1800-beteg | betor-dunan | dupar-erolk | eronk-fonal | fonta-hazik | hazme-kalit | kalla-kompr | konda-maria | maris-naszu | natha-petof | petyh-szagu | szaja-telir | telle-varaz | varha-zuhan
Part
3506 12| földi göröngy sűrűségű kondák és nádlábú, karcsú ménesek
3507 18| elhangzott éneküket felváltva a kondás dudája.~Nem kell a Bibliába
3508 20| idejüket múlták, midőn a konok, háborúba zsinegelt, szégyenpadra
3509 5 | a börzén az éles hangú kontreminőrre, a képviselőházban a megrendelt
3510 4 | nyelvükön szürcsölgető, konyhájukra hiú, üzleti becsületességükre
3511 2 | ébredezésére. A spájzok, kamarák, konyhák, rendesen megfoltozott fehérneműek
3512 22| polgárasszonyok, akik a konyhapénzüket szeretnék gyarapítani, egymást
3513 23| áldott nők révedezése; a kopár sivatagban tévedező, kisebzett
3514 5 | megjelent egy kappanhájas, kopaszodó, negyven-ötven esztendős
3515 5 | drótszerű hajzat között látható kopaszság azt a véleményt ébresztette
3516 12| nyulat kiugrassza belőle a kopó. Minden ló zabot kapott,
3517 1 | csókja, a Margitok apácásan kopogó cipősarka a hátunk mögött,
3518 15| pincéres, a város belseje felé kopogón ezerlépésű, álmosan ébredező
3519 14| fiskálisok nagy, kopasz koponyáján, amely második fejekben
3520 18| látok. A szűz leány fehér koporsóját ünneplőbe öltözött legények
3521 23| bánata, rongyos gyermekek koporsószínű arca, elerőtlenedett férfiak
3522 15| dobon a kutyabőrt, térdéig koptathatja a lábát, könyökig a kezét,
3523 20| terhes fiatal nők; a hold kora délután felkúszik a nyárfák
3524 23| őszön, vizekkel terhes, Noé korabeli tavaszon elvégeztünk a rendületlen
3525 10| amely a hét sovány esztendő korát éli, meglódul. Lúdtoll és
3526 22| és tizenhárom esztendős korától kezdve halála napjáig viselte
3527 13| almák, mindenkinek pótolta a korcsmai étlapot. Az agglegény gondtalanul
3528 9 | ittak alkonyattal meghitt korcsmákban, ahol kezet kellett fogni
3529 13| telve volt olcsó és jóízű korcsmákkal és boltokkal. A belváros,
3530 13| egykori Budáról, az ottani korcsmákról tán nem is lehet egy szuszra
3531 4 | papirosdarabokra jegyezte fel a korcsmárosnők és szobalányok nevét az
3532 4 | utaztak, mert tudtak egy korcsmát a Felvidéken vagy dél felé,
3533 17| kopott ruhát, az uzsorát, a korgó gyomrot, felebarátja meggazdagodását
3534 18| mint az öreg népfelkelő korhadt csontja?~*~Scott Walter
3535 15| perdita-szerelmesek, esetleg a magányos kórház és jeltelen sír várják a
3536 16| akik végleg elriadtak a korhely danától, nagybőgő húrjának
3537 16| teljes az élet berendezése. A korhelyek, a szoknyabolondok, a kockázók,
3538 23| karcsú szőlővenyigéket. Kőrisfaillata lett a világnak, friss szárnya
3539 19| szenvedélyeken. De elkezdett korogni a has.~Elrémülve nézek széjjel
3540 4 | helyeken, amelyek a Magyar Koronához, az Arany Bikához, a Zöldfához,
3541 8 | magukat kijátszva Wekerle koronáival.~*~Milyen előkelőség volt
3542 8 | mint a francia pénz. Míg a koronák megérkezésével a régi gazdag
3543 8 | olcsóbbodását jelentette a koronarendszer. Bizonyos nyugati gazdagság
3544 2 | költőhöz is illett némi férfias korpulencia. Hiába erőlködik vala Virág
3545 5 | sörivó megrázza a maradékot a korsó fenekén. Aztán felemelte
3546 17| gyermekkor, háború előtti korszak emlékeivel: a békével.~Mi
3547 15| tett a háború. Aki ebben a korszakban szegény és vagyontalan maradt,
3548 1 | kívül folytatnak.~Bizonyos korszakig, mondjuk az aranyszőlő illatú
3549 17| meggazdagodását és börtönbüntetését. A kortársnak már kezdett mindegy lenni
3550 16| távolból, amelyeken berekedt kortesek mennek hazafelé. Néha visszajöttek
3551 5 | politikában a rettenthetetlen kortesre, a börzén az éles hangú
3552 21| katonák, fáradt hősök mohó kortyai hangzanak csak a forrás
3553 6 | amely után ugyancsak száraz kortyok maradtak, mint aranylakodalmon
3554 19| egyebet, mint megelőzték korukat. Alig fordult egyet az esztendő:
3555 4 | felvidéki hidakon és az esti korzó ismeretlen hölgyei között.~
3556 6 | ahová a nagymama elásta a Kossuth bankót vagy az ősapa a Libertást:
3557 20| Klapkáról meg a bujdosó Kossuthról írtak egymásnak titkos leveleket
3558 12| amelyet szakértelemmel kóstolgattak az öregek, összehasonlítván
3559 6 | Dunántúlról Erdélybe bort kóstolni, bort venni, amikor leesett
3560 13| napjáig nem felejti el, aki kóstolta: ugyanígy az emlékben él
3561 6 | szemüket, amikor a bort kóstolták, nyelvükön megforgatták,
3562 2 | tölteni vala a széket, a koszorús költőhöz is illett némi
3563 22| ül. A családanyák, akik a kosztpénzt akarják megkeresni a játéknál,
3564 21| itt nőket, akikre e nemes kosztümök, liliomtiszta érzések, merengő
3565 22| máskor férfiak zsebében kotorász kezük... mit akarnak? Sok
3566 20| szülőföldje mezőjére, és halkan kotyog a bor a kiszáradt kulacsban,
3567 20| is gyávábbak lettek, és a kovács nagyszerű kalapálása, amely
3568 22| megfejik, mint a Zrínyi-beli kozák a vidéket, nemegyszer hamisan
3569 8 | szerelemnek vagy az egészségnek.~"Krajcárból lesz a forint", szólt a
3570 11| a rostélyos árát negyven krajcárról, de perbe fogják azt is,
3571 21| hosszú mellényes, fehér kravátlis múlt századbeli tündöklő
3572 1 | a pénztelen csirkefogók. Krémszínű nadrágot a pesti csepűrágók.
3573 6 | friss homokkal látták el, krétával felírták a hordóra: Anno
3574 9 | kívül, a régi bástya alatt. Kriglik, csizmák, önfedelű poharak
3575 13| Apostolok, a Zenélő, a Svetz, Kriszt Feri és ki tudná elsorolni
3576 19| megváltása. Az első télen Krisztus-szakállt viselt mindent katona, és
3577 14| reklámcéduláival megtelt a krokodílusbőr, amit egykor nagyon elegáns
3578 12| ÚJ KENYÉR~A régi krónikás vers szerint: "a földi Kánaán,
3579 15| negyvenes évek Pestje. A krónikások nemsokára írhatnak megható
3580 16| Felvidékre, ahol rozs és krumpli virít, mint szőke tót lányok
3581 12| termését a földesuraság, krumplit a tótnak meg a sertésnek
3582 16| a kereken, a hosszú orrú krupié mindig elibéd lapátolta
3583 15| megfojtott nőket, nyári kályhában kucorgó kisgyermekeket talál a házban.~
3584 1 | kisasszonyt sem lehet legelni küldeni." Úgy szólt, és a huszonegyes
3585 24| kifogástalanul megfelelt küldetésének azon a nyáron, amelyet a
3586 23| elbujdosott rokonunkat, a Te küldöttedet, Uram, akinek megjelenésére
3587 15| mindegyik pesti lakás vándorolni küldte az utcákra a szagát, mint
3588 7 | hasznosságában. Hányszor küldtek leányok elcsábítására, hányszor
3589 14| Elölről kell megtanulni a külföldi szállodák nevét, a vasúti
3590 6 | amint látszólagosan minden különösebb cél és tennivaló nélkül
3591 20| bámulnak az estébe. A fák különöset sóhajtanak. A földesúr titkosírással
3592 4 | valamely ételt valamely különösséggel készítették - de a mesterségből,
3593 12| nagyon sok volt. Ínyesek, különösségkedvelők a katonaprófuntot dicsérték
3594 15| volt nyáron; a Józsefváros külső részeiben a fuvaroslovak,
3595 1 | lehajtott fejjel való kullogás a külvárosban, vasúti sínre fektetett
3596 6 | köpenyegeket, divatját múlt kürtőkalapot, s főként a sok régi csizmát
3597 6 | pohárban itta borát, vagy kuglizással izzasztotta petyhüdt izmait,
3598 9 | júniusi bolond ákác alatt a kuglizást láttam gyakorolni alkonyattal
3599 9 | Hosszú életkort értek a kuglizók.~Nemde, csak a bolond töltötte
3600 4 | fogadói szobában fényes délben kukorékol a kakas, mert már ő sem
3601 10| feláll, mielőtt a kakas kukorékolni kezdene az utca túlsó során,
3602 11| fogadóban nemegyszer kakas kukorékolt hajnalban, amelyet messzi
3603 20| mint a visító malacoknak a kukoricához, amelyet kiscsirkéinek szór
3604 20| kotyog a bor a kiszáradt kulacsban, mintha a zordon téllel
3605 22| közötti beszélgetését, óvakodj kulcslyukon benézni egyedül lévő hölgyhöz,
3606 17| lehet megfejteni az eddigi kulcsokkal.~*~Mást álmodnak Budán,
3607 15| bőrrel bevont bérkocsik, kulimászos teherhordó szekerek és a
3608 1 | veled, lehajtott fejjel való kullogás a külvárosban, vasúti sínre
3609 17| magyarokat.~Későbben, a kultúra jöttével, dr. Freud tanár
3610 23| pesti nemtörődömséggel, kultúrájában bizakodó egykedvűséggel
3611 12| vénség és fájdalmaskodó kultúraszomjúság július elején leválik a
3612 2 | MAGYAR HASAK~Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a
3613 3 | gyermekeik megtámogatják a kunyhót, megmívelik a földet, tiszteletben
3614 21| poros fuvaros, zsibbadt lábú kupec, rongyos vándorkatona megmerítheti
3615 15| jön a policáj, befalazott kupeceket, párnával megfojtott nőket,
3616 14| jeruzsálemi alkonyat kék kupolákkal és félholdas mecsettel:
3617 18| elfödje a romfalak moha, kusza repkénye; elhangzott éneküket
3618 24| biztonságos az élet, bármi végzet kuszálja a történelem fonalát.~*~
3619 17| legnagyobb fára könnyedén kúszik fel a képzelem, hintázza
3620 21| míg most nyitott, fogadói kút módjára az országúton áll,
3621 20| és jó szaggal a magános kutakat. Neki az a fontos, hogy
3622 10| leveleket.) - A nők úgy végzik kutatásaikat, mint Lecoque úr titkosrendőrei
3623 10| elröppenő lengésével, és búcsúzó kutatást rendez az íróasztalon, levelek
3624 7 | ugyanezért nem ugrottam kútba sohasem szerelem miatt.
3625 23| barmainkat a mérges légytől, kútjainkat a dögvésztől és magtárainkat
3626 23| Elterpeszkedtek a mezők, mint pusztai kútnál a fáradt vándor emeli szájához
3627 20| és a háború hosszú. A dob kutyabőre esténkint várja a titokzatos
3628 15| elméjét, mint a dobon a kutyabőrt, térdéig koptathatja a lábát,
3629 24| hagyta el többé fogadói kvártélyát a legszebb női szemek kedvéért.
3630 5 | salátának, akit előreküldtek kvártélycsinálás végett. A fejes saláta (
3631 5 | kipirult az orr, könnybe lábadt a szem, elfulladt a lélegzet...
3632 4 | szaladgálnak a tévelygő lábai alatt, a virágkosárral ékesített
3633 21| Olivérek elindulnak apró lábaikon.~Vajon minden nő kendőzi
3634 10| meglátogatni, aki nyurga lábaival nem érinti a szőnyeget,
3635 14| egyengeti az összetört kezeket, lábakat, mint ifjú ápolónő a csatából
3636 22| álmodozás itt nem ismerős. A kis lábat hiába nyomod meg titkon
3637 8 | De még az ötös elnyújtott lábbal üldögélő, kalászos párkái
3638 18| felé, hogy aztán emléküket, lábnyomukat örökre elfödje a romfalak
3639 12| gyanakodva fizetett. Midőn lábon eladta termését a földesuraság,
3640 21| a nők fel ne vonnának a lábszárukra, és nem kérhet a szabónő
3641 5 | neveztek, aszerint, melyik lábukkal keltek fel reggel). Még
3642 13| ámbátor a fehér cipót, amelyet lacipecsenyével lehetett kapni a vásárokon,
3643 18| országokban, és a hunyorító tavak, lágy lombozatú erdők, csöndes
3644 15| elesett, a nyomorgó: nem lágyulna meg egyetlen szív a városban.~
3645 3 | helyére veteményt ültetnek; lagzimuzsika semerről sem mormog, a furulyaszó
3646 11| Kálmán, Náray Iván, Bartók Lajos, Komócsy József, akik majdnem
3647 24| Vajon milyen az a királyi lak, ahol fiatalemberek boldogsága,
3648 23| hegyormon és otthon elsötétedett lakásainkban.~Azt hittük mindeddig, hogy
3649 17| politikával Angol-királynőbeli lakásán.~Komoly időket élünk, amelyeket
3650 24| növekedése és magyar reménységek laknak, mint énekesmadarak a kalitkában?
3651 5 | reggel). Még a fogadóban lakó Szemere Miklós is úgy védelmezte
3652 6 | kelt, vásárra, vonatra, lakodalomba, fiskálishoz vagy bűbájosasszonyhoz...
3653 12| hogy honfibú nélkül még lakodalomban sem lehetett részt venni.
3654 7 | voltam fiatalkoromban, a lakodalomnak nem tudtam szívből örvendezni,
3655 17| álmodik étvágygerjesztő lakomával, míg az éhező fájdalmasan
3656 23| leend életüknek, mint a lakosságnak akasztófául szolgálni, a
3657 24| lépcső, amely Ferenc József lakosztályához vezetett, az volt olyan
3658 6 | melegét árasztotta, és a lámpafény még az esti sajt maradékait
3659 10| ezüst gyertyakoppantója és a lámpás, amely annyit világított
3660 23| úrrá lenni a kétségbeesés láncait zörgető csüggedést; elküldöd
3661 17| kínosabb volt, mint a gályához láncolt rabok élete; ha az újság
3662 23| országában aluszékony mécsesek lángját újra felragyogtatja; mint
3663 11| pecsenyéket, kenyérnek való lánglisztet. A kényesebb menyecske magával
3664 10| óvatos volt, és a piros lángnak áldozta fel (gondtalanul)
3665 14| Tisza ábrándos kanyarulatai lankás, kényelmes elterjeszkedései
3666 24| lovagolni, és a közelgő "magyar lánnyal", a kis Mária Valériával
3667 21| mulatni vágyik. És hogy hódoló lantosát se nélkülözze, megírják
3668 21| piros kalaposoknak nincs lantosuk, szerelmet, rajongást immár
3669 16| krumpli virít, mint szőke tót lányok haján a vadvirág; vagy az
3670 2 | erős fiúkat nevelt, szép lányokat hoztak a gólyák, és mindenki
3671 16| orrú krupié mindig elibéd lapátolta a bankjegyet és ércet, amíg
3672 5 | villára, majd egészséges, lapátszerű fogai mögé dobta a zsákmányt.
3673 14| jövőre itt olyan nádas, lápos, ingoványos világ lesz,
3674 10| pápaszemes antikvárius lapozza majd fel a megfülezett könyveket,
3675 22| ebéd miatti éhségüket, majd lármás kedvüket az esti cigányzenénél,
3676 22| szegény nők, akiket nem vár lármázva a férj, bömbölve a gyermek,
3677 20| titkolózó szerenád, hogy lássa szerelmese búcsúzó képmását
3678 13| megélt a szegény tanuló, lateiner, hivatalnok, tanár, skribler
3679 23| napkelet hívője, hogy immár láthassuk munkánk gyümölcsét, amelyet
3680 23| vészharangot.~Néha átsuhant a láthatáron egy gyorsan tovatűnő felhő,
3681 14| van, friss tavaszi arcok láthatók, új hangon beszélnek, és
3682 5 | szeldeste a húst, miközben láthatólag megbocsátott. Aztán jobb
3683 21| körülötte; vagy csak Luit látja most is maga előtt?... A
3684 18| hajók kívül. Mintha már nem látná senki a partokat, ahol lótuszvirágok
3685 5 | van dolgunk, aki sohase látogat el Amerikába, ahol állítólag
3686 10| álmodozó, és a halottkém látogatása után jegyzékbe foglalják
3687 24| budai utcákon a gyermekek látogatására. Deák cúgos cipőjére harmonikában
3688 11| fának, annyi esztendeje látogatják vala a fürdőhelyet; szűzdohányt,
3689 16| vándorkatona csukaszürke ruhájában látogatnak el Magyarországra, már új
3690 16| halakkal. Az ételek jöttek el látogatóba az emberhez, midőn kifáradt
3691 18| eszembe, midőn fiatal embert látok. A szűz leány fehér koporsóját
3692 17| megfejthetik, míg a szerelmesek látományaihoz, alvási élményeihez elég
3693 17| mások az álmai, míg a vészes látományok, nyugtalanító képek balról
3694 9 | nem tudnak megszabadulni a látományoktól, asszonyhangoktól, elképzelt
3695 1 | hisztérikák és kicsapongó latrok érdeklik a mosdatlan tollast.~"
3696 15| üresfejűnek, felszínesnek látszó, Párizst ostobán majmoló,
3697 6 | hazai országutakon, amint látszólagosan minden különösebb cél és
3698 9 | egészség. Folyton maguk előtt láttak hosszú szárú vadfüvekhez
3699 3 | Szűz Mária országa egy-két lattal nyom kevesebbet a háromesztendős
3700 23| aszályos, megkérgesült földek láttára, már nincs kedve jósolni
3701 19| mindig ilyen volt, csak nem láttuk őt ily világosan. Mindenféle
3702 18| amelyet elfutó vonat ablakában láttunk.~Megszakadásig ólomsúllyal
3703 15| ruházkodású, adósságból élő, leánnyal kereskedő, színházért és
3704 15| nyaraló Pestnek. A varrodák, a leányiskolák, a régi telefonközpont,
3705 10| fiúk és fehér harisnyás leánykák.~*~De a kísértet nem nyugszik.~
3706 9 | okosságból hiába várni hagyták a leánykát a városon kívül, a régi
3707 7 | borral az asztalra írnak leánynevet, elmerülve mennek a kocsiúton,
3708 22| fogadói port és szemetet seprő leányokat, asszonyokat. Mindig voltak
3709 15| kalaposboltok cérna- és leányruha illata keveredett a kapu
3710 6 | ágyban, amíg a menyecskét, leányt megölelgette a vendég, ki
3711 12| ürgék, hörcsögök meghíztak a learatott mezőkön! Sertést azért is
3712 17| Az oroszlán álmában is lebírja a gazellát, míg a peches
3713 17| mint egy gombolyag szála; lebonyolódik, bármit tesznek ellene vagy
3714 14| céltalan gödrökkel és sivár lécezetekkel. Egy hónap múlva felépülnek
3715 5 | elfelejti a gyermekkori leckét. Közben a kanállal többször
3716 10| végzik kutatásaikat, mint Lecoque úr titkosrendőrei a régi
3717 2 | nemzeti energia és a vér lecsapolódott. A vérmes indulatok kitombolódtak.
3718 19| kését, hogy a szomszédját ledöfje. A titkolózók, a bujkálók,
3719 23| hihették, hogy más célja nem leend életüknek, mint a lakosságnak
3720 10| sarkában, ahonnan egyszer majd leereszkedik a halálos szúrásra; mint
3721 6 | kóstolni, bort venni, amikor leesett az első hó, és a pincéket
3722 19| sem tud táncolni. Sok víz lefolyik a Dunán, amíg annyira megizmosodik
3723 6 | csizmát és cipőt. A bor lefolyt a szőlőhegyről, ihatott
3724 19| élelmiszert, mint a csempész, lefüggönyzött szobában olvasgatja pénzét,
3725 15| túlontúl színészkedik nappal, legalább éjszaka éljen természetesen
3726 24| földrajzi helyzeténél fogva is a legalkalmasabb a királyok tartózkodási
3727 19| a bűn és ártatlanság. A legbecsületesebb emberek sem riadnak vissza
3728 14| orvosságnak bizonyult a legbetegebb embereknél.~Hová megyünk?~
3729 17| amelynek alkalmazásával legbizarrabb álmainkat meg lehet magyarázni.
3730 9 | ember.~Habár azok voltak a legboldogabb emberek, akik éjjel-nappal
3731 14| legfinomabb, a legműveltebb és a legderekabb ember: - vajon nem érzett-e
3732 8 | meg a házból, mint az élet legdrágább java. A fukar többé nem
3733 23| erdőn vagy a hegyoldalban legelésző nyáj között harapózik a
3734 1 | legszebb kisasszonyt sem lehet legelni küldeni." Úgy szólt, és
3735 14| emelkedő vetésekből, rétek, legelők jó szagában fehér virágaikat
3736 22| szélhámosabbak lesznek a legelszántabb ügynöknél, hazudnak, csalnak,
3737 14| a régi világbeli, szinte legendává lett örömök úgy csengenek,
3738 18| lépked ma minden fiatal legény a temető felé. A gyermekifjú,
3739 18| koporsóját ünneplőbe öltözött legények kísérik a temetőbe. Kard
3740 15| lányoknak; a titkos kis legénylakásokra, a találkozóhelyekre, a
3741 14| szívére a kezét közöttünk a legfinomabb, a legműveltebb és a legderekabb
3742 22| nadrágjában képzeltek el, s legfőbb vágyuk lett volna velük
3743 5 | beszélgetnek egymás között. De legfőképpen azt szerettem volna tudni,
3744 1 | mint a szerelmi hangokkal. Legfontosabbnak látszik: a nők éjszeme és
3745 24| tartózkodási helyéül. A leghívebb, a leglojálisabb ország
3746 24| erdők tájékán, a nemzetek leghívebbjének, a magyarnak szívén nyugvó
3747 7 | tudomásom volt arról, hogy a leghosszabb táncnak is vége van, megvénül
3748 18| aki maga is a világ egyik legjelesebb műgyűjtője volt. Itt a negyedik
3749 17| cédulásdoboza. A legszebb és legkövérebb angyal álombeli hempergése
3750 6 | levitézlett urak állomása), a legkülönbözőbb élcekkel, vidám mondásokkal,
3751 24| helyéül. A leghívebb, a leglojálisabb ország kellős közepén emelkedik
3752 17| kofától, az éhenhalástól, a legmegalázóbb nélkülözésektől. A kortárs
3753 14| közöttünk a legfinomabb, a legműveltebb és a legderekabb ember: -
3754 23| kedve jósolni ama bizonyos legöregebb embernek, a levegő forró,
3755 6 | Eötvös Károly szerint: a legokosabb magyar embernek termett
3756 7 | hagyott nyomot, ligetben a legsűrűbb bokrot, ahová arctávolságnyira
3757 10| áldozta fel (gondtalanul) a legszentebb ereklyéket; mintha előre
3758 5 | kanalazta, hogy az ebédlő legtávolabbi zugába is elhallatszott
3759 17| megdöbbent a búvárkodó, midőn legtitkosabb, még önmaga előtt rejtegetett
3760 17| álmokra élete végeig. Míg legtöbbször bizony csak a nappali kínszenvedéses
3761 5 | fegyvertára volt előtte; a legutolsó asztalon észrevett egy magányos
3762 15| munkabírástól, fűrészelheti a legvastagabb fákat, és liszteszsák módjára
3763 6 | fejét az eperfák mögött, a legvénebb ember is csókra, szerelemre
3764 6 | illusztrálta a boroshordót a legvidámabb társaságban, táncoló fiatal
3765 1 | az Arankák strucctollas, legyezős lengése, a Máriák ég felé
3766 23| fehér barmainkat a mérges légytől, kútjainkat a dögvésztől
3767 23| feszületeinél, töprengve lehajtja fejét földesúr és orosz
3768 9 | idejét azzal, hogy nő miatta lehajtsa a fejét?~ ~
3769 15| elzsidósodottnak csúfolt Pest! A léhának, üresfejűnek, felszínesnek
3770 2 | gondolatvilág nem alkalmas a női léhaság és könnyelműség ébredezésére.
3771 22| az esti szórakozásért, a léhaságért élték volna szárazmalom-életüket?~
3772 15| Sacre Coeur hálótermének leheletei voltak a kigőzölgések. Szívesen
3773 23| szolgálni, a kertek új szagokat leheltek, mint újonnan szerelembe
3774 10| napig életében nyárspolgár lehessen.)~Ámde az árnyból, fehér
3775 18| csak azért, hogy hőseivé lehessetek olyan daloknak, melyeket
3776 21| AMAZONOK HARCA 1917-BEN~Vajon lehet-e nőt szeretni, aki festi
3777 15| Ha háromszor drágább és lehetetlenebb volna a megélhetés, a táplálkozás,
3778 17| Ezen a szigeten semmi sem lehetetlenség, a legnagyobb fára könnyedén
3779 15| postások lettek, a fiúk lehetőleg elvégezték az egyetemet,
3780 7 | természet életét, a falomb lehullását, az ér vizének színeváltozását,
3781 23| várt jövendőnek hírnökei a lehulló esőszemek; mint az égi olaj,
3782 19| megkülönböztetni az erdők lehullott sárga levelén a vérfoltot
3783 10| miután a franciaágyban végleg lehunyta a szemét az álmodozó, és
3784 19| magát az érzelgős ember, lejárta magát, mint egy ritkult
3785 23| reménytelenség, olyan nagyot lélegzett az ország, mintha a béke
3786 21| kendőzetlen arc és buzgón szerető lélek. Van Égbe vetett bizalom,
3787 23| örökösen hangzó, megunt lélekharang; az asszonyok bánata, rongyos
3788 16| aki felemelt fővel, vidám lélekkel és forrásvíz-egészséggel
3789 9 | közepette is vigasztalást lelhet az ember, ha pontosan tudja,
3790 17| fordul, hogy még álmában sem lelje gyönyörét, a nők, akik meglátogatják,
3791 15| magával fiatal, dobogó, lelkes szíveket, zöldellő reményeket,
3792 4 | helyett inkább szent életű lelkész ismerőseire gondolt: - a
3793 15| ordenáré, ám sohasem gaz vagy lelketlen pesti élet: ők mind eltűntek.
3794 8 | eltékozlása nem történt minden lelkiismeret-furdalás nélkül. A szegény ember
3795 9 | híres sörözők többnyire lelkileg is ártatlan emberek voltak.
3796 14| elfelejtettük belső életünket, lelkünket, áhítatunkat, állativá lett
3797 21| Pétervárott egy háztető kéményéről lelőtték, hazáját megvető Byron is
3798 6 | arcán az ország pincéinek leltára volt felírva, akik szekeren
3799 8 | takarékosságuk, mindenről való lemondásuk, aszkéta életmódjuk révén
3800 8 | őrizte mindenki, és inkább lemondott apró és nagy élvezetről
3801 20| masina, izgatott volt a lencse előtt a nő és férfi, és
3802 1 | Arankák strucctollas, legyezős lengése, a Máriák ég felé fordított
3803 10| kísértetek és álmok elröppenő lengésével, és búcsúzó kutatást rendez
3804 9 | hajzatokat, amelyeket a szél lenget; térdkalácsokat, amelyek
3805 22| vagy az oltár elé lépkedni lengő szalonkabátban... Ám a nők
3806 7 | marcangoló tünemény, hanem emberi lény, akinek nincsenek rejtett
3807 13| amelyeket egyszerre lehetett lenyelni, és dobozaikban a rákok
3808 6 | szagolták, ölelgették, lenyelték vagy kiköpték: - immár mind
3809 5 | savanyúvízzel, egy hajtásra leöblítette. Keményfából készült fogvájót
3810 13| mártások alig várták, hogy leönthessék. Voltak csigák, amelyeket
3811 18| szívéből lövell is ki utoljára, leomlanak a büszke karok, mint megnyugodott
3812 24| levegőre. (Csak a titkos lépcső, amely Ferenc József lakosztályához
3813 24| és szellős volt minden; a lépcsőház, a folyosók, az ajtók bőre
3814 17| embereknek az álomlátás. Fehér lepedős ismerőseink éjszakai megjelenése
3815 22| ugyanazon a helyen a börtön felé lépegető ágens fizette a vacsorájukat;
3816 14| sóhajok ugrálnak fel a közelgő lépésre; fiatal szerelemíze van
3817 6 | száraz lóbőr módjára nyikorgó lépésű emberek már manapság azok
3818 20| fehér a réti virág, és lepke jön a déli szél hátán az
3819 18| hegyére citrom van tűzve. Így lépked ma minden fiatal legény
3820 22| vetélytársba, vagy az oltár elé lépkedni lengő szalonkabátban...
3821 7 | gyermek sem rettent meg az éji lepkétől a szérűn vagy a ház körül;
3822 10| kénytelen önmaga előtt színpadra lépni, magányos, önámító estéket
3823 15| kaput, az emeletről néha lepottyant egy meztelen ember, aki
3824 10| vénségtől elgörbült ceruzák, lepréselt virágok és ifjúkori lovaglóvessző
3825 7 | hallgatna, ha kellő időben lépsz a sarkára. Nincsen olyan
3826 15| feneketlen reménységű idegen lépteit; irodák, könyvtárak, hivatalok,
3827 9 | gondoltak nőkre, holdfényben lesbe álltak a kert végében, lyukat
3828 10| köpenyegében a behavazott küszöbön lesi, míg odabent elalszik a
3829 22| előcsarnokaiban fülelő, leskelődő, szimatoló, unatkozó, éhes
3830 1 | férfiérzéshez képest; és a lesütött szemekben nemcsak Capulet
3831 16| esztendő kezdetét jelentette. Lesz-e pénze az országnak, amit
3832 16| dologtalan Magyarország leszállott a vizek fenekére.~Péter
3833 20| Bözsikém, vasárnap Pesten leszek, remélem, megkapom az ígért
3834 14| megjelölt építési tervekkel, leszúrt póznákkal, céltalan gödrökkel
3835 19| csodálkozni, ha reggelre letartóztatják valamely görbe munka miatt,
3836 17| álomlátás.~Mi lenne, ha már letennék a fegyvereket a katonák;
3837 17| mindenekkel megismertetsz, aminek létezéséről éber nappalokon fogalmunk
3838 19| elfehéredett arcú anyák, letört feleségek és fáradt munkáslányok
3839 12| biztosító társaság rovására létrejött tüzek korszakát éltük. Gabonaraktárak,
3840 7 | régi tavaszon, amikor férfi lettem, midőn ismét érzem az ákácfa
3841 21| fordításában) elandalított egy letűnt kor holdas hársfái alá -
3842 16| fiatal mama fotográfiája. Leültek az ágy szélére, és fontak
3843 12| kultúraszomjúság július elején leválik a magyarokról, mint a csigáról
3844 8 | meg nem becsült unokával, levasalatlan százkoronással. A százast
3845 17| Csak fújni lehet ez álmot a levegőben, mint a gyerekek a réten
3846 4 | levesestál párologva száll át a levegőn, és a kék szegélyű tányér
3847 24| berendezve, sok szabadságra és levegőre. (Csak a titkos lépcső,
3848 15| jó és nemes szívet takar; levegőt szívni mennek a Hangliba
3849 20| napsugár, szagos a fenyőfa levele, fehér a réti virág, és
3850 23| jegenye-nyárfák holdvilág remegtette levelein és az utak mézes ákácvirágában.
3851 10| jelentőségén töri a fejét, levelekkel bíbelődik, amelyeket őelőtte
3852 19| az erdők lehullott sárga levelén a vérfoltot a rozsdától.~
3853 13| keménymagos illata volt.~A leveles csárdán, a duttyánon kívül
3854 20| titkosírással, amellyel nagyapáink leveleztek, midőn a vagabundok mindenféle
3855 10| dátum van égetve, egy kis levélmérleg, amelynek súlyozói elvesztek,
3856 4 | virágkosárral ékesített porcelán levesestál párologva száll át a levegőn,
3857 5 | evési tehetségéből.~Amint a levesét fűszerezte mellényzsebéből
3858 7 | menyecske, gyászruháját leveti az öregasszony; s ugyanezért
3859 16| hátára tett a természet. A leviatán, a világháború megmozdult,
3860 6 | borászati felügyelő (többnyire levitézlett urak állomása), a legkülönbözőbb
3861 12| gyerek és baromfi. Kacsa és liba felnőtt a ház körül, hogy
3862 13| Andrássy úti boltos híres libái, a hideg kacsacombok, a
3863 6 | Kossuth bankót vagy az ősapa a Libertást: kezdődött a tél, jöttek
3864 7 | szemében a pusztaságban lobogó lidércláng vonz, míg Tatjána tekintete
3865 18| mennek a dicsőség repkedő lidérclángja felé, hogy aztán emléküket,
3866 22| szállíttatják meg magukat a liftben, az előcsarnokbeli íróasztalnál,
3867 7 | ember nem hagyott nyomot, ligetben a legsűrűbb bokrot, ahová
3868 21| akikre e nemes kosztümök, liliomtiszta érzések, merengő jelzők
3869 10| tovaszállott nők ittfelejtett limlomjaival. A halott tehát bízvást
3870 7 | kitakarítottam a padlás évtizedes limlomját, lombok közé ültem a legmagasabb
3871 9 | vöröshagymás szafaládét, a liptói túrót és a juhsajtot. Szerettek
3872 19| ritkult fürtű, bajuszpedrős lírai költő. Mint általában az
3873 17| magyarázatot talál a rövid eszű lírikus. Akiket ők csodáknak néznek,
3874 11| idegenbe került magyaroknak.~Lisznyai, Tóth Kálmán, Náray Iván,
3875 15| a legvastagabb fákat, és liszteszsák módjára dobhatja a legnehezebb
3876 8 | a ház falát. Az uzsorás liszteszsákját ölelgeti.~Céda leány lett
3877 11| időt mutatna a kalendáriom. Liszteszsákok, oldalosok, nyugalomba vonult
3878 7 | midőn a sziklából kibuggyan; liszteszsákot hordtam a régi szélmalom
3879 19| egyiknek öt-hat korona az ára literenkint, a másikat úgy adják, mint
3880 14| mecsettel: Hotel Fast (früher: Lloyd Hotel) céduláján elandalít.
3881 12| kiugrassza belőle a kopó. Minden ló zabot kapott, és a vadak,
3882 22| cipőjüket, amelyért egy lóalkusznak vallottak szerelmet, a ruhájukat,
3883 7 | szemében a pusztaságban lobogó lidércláng vonz, míg Tatjána
3884 6 | fejű, veremhangú, száraz lóbőr módjára nyikorgó lépésű
3885 9 | válhatott mindenki idővel száraz lóbőrré, összeszáradt vadásztarisznyává,
3886 6 | akik valamikor nagy számmal lődörögtek a hazai országutakon, amint
3887 2 | hasznosak voltak; a hassal való lökdösést ismerték a perzekútorok,
3888 20| fölszántják a föld hátát a kietlen lövegek, mindenáron gyönyörűséges
3889 18| még ha öreg ember szívéből lövell is ki utoljára, leomlanak
3890 23| grófnők őrizték meg ruháikon a lófuttató gyepen, kitárták kis tenyereiket
3891 1 | amelyen egész télen el lehet lógni, amíg tavasszal lenge ruhácskáját
3892 2 | gonosztevőt. Mint a tömlők lógtak a mamelukok hasai, míg a
3893 20| végső erejét, forgáccsá lőhetik az ágyúk csövét, meghalhat
3894 22| boldogtalan árnyékok a kupecek és lókereskedők szobái előtt, lóversenyeken
3895 3 | falvaiktól, földi életüknek lombjaitól, amilyen soká még nem is
3896 9 | gyümölcstől illatos almafa lombján hintáztatták maguk előtt
3897 7 | padlás évtizedes limlomját, lombok közé ültem a legmagasabb
3898 16| tölteni velük. Erdőztek, lombos fára kapaszkodtak, tótágast
3899 18| a hunyorító tavak, lágy lombozatú erdők, csöndes nagy mezők
3900 19| Mindenki a maga szakállára lop és rabol, suttyomban, a
3901 6 | hordókat feltöltötték, a lopót kimosták, a csapot megigazították,
3902 18| látná senki a partokat, ahol lótuszvirágok úsznak a habokon, égbe néző
3903 10| lepréselt virágok és ifjúkori lovaglóvessző elhagyják helyüket. Pezsgődugó,
3904 18| mellett?"~Pedig templárius lovagokról ír, akik a Szentföldre jártak,
3905 22| piros király közömbösen lovagol, és a kártyavetőnő kezében
3906 24| Heine-verseket olvasni, magányosan lovagolni, és a közelgő "magyar lánnyal",
3907 16| játék furcsa kártyafigurái lovagoltak tova a ködben - némelyikünk
3908 23| közelgő veszedelem elől, a tűz lovasa nyargal végig a szalmás
3909 23| hírét vinnék szerte fehér lovasok.~Esett, szőkén, barnán,
3910 22| lókereskedők szobái előtt, lóversenyeken a zsokék körül mosolyognak,
3911 15| új, szélhámos, kaszinós, lóversenyző, kártyaéletet kezdő, menekült "
3912 4 | omnibusszal, a falusi kocsival, a lóvonattal; jönnek a régi, vidám törzsvendégek
3913 13| pénzért elmulattatják.~Így: a lúd- és vadpástétom, a hideg
3914 10| esztendő korát éli, meglódul. Lúdtoll és acéltoll, elzöldült kalamáris,
3915 19| megvédelmezett hegyeink és lugasaink: akkor sem volna meg az
3916 21| változik körülötte; vagy csak Luit látja most is maga előtt?...
3917 2 | a betegek, az elvetemült lumpok. Nem is volt hitele egy
3918 9 | lesbe álltak a kert végében, lyukat fúrtak az úszóházra, babonás
3919 2 | csavargott a háztól, mint éjjel a macska. Egy derék asszony nem is
3920 11| fürdőkádját; vénkisasszony macskáját és madarát. Egy-egy régi
3921 4 | Amott jön zöld kalapjában, macskanadrágjában, agarával a falusi földbirtokos,
3922 5 | ez hajdanán; viselték a macskanadrágot, midőn már többé sohase
3923 21| imádott, tiszta Évát, ha Madách forradalmi jelenetét játssza
3924 20| érdektelenül hintáztatja a fekete madarakat magas állomásaikon. Az elcsöndesedett,
3925 10| lezárt üres skatulya japán madarakkal, a nagyatya ezüst gyertyakoppantója
3926 20| fáknak, folyóknak, réteknek, madaraknak, jelentéktelen kis füveknek,
3927 20| majd kiscsirkéken, énekes madarakon, néma nagy fákon, hallgatag
3928 14| kis füzetet Schenk Jakab madarász. Mintha e kiveszőben lévő,
3929 14| Bizonyosan nagy sikere volna a madarásznak, aki fúrt nádvesszőbe rejtett
3930 14| vissza-visszatér a föld mélységéből.)~A madarászok, a nádasok között bujkáló
3931 11| vénkisasszony macskáját és madarát. Egy-egy régi fürdői fogadóban
3932 17| zenebona, értelmetlenség, madárhang és sikoly hangzik e szigetről,
3933 6 | a gazda már megvénült), madárijesztő köpenyegeket, divatját múlt
3934 6 | eltemeti az országutakat, madárijesztőket és vándorlegényeket... a
3935 9 | amelyek olyan fehérek, mint a madárlátta cipó; derekakat, vállakat,
3936 23| világnak, friss szárnya a madárnak, acélkardocska nőtt bele
3937 14| tanulmányozására. (Mert hiszen a madártudósok jobban kedvelik az egyhangú
3938 12| udvarán elhullott annyi mag, mint kalász a földeken,
3939 22| megbeszélnek. Ah, szerelem! Vigyázz magadra, hogy ki ne hallgasd a nők
3940 13| közül mindegyik megteszi a magáét. A füstölt, a pácolt, a
3941 5 | helyet foglalni: gyorsan magához parancsolta, és a salátára
3942 19| És nem ismerem meg többé magamat sem a régi fotográfiáról.~*~
3943 14| Pesten. Elutazom, gondolom magamban, oda, ahol tavasz van, friss
3944 19| amely előre meg volt írva?~Magamra nézek. És nem ismerem meg
3945 12| ember volt az arató, mert magának is aratott. Reménykedve
3946 14| nádasokat, ahol emberhangtalan magányban fészkelnek a ritka madarak,
3947 24| Heine-verseket olvasni, magányosan lovagolni, és a közelgő "
3948 5 | barna üveget, amilyenben a Maggi nevű gyomorbolondító folyadék
3949 20| farsangi álarcoknak. Elvitték a magtár javát. Az ősapák félszeg
3950 23| kútjainkat a dögvésztől és magtárainkat a kiürüléstől.~Benned bízunk,
3951 5 | tudni, hogy mit gondolnak magukban. Kis játék volt ez, amint
3952 7 | ruhát vagy kalapot vettek magukra, nyelvükre mézet, a hangjukba
3953 19| napvilágra vonni.~Itt maradtunk magunkra, egyedül, mint az ujjam,
3954 17| kabalisztikus számok és népies magyarázatok között bizonyosan ráakadt
3955 17| alvási élményeihez elég magyarázatot talál a rövid eszű lírikus.
3956 17| legbizarrabb álmainkat meg lehet magyarázni. Magyar nyelven is megjelent
3957 24| hogy az őszt és a telet hű magyarjai között tölti majd Negyedik
3958 24| nemzetek leghívebbjének, a magyarnak szívén nyugvó Várban; barátságos
3959 17| kecsegtette az unatkozó magyarokat.~Későbben, a kultúra jöttével,
3960 24| Habsburg-hölgyeknek, hogyan kell bánni a magyarokkal, ha veszedelem fenyegeti
3961 12| július elején leválik a magyarokról, mint a csigáról az elhasznált
3962 2 | József-kabátnak is neveznek, míg ha magyaros cifrák díszítik: hívják
3963 23| az ezeresztendős néphit a magyarság fennmaradásában; mint az
3964 19| repkedő fantáziájú költő maholnap az utcasarokra áll, hogy
3965 16| látnak itt. Vajon mit hoznak mához egy esztendőre?~ ~
3966 22| szoknyát viseltek, mint a maiak, a szél belefújt a selyembe,
3967 16| fordulásaival, mint valamely vidéki majális táncrendjén a mazúrok és
3968 11| Bár kártyánál, cigánynál, majálisnál mélyen benyúlt a bugyellárisába
3969 7 | a fosztókák, batyubálok, majálisok, táncestélyek természetszerűleg
3970 4 | sóznak és paprikáznak, amíg a májgombócos levest az asztalra hozzák
3971 15| látszó, Párizst ostobán majmoló, ízléstelen ruházkodású,
3972 17| mintha sok ezer fiatal majom lakna a fatetőkön, amelyek
3973 14| Magyarország felé, mint a május tündöklő szerelmei.~Szeged! -
3974 23| érezte: - ezt hozta nekünk májusod, Uram, első szakaszában.~*~
3975 23| rab a szabadulás napját, májusodat, Uram, amely a Szűz kék
3976 23| tojásait. Megcsókoltuk a májust a harsogó színű fűszáron,
3977 22| érzéseiket feltárják, mint a makkdisznó szétterjeszti karjait...
3978 14| mérnök zabolát vetett a makrancos folyóra. És mégis vizek
3979 12| fölösleget. A faluvégi cigány malaca éppen úgy hízóvá lett, mint
3980 13| csontos sertéshúsok, tormás malacaprólékok, körmök, fülek, meleg oldalasok
3981 4 | köszöntik egymást, és a malacfejjel, szárnyassal díszített étlapot
3982 20| annyi sem, mint a visító malacoknak a kukoricához, amelyet kiscsirkéinek
3983 13| vagonszámra jött rózsaszínű, kis malacsonkát vett minden okos ember,
3984 2 | Mint a tömlők lógtak a mamelukok hasai, míg a szélső baloldalon
3985 19| drágaságát? Van-e annyi vidámság, mámor, nótázó habzás a legjobb
3986 14| piros-kék kockás trónusán, mandula metszésű szemével, egyenes
3987 16| megszállott szerelmesek, a mániákusok mind megőrizték kincseiket,
3988 15| fogorvoshoz, a kártyavetőnőhöz, a manikűrhöz, a bábaasszonyhoz csak a
3989 6 | szerelmek közül való Andrássy Manó hegyaljai bora, amely után
3990 16| mint sápadt bábok, groteszk manók módjára ugráltak az emberképű
3991 13| büfék szomorú, szegényes maradékai a régi dús bodegának.~A
3992 6 | lámpafény még az esti sajt maradékait világította meg az asztalon,
3993 14| továbbra is jókedvű polgártárs maradhatnék Pesten. Elutazom, gondolom
3994 11| szokásokhoz ragaszkodó, maradi falusiakon, akik a töltés
3995 4 | most csak a fogadóknál maradjunk, amelyeknek cégére, setétes
3996 14| sajnálta, hogy otthon kell maradni. S egyszerre kedves és érdekes
3997 11| gavallérok hiányában otthon maradtanak. A tó és az erdő, egypár
3998 19| a napvilágra vonni.~Itt maradtunk magunkra, egyedül, mint
3999 16| Pál napján, hogy életben maradunk-e?~*~Mátyás király óta senki
4000 7 | evő, agyvelőt és szívet marcangoló tünemény, hanem emberi lény,
4001 18| elhatározott tervekből.~Egy marék hamu sem maradt a háború
4002 1 | de erőszakos csókja, a Margitok apácásan kopogó cipősarka
4003 5 | mindennapi levesben főtt marhahúsát (paradicsommártással), hogy
4004 4 | korcsmaillat a különböző borjú- és marhapörköltöktől, amelyek paprikától pirosan,
4005 1 | strucctollas, legyezős lengése, a Máriák ég felé fordított szemfehére,
|