1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-6891
Part
1501 4 | szószt, késével felvágta a gombócot, hogy annak elegendő
1502 4 | szúrópróbákat tett villájával a gerincben, vajon elegendő
1503 4 | vajon elegendő puhaságú-e a hús.~- Az ember is olyan,
1504 4 | Az ember is olyan, mint a nyúl. Nem tudja, hol kapja
1505 4 | hol kapja futamodásában a halálos lövést. Hány esztendős
1506 4 | ismeretlen vendég, mintha a jegyzőkönyvecskéből valamely
1507 4 | megváltoztatta Fridolin irányában.~A pincér a váratlan kérdéstől
1508 4 | Fridolin irányában.~A pincér a váratlan kérdéstől meglepődött,
1509 4 | bizalmaskodó ravaszkodással hajolt a vendég füléhez:~- Nagyságos
1510 4 | ötvenen már felül vagyok. De a gazdám azt hiszi, hogy még
1511 4 | vagyok az ötvenen, mert a mi pályánkon nem szeretnek
1512 4 | sóhajtással Fridolin, miután a vendég látszólagos megbotránkozása
1513 4 | felbátorította. - Némelyek, különösen a főpincérek erre az időre
1514 4 | mindenféle lavórokról, amelyekben a fájós lábukat áztatják:
1515 4 | hogyan fáj az öreg pincérnek a lába? Még a megcsalódott
1516 4 | öreg pincérnek a lába? Még a megcsalódott szerelmesek
1517 4 | életemben. Láttam "Baltimórt", a Korona kávéház aranyifjúságából,
1518 4 | minden éjszaka végigpofozta a Váci utcát, mert a zongorahangoló
1519 4 | végigpofozta a Váci utcát, mert a zongorahangoló nem akarta
1520 4 | zongorahangoló nem akarta hozzáadni a leányát.~Fridolin maga is
1521 4 | darab ideig nyitva maradt a szája. Az ismeretlen vendég
1522 4 | valamely ismeretlen élmény. A nyúlgerinc mellől tehát
1523 4 | tehát óvatosan vagdalgatá le a húsokat, nehogy egy csontocska
1524 4 | megmenekedik attól, hogy a fogak kivallassák keménysége,
1525 4 | keménysége, kora felől. A nyúlgerinc csontjairól még
1526 4 | hány esztendeje kerülgetik a vadász csövét. A vendég
1527 4 | kerülgetik a vadász csövét. A vendég azonban most szisztémát
1528 4 | szisztémát változtatott. A csont leszopogatását későbbre
1529 4 | leszopogatását későbbre hagyta, mert a húsban sörétet vett észre:
1530 4 | sörétet vett észre: Itt, a gerincen kapta a lövést
1531 4 | észre: Itt, a gerincen kapta a lövést a tapsi. A sörét
1532 4 | gerincen kapta a lövést a tapsi. A sörét a vadpecsenyében
1533 4 | kapta a lövést a tapsi. A sörét a vadpecsenyében mindig
1534 4 | lövést a tapsi. A sörét a vadpecsenyében mindig bizonyos
1535 4 | bizonyos örömet okoz annak, aki a vadpecsenyét valóban kedveli.
1536 4 | boldogtalan ásításait, amelyben a vadász is segíteni látszik
1537 4 | tétlen ácsorgásával: amíg a letarolt réten, az özvegységét
1538 4 | kukoricásból kifutamodik a tapsifüles, és a puska durrogni
1539 4 | kifutamodik a tapsifüles, és a puska durrogni kezd.~- Hagyjuk
1540 4 | durrogni kezd.~- Hagyjuk a régi szerelmeseket - mond
1541 4 | régi szerelmeseket - mond a vendég, tréfásan savanyú
1542 4 | tréfásan savanyú arcot vágván a citromos, tejfeles, majoránnás
1543 4 | majoránnás léhez, amelyet a nyúlpecsenye alól kanalával
1544 4 | amelyek elmúltak. Mindig a jelen a fontos, tisztelt
1545 4 | elmúltak. Mindig a jelen a fontos, tisztelt barátom,
1546 4 | Mit tenne például maga a jelenben, ha a vendéglős
1547 4 | például maga a jelenben, ha a vendéglős úrnak eszébe jutna
1548 4 | unokatestvére Budakeszin vagy a környékbeli sváb falvakban,
1549 4 | Fridolin nem felelt, mert erre a lehetőségre nem gondolt
1550 4 | gondolt még eddig. Az Uhr az a hely, ahol megöregedni szándékozott,
1551 4 | megöregedni szándékozott, a biliárddákó, az ébenfa óra
1552 4 | biliárddákó, az ébenfa óra és a megszokott vendégek környezetében...
1553 4 | idegen kitalálni látszott a gondolatát, miközben a gerinc
1554 4 | látszott a gondolatát, miközben a gerinc fogpiszkáló vékonyságú
1555 4 | asszonyok, akik egész nap a tűz mellett állnak, hogy
1556 4 | állnak, hogy miért szeretik a csontocskákat. A jó háziasszony
1557 4 | szeretik a csontocskákat. A jó háziasszony összegyűjt
1558 4 | tányérjából minden csontot a magáéba, és jóságos mosollyal
1559 4 | szereti hozzá hasonlóan a csontokat.~A pincér idejét
1560 4 | hozzá hasonlóan a csontokat.~A pincér idejét látta, hogy
1561 4 | pincér idejét látta, hogy a következő fogással kedveskedjen
1562 4 | következő fogással kedveskedjen a vendégének.~Az étlap szerint
1563 4 | volna következni, de ezek a tűzdelt kappanok a kisebb
1564 4 | ezek a tűzdelt kappanok a kisebb vendéglők világában
1565 4 | világában csak azért szerepelnek a speizcetlin, hogy a vendéglő
1566 4 | szerepelnek a speizcetlin, hogy a vendéglő jó hírnevét emeljék.
1567 4 | Az ilyen kappanok, még ha a valóságban is ott pirosodnak
1568 4 | valóságban is ott pirosodnak a sütőben, hogy a szakácsné
1569 4 | pirosodnak a sütőben, hogy a szakácsné a maga érzése
1570 4 | sütőben, hogy a szakácsné a maga érzése szerint olykor
1571 4 | zsírral megöntözze őket: a kappanok ritkán kerülnek
1572 4 | kappanok ritkán kerülnek be a vendégszobába. Csen belőlük
1573 4 | vendégszobába. Csen belőlük a szakácsné, aki, ha jóravaló:
1574 4 | ha jóravaló: megelégszik a lábakkal, nyakakkal, májacskákkal,
1575 4 | májacskákkal, legfeljebb a fejet hagyja ott, hogy ezzel
1576 4 | bizonyítsa becsületességét. A kappanoknak el kell vonulni
1577 4 | kappanoknak el kell vonulni a vendéglősné szeme előtt,
1578 4 | ugyancsak van néha kedve a jobb falatokhoz, mert valamiből
1579 4 | kell. Elfordítja szemét a csapról a vendéglős, ha
1580 4 | Elfordítja szemét a csapról a vendéglős, ha kappanszagot
1581 4 | vendéglős, ha kappanszagot érez a vendéglőben. A pincér tehát
1582 4 | kappanszagot érez a vendéglőben. A pincér tehát egy darab lacipecsenyével
1583 4 | amelyet hirtelen süttetett meg a konyhán, hogy az érdekes
1584 4 | menekedett el.~- Hm - mond a vendég -, az ördög bújt
1585 4 | vendég -, az ördög bújt a kappanba, hogy az hirtelen
1586 4 | burgonya nagyon jó melléklet a lacipecsenyéhez. Az ember
1587 4 | ember megtakarítja vele a kenyeret, mert a krumpli
1588 4 | megtakarítja vele a kenyeret, mert a krumpli éppen úgy felszívja
1589 4 | krumpli éppen úgy felszívja a zaftokat, mint a kenyér.
1590 4 | felszívja a zaftokat, mint a kenyér. Némelyek a vöröshagymás
1591 4 | mint a kenyér. Némelyek a vöröshagymás krumplit szeretik.
1592 4 | azt gondolja magában, hogy a krumpli már órák óta áll
1593 4 | már órák óta áll odakint a konyhán, hogy a vendégnek
1594 4 | odakint a konyhán, hogy a vendégnek is és a krumplinak
1595 4 | hogy a vendégnek is és a krumplinak is elmegy a kedve
1596 4 | és a krumplinak is elmegy a kedve ettől az élettől.~
1597 4 | mondott megjegyzésekre. A szalvétájával a térdét ütögette,
1598 4 | megjegyzésekre. A szalvétájával a térdét ütögette, és bizonyos
1599 4 | senkije, semmije nincs?~A vendég felpillantott, mintha
1600 4 | az előbbi beszélgetést. A saját bicskáját használta
1601 4 | Maga bizonyosan ismeri a svájci kártyát, mert minden
1602 4 | pincér tud kártyázni is. Nos, a svájci kártyában a tök nyolcast
1603 4 | Nos, a svájci kártyában a tök nyolcast kell megnézni,
1604 4 | hogy mit csináljon az ember a maga életével. Családot
1605 4 | Családot alapít - felelt a vendég. - A vendég is, a
1606 4 | alapít - felelt a vendég. - A vendég is, a pincér is megöregszik
1607 4 | a vendég. - A vendég is, a pincér is megöregszik bizonyos
1608 4 | vendéglős lesz, és hagyja a többieket megöregedni. Gazdának
1609 4 | Gazdának kell lenni, mert a gazda lehet akármilyen öreg.
1610 4 | valamely más orvosságot tud a nagyságos úr. Hogyan lehetnék
1611 4 | senkim és semmim nincs.~- A disznóhúshoz mégiscsak inni
1612 4 | tisztelt barátom? - kérdé a vendég, és már az üres tányér
1613 4 | amelyek mindenütt ott maradnak a világon, akármennyire ügyel
1614 4 | világon, akármennyire ügyel a vendég a rendre, tisztaságra,
1615 4 | akármennyire ügyel a vendég a rendre, tisztaságra, csinosságra. -
1616 4 | tisztelt barátom - ismételte a vendég, és csettintett ajkával,
1617 4 | csiccsantott nyelvével.~A pincér mogorván elhozta
1618 4 | pincér mogorván elhozta a kért italt, most már kedvetlen
1619 4 | az ő mihasznaságából. Kár a vendéget jóltartani, mindenkinek
1620 4 | mindenkinek elébe kell tenni a maga porcióját, aztán továbbmenni,
1621 4 | aztán továbbmenni, mert a vendég háládatlan, ha egyszer
1622 4 | örömtelenül), hogyan törli meg a korsó szélét szalvétájával
1623 4 | korsó szélét szalvétájával a vendég, hogyan helyezi azt
1624 4 | után hogyan emeli szájához a korsót, hogyan mereszti
1625 4 | hogyan mereszti szemét a plafonra, hogyan kezdi magába
1626 4 | hogyan kezdi magába eregetni a sört: lassan, kortyolgatva,
1627 4 | háromnegyed részét fogyasztotta el a korsónak, midőn azt megelégedetten
1628 4 | midőn azt megelégedetten a helyére visszatette.~- Úgy
1629 4 | visszatette.~- Úgy látom, a megfelelő sültekkel készek
1630 4 | sültekkel készek volnánk. - mond a vendég. - Emlékezetem szerint,
1631 4 | Emlékezetem szerint, a kacsa tett ki legjobban
1632 4 | tett ki legjobban magáért, a többi csak melléklete volt
1633 4 | többi csak melléklete volt a kövérkés bálkirálynénak,
1634 4 | kövérkés bálkirálynénak, mert a kacsa, még a gácsérja is,
1635 4 | bálkirálynénak, mert a kacsa, még a gácsérja is, mindig nőneműnek
1636 4 | mindig nőneműnek számít. Csak a nők tudnak úgy tipegni,
1637 4 | topogni, bukdácsolni és a pocsolyában is gusztussal
1638 4 | is gusztussal élni mint a kacsák.~Fridolin ez idő
1639 4 | kacsák.~Fridolin ez idő tájt a maga szomorú sorsán gondolkozott,
1640 4 | nemigen lelkesedett tehát a kacsákért, mert képzeletében
1641 4 | mint öreg, facér pincért a házak fala mellett tovaosonni,
1642 4 | kedvet szerezzen magának a hazamenetelhez. Az ördög
1643 4 | emberben, holott mégiscsak az a legjobb, ha az ember nem
1644 4 | agyvelőt, egykedvűen várja a holnap szerencsétlenségeit.~
1645 4 | holnap szerencsétlenségeit.~A vendég még nem gombolta
1646 4 | nézett Fridolinra.~- És a sajttal mi lesz, kedves
1647 4 | habár némelyek szerint a sajt esti étel. Isten a
1648 4 | a sajt esti étel. Isten a megmondhatója, hogy miért
1649 4 | megmondhatója, hogy miért sorozzák a sajtot az esti ételek közé.
1650 4 | ételek közé. Én nem - mond a vendég.~Fridolin visszatért
1651 4 | vendég.~Fridolin visszatért a kívánt eledellel, de most
1652 4 | rosszakat gondolni magában a vendégről, aki nem bír eltelni.
1653 4 | is eszébe jutott, hogy ez a vendég azért eszik annyit,
1654 4 | valamely ajtón át, amely a "Kimenet"-et szokta mutatni,
1655 4 | mutatni, de csak azoknak a vendégeknek, akik becsületes
1656 4 | becsületes szándékkal vannak. A vendég azonban nem mutatott
1657 4 | hajlandóságot arra nézve, hogy a "Kimenet"-et igénybe vegye,
1658 4 | mintha most jött volna meg a kedve a beszélgetéshez:~-
1659 4 | most jött volna meg a kedve a beszélgetéshez:~- Én olyan
1660 4 | vagyok, hogy keresnem kell a vidám dolgokat, amelyek
1661 4 | velem foglalkozásomat - mond a vendég, és Fridolin, az
1662 4 | Tudta ő azt jó előre, hogy a vendégnek előbb-utóbb megnyílik
1663 4 | vendégnek előbb-utóbb megnyílik a szája, csak mogorván kell
1664 4 | mogorván kell vele bánni. A legtöbb vendég szeret nyájas
1665 4 | nyájas viszonyban lenni a pincérrel, aki őt kiszolgálja.
1666 4 | kiszolgálja. Nem hasznos a jó emésztéshez a pincér
1667 4 | hasznos a jó emésztéshez a pincér mord tekintete. Fridolin
1668 4 | mégis megtudott valamit a vendég életéből. Temetési
1669 4 | kávéházba. Mondják, hogy a temető mellett van egy étterem,
1670 4 | mellett van egy étterem, ahol a város összes temetkezési
1671 4 | vállalkozói összegyűlni szoktak a hét bizonyos napján, ahol
1672 4 | temettek el, és kit temetnek el a jövő héten. Most már értette
1673 4 | Most már értette Fridolin a vendég kegyes magatartását.
1674 4 | tisztelettel szokás bánni: a holt embert nem ütik pofon,
1675 4 | mégiscsak pincér volt, és a temetkezési üzletnek az
1676 4 | az, nagyságos uram, hogy a holt emberek után annyi
1677 4 | amelyeket nem tudnak lehúzni a dagadt ujjról, kedves emlékdarabok,
1678 4 | emlékdarabok, amelyeket a holtak egész életükben a
1679 4 | a holtak egész életükben a nyakukban viseltek, amelyeket
1680 4 | nyakukban viseltek, amelyeket a családtagok nem mernek levenni
1681 4 | családtagok nem mernek levenni a holtak nyakáról? És más,
1682 4 | apróságok, amelyek mind a temetésvállalkozó birtokába
1683 4 | szólt most emelt hangon a vendég. - Mert voltaképpen
1684 4 | Mert voltaképpen mi vagyunk a megholt ember utolsó barátai,
1685 4 | megholt ember utolsó barátai, a többi mind elszökdösött
1686 4 | haldoklásában. Nem marad a holt mellett más, mint az
1687 4 | holt mellett más, mint az a szerencsétlen vállalkozó,
1688 4 | rendszeresen mi vállalunk, ha a gyermek a halál után jönne
1689 4 | vállalunk, ha a gyermek a halál után jönne a világra.
1690 4 | gyermek a halál után jönne a világra. Nehéz foglalkozás
1691 4 | barátom, nem csoda, hogy a vidámságot keressük olyan
1692 4 | megsegít foglalkozásunkban: a jó modor. Mennyi udvarlás
1693 4 | kell például ahhoz, hogy a családtagokat rábeszéljük
1694 4 | meg kedves halottjuknak a hasát felnyitni, mert másképpen
1695 4 | másképpen nem férnek el a koporsóban.~- A hasát? -
1696 4 | férnek el a koporsóban.~- A hasát? - kérdezte megrendülve
1697 4 | Fridolin. Csodálkozására a vendég újabb pusztítást
1698 4 | újabb pusztítást vitt véghez a fogpiszkálók között. Mindegyik
1699 4 | teendőkhöz is volt érzéke a vendégnek.~- Tisztelt barátom -
1700 4 | barátom - mond komolyan a vendég -, maga nagy tévedésben
1701 4 | amikor azt hiszi, hogy a hurkákat, veséket és karajokat,
1702 4 | amelyekkel maguk kiszolgálják a pestieket, a másvilágra
1703 4 | kiszolgálják a pestieket, a másvilágra is elviszik magukkal
1704 4 | másvilágra is elviszik magukkal a vendégek, hogy az Óra kosztjáról
1705 4 | beszélgessenek. Nem. Fel kell nyitni a hasukat a kövér embereknek,
1706 4 | Fel kell nyitni a hasukat a kövér embereknek, hogy elférjenek
1707 4 | embereknek, hogy elférjenek abban a faládában, amelyet az asztalosok
1708 4 | akárhány kövér ember szaladgál a városban. Az asztalos a
1709 4 | a városban. Az asztalos a konok mesteremberek közé
1710 4 | tartozik. Nem változtat a mértéken, amelyet apjától
1711 4 | nagyapjától kapott örökségbe a pesti kuncsaftjaira nézve.
1712 4 | Szépen kell lefektetni a halottat. Mintha csak aludna
1713 4 | bármit szólhatott volna, a vendég most már folyamatosan
1714 4 | az özvegyasszonyok, ezek a magukkal tehetetlen "népek",
1715 4 | tehetetlen "népek", akik a sikeres temetés után, pláne,
1716 4 | megjelennek ott, megállanak a vállalkozó boltjának egyik
1717 4 | hegyire, éppen úgy várják a vigasztaló szavakat, mint
1718 4 | temetéskor, nagyságos uram, éppen a temetkezési vállalkozó egyúttal
1719 4 | is - mond most Fridolin a régi pincérek szemtelenségével
1720 4 | elméjének utolsó fellobbanása.~A kétszínű vendég addig beszélt
1721 4 | kétszínű vendég addig beszélt a pincérnek azokról a bizonyos
1722 4 | beszélt a pincérnek azokról a bizonyos özvegyasszonyokról,
1723 4 | ha megismerkedik ezekkel a magukkal tehetetlen özvegyasszonyokkal.~-
1724 4 | ötvenkrajcáros bélyeg kellene! - mond a vendég.~- Fotográfia van,
1725 4 | hogy tízéves. De mire kell a stempli? - kérdé most nagy
1726 4 | nem hisznek másnak, mint a bélyeges papirosnak. Legyen
1727 4 | Hozzon egy bélyeget innen a trafikból.~Amíg Fridolin
1728 4 | trafikból.~Amíg Fridolin a bélyegért járt, a vendég
1729 4 | Fridolin a bélyegért járt, a vendég természetesen megszökött
1730 4 | természetesen megszökött a kontóval. Merre ment ki?
1731 4 | nyoma? Ki tudná?~Ám ebben a percben Fridolin felébredt
1732 4 | felébredt délutáni álmából, ott, a sötét ebédlő zugában. A
1733 4 | a sötét ebédlő zugában. A tükörbe nézett. Arca veres
1734 4 | nézett. Arca veres volt, és a víz folyt róla. Mintha a
1735 4 | a víz folyt róla. Mintha a másvilágról jött volna vissza.
1736 4 | észrevette, hogy az óra áll a feje felett.~- Mindennek
1737 4 | keserűségével, és elrohant a biliárddákóért. Ellenben
1738 5 | másként zúgnak, mint régen. A Rákóczi-vitézek a homokban
1739 5 | régen. A Rákóczi-vitézek a homokban alusznak, és minden
1740 5 | berkekben az árulkodó szél a takaró gallyakat nem rejtőzködő
1741 5 | hajtja félre - csak zúg a szél, amúgy bolondjában.
1742 5 | vagy talán még vénebb. A tetejét elhordta a szél,
1743 5 | vénebb. A tetejét elhordta a szél, oszlopos tornácán
1744 5 | lakott itt? Miért lakatlan a ház, hol egykor tán víg
1745 5 | kisnemes volt; szolgája Csiga, a rém lusta ember - pajtás,
1746 5 | jegyezd meg, és gyűrd be a lapot.~~Itten egykor víg
1747 5 | Itten egykor víg élet volt, a Mátyás idejében. Az udvarház
1748 5 | idejében. Az udvarház tetején a szélkakas csikorgott, és
1749 5 | szélkakas csikorgott, és a konyha körül fülét hegyezve
1750 5 | fülét hegyezve üldögélt a házőrző kuvasz. Tyúkok kapargáltak
1751 5 | kuvasz. Tyúkok kapargáltak a georgínabokrok alatt, és
1752 5 | georgínabokrok alatt, és a nyitott kapun úri hintók
1753 5 | be.~Majd jött egy ősz - a nyárfák a ház körül nagyon
1754 5 | jött egy ősz - a nyárfák a ház körül nagyon sárgák
1755 5 | nagyon sárgák lettek, és a patak a kert alatt oly melankóliával
1756 5 | sárgák lettek, és a patak a kert alatt oly melankóliával
1757 5 | hintók nem tértek be, és a süvöltő őszi szélben, suhogó
1758 5 | őszi szélben, suhogó esőben a szélkakas élesen csikorgott.
1759 5 | görbe botjával piszkálta a leveleket. Akkor már nagyon
1760 5 | és dolmánya megzöldült a régiségtől, mert szegény
1761 5 | Csiga gondozta őt, amennyire a lusta Csigától ez tellett.
1762 5 | lusta Csigától ez tellett. A gaz felverte az udvart,
1763 5 | felverte az udvart, eső befolyt a szobába, és az utolsó macska
1764 5 | vasárnapi napon elszökött a háztól.~Egy alkonyaton vendég
1765 5 | alkonyaton vendég érkezett a házhoz. Az öreg Mátyás az
1766 5 | megsárgult újságokat levelezett. A kakukkos óra mélán ketyegett
1767 5 | mélán ketyegett feje felett, a sárga nyárfákról a kemény
1768 5 | felett, a sárga nyárfákról a kemény levelek halk nesszel
1769 5 | halk nesszel fordultak le a fűre.~Világos, langyos őszi
1770 5 | Világos, langyos őszi este.~A vendég bejött a kapun, és
1771 5 | őszi este.~A vendég bejött a kapun, és lassú lépésekkel
1772 5 | Szikár, egyenes öregúr volt - a szomorú arcú öregurak fajtájából,
1773 5 | feljött. Mátyás úr felemelte a fejét, és meghökkenve nézett
1774 5 | fejét, és meghökkenve nézett a jövevényre. Tétovázva, kissé
1775 5 | Csiga? Persze, mi elszoktunk a vendéglátástól! - mormogta.~-
1776 5 | Mátyás úr. Jurátus korában a cigány csak mindig muzsikált,
1777 5 | csak mindig muzsikált, és a szép leányok annyi bukétát
1778 5 | Mátyás úr mosolygott.~- A szép leányok és a cigány...
1779 5 | mosolygott.~- A szép leányok és a cigány... Nagyon régi dolgok. -
1780 5 | vége lett, mert kiütött a forradalom, és elmentünk
1781 5 | Hogyne? Hát nem emlékszik? A vörössapkásoknál szolgáltunk,
1782 5 | Akkor nagyon közel voltam a másvilághoz - mormogta halkan. -
1783 5 | belépett, mindjárt ráismertem, a szeme a régi tűzben ég,
1784 5 | mindjárt ráismertem, a szeme a régi tűzben ég, mintha semmi
1785 5 | asztal közepére tette, hogy a fény Mátyás úr arcába essen.~
1786 5 | fonta, és félig lehunyta a szemét.~- Különös, hogy
1787 5 | engem, de én mégis felelek. A háború után bujdostam erdőkben,
1788 5 | e szomorú években, midőn a börtön és a bitófa fenyegetett,
1789 5 | években, midőn a börtön és a bitófa fenyegetett, sokszor
1790 5 | fenyegetett, sokszor gondoltam a halálra. De a halál elkerült.
1791 5 | gondoltam a halálra. De a halál elkerült. Egy puszta
1792 5 | szigetre vettem be magam a Duna közepén. Ott éltem,
1793 5 | következtek. Akkor kezembe vettem a vándorbotot, és elindultam
1794 5 | hogy élnek-e, halnak-e azok a jó öreg emberek, akiket
1795 5 | világosabb. És ilyen volt minden. A gaz benőtte az udvart, az
1796 5 | udvart, az eső befolyt tán a házba, és kóbor kutyák bitangoltak
1797 5 | bitangoltak az udvaron. A szél egy varjúfészket lógat
1798 5 | szél egy varjúfészket lógat a nyárfán, amit én kisfiú
1799 5 | por és szúette bútorok. A ház végében ült egy öregasszony.
1800 5 | öregasszony. Megismertem, a dajkám volt valamikor, de
1801 5 | ismert meg. Meg se mozdult a gerendáról, amelyen ült,
1802 5 | varrogatott valami férfiruhát. A vénasszony neve se jutott
1803 5 | Továbbmentem az elvadult kertbe. A domboldalon óriási sárga
1804 5 | ez volt minden növényzet a kertben. És a tökök között,
1805 5 | növényzet a kertben. És a tökök között, a porban egy
1806 5 | kertben. És a tökök között, a porban egy rongyos bekecsű
1807 5 | Megszólítottam, akkor mosolygott, és a sárga tökökre mutatott: "
1808 5 | se lehet őket mozdítani!" A sárga tökök valóban óriásiak
1809 5 | vettük el az apád eszét! A tiedet is elvesszük, ha
1810 5 | sokan voltak olyanok, akik a tök növését lesték, mert
1811 5 | Mielőtt elbúcsúztam volna a szülei háztól, próbáltam
1812 5 | hogy ki vagyok, felugrott a porból, és kereket oldott.
1813 5 | lehetett onnan kicsalogatni. A vén dajka az apám ruháit
1814 5 | az apám ruháit varrogatta a gerenda szélén, fel se pillantott,
1815 5 | felfelé az országúton, és a hegyről sokáig néztem a
1816 5 | a hegyről sokáig néztem a roskadt udvarházra, és szerencsétlen
1817 5 | visszaemlékezések alatt lehorgasztotta a fejét, és csapzott, fehér
1818 5 | vissza, amikor mindenki a föld alá költözött, akik
1819 5 | éltek. Sok év után, mert a sárga tökök még sokáig nőttek
1820 5 | óriásokká, és vén dajkám a gerenda szélén mindig varrogatott.
1821 5 | Egy szőke és német nő volt a választottam. Igen szegény
1822 5 | kézimunkával kerestük a kenyerünket -, éppen egymáshoz
1823 5 | akar üríteni velem. Hahó! A hintók jöttek, és a víg
1824 5 | Hahó! A hintók jöttek, és a víg cimborák itt nyüzsögtek.
1825 5 | akkor rózsák nyíltak, és a vaddal dús erdő puskaropogástól
1826 5 | volt az! Szőke asszonyom a víg cimborák kedvéért magyarul
1827 5 | is hallom hangját, ahogy a poharak összecsendültek,
1828 5 | poharak összecsendültek, és a cigány tust húzott: "Éljen
1829 5 | cigány tust húzott: "Éljen a haza!" - Ezt kiáltotta,
1830 5 | kiáltotta, és én voltam a legboldogabb ember. Csak
1831 5 | borús éjjeleken kísértett a gondolat, hogy gyermekünk
1832 5 | Akinek örülni lehetne, aki a víg cimborákat innen elzavarná,
1833 5 | csendessé és boldoggá tenné a vén udvarházat.~És tán ez
1834 5 | tán ez volt az oka, tán a víg cimborák, hogy szőke
1835 5 | szőke asszonyomtól, akivel a szegénység kenyerét egykor
1836 5 | kivel ment el, hová repült a szőke nő: sohase próbáltam
1837 5 | udvar rózsáit leszaggattam. A víg cimborák ezentúl hiába
1838 5 | öreg inasommal tüzeltünk a téli estéken, és nyáron
1839 5 | nyáron sárga tököt ültettünk a homokos domboldalba. Sárga
1840 5 | nyáron óriássá neveltük a sárga tököket.~Most már
1841 5 | senki. Boldogtalan voltam.~A szék karjára ejtette ősz
1842 5 | órához lépett. Megállította a mutatóját, mielőtt az óra
1843 5 | lépcsőjén, majd elhagyta a házat.~Csiga, a rém lusta
1844 5 | elhagyta a házat.~Csiga, a rém lusta inas egy félóra
1845 5 | Kocsink lassan haladt a lejtős országúton, az ungi
1846 5 | országúton, az ungi berkek zúgtak a hegyoldalokban, és a roskadt,
1847 5 | zúgtak a hegyoldalokban, és a roskadt, vén udvarház elmaradt
1848 5 | udvarház elmaradt mögöttünk. A történetet útitársam mesélte
1849 5 | esti látogató bizonyosan a halál volt.~(1900)~ ~
1850 6 | A HOLT KIRÁLY~Mint holdvilágos
1851 6 | sebesen szárnyalnak tova a békésnek hitt víz felől
1852 6 | csendjében; mint sólyom repül a kék magosság felé a büszke
1853 6 | repül a kék magosság felé a büszke úrnő kezéről, ha
1854 6 | úrnő kezéről, ha fejéről a süveget levették a sík mezőn;
1855 6 | fejéről a süveget levették a sík mezőn; mint a délkeleti
1856 6 | levették a sík mezőn; mint a délkeleti szél, ha megindul
1857 6 | Esztergom felől, és felborzolja a Duna hullámait, és szilajságában
1858 6 | ingó csónakokat, és letépi a dereglyéket láncaikról a
1859 6 | a dereglyéket láncaikról a part hosszában - úgy repült,
1860 6 | hosszában - úgy repült, terjedt a híre annak, hogy Károly
1861 6 | 1342-t írtak akkor, és a somogyi nemesség, ama régi
1862 6 | esztendővel azelőtt még a régi istent és a régi szabadságot
1863 6 | azelőtt még a régi istent és a régi szabadságot imádták,
1864 6 | szakállú táltosokat pedig a bakonyi erdőségekben rejtegették,
1865 6 | jószágaira nyomultak, hol a béreseket és ökröket agyonütötték.
1866 6 | koronát kötöttek. Így feküdt a király napestig a visegrádi
1867 6 | feküdt a király napestig a visegrádi palota sarokszobájában.~
1868 6 | Esztergomba, Váradra és Győrbe a papokért, a halott mellett
1869 6 | Váradra és Győrbe a papokért, a halott mellett azonban senki
1870 6 | Erzsébet nevű asszony, aki a Csák nemzetségből származott,
1871 6 | nemzetségből származott, és a vitéz Gurkének vala a leánya.
1872 6 | és a vitéz Gurkének vala a leánya. Gurke az Anjouk
1873 6 | Havasalföldön csatában elesett, és a király udvarába vette a
1874 6 | a király udvarába vette a vén zászlótartó egyetlen
1875 6 | se volt még öreg ember.~A két asszony a sarokszobában
1876 6 | öreg ember.~A két asszony a sarokszobában diófa székeken
1877 6 | diófa székeken ült, és hol a skarlátba takart öreg királyt,
1878 6 | egymás közelségét, mert a daliás király megöregedvén,
1879 6 | elvesztvén, akarta, hogy mind a két asszony mellette legyen.
1880 6 | asszony mellette legyen. A zászlótartó leánya, Erzsébet,
1881 6 | szeretett minden asszonynál a király, és Lokietek Erzsébet
1882 6 | és Lokietek Erzsébet is, a Piast nemzetségből, akit
1883 6 | királyi hitvesévé tett. A szerelmes Erzsébet fürtjeit
1884 6 | havazni kezdte az idő, ám a királyné, bár ama korán
1885 6 | fiatal és királyi volt. A szerető hamarabb vénül,
1886 6 | szerető hamarabb vénül, mint a hitves. Ott ültek a saroktoronyban,
1887 6 | mint a hitves. Ott ültek a saroktoronyban, kifáradván
1888 6 | saroktoronyban, kifáradván a bánkódásban és jajgatásban,
1889 6 | fátyolos lett, mint az éjszaka. A nap lefelé csúszott a Mátra
1890 6 | éjszaka. A nap lefelé csúszott a Mátra erdős bércei mögött,
1891 6 | aranypiros köpenyegével betakarta a néma tájat, a szőke, halkan
1892 6 | betakarta a néma tájat, a szőke, halkan fodrozó vizű
1893 6 | halkan fodrozó vizű Dunát és a poros országutat, amelyen
1894 6 | lovasok ügettek Visegrád felé.~A várudvaron most halk, mélázó
1895 6 | pengettek éneklésükhöz.~A királyné a regösökre figyelt.
1896 6 | éneklésükhöz.~A királyné a regösökre figyelt. Azok
1897 6 | Azóta, Erzsébet, hogy én a felesége vagyok, láttad-e
1898 6 | láttad-e nyoszolyádban a királyt? Felelj őszintén,
1899 6 | mindegy úgyis! - így szólt a királyné, és előrehajolva
1900 6 | Erzsébetnek egyszerre megeredtek a könnyei.~- Nem, kegyes királyném...
1901 6 | Nem, kegyes királyném... A király is csak addig vett
1902 6 | szívének aranynapja, amely nap, a tündöklő, a drága, te voltál,
1903 6 | amely nap, a tündöklő, a drága, te voltál, királyném.
1904 6 | amely az árokparton nő, és a lovag, mert éppen a fűbe
1905 6 | és a lovag, mert éppen a fűbe akar heverészni, megpihenvén,
1906 6 | heverészni, megpihenvén, letépi a virágot száráról, majd száz
1907 6 | darabra tépdesi, és markából a szélben elereszti.~Piast
1908 6 | Erzsébet mereven szegezte a szemét a beszélőre.~- Milyen
1909 6 | mereven szegezte a szemét a beszélőre.~- Milyen szépen
1910 6 | mindig - mondta tagolva a szavakat. - A király szerette
1911 6 | mondta tagolva a szavakat. - A király szerette a szép mondatokat,
1912 6 | szavakat. - A király szerette a szép mondatokat, és a rút,
1913 6 | szerette a szép mondatokat, és a rút, bicegő Dandolo Anna
1914 6 | Boccaccio elmés történeteit, aki a nápolyi leány udvarában
1915 6 | asszonyokat és urakat.~- A király szerette a hűséget
1916 6 | urakat.~- A király szerette a hűséget és a királynét -
1917 6 | király szerette a hűséget és a királynét - felelt röviden
1918 6 | királynét - felelt röviden a zászlótartó leánya.~- Te
1919 6 | hűséges voltál, Erzsébet?~A havas hajú asszony a torony
1920 6 | Erzsébet?~A havas hajú asszony a torony ablakából kitekintett
1921 6 | kitekintett az országútra, amely a vár alatt kanyarodott, a
1922 6 | a vár alatt kanyarodott, a sisakos lovagok a vár alatt
1923 6 | kanyarodott, a sisakos lovagok a vár alatt ügettek már. A
1924 6 | a vár alatt ügettek már. A mátrai erdőkben a szél is
1925 6 | ügettek már. A mátrai erdőkben a szél is feltámadt, és befújt
1926 6 | is feltámadt, és befújt a toronyba, hol meglibbentette
1927 6 | toronyba, hol meglibbentette a selyemkárpitokat.~- Hűséges
1928 6 | voltam hűséges, ó királyné. A király jobban szerette apródját,
1929 6 | szerette apródját, Tötöst, a macsói bán fiát, aki a kengyelvasat
1930 6 | a macsói bán fiát, aki a kengyelvasat tartotta lábához;
1931 6 | paripáját; jobban szerette a hajnalt és alkonyt, jobban
1932 6 | hajnalt és alkonyt, jobban a Velence által ajándékozott
1933 6 | mint engem - így beszélt a zászlótartó leánya, és ráborult
1934 6 | zászlótartó leánya, és ráborult a király holttestére.~- Hazudsz,
1935 6 | te, ki ármányosabb vagy a viperánál, amely az erdőben
1936 6 | amely az erdőben leskelődik a vándorlóra. Hazudsz, hazudsz.
1937 6 | Még két éve se múlt, midőn a királyt sétájából házadba
1938 6 | sétájából házadba csaltad...~A királyné magasan állott
1939 6 | királyné magasan állott a holttest felett, és karjait
1940 6 | sírva-nevetve zokogta:~- A fiam volt nálam látogatóban.
1941 6 | volt nálam látogatóban. A fiam, Kálmán, a váradi kanonok.
1942 6 | látogatóban. A fiam, Kálmán, a váradi kanonok. Hírvivőid
1943 6 | szolgálóját, Miklóst, az öreget. A király akarta a fiamat látni.
1944 6 | öreget. A király akarta a fiamat látni. Bocsáss meg,
1945 6 | gyermeked volt, nekem csak egy!~A skarlátba burkolt király
1946 6 | összependültek saruján. A szél kidagasztotta a magas
1947 6 | saruján. A szél kidagasztotta a magas ablakok hímzett függönyeit,
1948 6 | hímzett függönyeit, mint a vitorlákat.~Apródok léptek
1949 6 | ezüstfüstölőből megfüstölték a szobát. A regösök éneke
1950 6 | ezüstfüstölőből megfüstölték a szobát. A regösök éneke elhangzott
1951 6 | regösök éneke elhangzott a várudvaron, és a két asszony
1952 6 | elhangzott a várudvaron, és a két asszony ismét mozdulatlanul
1953 6 | mozdulatlanul ült.~Nemsokára feljött a hold a hegyek mögött, és
1954 6 | Nemsokára feljött a hold a hegyek mögött, és a király
1955 6 | hold a hegyek mögött, és a király holttestét Druget
1956 6 | országbíró, Tóth Lőrinc, a mesés vitézségű, több vármegyék
1957 6 | főispánja és Csór Tamás, a királyi ajtónállók mestere
1958 6 | karjaikba vették, és levitték a toronyból a Dunához. Eközben
1959 6 | és levitték a toronyból a Dunához. Eközben harsonák
1960 6 | szóltak, és harangok búgtak. A Dunán zászlós dereglyébe
1961 6 | zászlós dereglyébe fektették a halott királyt. A hold éppen
1962 6 | fektették a halott királyt. A hold éppen a Duna felett
1963 6 | halott királyt. A hold éppen a Duna felett állott, midőn
1964 6 | felett állott, midőn elindult a dereglye a Károly holttestével
1965 6 | midőn elindult a dereglye a Károly holttestével Buda
1966 6 | dolgoztak. Erzsébet királyné és a zászlótartó leánya egymásra
1967 6 | egymásra borulva nézett a dereglye után.~Egyszerre
1968 6 | Egyszerre lódobogás hallatszott a parton. Poros, sisakos lovas
1969 6 | lovas vágtatott feléjük a vár felől. Szakállas, fekete
1970 6 | fekete taláros pap zökkent le a nyeregből, akinek széles
1971 6 | Kálmán! - kiáltotta Erzsébet.~A váradi kanonok, midőn látta,
1972 6 | kanonok, midőn látta, hogy a dereglye már a Duna közepén
1973 6 | látta, hogy a dereglye már a Duna közepén jár, megcsókolta
1974 6 | megcsókolta az anyját, a királynő előtt pedig mélyen
1975 6 | Aztán csónakba ugrott, és a dereglye után evezett.~-
1976 6 | dereglye után evezett.~- A homloka és a feje a királyé -
1977 6 | evezett.~- A homloka és a feje a királyé - mormogta
1978 6 | evezett.~- A homloka és a feje a királyé - mormogta a királyné -,
1979 6 | feje a királyé - mormogta a királyné -, kár érte.~Az
1980 6 | elhagyott fakó nyerített a parton. Gurke Erzsébet megfogta
1981 6 | Gurke Erzsébet megfogta a gazdátlan ló zaboláját,
1982 6 | maga mögött vezette, amint a királynét a várba visszakísérte.~
1983 6 | vezette, amint a királynét a várba visszakísérte.~Budán,
1984 6 | Nagyboldogasszony templomában már állott a nyitott koporsó, a királyra
1985 6 | állott a nyitott koporsó, a királyra várván, három Gut-Keled
1986 6 | azon órára, amely órában a nagy király holtteste Budára
1987 7 | A HŰSÉGES TÓTOK~Az Ajnácskői
1988 7 | dolgában éppen úgy megállták a helyüket, mint akár a férfiak.
1989 7 | megállták a helyüket, mint akár a férfiak. Sőt ha lehetséges,
1990 7 | lehetséges, még valamivel jobban.~A család eredetét a honfoglaló
1991 7 | jobban.~A család eredetét a honfoglaló korig viszi vissza,
1992 7 | gazdagsággal tértek vissza honukba. A családi levéltár számos
1993 7 | szereztek idegen országokban. A középkorban sziklavárakban
1994 7 | és onnan háborúztak. Néha a király mellett, néha a király
1995 7 | Néha a király mellett, néha a király ellen. A fődolog
1996 7 | mellett, néha a király ellen. A fődolog az volt, hogy mindig
1997 7 | mindig hadakozzanak, mert a békét nem szerették.~Ebben
1998 7 | békét nem szerették.~Ebben a vitézkedő famíliában az
1999 7 | lettek volna. Eltanulták a vitézkedést a férfiaktól,
2000 7 | Eltanulták a vitézkedést a férfiaktól, és a páncélinget
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-6891 |