Part

 1 1 |           szentimentális szerelemnek már annyit sem hitt, mint a
 2 2 |    fiskálisnak? A férfiak bizottsága már karakterbeli szükségesség
 3 2 |              így hallotta, látta ezt már az anyjától, nagyanyjától.
 4 4 |              kukorékol a kakas, mert már ő sem tudja, hány óra van.~ ~
 5 5 |          előtt - a vidéki vendégeket már a második, harmadik pohár
 6 5 |       intézkedett, midőn a provincia már türelmetlenül verte a késheggyel
 7 5 |              a macskanadrágot, midőn már többé sohase mentek vidékre,
 8 5 |      tartották a vizslakutyát, midőn már felhagytak a vadászattal.~
 9 5 |        vegyített a leves tésztájába: már látszott, hogy szakemberrel
10 5 |              amelyet ujjával vett ki már a tálból.~Megtöltötte a
11 6 |              nyikorgó lépésű emberek már manapság azok a magyarok,
12 6 |            nadrágokat (midőn a gazda már megvénült), madárijesztő
13 6 |            kiszólásokkal felszerelt, már életükben szinte anekdotakinccsé
14 6 |              az asztalon, de a gazda már útra kelt, vásárra, vonatra,
15 7 |   öregasszonyok és öregemberek, akik már kiégtek, felejtettek, és
16 7 |         Nevettek, tréfáltak, mert ők már tudták az élet értéktelenségét.~
17 8 |    egyforintos, kékes szürke papiros már elegendő volt ahhoz, hogy
18 8 |    gavallérságra tanította. A százas már a grand seigneurök osztályához
19 8 |            százkoronással. A százast már a bugyelláris felső rekeszében
20 8 | futóvendégekkel bíbelődni. Nem őrzik már harisnyában, fehérnemű között
21 9 |          ittak kancsókból azok, akik már szakítottak a szerelemmel,
22 10|           ágyban fekvő, álmos halott már fiatalkorában óvatos volt,
23 11|              bőségre és olcsóságra - már nem lehet többé ráismerni.
24 11|            ment keresztül a falun.~*~Már régen nem járnak postakocsik,
25 11|              után. Úgy látszik, hogy már nem is lesznek Magyarországon
26 12|          gondos háziasszony asztalán már új kenyér fogadta a kedves
27 13|          fajdok, foglyok és galambok már akkor is az arany szolgálatában
28 13|        előtti Pest, amelyre manapság már majdnem úgy emlékezünk,
29 14|       körülnézni utolsó útján. De én már nem vagyok kíváncsi a városra,
30 14|           aranyak? Egy másik, szinte már csupán könyvekből és hagyományokból
31 14|   gyönyörűségeit és a múlton át most már jól meglátható, unott tennivalóit
32 14|         jelképezik életünknek, midőn már úgy untuk az örömöket, az
33 14|          megunt szülőföld. - És most már olyan régen tart a házi
34 14|           katonák... Milyen jó, hogy már régen nem járok nászútra.
35 14|      cipelték e karcsú csatlósok; de már a tavaszi szél kenegeti,
36 14|          Nagyobb csodák is történtek már Magyarországon.) Ám ha megmaradnak
37 14|           kényelmes elterjeszkedései már eltűntek a térképekről,
38 14|             És az elmúlt esztendőben már megtanulhatták ismerni a
39 15|              megfizethetetlen.~És ha már egyetlen tisztességes nő
40 15|           ócsárolt, gúnyolt, de most már felejthetetlenül drága Budapestünkre.
41 16|            jóságos agglegények, akik már csak a jótékonyságban lelik
42 16|         táblabírói bő nadrág helyett már évek óta a vándorkatona
43 16|        látogatnak el Magyarországra, már új világot látnak itt. Vajon
44 17|              megfejtésének. Manapság már sokak előtt ismeretes a
45 17|          toll.~*~Bizonyos életkorban már nem szívesen vallja be az
46 17|              avatkozhatik. Eldőlt az már három esztendeje; ami most
47 17|              a békével.~Mi lenne, ha már béke lenne? - kezdik játékaikat
48 17|              álomlátás.~Mi lenne, ha már letennék a fegyvereket a
49 17|              kortárs észre sem veszi már, hogy csaknem harminc esztendő
50 17|      asszonyok verekedtek. A kortárs már csak álmában éli át a boldog
51 17|       börtönbüntetését. A kortársnak már kezdett mindegy lenni a
52 18|         mulattatására. Rég meghaltak már azok az emberek, akik az
53 18|          tengeri hajók kívül. Mintha már nem látná senki a partokat,
54 18|              a merengő. Úgy látszik, már csak a könyvek maradtak
55 19|             Ez a véres szüret eltart már negyedik esztendeje. Harmadszor
56 19|             a vér volna az erőnk. De már nagyon sokat elhullajtottunk.
57 19|             rokon lett a háznál, aki már nem tud egyébről beszélni,
58 19|           alak. Csalók vagy betörők. Már senkin sem lehet csodálkozni,
59 19|              dolgozni a munkabérért. Már összezavarodik a bűn és
60 19|            másik oldalt nem is látni már. Csak sejteni lehet, hogy
61 20|            szoknyában néhány nő, aki már igazán csak azért viseli
62 20|         napáldozatnak tüneménye: más már, mint tegnap volt. Legfeljebb
63 20|            modern" életből (amelyhez már javában közelgett), mint
64 20|             emberek, ha találkoznak. Már nem szokás beszélgetni sem
65 20|         családi szerencsétlenségről. Már megszokta mindenki, hogy
66 21|           férfiak szeme Pesten: most már jobban látják a nőket, mint
67 21|              nem divat Pesten, pedig már néha úgy látszott, haldoklik
68 23|            száraz mennykőtől. Holott már harmadik esztendeje álljuk
69 23|      vakondok óvatosságával.~A csata már nekünk nem meglepetés; a
70 23|            csöndes őszödet, amelyben már oly távolról hangzik a háború
71 23|         megkérgesült földek láttára, már nincs kedve jósolni ama
72 23|            poros falombokat, amelyek már azt hihették, hogy más célja
73 23|     orgonavirágok, amelyeknek színét már csak a grófnők őrizték meg
74 24|            emelkedik a hegy, amelyre már Árpád-királyaink a szentek