresztanyja térdével
356 16|                  álltak vagy csókolóztak az álombeli fiatal nők; némelyikre
357 16|                 némelyikre rá is bukkant az ember utazásaiban egy messzi
358 16|          groteszk manók módjára ugráltak az emberképű számjegyek a kereken,
359 16|                bankjegyet és ércet, amíg az megnőtt, mint a Gellérthegy;
360 16|            lehetett nyerni. - Aztán ezek az álmok is elmentek, mint
361 16|             mélabújával, és a megholtak, az elfelejtettek hosszan néztek
362 16|       elfelejtettek hosszan néztek reánk az álomban, mint márvány sírkőről
363 16|               mama fotográfiája. Leültek az ágy szélére, és fontak gondot,
364 16|        pókfonalat, téli fehér szemfedőt. Az agár betegen nyúlt el a
365 16|                 és bámész sült halakkal. Az ételek jöttek el látogatóba
366 16|              ételek jöttek el látogatóba az emberhez, midőn kifáradt
367 16|                 nőkért való epekedésben. Az álmodó megeresztette nadrágszíját
368 16|               láthatatlan szaruját vélte az ember kiömleni Magyarország
369 16|                magyar életben, mint akár az újesztendő, midőn a hó alól
370 16|                 jelentette. Lesz-e pénze az országnak, amit elkölthet?~
371 16|                  henye urakat, mint most az új király, a Demokrácia
372 16|                  új király, a Demokrácia az ország népét, parasztot
373 16|              építeni vagy rombolni, mert az álombeli Magyarország elmerült,
374 17|                                          AZ ÁLOMLÁTÓK~Talán soha annyit
375 17|               Magyarországon, mint ebben az esztendőben.~Az előttiben,
376 17|               mint ebben az esztendőben.~Az előttiben, ha valamely különös
377 17|            idejében pláne pénzébe került az embereknek az álomlátás.
378 17|             pénzébe került az embereknek az álomlátás. Fehér lepedős
379 17|             ternó reményével kecsegtette az unatkozó magyarokat.~Későbben,
380 17|            Ferenczi Sándor fordításában. Az ember megtalálhatta gyermekkora
381 17|                 gondolatsejtet, amelyből az álom kifejlődött. Száraz,
382 17|         óhajtásait, félelmeit olvasta ki az álommagyarázatból.~Most
383 17|              álmodnak Magyarországon, és az álmokat nem mindig lehet
384 17|                  mindig lehet megfejteni az eddigi kulcsokkal.~*~Mást
385 17|              jobb oldali fekvésnek mások az álmai, míg a vészes látományok,
386 17|        nyugtalanító képek balról jönnek. Az oroszlán és a bátor ember
387 17|           valahol egy nagy hivatal, ahol az álmokat be lehetne jelenteni,
388 17|                  átéli ugyan álmában azt az életet, amelyet áhítana,
389 17|                   de emlékszik is ezekre az álmokra élete végeig. Míg
390 17|                  életünk: a nappali vagy az álombeli? Az oroszlán álmában
391 17|                nappali vagy az álombeli? Az oroszlán álmában is lebírja
392 17|                  kergeti. A kártyás, aki az ágya elé szórja a nyereségét,
393 17|                   míg a nincsetlen ember az élénk álomból felébredvén,
394 17|                felforgatja párnáit, hogy az álombeli pénzt megtalálja.
395 17|           étvágygerjesztő lakomával, míg az éhező fájdalmasan nyújtja
396 17|            fájdalmasan nyújtja ki karját az elrepült pástétomostálak
397 17|           elrepült pástétomostálak után.~Az álmok szigettengerében,
398 17|               valóban szárnyuk van, mint az angyaloknak. A gyermekek
399 17|                dolgok. Amit ők álmodnak, az a valóságos élet, az ő életük.
400 17|           álmodnak, az a valóságos élet, az ő életük. Lárma, zenebona,
401 17|              Honnan jönnek e tarkaságok, az egzotikus fények és a sohasem
402 17| szemérmetlenségeket valaha is bevallani? Az erkölcs egy megunt ruhadarab
403 17|        álomvilágban; hogy csodálkoznának az epekedő férfiak, ha egyszer
404 17|              zenittől a nadírig feltárod az emberi szerelem titkait:
405 17|                titkait: a szerelmes álom az emberiség jóltevője. Az
406 17|                  az emberiség jóltevője. Az volna a világ legszebb könyve,
407 17|               már nem szívesen vallja be az ember, hogy vándorcigánynőkkel
408 17|                 sem avatkozhatik. Eldőlt az már három esztendeje; ami
409 17|             tesznek ellene vagy mellette az emberek. A jövőt sem én,
410 17|         esztendeig vajúdott a föld, amíg az első eredmények mutatkoztak
411 17|              első eredmények mutatkoztak az emberiség jövőjében. Bizonyosan
412 17|                  bebörtönözve üldögéltek az agyvelőkben, csak most indultak
413 17|            negyvennyolcnak" is neveznek.~Az álomfejtő, aki három esztendeig
414 17|               lenne? - kezdik játékaikat az elfojtott álmok, amelyek
415 17|            riadtan fordult balról jobbra az álomlátás.~Mi lenne, ha
416 17|               mindenki megkapná jutalmát az elmúlt három esztendőért,
417 17|                  láncolt rabok élete; ha az újság többé nem írna offenzíváról,
418 17|             ágyút töltöttek, és a piacon az asszonyok verekedtek. A
419 17|                nem rettegett őrjárattól, az árdrágítótól, a kofától,
420 17|                 árdrágítótól, a kofától, az éhenhalástól, a legmegalázóbb
421 17|           rongyos cipőt, a kopott ruhát, az uzsorát, a korgó gyomrot,
422 17|                téli vagy a nyári háború, az élet céltalansága, a holnap
423 17|            egyszer béke lenne?~Mi lenne?~Az álmokat hagyjuk meg álmoknak.
424 18|                BALJÓSLATÚ NAP~Tihanyban, az égbe nyúló kolostor ablakából
425 18|          megtelepedett, hópénzt fizetett az ellátásáért, és fogadalmat
426 18|          ellátásáért, és fogadalmat tett az erkölcsös életre, amíg a
427 18|                  vándort. R. W kipislant az ablakon, és magában azt
428 18|         homokórahangú csendben sem pihen az idő. Gergely naptára 1917.
429 18|              mindnyájan emlékszünk abból az időből, mikor tavaszi "hullámok"
430 18|                   hullámok" surrantak el az életünkben. De itt járt
431 18|                  De itt járt szent Anna, az almaarcú és körtvekeblű;
432 18|                   Rég meghaltak már azok az emberek, akik az Annáknak
433 18|                már azok az emberek, akik az Annáknak szerenádot adtak.
434 18|          képeskönyvekből, festményekről, az Odeskalki család gyűrűgyűjteményének
435 18|                negyedik évforduló mintha az egész élet, a halpénz módjára
436 18|                  volt, ami azelőtt volt. Az élő emberek emlékezetében,
437 18|          ködfüggöny ereszkedett le, mint az eltévedt tengeri hajók kívül.
438 18|            templomok emelkednek, a béke, az élet, az emberiség szigetei.
439 18|             emelkednek, a béke, az élet, az emberiség szigetei. Jéghegyek
440 18|                hajósok vezetésével úszik az emberi élet hajója. Semmi
441 18|                hittünk.~Először, meghalt az ifjúságba vetett hitünk.
442 18|                 Háromszáz esztendő előtt az ifjúság fogalma a boldogságot,
443 18|                életében. Most mit jelent az ifjúkor? A halállal való
444 18|            emléke, amely merengítő, mint az óbor a magános lugasban;
445 18|                  tájat, s máris búcsúzik az ismeretlen élettől, mint
446 18|      Megszakadásig ólomsúllyal nehezedik az ifjak halálának áldozati
447 18|                halálának áldozati füstje az emberiség szívére három
448 18|             valaha a szép reménységeket, az üde növendékfákat, a pisztrángkedvű
449 18|                 elhallgatott szíve, mint az öreg népfelkelő korhadt
450 18|               egy helyen: "Dicsőség! hát az a rozsdás vért, amely ott
451 18|           sírjának gyászcímere felett; - az elmosódott vésés a kövön,
452 18|            dalolnak el ittas cimboráknak az estéli söröskupa mellett?"~
453 18|                  sovány csikasz torkában az üvöltés.~És hányan mentek
454 18|             merülni, hogy a végét lássuk az elmúlt háromszáz esztendőnek.
455 18|             reggelen majd felejteni kezd az emberiség, felejteni dobpergésszerű
456 18|                 tucatjait kell kidobnunk az ablakon.~De addig folyik
457 18|           csökken harmadik esztendeje.~*~Az évforduló éjszakáján elmereng
458 18|              piros. Vihart, szelet jósol az égbolt. Aztán lehajtott
459 19|                  SZÜRETI DAL~Miért piros az őszi reggel?~Szüretelnek
460 19|                veres bort és habos vért. Az egyiknek öt-hat korona az
461 19|                Az egyiknek öt-hat korona az ára literenkint, a másikat
462 19|             gazdák, mióta ömleni kezdett az emberi must. Azóta a tőke
463 19|                 a tőke is kedvet kapott. Az idén termett ugyanannyi
464 19|              idén termett ugyanannyi bor az országban, mint amennyi
465 19|           lugasaink: akkor sem volna meg az arányosság a két érték között.
466 19|                   a régi erővel támassza az ország falát. Most a vér
467 19|                  falát. Most a vér volna az erőnk. De már nagyon sokat
468 19|      szüreteljünk.~*~Harmadszor piroslik az ősz Magyarország felett,
469 19|               nem lehet megkülönböztetni az erdők lehullott sárga levelén
470 19|                  szívesen vallotta magát az érzelgős ember, lejárta
471 19|              lírai költő. Mint általában az évszakok valamennyien megbuktak
472 19|        kalendáriomba, csupán gondjaikat: az ősz is egy kopott, kiállhatatlan
473 19|               innen, e reménytelen űrből az elmúlt szeptemberekre, ködfoszlányként
474 19|               van elég időnk gondolkozni az igazságról. Ábrándozásaink
475 19|                  magunkra, egyedül, mint az ujjam, mint a haldokló,
476 19|             ujjam, mint a haldokló, mint az akasztott ember a szélben.
477 19|          suttyomban, a kabát alatt viszi az élelmiszert, mint a csempész,
478 19|                hűvösködő őszi éjszakában az utcasarkon összesúg két
479 19|                  hogyan szerezzen cipőt. Az orvostudományok tudósa búsul,
480 19|                fantáziájú költő maholnap az utcasarokra áll, hogy verseit
481 19|          szakadtak, inkább, mint valaha. Az egyik táborban a gondtalan
482 19|                 gondtalan ledérek seprik az utcát, kihívóan és szemérmetlenül,
483 19|              korukat. Alig fordult egyet az esztendő: annyi csaló nőtt
484 19|               úgy rettegtek még nemrégen az emberek, mint a megsemmisüléstől.
485 19|           arcátlan tévedéseket hozott ez az időszak. Majdnem a szószékről
486 19|            kiállott szenvedésekből fakad az emberiség megváltása. Az
487 19|                 az emberiség megváltása. Az első télen Krisztus-szakállt
488 19|          templomok tele voltak hívekkel. Az egyház szervezkedett, hogy
489 19|             alatt végképp elmorzsolódott az erkölcs. A háború olyan
490 19|             háború olyan fertőt zúdított az emberiség nyakába, hogy
491 19|              nagyon sokáig kell tanítani az iskolákban a mosakodást.
492 19|         fosztogat a békés lakosság, mint az oláhok Erdélyben.~Ez volt
493 19|                oláhok Erdélyben.~Ez volt az a világ, amelyben éltünk?~
494 19|                   illemkönyvek és főként az egykor félelmetes büntetőtörvények
495 19|      ismerőseimen. Miért gazdagodott meg az egyik, miért lett nyomorult
496 19|                  és elveszített becsület az ára a hatkoronás bornak.
497 19|                országába jutottunk, ahol az öröm többé nem öröm, hanem
498 20|                 mint a gyermekszerelem), az ő hangjukkal, fészkükkel,
499 20|             Bleak House környékén egykor az angol regényben. A napsugár,
500 20|           ráerőszakolni akarná a tavaszt az elhitványult világra, érdektelenül