1800-beteg | betor-dunan | dupar-erolk | eronk-fonal | fonta-hazik | hazme-kalit | kalla-kompr | konda-maria | maris-naszu | natha-petof | petyh-szagu | szaja-telir | telle-varaz | varha-zuhan
Part
1004 14| emlékezet jeléül a Hotel Duparo reklámja. Jaffából, Palesztinából.
1005 11| perbe fogják azt is, aki nem dúsan és bőven főzet vala a messzi
1006 14| élet-gyönyörűségeket, természetessé válott dúslakodást ételben, italban, nőkben
1007 13| volt.~A leveles csárdán, a duttyánon kívül olykor az úgynevezett
1008 8 | ANGYALOS BANKÓ~Ebből a képeskönyvből, amely a
1009 5 | Esztendőkig jártunk ide ebédelni, de sohasem érkezhettünk
1010 4 | megnépesedik a terem a jókedvű ebédelőkkel. Különböző asztaltársaságok
1011 2 | és harangszóra mindenütt ebédet tálaltak. Az volt a legszerencsétlenebb
1012 9 | hosszadalmas élethez.~Az ebédezésen és vacsorázáson kívül leginkább
1013 9 | öregek voltak, akik még az ebédjüket is abbahagyták, ha szoknya
1014 5 | levest kanalazta, hogy az ebédlő legtávolabbi zugába is elhallatszott
1015 5 | szívbéli hangulatát a fogadók ebédlőiben, midőn a sarokasztaltól
1016 4 | döngő kapualja, bolthajtásos ebédlője, kipirult arcú fogadósnéja,
1017 4 | köszöntik egymást. Vidám ebédlőkedv, gondtalan, elsimult arcok,
1018 5 | tekintettel végignézett az ebédlőn.~Bizonyosan undorodott az
1019 16| becsülték az emberek a házőrző ebeiket, amelyek megvédelmezik a
1020 20| esztendő alatt. Még a házőrző ebek is gyávábbak lettek, és
1021 17| megismertetsz, aminek létezéséről éber nappalokon fogalmunk sincs,
1022 12| felfrissül, reményteljes életre ébred az esztendős balsorsban
1023 2 | léhaság és könnyelműség ébredezésére. A spájzok, kamarák, konyhák,
1024 15| kopogón ezerlépésű, álmosan ébredező reggeli Budapestre úgy érkezhetett
1025 21| immár csak a megholt nők ébresztenek, míg a jelent szinte behunyt
1026 5 | kopaszság azt a véleményt ébresztette bennem, hogy fiskális valamely
1027 14| szoknyáik alatt. Itt-ott egy ecetfa, amelynek csonka gallyain
1028 9 | utat hazafelé, a hársak és ecetfák az éjben bólongatva, nyugodtan
1029 17| mindig lehet megfejteni az eddigi kulcsokkal.~*~Mást álmodnak
1030 12| a földi Kánaán, Európa Édene": Magyarország olyan boldog
1031 6 | gödrökbe eresztették elegendő edény hiányában, ivott belőle
1032 13| manapság a nevét tudjuk. Edényeikben hagymasalátáik alatt savanyodtak
1033 5 | hisz a vendéglői asztali edényeknek kis fegyvertára volt előtte;
1034 18| Még nem élt jelent, amely édes, mint a séta Vénusz felejthetetlen
1035 13| fekete angol sört, vagy édeskés münchenit tavasszal a barátok
1036 4 | vigécének a nagybátyja az edinburgh-i kimustrált postakocsik között.
1037 24| mondanak a legendák, az efféle átalakítás bécsi szokás,
1038 18| Vihart, szelet jósol az égbolt. Aztán lehajtott fejjel
1039 17| tanyákon, csillagterhes égboltozatú pusztákon és a pesti bérházak
1040 23| fohászkodás ostromolja az egeket Mária lángba és füstbe borult
1041 3 | emberek a tavaszt látták az égen, a földön és a szívekben.
1042 9 | mint a búza, a bor vagy az egészség. Folyton maguk előtt láttak
1043 6 | délutánban nagy sétát tett az egészségére vigyázó ember, hogy egy
1044 8 | akár a szerelemnek vagy az egészségnek.~"Krajcárból lesz a forint",
1045 8 | a régi bankók (ha el nem égették őket), és meglátogatnák
1046 10| megtüzesített hajtűvel dátum van égetve, egy kis levélmérleg, amelynek
1047 23| esőpénzek felé, a magyar éghajlat elefántjai, a fehér barmok
1048 12| megtelt csűrök, dús termések égtek el - s a biztosító gyanakodva
1049 11| vénkisasszony macskáját és madarát. Egy-egy régi fürdői fogadóban nemegyszer
1050 3 | mérik, Szűz Mária országa egy-két lattal nyom kevesebbet a
1051 22| fogadónapjukon rendeztek, uzsonnával egybekötve, amelyet sietve fogyasztottak
1052 20| nyugtalankodnak ez idő tájt, mint egyébkor. A húsvéti fák (amelyek
1053 22| kártyaasztal mellől: akiknek nincs egyebük az úgynevezett társadalmi
1054 14| embereknél.~Hová megyünk?~Egyelőre csak az utazótáska mondja
1055 14| a tavaszi szél kenegeti, egyengeti az összetört kezeket, lábakat,
1056 5 | kalapban. A vidéki urak egyenruhája volt ez hajdanán; viselték
1057 15| és megaláztatás csaknem egyértelmű lett a polgári erényekkel.
1058 8 | gonoszsága van ragadva minden egyes darabhoz, mint a bűnjel
1059 15| lehetőleg elvégezték az egyetemet, és majd csak az unokák
1060 10| gondolhassam őt jónak, szépnek, egyetlennek: a felejthetetlennek; majd
1061 8 | jutalmat jelentenek, míg az egyforintos, kékes szürke papiros már
1062 5 | villával és késsel gyorsan egyforma darabokra szeldeste a húst,
1063 20| nagypénteki kereplőt forgatja ily egyhangúsággal a harangozó, mint amilyen
1064 14| úgy untuk az örömöket, az egyhangúvá lett élet-gyönyörűségeket,
1065 19| tele voltak hívekkel. Az egyház szervezkedett, hogy összetereli
1066 9 | ilyenkor szokásos dalokat, egyházi és politikai vitákat. Pincézés
1067 19| veres bort és habos vért. Az egyiknek öt-hat korona az ára literenkint,
1068 9 | tizenöt-húsz pohár sert megivott az egykedvű polgár, míg a távolból elmosódva
1069 23| nemtörődömséggel, kultúrájában bizakodó egykedvűséggel fogadja a gazdák felrepített
1070 24| a királynál.) Negyven és egynéhány év előtt, egy nyáron a királyné,
1071 19| ételt: nem térülne vissza egypercentnyi érték sem a veszteségekből.
1072 4 | kereskedők: mindenfelé.~És egyre szól a fogadó harangja.
1073 17| jönnek e tarkaságok, az egzotikus fények és a sohasem látott
1074 17| árdrágítótól, a kofától, az éhenhalástól, a legmegalázóbb nélkülözésektől.
1075 22| leskelődő, szimatoló, unatkozó, éhes és szomjas, sivár, üres
1076 4 | nádasokból, szomjasok és éhesek, tehát nyomban jó illatú
1077 4 | szemét a régi fogadóban. Ehetetlen kenyérbe ütközik a keze,
1078 19| olvasgatja pénzét, csillapítja éhségét, és suba alatt készen tartja
1079 22| figurájukat, láttam ebéd miatti éhségüket, majd lármás kedvüket az
1080 20| gyertyakoppantót.~*~Tavaszi éj van, holdjárta utcákra bámulok,
1081 18| kitekint a holdfényes balatoni éjbe Rip van Winkle, aki a háború
1082 9 | a hársak és ecetfák az éjben bólongatva, nyugodtan hallgatták
1083 11| platánok, és mit mormog a tó éjfél felé?~Bakkecske módjára
1084 10| Bizonyosan megtalálná a éjféli látogató a kompromittáló
1085 19| susogva csalók városa ez. Éjfélkor elsötétedik a város, mintha
1086 4 | Bárányokban, Koronákban, éjféltáján bízvást úgy érezheti magát,
1087 9 | legboldogabb emberek, akik éjjel-nappal nőkön gondolkoztak. Elképzelték
1088 8 | rendezgeti őket magányos éjjeleken, midőn attól remeg, hogy
1089 22| pontos munkarendet vezetett éjjeli randevúiról, az órák és
1090 22| névsorában, pincérrel, kapussal, éjjeliőrrel barátkoznak, részeg és pénzes
1091 9 | boldogok, akik a napnak, éjnek bármely percében hevülékenyen
1092 15| hangos szó nem hallatszik az éjszakába, a zongorista régen aludni
1093 19| Pestre. A hűvösködő őszi éjszakában az utcasarkon összesúg két
1094 17| Fehér lepedős ismerőseink éjszakai megjelenése a ternó reményével
1095 18| aggódó szívünket, rémlátásos éjszakáinkat, francia, angol, olasz,
1096 15| dolog egy nagyváros polgári éjszakája, a lakosság túlontúl színészkedik
1097 18| esztendeje.~*~Az évforduló éjszakáján elmereng a boltívek alatt
1098 22| numerusai után osztván be éjszakáját. Miért? Minek? Hisz jön
1099 10| annyit világított reménytelen éjszakákon: vajon kit érdekelhetnek,
1100 8 | munkának, a virrasztott éjszakának, a fukarságnak és az önkéntes
1101 1 | fáradalmas utazás, váróterembeli éjszakázás, szívdobogásos randevú,
1102 1 | Legfontosabbnak látszik: a nők éjszeme és a lovag boldogtalansága;
1103 3 | amazonok erősen fogják az eke szarvát; a hadjárat az ország
1104 4 | lábai alatt, a virágkosárral ékesített porcelán levesestál párologva
1105 1 | szőke szerelem a fa alatt, s ekkor a szerelmesek nyakába lehet
1106 15| női ruhát, a cipőt és az ékszert, az sem volna megfizethetetlen.~
1107 13| kóstolta: ugyanígy az emlékben él tovább a sósperec, amely
1108 11| vágtak neki az útnak.~Vajon él-e még a szerelem e bús időkben,
1109 12| gyanakodva fizetett. Midőn lábon eladta termését a földesuraság,
1110 10| elpusztult fantázia és az elakadozó lélegzet: azt tanácsolja,
1111 10| küszöbön lesi, míg odabent elalszik a világosság.~Egy megfeketedett
1112 17| szórja a nyereségét, mielőtt elaludna, ritkán folytatja álmában
1113 15| a kánikula és a Rákoson elaludtak a szelek, mint henyélő szolgalegények.
1114 14| Lloyd Hotel) céduláján elandalít. Itt maradt a merengő emlékezet
1115 21| Árpád különös fordításában) elandalított egy letűnt kor holdas hársfái
1116 18| életének, amelynek tájképében elandalodhatna, mint Himfy dunántúli halmain
1117 6 | helyre, ahová a nagymama elásta a Kossuth bankót vagy az
1118 13| kezdődött, amint Catulle Mendès elbeszéléseiből tudjuk.~Nagyon régi lehet
1119 9 | Szerettek hosszadalmasan elbeszélgetni kerti bor és szolyvai víz
1120 24| apránkint, töviről hegyire elbeszélgette nyári délutánokon. Korántsem
1121 3 | szántás megújhodó ifjúságával elbíró kitartása: itthon maradt,
1122 4 | bűnei alól, és a városbeli elbolondított nők helyett inkább szent
1123 23| soha úgy nem vártuk drága, elbujdosott rokonunkat, a Te küldöttedet,
1124 8 | gyakran évekig hevernek elbújtatva fiókokban, és ünnepnaponkint
1125 8 | mintha egy gonosz varázsló elbűvölte volna őket. Többé senki
1126 6 | állomása), a legkülönbözőbb élcekkel, vidám mondásokkal, jellemző
1127 2 | vagy a régi divatlapokkal, élces újságokkal, Vasárnapi Újság-beli
1128 7 | Hányszor küldtek leányok elcsábítására, hányszor biztattak kikapós
1129 1 | emlékbe adott hajával, elcsent zsebkendőjével, elfelejtett
1130 20| madarakat magas állomásaikon. Az elcsöndesedett, elnéptelenedett falusi
1131 12| ingyen adták a gyümölcsöt, eldobott kenyérrel voltak megrakva
1132 17| senki sem avatkozhatik. Eldőlt az már három esztendeje;
1133 13| sokfélesége, a sajtoknak, túróknak eldorádója, a kitűnő cukrászsütemények,
1134 4 | mindenfelé. Szívélyesen nyúlnak elébe a kezek, a fogadós személyesen
1135 13| bodegában, és pompás, egészséges eledeleket kapott. A párizsi ecettel
1136 1 | és a szerelmi kívánságaik elefánt nagyságúak a férfiérzéshez
1137 15| értelmesek, mint a nagymama elefántcsont amulettje; a poétákkal tartanak,
1138 23| felé, a magyar éghajlat elefántjai, a fehér barmok megfürösztötték
1139 14| krokodílusbőr, amit egykor nagyon elegáns dolognak mondtak a szakemberek.
1140 22| kívánatosan szállnak vissza az elégedetlen férfiak álmaiba a képtárak,
1141 20| falusi uraság, itt meg kell elégedni gyertyával. Az eleim gondos
1142 9 | Késmárkon, Bécsben (ahol eleget megfordultam) mindig azt
1143 5 | de sohasem érkezhettünk eléggé korán, hogy a konyha jobb
1144 20| elégedni gyertyával. Az eleim gondos emberek voltak. Eltették
1145 11| gondtalan nyarat töltöttek eleink, korántsem arra való helyek
1146 13| bodegában. De ez még mindig csak eleje az étkezésnek. Hol vannak
1147 8 | egy napra biztosítsa az élelmezését. Szinte megcsalva érezte
1148 11| asszony egy kamrára való elemózsiát hoz magával, drágalátos
1149 11| mint nagyanyánk korában. Elemózsiával megrakodva indul el otthonából
1150 23| kalapálták a csorbát a szablyák élén; konokul egymásra törő föld
1151 17| míg a nincsetlen ember az élénk álomból felébredvén, felforgatja
1152 12| balsorsban elfáradt ország. Élénkség, jókedv, életvágy, remény
1153 6 | hogy egy messzi csárdát elérhessen az országúton vagy a város
1154 23| gyermekek koporsószínű arca, elerőtlenedett férfiak tántorgása olyan
1155 15| nyugodni, mert odáig okvetlenül elért valamit az ember, nyugdíjat
1156 5 | rettenthetetlen kortesre, a börzén az éles hangú kontreminőrre, a képviselőházban
1157 15| a koldus, a rokkant, az elesett, a nyomorgó: nem lágyulna
1158 14| örömöket, az egyhangúvá lett élet-gyönyörűségeket, természetessé válott dúslakodást
1159 22| visszazökkenti őket a mindennapi életbe, amelynél boldogabb nincs
1160 20| nagyjában hasonlít a régiek életéhez, amelyről gyermekkorában
1161 7 | hogy nem hallgattam reájuk életem végéig!~ ~
1162 5 | barátságos házban, hol vidéki életemet egykor vidékiesen folytathattam,
1163 22| Némely szegény nő egész életén át a ramsliasztalnál ül.
1164 18| érzésekről; nincs még távolsága életének, amelynek tájképében elandalodhatna,
1165 18| szeretetet feláldoztok, és hogy életeteket boldogtalanságban töltitek
1166 1 | aranyszőlő illatú negyvenedik életévig, nemigen törődnek az írók
1167 17| isteni toll.~*~Bizonyos életkorban már nem szívesen vallja
1168 9 | vitézi hazugságokat. Hosszú életkort értek a kuglizók.~Nemde,
1169 1 | házőrző komondorok elől.~Pá, életmegrontás nőkért, pályaváltoztatás,
1170 2 | Ruganyos, zenebonás, nyugtalan életmód következik. A szép, kövér
1171 18| élő emberek emlékezetében, életmódjában, gondolkozásában, a jelent
1172 8 | való lemondásuk, aszkéta életmódjuk révén végül meggazdagodtak.
1173 11| takarékosság jellemezte az életmódot. Jaj lett volna annak a
1174 20| cincérek, serény harkályok és életteljes disznókondák. A kakasok
1175 6 | kiszólásokkal felszerelt, már életükben szinte anekdotakinccsé válott "
1176 22| az úgynevezett társadalmi életüknél.~Mit csinálnak azok, ha
1177 17| felett, hogy melyik igazi életünk: a nappali vagy az álombeli?
1178 18| hullámok" surrantak el az életünkben. De itt járt szent Anna,
1179 18| sem maradt a háború előtti életünkből, mindenünk semmivé lett,
1180 14| azt a korszakát jelképezik életünknek, midőn már úgy untuk az
1181 12| ország. Élénkség, jókedv, életvágy, remény jön az új kenyérrel,
1182 17| mindent megmutatsz, amit eleven állapotban soha sem érhetünk
1183 10| kötöttek és bontottak, amíg elevenek voltak, kitartó munka után
1184 12| az esztendős balsorsban elfáradt ország. Élénkség, jókedv,
1185 17| álmoskönyv kis fametszetein. Elfáradva, nagyot sóhajtva riad fel
1186 19| Csak sejteni lehet, hogy elfehéredett arcú anyák, letört feleségek
1187 18| behegednek. Mennyi nevet kell elfelejteni, amelyekkel megtöltöttük
1188 16| mélabújával, és a megholtak, az elfelejtettek hosszan néztek reánk az
1189 19| gyermekkoriasan andalgó örömeiket elfelejtették magukkal hozni a kalendáriomba,
1190 14| semmiségekben, hogy szinte elfelejtettük belső életünket, lelkünket,
1191 5 | szürcsölni, ámde az ember elfelejti a gyermekkori leckét. Közben
1192 18| emléküket, lábnyomukat örökre elfödje a romfalak moha, kusza repkénye;
1193 4 | három deci borok csillogva elfoglalják helyüket, míg a megyei és
1194 3 | szerelem azelőtt a nőkből elfoglalt, mind munkaerővé változott.
1195 20| tengerfenéken. A boltban mindennap elfogy valamely régi portéka, amit
1196 13| hatosért megszerezhetők s elfogyaszthatók a bodegában. De ez még mindig
1197 17| kezdik játékaikat az elfojtott álmok, amelyek zord télen
1198 19| önmagunkról.~Jött egy szél, amely elfújt minden gyertyalángot. Tömlöcbe
1199 5 | könnybe lábadt a szem, elfulladt a lélegzet... míg a bal
1200 18| egy kedves arctól, amelyet elfutó vonat ablakában láttunk.~
1201 7 | kocsiúton, hogy a szekér csaknem elgázolja őket, a falra másznak, és
1202 2 | neveltek a házas emberek! Hogy elgömbölyödtek az arcok és a fejek, midőn
1203 10| prophylactor üvegecskéje, vénségtől elgörbült ceruzák, lepréselt virágok
1204 10| és ifjúkori lovaglóvessző elhagyják helyüket. Pezsgődugó, amelynek
1205 24| utolsó lovag kísérgette az elhagyott vízivárosi utcákon a merengő
1206 20| nyurga, kopasz fák alatt elhaladnak, oly csendesek, hogy az
1207 23| Uram, akinek megjelenésére elhalasztották haláluk napját az emberek;
1208 20| kalapálása olyan feltűnőség az elhalkult tájon, mint régi időben
1209 5 | ebédlő legtávolabbi zugába is elhallatszott a szörtyögés. Bizonyosan
1210 18| alatt? Annyit ér a diák elhallgatott szíve, mint az öreg népfelkelő
1211 18| templomot raboltak, és szívükben elhalt a bús hang, mint sovány
1212 10| rommá égett szív, a tekintet elhályogosodása, az elpusztult fantázia
1213 18| romfalak moha, kusza repkénye; elhangzott éneküket felváltva a kondás
1214 12| magyarokról, mint a csigáról az elhasznált házikó. Megújhodik, felfrissül,
1215 18| módjára, földbe cövekelt elhatározott tervekből.~Egy marék hamu
1216 10| vésve, egy sötétkék kődarab elhengeredik régi helyéről, a dohányszita,
1217 7 | színeváltozását, a legszebb virágok elhervadását. S így bizonyos tudomásom
1218 8 | emberek váltig azt akarták elhitetni, hogy a korona megközelíti
1219 15| a kigőzölgések. Szívesen elhittem a festőknek, hogy Budapest
1220 20| ráerőszakolni akarná a tavaszt az elhitványult világra, érdektelenül hintáztatja
1221 14| emlékezet ágaskodik fel az elhomályosult ablak alatt, hol valamikor
1222 12| ez évben Magyarországon? Elhozza-e magával az új életet, amelyre
1223 18| élet, a halpénz módjára elhullajtott ifjúság, a vörhenyeges,
1224 19| erőnk. De már nagyon sokat elhullajtottunk. Azért csak halkan szüreteljünk.~*~
1225 12| szerkezetű gőzmalmok udvarán elhullott annyi mag, mint kalász a
1226 23| nélkül elpusztulunk, Uram. Elhullunk tüzes kardoktól, mint a
1227 16| hosszú orrú krupié mindig elibéd lapátolta a bankjegyet és
1228 11| poétázgató ember bízvást elindulhatott utazási tőke nélkül a régi
1229 21| ahonnan a Twist Olivérek elindulnak apró lábaikon.~Vajon minden
1230 8 | került bankót is.~Ha egyszer elindulnának a régi bankók (ha el nem
1231 15| nappal, legalább éjszaka éljen természetesen és kedve szerint.
1232 3 | vendégek: a tavaszi munkák eljöttek Magyarországra, és megtalálják
1233 14| emberiség, neuraszténiás, elkényeztetett, dologtalan emberek tömege
1234 16| szép volt a nyár, mint az elképzelés a boldog életről. Bizonyosan
1235 14| ér. Sohasem látott arcok, elképzelhetetlen tolongás, lárma és izzadtság
1236 20| faluvégi hangba könnyen elképzelhette a merengő: ősei megérkezését,
1237 9 | látományoktól, asszonyhangoktól, elképzelt üdvöktől. A különböző nőket
1238 9 | éjjel-nappal nőkön gondolkoztak. Elképzelték őket olyannak, mint a búza,
1239 19| itt a szenvedélyeken. De elkezdett korogni a has.~Elrémülve
1240 3 | élet, bár férfiak nélkül, elkezdi a csodálatos folyamatot,
1241 17| gödörbe zárt gondolat; ha újra elkezdődne a megszokott élet, mindennapi
1242 8 | osztályához tartozott, felváltása, elköltése, esetleges eltékozlása nem
1243 16| pénze az országnak, amit elkölthet?~Most nem gondolunk a szükségre,
1244 20| tölgyfaerdőség, ahonnan elköltöztek a bajuszos cincérek, serény
1245 20| az évszak, amelynek ideje elkövetkezett, oly ártatlanul, nyugodtan
1246 1 | férfineveket vet papirosra a költő.~Elkövetkezik az életkor, midőn bizonyos
1247 20| beköszöntével a világra elkövetkeznek. Nem figyelik meg az emberek,
1248 18| megtelepedett, hópénzt fizetett az ellátásáért, és fogadalmat tett az erkölcsös
1249 19| hogyan lehet a kamrát télire ellátni. A bölcs bíró azon töri
1250 14| amikor a Hortobágyra is ellátogatott a vándorkedvű tiszai víz.
1251 16| cimbalom vad tivornyájától. Ellenben felszállott a süllyesztőből
1252 17| lebonyolódik, bármit tesznek ellene vagy mellette az emberek.
1253 5 | maga elé ragadta, mintha az ellenkeznék vele. A villával és késsel
1254 23| ér nekünk semmit a diadal ellenségeink felett, valamint nem vehetjük
1255 17| megfagyott katonát, üszkös falut, ellenséget és repülőgépet, ez idő tájt
1256 15| midőn a jövendőbeli valaki ellépked ablakaid alatt; a vén emberek,
1257 14| állomásokon a fiatal nők kezében.~Elmarad az állomás és a piros kalapos
1258 5 | köszönhettem ez időben, hogy elmaradozó étvágyam visszatért.~A hagyományok
1259 16| találkoztak éjszaka. Majd elmaradoztak a nők, hogy új álmoknak
1260 15| munkájából! Kifeszítheti az elméjét, mint a dobon a kutyabőrt,
1261 15| dologra kész karokat és elméket! A nagyvárosi ködbe, tramway-csengős,
1262 17| füzet a bécsi professzor elméletéről Ferenczi Sándor fordításában.
1263 9 | sziklás a vidék, kőágyából elmenekült a gyönge venyige, borozás
1264 8 | tapasztalatokat gyűjtenének. Elmennének a régi bugyellárisokba,
1265 17| hempergése néha igen sivár élménnyel volt összeköttetésben. Máskor
1266 18| hasonló emlékezetű szenvedése elment nőkről, elszállott szavakról,
1267 7 | régi szélmalom körül, vagy elmentem vadászni egy hű eb társaságában,
1268 23| tántorgása olyan megszokott élmény, mint szombatnak szerdára
1269 17| szerelmesek látományaihoz, alvási élményeihez elég magyarázatot talál
1270 18| Az évforduló éjszakáján elmereng a boltívek alatt a kolostor
1271 20| illata kezd lenni; a hegyek elmerengenek a látóhatáron, mint terhes
1272 1 | vérszomja is tükröződik.~Pá, elmerengő séta a hársak alatt, hegymászás
1273 16| az álombeli Magyarország elmerült, mint a sziget, amelyet
1274 7 | asztalra írnak leánynevet, elmerülve mennek a kocsiúton, hogy
1275 4 | arcok, jókedvű kupecek, elméskedő vigécek, megelégedett kereskedők:
1276 13| nem is lehet egy szuszra elmondani mindazt, ami az olvasó és
1277 14| bujkáló természetimádók ismét elmondhatják, hogy mily derék területek
1278 4 | frissen csapolt sert. Ő elmondja, hogy milyen lesz a termés -
1279 8 | elrongyosodik, szemétté foszlik, elmorzsolódik a mohón kapkodó emberi kezek
1280 19| esztendő, amely alatt végképp elmorzsolódott az erkölcs. A háború olyan
1281 18| gyászcímere felett; - az elmosódott vésés a kövön, amelyet a
1282 9 | egykedvű polgár, míg a távolból elmosódva hangzott a térzene, mint
1283 24| érdemes mindenféle női dolgok elmulasztása céljából a kanapéról felkelni.~
1284 13| szoba vendégét olcsó pénzért elmulattatják.~Így: a lúd- és vadpástétom,
1285 4 | északi kerületekben, hanem elmulattatta akár a nagyehető Pickwick
1286 10| esténkint egypár pillanatig elmulattatták. (Mert rendetlen életű volt
1287 18| módjára sustorgó öregség elmúlott volna e háború kezdete óta.
1288 20| szédületes robogása. A varjak élnek, és céltalanul piros szoknyában
1289 20| állomásaikon. Az elcsöndesedett, elnéptelenedett falusi tájon csak a varjak,
1290 3 | József napja. A templom elnéptelenedik e naptól kezdve, a föld
1291 22| kilencet üt az óra?~Sokszor elnézegetem a pesti hotelek előcsarnokaiban
1292 22| akarnak? Sok esztendőn át elnézegettem furcsa, eltünedező meg felbukkanó
1293 8 | fürdőhelyre utazott az élnivágyó gavallér. Gondtalan heteket
1294 8 | terjedelme. De még az ötös elnyújtott lábbal üldögélő, kalászos
1295 23| hírek az ország békésen elnyúló távlatából, hogy: nincs
1296 1 | álmatlanul tölti, annak előbb-utóbb rossz vége lesz. És csak
1297 7 | voltak az olvasmányaim; előbbinek pesti házmesterei megkacagtattak,
1298 22| elnézegetem a pesti hotelek előcsarnokaiban fülelő, leskelődő, szimatoló,
1299 22| meg magukat a liftben, az előcsarnokbeli íróasztalnál, a folyosón -
1300 14| Mit csinálunk majd akkor? Elölről kell megtanulni a külföldi
1301 14| képzelte magát, messzire elöntve ártatlanul merengő partjait.
1302 1 | ELŐHANG~Néhány kis vidám és tragikus
1303 1 | huszonegyes játékban nemegyszer előhívta tizenkilencre az alsót,
1304 4 | kezükbe, míg a régi pincér előhozza a fogvájóval megjelölt savanyúvizes
1305 16| kalendárioma és az életkor előírja. Az ifjú iskolai bizonyítványának
1306 7 | szerelmes regényt vagy verset elolvasni. Földhöz vágtam Anyégin-t.
1307 5 | volna a salátának, akit előreküldtek kvártélycsinálás végett.
1308 12| piócára és az emésztést elősegítő folyadékokra? Emlékeztek,
1309 5 | edényeknek kis fegyvertára volt előtte; a legutolsó asztalon észrevett
1310 17| ebben az esztendőben.~Az előttiben, ha valamely különös dolgot
1311 5 | fűszerezte mellényzsebéből elővett szárított cseresznyepaprikával,
1312 10| tekintet elhályogosodása, az elpusztult fantázia és az elakadozó
1313 23| békének sem.~Esőd nélkül elpusztulunk, Uram. Elhullunk tüzes kardoktól,
1314 6 | még ittak belőle, és olyan elragadtatással emlékeznek reá, mint első
1315 10| megfeketedett kötél volt az elrejtett, óvakodva őrzött kincs,
1316 19| elkezdett korogni a has.~Elrémülve nézek széjjel ismerőseimen.
1317 16| fiatalkori nők, akik végleg elriadtak a korhely danától, nagybőgő
1318 10| feláll a kísértetek és álmok elröppenő lengésével, és búcsúzó kutatást
1319 19| szeptemberekre, ködfoszlányként elröpült októberekre, csaknem szégyenpír
1320 8 | bolygó zsidó. Vándorlásában elrongyosodik, szemétté foszlik, elmorzsolódik
1321 23| forró, mint a tűzhányón, elsatnyultan nyúlnak el a termő mezőségek,
1322 23| immár a történelemé, június elsejét jelentették a kalendáriomok,
1323 1 | rabszolgaság és a valódi természet elsikkasztása. Pá, te piros halál, amelyet
1324 4 | atyja is. A déli sernél elsimulnak a hivatalbeli súrlódások,
1325 4 | Vidám ebédlőkedv, gondtalan, elsimult arcok, jókedvű kupecek,
1326 23| olasz hegyormon és otthon elsötétedett lakásainkban.~Azt hittük
1327 19| csalók városa ez. Éjfélkor elsötétedik a város, mintha Hentzi ágyúi
1328 13| Kriszt Feri és ki tudná elsorolni valamennyit, kitűnő söröket
1329 18| szenvedése elment nőkről, elszállott szavakról, papírsárkányként
1330 21| hazáját megvető Byron is elszánta magát, hogy Arrasnál mezítelen
1331 23| bizonytalan, de dacos jövendőnek elszántságával.~Adj esőt, Uram.~Aztán békét.~
1332 17| nyomor jajgatása, a bűnösök elszaporodása, a pénz értéktelensége és
1333 2 | nemzet törzsei, a férfiak, elszélesednek, mint a tölgyfák, és a csontrendszer
1334 14| hagyományokból ismert világrész elszokott gyönyörűségeit és a múlton
1335 2 | könyvébe kerül. A férfigerincek elszoktak a hosszú háború alatt a
1336 19| vándorlegénynek. Ez a véres szüret eltart már negyedik esztendeje.
1337 8 | tartogatják szívesen, és eltávozása még csak annyi gondot sem
1338 16| vakációk felé, gyermekkorát élte a professzor, midőn a pedellus
1339 8 | felváltása, elköltése, esetleges eltékozlása nem történt minden lelkiismeret-furdalás
1340 20| a nő és férfi, és a nap eltelik azzal is, amíg a napsugárból
1341 6 | változtatja a falvakat, eltemeti az országutakat, madárijesztőket
1342 14| kanyarulatai lankás, kényelmes elterjeszkedései már eltűntek a térképekről,
1343 23| mint az élet - úgy esett.~Elterpeszkedtek a mezők, mint pusztai kútnál
1344 16| a szellős mezők, tágasan elterülő vakációk felé, gyermekkorát
1345 20| eleim gondos emberek voltak. Eltették a gyertyakoppantót.~*~Tavaszi
1346 24| budai palotában egyedül eltöltött. A gyerekek még kicsinyek
1347 12| létrejött tüzek korszakát éltük. Gabonaraktárak, szénaboglyák,
1348 7 | országúton, és a falu tornya úgy eltünedezik, mint a hátrahagyott élet.
1349 22| át elnézegettem furcsa, eltünedező meg felbukkanó figurájukat,
1350 19| volt az a világ, amelyben éltünk?~Bizony mindig ilyen volt,
1351 22| máskor sírva néznek az elúszott háztartási pénz után...
1352 14| polgártárs maradhatnék Pesten. Elutazom, gondolom magamban, oda,
1353 8 | bacilus nagy tömegével. Elválásunk tőle nem lesz fájdalmas,
1354 15| lettek, a fiúk lehetőleg elvégezték az egyetemet, és majd csak
1355 23| terhes, Noé korabeli tavaszon elvégeztünk a rendületlen hittel, amellyel
1356 14| nagy kalandozó kíséretében elvégzett a földön, és a különböző
1357 24| esernyőjével bizonyosan elverte volna Türr Pistát, ha valami
1358 24| lett, a hadjárat végképpen elveszett, Erzsébet Gödöllőre utazott
1359 19| termés.~Tengernyi vér és elveszített becsület az ára a hatkoronás
1360 10| levélmérleg, amelynek súlyozói elvesztek, arckép nélküli keret -
1361 23| mintha nagy sietségükben elvesztették volna az egyenes utat az
1362 15| fürdővel fehérített lábú, élveteg, de dolgos, buján kacagó,
1363 15| kereskedő, színházért és élvezetért döglő, futó szerelmi kalandra
1364 8 | inkább lemondott apró és nagy élvezetről a tulajdonos, ha az százasa
1365 11| között, a nyári vakációját élvező tanár, diák, akit "szupplikáns"-
1366 10| az a körülmények folytán elviselhetetlenné válik.~Midőn a kínzó betegség,
1367 19| Közössé válott szégyent könnyű elviselni. Csak Budapesten minden
1368 6 | országrészből a másikba, elviselték a háznál található ócska
1369 5 | az ország másik végéből elvittek gyomorbeteg úriemberek mulattatására,
1370 11| magyar nyár figurái végleg elvonultak az emlékezésbe és az anekdotákba.
1371 10| meglódul. Lúdtoll és acéltoll, elzöldült kalamáris, régi báli kesztyű,
1372 18| magános lugasban; nincs elzsibbadt fogfájáshoz hasonló emlékezetű
1373 15| az erkölcstelennek, az elzsidósodottnak csúfolt Pest! A léhának,
1374 12| Emlékeztek, mikor mindenki elzsírosodásban, emésztési zavarokban kereste
1375 1 | sárgarigónak. Pá, szerelem, te elzsuppolt vándorkomédiás; pá, őrjítő
1376 20| Mi köze a tavasznak az emberekhez?~Még annyi sem, mint a visító
1377 14| bizonyult a legbetegebb embereknél.~Hová megyünk?~Egyelőre
1378 2 | sem tetszenek. Szép, kövér emberekre várnak a stallumok és gazdag
1379 5 | hangulatban üzletező ravasz emberektől be hagytuk magunkat csapni,
1380 11| akik évtizedekig, néha egy emberéletig jártak ide nyár elején.~
1381 14| csodálatos nádasokat, ahol emberhangtalan magányban fészkelnek a ritka
1382 16| jöttek el látogatóba az emberhez, midőn kifáradt a kockázásban,
1383 15| egyetlen szív a városban.~Ha emberhúsért mérnék a fényűzést, a női
1384 16| manók módjára ugráltak az emberképű számjegyek a kereken, a
1385 14| biztonságában megingott, futó embernyáj a vonat közönsége. A háború
1386 15| akkor sem lakna itt egyetlen emberrel sem kevesebb.~Ha négyszer
1387 2 | akasztották fel. Rendes emberről külön vett mértéket az asztalos,
1388 9 | dicsőségeiből a sereshordó emelésével.~Pesten, Késmárkon, Bécsben (
1389 11| töltötték itt a nyarat az emeletmagasságba nőtt tölgyekkel; ahány karikája
1390 23| pusztai kútnál a fáradt vándor emeli szájához a vödröt, szétnyíltak,
1391 18| és boldog fehér templomok emelkednek, a béke, az élet, az emberiség
1392 2 | baloldalon oly kemény dombok emelkedtek, amelyek a régi világban
1393 11| annak a fogadósnak, aki emelni merte volna a rostélyos
1394 23| míg a gazdák az ég felé emelték nap hevétől barnára pirult
1395 12| kenőasszonyra, a piócára és az emésztést elősegítő folyadékokra?
1396 2 | Magyarországon, amikor csendesen emésztett a nemzet, erejét gyűjtögette,
1397 5 | mindenki jóllakott, pompásan emésztettünk, egymásnak megbocsátottunk,
1398 18| völgyein, ott pásztortűz ég, emitt furulyaszó szálladoz, mint
1399 21| történetével, hogy annyi emlék sem marad utána, mint egy
1400 1 | javaiból a nők csacskaságával, emlékbe adott hajával, elcsent zsebkendőjével,
1401 13| aki kóstolta: ugyanígy az emlékben él tovább a sósperec, amely
1402 6 | kiköpték: - immár mind a múltak emlékei. Eltűntek a vörhenyeges
1403 17| megtalálhatta gyermekkora emlékeit álmaiban; megállapíthatta
1404 17| gyermekkor, háború előtti korszak emlékeivel: a békével.~Mi lenne, ha
1405 22| tajtékszipkát a férjnek, kis emléket a szeretőnek... kevernek,
1406 11| figurái végleg elvonultak az emlékezésbe és az anekdotákba. A napsugár
1407 7 | növények bőségét vonja az emlékezetbe. Carmen észvesztő szemében
1408 18| azelőtt volt. Az élő emberek emlékezetében, életmódjában, gondolkozásában,
1409 6 | olyan drága halott, akinek emlékezetét el ne homályosítaná az idő.
1410 21| kalapjáról egyetlen újság sem emlékezett meg. A tavasz eljött, Anyégin
1411 24| schönbrunni nyári kastélyra emlékeztetnek, míg a Burg szobái Bécsben
1412 15| A párizsi fametszetekre emlékeztető kis tereken sétálgató régi
1413 13| manapság már majdnem úgy emlékezünk, mint a negyvenes évekbeli
1414 4 | messze van tőlünk, mint egy emlékkönyv megfakult sorai. A régi
1415 7 | mellett ültek. Általában úgy emlékszem, hogy a szerelmet senki
1416 17| életet, amelyet áhítana, de emlékszik is ezekre az álmokra élete
1417 18| névnapja, akire mindnyájan emlékszünk abból az időből, mikor tavaszi "
1418 18| lidérclángja felé, hogy aztán emléküket, lábnyomukat örökre elfödje
1419 9 | adott az ital mellé. E fent említett városokban alkonyattal tizenöt-húsz
1420 16| Gellérthegy; majd falusi ének hangzott, és a birbicses
1421 12| A mezőkön még az aratók éneke hangzik, a vadvirágok illatát
1422 24| Blaháné, mikor magyar nótákat énekelt egy este a királynál.) Negyven
1423 11| forintocskáiból néhány hetet énekelve töltött a kárpáti kies fürdőhelyen,
1424 20| helyett majd kiscsirkéken, énekes madarakon, néma nagy fákon,
1425 7 | arctávolságnyira szállott le az énekesmadár; és így pontosan tudtam
1426 18| kusza repkénye; elhangzott éneküket felváltva a kondás dudája.~
1427 19| mindegyiknek van meg a rendőri engedélye. A másik oldalon... a másik
1428 11| a nagyon kiválasztottak engedhetik meg maguknak a nyári ferdőzést,
1429 16| a nők, hogy új álmoknak engedjék át a barna, boldog éjszakát.
1430 15| nyelvnek, az ostobák utat engednek az erősnek és okosnak, a
1431 24| olvasom, hogy a hírlapírót nem engedték be a házba, holott még nincs
1432 2 | Mindenkinek megvolt az ennivalója, bora és kényelmes ágya.
1433 9 | sermérővel, mert oly jó ennivalókat adott az ital mellé. E fent
1434 6 | szerint Kerkápoly úrnak, Eötvös Károly szerint: a legokosabb
1435 11| Bakkecske módjára mekeg az epekedés az elmúlt ifjúság, a régi
1436 16| csibukgyűjtésben, a nőkért való epekedésben. Az álmodó megeresztette
1437 1 | szerelmes levelet. Futóbolond epekedik elérhetetlen nő csókja után.
1438 21| álmodott ("a szocialisták!" - epekedve sóhajtották). Harmadnapra
1439 12| ennivalót, hogy teje legyen. Az eperfa gyümölcséből egyformán táplálkozott
1440 6 | kidugja nagy bolond fejét az eperfák mögött, a legvénebb ember
1441 24| falakat törnek, ajtókat építenek a Várban; lehetséges, hogy
1442 14| csatornáival, árkokkal megjelölt építési tervekkel, leszúrt póznákkal,
1443 24| A BUDAI VÁR~Építik Mátyás király palotáját.
1444 11| és az erdő, egypár régi épület, a csizmahúzó és az evőeszköz
1445 14| mint egy kezdetlegesen épülő város: csatornáival, árkokkal
1446 5 | Az egykori Griff helyén épült vendégfogadóban évekkel
1447 16| lapátolta a bankjegyet és ércet, amíg az megnőtt, mint a
1448 20| téllel elmúlt volna az ő érdagasztó bátorsága is; ódon szagú
1449 10| reménytelen éjszakákon: vajon kit érdekelhetnek, miután a franciaágyban
1450 14| maradni. S egyszerre kedves és érdekes lett a megunt szülőföld. -
1451 1 | hisztérikák és kicsapongó latrok érdeklik a mosdatlan tollast.~"Hiszen
1452 14| Hölgyeink tehát teljes érdeklődéssel figyelhetnek a megszaporodott
1453 20| az elhitványult világra, érdektelenül hintáztatja a fekete madarakat
1454 6 | északról délre, a Dunántúlról Erdélybe bort kóstolni, bort venni,
1455 19| lakosság, mint az oláhok Erdélyben.~Ez volt az a világ, amelyben
1456 7 | nők dús haja csupán azért érdemel figyelmet, mert a vadfüvek,
1457 11| otthon maradtanak. A tó és az erdő, egypár régi épület, a csizmahúzó
1458 1 | és tébolyult menekülés az erdőben a házőrző komondorok elől.~
1459 23| mint a szél, indul meg az erdőn vagy a hegyoldalban legelésző
1460 20| törődnek azzal, hogy az erdőnek különös illata kezd lenni;
1461 14| amelynek végében a Mátra erdősége setétlik, mint a népmese.
1462 16| meg lehetne tölteni velük. Erdőztek, lombos fára kapaszkodtak,
1463 22| szerelmet, a ruhájukat, amelynek eredete oly gyanús, mint életük,
1464 14| tavak, a Tisza-szabályozás eredményei: jövőre itt olyan nádas,
1465 17| vajúdott a föld, amíg az első eredmények mutatkoztak az emberiség
1466 1 | kerülnének, bízvást azt eredményeznék, hogy egyetlen férfi sem
1467 14| megmaradnak a belvizekből eredt tavak, a Tisza-szabályozás
1468 22| minden megindultság nélkül eregetnek ki ujjaik közül a dámák.
1469 20| oly meleg, mintha minden erejével kezdeni, meghódítani, ráerőszakolni
1470 8 | meggondoltan vétettek elő, mint az ereklye; gyakran évekig hevernek
1471 10| gondtalanul) a legszentebb ereklyéket; mintha előre tudta volna,
1472 7 | légy bátor, a vakmerőség erény a nők körül, légy erőszakos,
1473 3 | tiszteletben tartják az apák erényeit, amíg a férfiak hazajönnek.
1474 15| egyértelmű lett a polgári erényekkel. Az adókönyvek, amelyekben
1475 18| összekötő hídon egy ködfüggöny ereszkedett le, mint az eltévedt tengeri
1476 11| vándorszínészek, utazgató költők ereszkednének le a kocsiból a fürdőház
1477 1 | soványak, rendes ember hasat ereszt. Egy kecsege formájú férfiú
1478 2 | Magyarországon hasat illik ereszteni még a költőnek is? Petőfi,
1479 5 | céljaira mellénye zsebébe eresztett, még vissza is adott a fizetőpincér,
1480 6 | amikor a bort gödrökbe eresztették elegendő edény hiányában,
1481 12| hordó, s a bort vermekbe eresztettük, a télre, midőn mindenki
1482 4 | éjféltáján bízvást úgy érezheti magát, mint Boz félszemű
1483 8 | Bizonyos nyugati gazdagság volt érezhető az országban. A forint idejében
1484 15| álmot látnak, szívszorulást éreznek, midőn a jövendőbeli valaki
1485 12| mégis oly szerencsétlennek éreztük magunkat, hogy honfibú nélkül
1486 21| jelent szinte behunyt szemmel érezzük, mint az imádott, tiszta
1487 17| eleven állapotban soha sem érhetünk el, mindenekkel megismertetsz,
1488 21| magában; tisztaság, amelynek érintetlen fodrára nem száll a mulatóhelyek
1489 22| kártyázza el? Az ifjúságát, érintetlenségét, szépségét gusztálja a tökhetes
1490 10| aki nyurga lábaival nem érinti a szőnyeget, fehér, lenge
1491 15| vizsgálat alá fogják a újonnan érkezettet, és a legnehezebb kalapácsot
1492 15| ébredező reggeli Budapestre úgy érkezhetett meg mindenki, mint egy regényhős,
1493 5 | ide ebédelni, de sohasem érkezhettünk eléggé korán, hogy a konyha
1494 23| galambposták Budapest tornyaira, érkeznek a hírek az ország békésen
1495 11| és kerek szemű gyermekek érkeznének meg a múltból, akik itt
1496 23| ország búzatermelő vidékeiről érkező arcok mind borultabbak,
1497 22| ügynöknél, hazudnak, csalnak, erkölcstelenkednek, hogy megmaradhassanak a
1498 15| Pest! A rossz szagúnak, az erkölcstelennek, az elzsidósodottnak csúfolt
1499 22| fukarságukat, kapzsiságukat, erkölcstelenségüket... Ó, nincs kiábrándítóbb
1500 2 | A testi megelégedettség érmetszője, az elhibázott magyar politika
1501 15| azért járnak felhajtott ernyőjű kocsiban, hogy virágot tépjenek
1502 3 | jószágot nevelnek. A természeti erő, amelyet a szerelem azelőtt
1503 2 | férfias korpulencia. Hiába erőlködik vala Virág Benedek vagy
|