Part

 1 1 |        burgonyát is tehetnek bele - szólt a vendég a vele együtt bólogató
 2 1 |          kegyes leereszkedéssel így szólt hozzá:~- Most már hozhatsz
 3 1 |        pincér felé, és rekedten így szólt:~- Az a bolond falusi úr
 4 1 |  boldogsággal felemelkedett, és így szólt a szomszéd asztalhoz, ahol
 5 2 |             a betegségei közül.~Így szólt a vasgyári ügynök, és a
 6 2 |             az étvágyamat eladtam - szólt Tiroli, és hirtelen lehorgasztotta
 7 2 |             is az a melankólia.~Így szólt Tiroli, és egy sohasem próbált
 8 4 |         vendég azonban egy szót sem szólt, csak elvette Fridolin kezéből
 9 4 |      rendeli meg ebédre.~- Lássuk - szólt most a vendég -, mily dolgokkal
10 4 |             kerül hozzá.~- Ne, ne - szólt a vendég, mintha valamely
11 4 |           nincs eléggé megpácolva - szólt a vendég némi szigorral
12 4 |         nekünk kell férjhez adni! - szólt most emelt hangon a vendég. -
13 6 |            már mindegy úgyis! - így szólt a királyné, és előrehajolva
14 7 |     Ajnácskői Flóránál.~- Komtesz - szólt komoly hangon a kapitány -,
15 7 |    kapitányt.~- Remélem, kapitány - szólt éles hangon -, nem akarja
16 7 |             Menjen már, Boronkai! - szólt szinte könyörgő hangon Karolina
17 7 |                A vén katona ijedten szólt közbe:~- Kezét csókolom,
18 9 |            Haj, de régen is volt! - szólt és felsóhajtott, mert bizony
19 9 |          körül. Majd egyszerűen így szólt:~- Én nem tudok olvasni.
20 9 |             mit tartalmaz e levél - szólt a fejedelemasszony, és Annának
21 9 |         után.~- Bizonyára latinul - szólt közbe a hercegnő. - A kis
22 9 |             bár az is latinul van - szólt Anna. - Eleget tanított
23 9 |            Dunajec mellől hoztál? - szólt a hercegnő.~- A Viszta bandájához
24 9 |            vessző, most kard van! - szólt a királykisasszony.~A diák
25 9 |           engem arra az imádságra - szólt a királyleány.~- Hallgass
26 9 |            se érje semmi bántódás - szólt most Anna, és Joánesz fejére
27 9 |    nyakunkra jönnek atyád katonái - szólt a rablóvezér, még mindig
28 9 |            madár se talál utánunk - szólt elkeseredve.~A fekete hegy
29 9 |          neked, nemes királyleány - szólt a rablókirály. - Az én országomban
30 9 |         megint úgy tett, mintha nem szólt volna semmit, csak a köveket
31 9 |       Legurítanak a hegyről.~Nem is szólt többet az egész úton.~A
32 10|        gyűjtötte gyermekeit, és így szólt hozzájuk:~- Gyermekeim,
33 10|        Harimbasinak.~- Szent igaz - szólt közbe Kubiska Mihály. -
34 10|           azt nagyon jól érted.~Így szólt Harimbasi, és továbbra is
35 10|              Gyere a templomba.~Így szólt a takács, és kézen fogta
36 10|        cselekedet.~Otthon pedig így szólt Jankóhoz a takács:~- Én
37 10|            Mikor már jóllaktak, így szólt a barát:~- No, hát kezdd
38 10|        Felfüggesztjük az ítéletet - szólt a lőcsei főbíró.~A bíróság
39 11|         király adhat ajándékba.~Így szólt a király, és gondterhes
40 11|             cinkotai kántor levele. Szólt pedig ekképpen:~Milyen legyen
41 11|             őket idáig vezette, így szólt:~- Itt küldi Mátyás, Magyarország
42 11| engedelmeskednek is parancsaidnak - szólt a király embere, és erre
43 11|            az nem kap uzsonnát.~Így szólt, és csendesen énekelni kezdte:~- "
44 11|              Hát most uzsonnázunk - szólt, és jó tejecskét ittak a
45 11|     szerelmesen megcsókolta, és így szólt hozzá:~- Csicsij, baba,
46 11|           Isten hozta, keresztapa - szólt Beáta, mélyen meghajolva.~-
47 12|               Itthon vagyok, apám - szólt, és kezet csókolt az öregnek.~
48 12|        rendeltem a kastélyban - így szólt Margit, és tüzes nagy szemeit
49 12|            katonái voltak.~- Nos? - szólt az öreg, és előrehajolt.~-
50 12|     esküszöm az én kis gazdámnak! - szólt, és kezet csókolt az ifjúnak.~
51 12|          nevezzen ki kapitánynak! - szólt.~Mátyás megcsóválta a fejét.~-
52 13|         nélkül felelek kérdésedre - szólt a veszprémi Mester bizonyos
53 13|            templárius mellé, és így szólt hozzá:~- Lovag, én azt hiszem,
54 13|        Simon volt a hajósok bánja - szólt szenvedélyes hangon az asszonyfejedelem.~-
55 13|         alkalmas időben megegyed? - szólt egy napon a templáriushoz
56 13|            mégis meghallottam - így szólt a pogány, és a katonákat
57 13|             jó híve volt Bélának! - szólt a templárius.~- Bezzeg ha
58 13|        bírói hivatalnak.~- Egézia - szólt egy napon -, férfiruhába
59 13|      templomban tölti az éjszakát - szólt Roger, és fáklyát ragadott.~
60 13|             kezdett elnökölni - így szólt a remete, és bár templárius
61 13|            még nektek napvilágnál - szólt a remete, és evésre-ivásra
62 13|             az igazat elmondanánk - szólt Egézia, a lelkes magyar
63 13|       miatta börtönben sínylődjem - szólt, és a drabantok közé lépett.~
64 13|  férfiszörnyeteget a nőstényeknek - szólt Egézia.~Kunigunda megrendülve