1-500 | 501-1000 | 1001-1272
Part
1 1 | Londonban vannak, előkelően és gyorsan kell hajtaniok,
2 1 | azok is Privát úr szerint), és a késő őszidőben trágyát
3 1 | tudna. Privát úr gyermek- és fiatalkorából emlékezett,
4 1 | amelyekben disznógerincek főttek, és odakünn tartalmasan, hangtalanul
5 1 | megállott egy utcasarkon, és még egyszer a füstös, vigasztalan
6 1 | tudta valamely hibáját, és már előre káromkodott magában,
7 1 | terelődött. Nyílott az ajtó, és az ajtón "kedvére való ember"
8 1 | eshettek a fácánok, tyúkok és egyéb madarak: vajon nem
9 1 | leporozta maga előtt, sőt jobbra és balra is az asztalterítőt.
10 1 | jobbjával az evőkést emelte fel, és a kés fokával néhányszor
11 1 | jelzőcsengettyűi halkan és állhatatosan csilingelnek,
12 1 | a postát, néha tolatnak, és a vagonok messze hallható
13 1 | Ilyenkor mindenféle étel és ital jólesik, mert a vasút
14 1 | étvágya legyen. Kis üveg borok és pálinkák vándorolnak a bundazsebekbe,
15 1 | akik egy vonattal utaznak, és bizony, ha valamelyik hóbortosan
16 1 | vizespoháron.~Ezután a kopasz és veres orrú pincér, aki már
17 1 | virágbokrétával, pecsenyéstálakkal és hosszú farkú fácánokkal
18 1 | étlappal a kezében megjelent, és olyan tisztelettel nyújtotta
19 1 | nyugtalansággal a vendég, és rövid, vizsgálódó pillantást
20 1 | császárzsemle után, megropogtatta, és tördelve majszolni kezdte,
21 1 | magával hozta az étlapokat, és így könnyedén visszaidézhette
22 1 | a helyet, ahol a levesek és a főzelékek szerepelnek,
23 1 | pincér a levesestállal, és olyan érdekesen mosolygott,
24 1 | szemügyre, majd közelebb húzta, és a merőkanalat csendesen
25 1 | uram! - felelte a pincér, és már hozta is a barnás folyadékkal
26 1 | akarná felszínre hozni, és bőven csepegtetett a levesbe.~
27 1 | hirtelen lebukott fejével, és a tányér széléről egy kanálnyi
28 1 | függesztette a levesre, és a kanalak sűrűn követték
29 1 | történt - felelte Vendelin, és közelebb tolta a levesestálat
30 1 | zsemlye nem egészen alkalmas. És forró legyen, mint a babám
31 1 | de a kép maga olyan poros és kopott volt, hogy nem igen
32 1 | sert, de füles pohárban és hanzli nélkül. A habot megtarthatja
33 1 | habot - felelt a vendég, és a füles poharat jól keze
34 1 | leoldozta a szalvétát a nyakáról és bal kezére szorította azt.~-
35 1 | emelt kezével pattintott, és az ajtóra mutatott.~- Sszty! -
36 1 | Sszty! - ismételte a vendég, és megcsóválta a fejét.~De
37 1 | felemelte a jobb kezét, és kétszer-háromszor egymásután
38 1 | Uchritz voltak a vendégeim, és én mindig tudtam, hogy melyik
39 1 | tippelés néha éjfélig is, és mi, pincérek tegeződtünk
40 1 | melyik ló fog holnap nyerni?" És én megmondtam a félszemű
41 1 | beszélgetéséből kihallgattam; és Horner gyakran megajándékozott
42 1 | napjára voltak kiállítva, és én persze sohase nyertem...~-
43 1 | kérdezte most a vendég, és a félretett étlapot kezébe
44 1 | mellénye felső zsebébe nyúlt, és onnan egy hatalmas, keményfából
45 1 | való fogpiszkálót vont elő. És nagyszerű fogai közé döfte,
46 1 | lovászegyletben. Én ezt tudtam, és odajártam nyulat enni.~A
47 1 | döntött végre a vendég, és az étlapot félretette, mint
48 1 | hátra. Elővett egy kést, és próbálta levakarni a foltot,
49 1 | Hoztam mellé burgonyapirét és kovászos uborkát.~A vendég
50 1 | hozzá nyomatékosan a vendég, és a fácánnak a mellét vette
51 1 | bele az őszi szemhatárba, és a völgyben, a vízben a szarvas
52 1 | erdei tisztások csendjét, és a puskadurranásból meg lehet
53 1 | semmiféle ételt, megette és másikat rendelt. A legjobb
54 1 | volt Bécstől Budapestig, és az urak szívesen barátkoztak
55 1 | tehát a lovagra hallgatni, és pénzecském napról-napra
56 1 | havat elkapja az erős fagy, és a vasalt szán csikorogva
57 1 | szárnyát a fogai közé kapta, és a csontocskáknak olyan odaadást
58 1 | kényes dámára, aki villával és késsel szedegeti le a csontokról
59 1 | házikóban a régi lóversenytéren, és már tizenöt éves korában
60 1 | valamint a pályát felseprik és azt egyengetik, hogy a lovacskák
61 1 | pályafelügyelő leánya volt, és a csodakanca tiszteletére
62 1 | kezébe vette az étlapot, és hirtelen felkiáltott.~-
63 1 | egy késhegynyi krumplit, és nem vágta meg a száját,
64 1 | hagymák hófehéren virágoztak, és a hagymát, miután annak
65 1 | szafaládét, hagymát esznek, és karcolva öntenek rá őszpiros
66 1 | sillerborokat. Adóhivatalnokok és a vízszabályozó társulat
67 1 | jár az asztalok között, és a szürke szakállas adóellenőrnek
68 1 | roppant a vendég fogai alatt, és szemmel láthatólag verejtékezett
69 1 | Kaszinóból ment ki a pályára... És a lovag azt kérdezte tőlem,
70 1 | amilyen én vagyok? Felcsaptam, és elvettem a pályafelvigyázó
71 1 | Elvettem Patience-ot, - és ezzel felakasztottam magam.
72 1 | inasai lettek a barátai, és a barátnői a grófok szobalányai.
73 1 | loptak neki az úrnőiktől, és megtanították az arcfestésre. "
74 1 | amikor hazamentem hajnalban. És a pénzecském lassan elúszott.
75 1 | szolgáltatta ki magát, a zsokék és más istállóemberek szóba
76 1 | szegény alkalmazott felesége. És nagyon szerettem őt. Elveszítettem
77 1 | A vendég letette a kést és a villát.~- Hát ez a Patience
78 1 | most a kis pincér felé, és rekedten így szólt:~- Az
79 1 | férje - ismételte a vendég, és most már csak a régi megszokásból
80 1 | kérdezte most a kis pincér, és a szeme olyan veres lett,
81 1 | Hozok túrós csuszát - mondta és gyorsan elment.~A vendég
82 1 | felhajtott még egy pohár bort, és krákogott utána.~- Ez a
83 1 | közvetlen az asztal elé állott, és kezével gesztikulálva kérdezte: -
84 1 | kérdezte ismét a kis pincér, és a két kis jelentéktelen
85 1 | Látja, hogy milyen ősz és kopasz vagyok. A fogaim
86 1 | mindig, amikor hazamegyek, és az ágy alatt ébredek fel.
87 1 | üveggel! - felelte a vendég, és borús elgondolkozással hátradőlt
88 1 | most már eleget látott és hallott, hogy megfelelő
89 1 | boldogsággal felemelkedett, és így szólt a szomszéd asztalhoz,
90 1 | férfiakat, akik még enni tudtak, és örvendeni tudtak egy méltatlan
91 2 | Most megyek Szvoboda és Szeghez, hogy azt a régen
92 2 | azonban benézek az irodába, és valamelyiket megveszem a
93 2 | szólt a vasgyári ügynök, és a következő percben már
94 2 | volt, a cseppfolyós köd és kormos víz, amely az utcák
95 2 | otthonukban maradjanak, és a kandalló barátságos szomszédságában
96 2 | bonyolítani ma Szvobodával és Szeggel az üzletet, mert
97 2 | a jegyzőkönyvecskéjében, és ilyen elintézetlen dolgok
98 2 | kendőbe burkolt nyakával és kopottas télikabátjában (
99 2 | ügynök ballagott Szvoboda és Szeg irodája felé. Ha valaki
100 2 | szokása, akik mindig sietnek, és ezért nem érnek rá otthon
101 2 | kíváncsiságot az emberi és az utcai élet iránt, mint
102 2 | emberünk, mikor Szvoboda és Szeg irodája előtt a gyékényen
103 2 | szokásos a vaskereskedők és vasgyári ügynökök között.
104 2 | lejövet elővette zsebóráját, és rendes emberhez méltóan
105 2 | koplalások, véget nem érő séták és kívánságoknak a lemondása
106 2 | tekintete előtt megjelenjen, és ott, a befűtött szobában
107 2 | befűtött szobában kabátot és cipőt lehányva, az asztalnál
108 2 | vitt volna a kabátja alatt, és elindult az étvágyébresztő
109 2 | türelmetlenül várakoznak a megsózott és megpaprikázott kenyérszeletek
110 2 | kevert levekben úszkáltak, és szaftos roppanással mennek
111 2 | ajtót mindig nyitva hagyta. És a vasügynök elgondolta magában,
112 2 | tejfeles, savanyú lében és kőkemény gombóccal tálalják,
113 2 | kőkemény gombóccal tálalják, és sokaknak (fogyasztóknak
114 2 | sokaknak (fogyasztóknak és nézőknek egyaránt) komoly
115 2 | kádakban, hideg pincékben, és magasztalta a zsíros kacsacomb
116 2 | sikerült volna Szvobodával és Szeggel az üzlet megkötése.
117 2 | kirakatában különböző füstölt és hagymás heringek mutatkoztak
118 2 | osztrigát mindig kedvelte Tiroli és étvágya: felejthetetlen
119 2 | villával kiemelte kagylójából. És most semmi izgalmat nem
120 2 | Balsejtelmek vettek rajta erőt, és dupla talpas cipőjében elindult
121 2 | akasztotta télikabátját és kalapját, vidámságot erőltetve
122 2 | gyógyszertár. Különböző befőttek és mustárok voltak ezekben
123 2 | készített. A paprikákból és az ugorkákból csak az igen
124 2 | lehetett leharapni a fejüket, és utána körül kellett táncolni
125 2 | ráncosabb, fonnyadtabb külsejű és így kevésbé mérges paprikákat
126 2 | mustármag valódiságáról és a mustárcsináló asszony
127 2 | barna, leveses mustárok és pépes, sárga mustárok; amelyeket
128 2 | mustármag - kiáltotta az ügynök, és kanálszámra ette a különböző
129 2 | korcsmában?~Tiroli sóhajtott, és lerakta testéről az említett
130 2 | rozskenyeret szalvétába csavarva, és megfelelő szelőkéssel felszerelve
131 2 | makacskodva állott papucsaiban, és bőszült tekintettel nézett
132 2 | eladtam - szólt Tiroli, és hirtelen lehorgasztotta
133 2 | kiáltotta a gazdasszony, és merni kezdte a megcitromozott
134 2 | lábbal ült a dívány közepén, és olyan merengő hangon beszélt,
135 2 | múlt héten nem volt pénzem, és egy ember a jól kifejlett
136 2 | jó családból származott, és mindenféle finom ételnek
137 2 | egy tányér lencsének is, és megette azt minden utálkozás
138 2 | mennyezetére fordította a szemét, és valamin láthatólag elgondolkozott.
139 2 | melankólia.~Így szólt Tiroli, és egy sohasem próbált mozdulattal (
140 3 | EGY POHÁR BOROVICSKA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI~- Sok sárgarépát
141 3 | ezt öreg papoktól látta, és hátul csokorra kötötte.
142 3 | nyári kirándulás alkalmával, és piros pamuttal volt a sarkába
143 3 | volt a sarkába ötágú korona és Zsanet név hímezve. Nem
144 3 | felkötötte a szalvétát, és szórakozott mozdulattal
145 3 | gombosat - mondá az asszony, és a daragaluskából hat darabot
146 3 | üvegajtajába szőlőfürtök és poharak voltak edzve, bizonyára
147 3 | felhajtotta a gyomorerősítőt, és egyszerre a poprádfelkai
148 3 | kék hegyek nézegetnének, és érezni lehetne hűs leheletüket,
149 3 | hal bújt bele levesébe, és ügyet sem vetett arra, hogy
150 3 | hogy a tányérját megemelte, és a levesmaradékot kanalába
151 3 | stációra megérkezett volt, és ott két porció sódart megevett
152 3 | még életében ilyen tormát és ilyen sódart, miután ennek
153 3 | embernek, aki mindenféle ál és hamis dolgokért felforrott
154 3 | életben, forgott jobbra és balra, volt étvágya és étvágytalansága,
155 3 | jobbra és balra, volt étvágya és étvágytalansága, keserű
156 3 | étvágytalansága, keserű és édes a szája...~Hm - gondolta
157 3 | fennmaradott arcképeken disznóorra és ökörfeje van. Mit szól,
158 3 | számított a hölgyek részéről, és a hölgyek fehér kötényben
159 3 | előre elgondolta, hogy hol és mit fog ebédelni. Egész
160 3 | állami hivatalnokoknak, és jegyzékbe vette a harisnyáit,
161 3 | amelyben gyenge oldalas és különösen jó kolbászféle
162 3 | galuska is van a levesben, és akár kell, akár nem kell:
163 3 | Zsanet elfoglalta a helyét, és a szolgálótól átvette a
164 3 | a szájába szokta venni, és körülrágta, mert rendszerint
165 3 | gyalogsági hadnagyok vigyáztak, és az állami kiküldöttet nem
166 3 | szórakozottságában kontyából, és új helyre tűzte vissza?
167 3 | villájára tűzte volna azt, és a forró zsírban meghemperegtette.
168 3 | áztatástól már megbarnult, és késznek mutatkozott a villa
169 3 | mandzsettáját hátrahúzta két kezén, és mutató- és hüvelykujjai
170 3 | hátrahúzta két kezén, és mutató- és hüvelykujjai közé fogta
171 3 | kezébe, persze a legkisebb és legcsontosabb darabot, amely
172 3 | egy gombot szabadra tenni, és a vérkeringés a szervezetben
173 3 | metélés után is égni kezdtek, és ilyenkor arcára bizonyos
174 3 | mindig harisnyában kelt fel és ment a pamlagig. Úgy szép
175 3 | tudott csak összefoldozni és használhatóvá tenni. Inkább
176 3 | megjegyzésre veszi a kalapját, és megszökik a háztól valamely
177 3 | ember hűvös lábvizet vesz, és a lavór mellé odakészít
178 3 | összeráncolta a homlokát, és még az sem elégítette ki,
179 3 | négyféle mustárt használt.~- És az ugorkasalátához ? - kérdezte
180 3 | krajcárt megreszkírozott, és sürgönyt küldött, hogy a
181 3 | szemmel nézegette a plafont, és ebéd utáni ábrándokat forgatott
182 4 | Fridolin minden szerdán és szombaton egy ócska biliárddákóval
183 4 | egybeillően, mint férjet és feleséget), ha például hármacskán
184 4 | cipőzsinórjai, aki minden szerdán és szombaton betért a vendéglőbe
185 4 | vendéglőbe a közeli nyomdából, és pörköltlében két félkeményre
186 4 | félkeményre főtt tojást evett, és megivott hozzá egy korsót
187 4 | megivott hozzá egy korsót és három "metszetet", mert
188 4 | volt, telve reménységekkel, és a biliárdozó vendégeknek
189 4 | De csak szombatonkint. És nem tetszett már neki a
190 4 | általrecsegett a többin, és ugyanakkor megkavargatta
191 4 | újabb szomjúságra gerjeszt, és a hangnak ád valamely pufogó,
192 4 | egy kávébarna köpenyeges és régi borok színét orrán
193 4 | kiáltozták a törzsasztalnál, és Fridolin mindig vidáman
194 4 | söröspoharaknak fülük volt, és a bennfentes urak a legszebb
195 4 | láthatatlan hangok megszólaltak, és ódon kiszólásaikat hangoztatták.~-
196 4 | harangszó valahol megszólalt, és az óratulajdonosok elővették
197 4 | pörkölthöz készített lében, és Fridolin már a legkésőbben
198 4 | hátul állnak a színpadon, és várják, hogy mikor kerül
199 4 | óra lecsüngő zsinórjait, és gyorsan "ágyba tette magát",
200 4 | alvását az asztal sarkán és a széken. Annyira elálmosodott,
201 4 | fáradtság lepte volna meg. És egyenesen az álomországba
202 4 | féderveisz a torkára száll, és a kesztyűtágítónak olyan
203 4 | ablakában szoktak üldögélni, és valamit vagy valakit várnak.
204 4 | megrövidítésére. A hordár jön, és úgy köszön, mintha élete
205 4 | dolgában kifogástalan legyen. És mikor már minden asztalt
206 4 | kimozdítottak helyéből, és minden fogast teleakasztottak
207 4 | ajtóban azonban egyre újabb és újabb alakok bukkantak fel,
208 4 | Fridolin tehát csak állt, és várta, hogy mikor lesz vége
209 4 | még azokból a kis májas és véres hurkákból, amelyeket
210 4 | Hát az ecetes tormával és a szép csontos marhahússal
211 4 | egész hangon, suttogva és köhécselve, aztán kiszökött
212 4 | őket itt jobbról-balról és hátulról nézegetik, míg
213 4 | kezébe vette a kanalat, és talán most látszott rajta
214 4 | a szorongatott étlapot, és mutatóujjával végighúzott
215 4 | tésztákat, sajtokat, salátákat és gyümölcsöket, amelyeket
216 4 | volna neki némaságával, és kifutamodott a konyhába,
217 4 | hajolt, miután előbb sózott és paprikázott, valamint leveserősítő
218 4 | helyükre az apró zöldségeket és mindenféle elkalandozó,
219 4 | kanálba jutott sárgarépa és karfiol, vidáman, mint kövér
220 4 | mint kövér asszonymosoly. És a tészták, ha lecsüngtek
221 4 | nélkül felhörpintettek, és eltűntek a száj és ajk megnyalogatása
222 4 | felhörpintettek, és eltűntek a száj és ajk megnyalogatása után.
223 4 | barna zsiradék úszkált, és a disznó körméről messziről
224 4 | szabva, megmozdult a fogason, és szállni kezdett, mintha
225 4 | lengedeztek, mint köszönéskor, és a sétapálcák maguktól megindultak.
226 4 | Fridolinnak se volt tudomása. És ezeket a fületlen poharakat
227 4 | régen leválott a gumija, és olyanforma mozdulatokat
228 4 | valamely koronázáskor. Csákó és madárkereplő, kéményseprő
229 4 | madárkereplő, kéményseprő és csecsemőcucli. Úgy látszott,
230 4 | a bal kezében tartotta, és nyelvével, valamint fogaival
231 4 | nyomban felspékel valamit, és a kést is megfente egy másik
232 4 | emberek szerették egymást, és nem verdesték egymás fejéhez
233 4 | eledelek sustorognak felette. És ekkor a vendég meglepetten
234 4 | zsírba egy idegen kanalat?~És ettől a perctől kezdve az
235 4 | megfogta, a szájához emelte, és eltüntette a szája belsejében,
236 4 | szájüregben mit művelt a nyelv és a fogsor ezalatt a csonttal,
237 4 | mint a gyógyszerészeké és orvosoké szokott lenni,
238 4 | helyezett el a káposztán, és nem felejtette el azt villájával
239 4 | mellcsont leszopogatása és annak felületén levő húsok,
240 4 | megszívta magát idáig a zsírral, és most már bizonyos megbocsátással
241 4 | megbocsátással nyúlott feléje a kés és a villa. A káposztacsomag
242 4 | késsel eszem - mond a vendég, és forradalmasan nézett Fridolinra,
243 4 | nyúlgerinc megérkezett, és a vendég egyetlen szóval
244 4 | embereket alkalmazni.~- Nos és hová lesznek az öreg pincérek?~-
245 4 | kifutamodik a tapsifüles, és a puska durrogni kezd.~-
246 4 | biliárddákó, az ébenfa óra és a megszokott vendégek környezetében...
247 4 | minden csontot a magáéba, és jóságos mosollyal tartja
248 4 | konyhán, hogy a vendégnek is és a krumplinak is elmegy a
249 4 | szalvétájával a térdét ütögette, és bizonyos türelmetlenséggel
250 4 | például vendéglős lesz, és hagyja a többieket megöregedni.
251 4 | amikor "námlich" senkim és semmim nincs.~- A disznóhúshoz
252 4 | barátom? - kérdé a vendég, és már az üres tányér körül
253 4 | fogpiszkálókkal, kenyérhajakkal és egyéb morzsalékokkal, amelyek
254 4 | barátom - ismételte a vendég, és csettintett ajkával, csiccsantott
255 4 | takarékoskodna az élvezettel. És e lassúság mellett is körülbelül
256 4 | tipegni, topogni, bukdácsolni és a pocsolyában is gusztussal
257 4 | nincs-e szükség szolgálatára, és húsvétokon, pünkösdökön
258 4 | semmire, pihentet lábat és agyvelőt, egykedvűen várja
259 4 | várakozólag nézett Fridolinra.~- És a sajttal mi lesz, kedves
260 4 | foglalkozásomat - mond a vendég, és Fridolin, az egykori kávéházi
261 4 | megbeszélik, hogy kit temettek el, és kit temetnek el a jövő héten.
262 4 | azonban mégiscsak pincér volt, és a temetkezési üzletnek az
263 4 | levenni a holtak nyakáról? És más, csipri-csupri apróságok,
264 4 | hogy a hurkákat, veséket és karajokat, amelyekkel maguk
265 4 | pincérek szemtelenségével és eszességével, de ez volt
266 4 | férjhezmenetelüket Budán és máshol, amíg Fridolin valóban
267 4 | nézett. Arca veres volt, és a víz folyt róla. Mintha
268 4 | önmarcangoló keserűségével, és elrohant a biliárddákóért.
269 5 | Rákóczi-vitézek a homokban alusznak, és minden elmúlott. Az ungi
270 5 | bolondjában. Én e tájon jártam, és egy történetet találtam.
271 5 | az útszélen egy roskadt és igen szomorú, régi ház álldogált.
272 5 | volt?~Itt Mátyás lakott és szolgája. Mátyás egy zordon
273 5 | olvassz róluk, jegyezd meg, és gyűrd be a lapot.~~Itten
274 5 | a szélkakas csikorgott, és a konyha körül fülét hegyezve
275 5 | a georgínabokrok alatt, és a nyitott kapun úri hintók
276 5 | körül nagyon sárgák lettek, és a patak a kert alatt oly
277 5 | udvarházba hintók nem tértek be, és a süvöltő őszi szélben,
278 5 | Mátyás úr az avart járta, és görbe botjával piszkálta
279 5 | fehér szakálla mellét verte, és dolmánya megzöldült a régiségtől,
280 5 | eső befolyt a szobába, és az utolsó macska egy vasárnapi
281 5 | Mátyás az ámbituson üldögélt, és ernyős lámpánál megsárgult
282 5 | A vendég bejött a kapun, és lassú lépésekkel közeledett.
283 5 | fajtájából, akiket sok bú és bánat ért fehér korukban,
284 5 | húszéves ifjú szenvedélyessége és ifjúsága lobogott.~Az ámbitus
285 5 | Mátyás úr felemelte a fejét, és meghökkenve nézett a jövevényre.
286 5 | ráncos homlokát megsimította, és maga elé meredt.~- Régen?...
287 5 | cigány csak mindig muzsikált, és a szép leányok annyi bukétát
288 5 | mosolygott.~- A szép leányok és a cigány... Nagyon régi
289 5 | mert kiütött a forradalom, és elmentünk honvédnek. Ön
290 5 | vörössapkásoknál szolgáltunk, és az isaszegi erdőben kötöttünk
291 5 | amikor ön megsebesült, és én ápoltam.~Mátyás úr homlokát
292 5 | úr homlokát dörzsölgette, és karikás, kék szemét kutatólag
293 5 | élni? - Halkan mondta ezt, és az ernyős lámpát az asztal
294 5 | ráncos kezeit egymásba fonta, és félig lehunyta a szemét.~-
295 5 | bujdostam erdőkben, falvakban és pusztaságokban. Sokszor
296 5 | veszedelemben forogtam, és e szomorú években, midőn
297 5 | években, midőn a börtön és a bitófa fenyegetett, sokszor
298 5 | Duna közepén. Ott éltem, és onnan nem mozdultam, amíg
299 5 | kezembe vettem a vándorbotot, és elindultam hazafelé. Nem
300 5 | haza... Éppen ilyen csendes és bús őszi idő volt, csakhogy
301 5 | csakhogy még világosabb. És ilyen volt minden. A gaz
302 5 | eső befolyt tán a házba, és kóbor kutyák bitangoltak
303 5 | csend, elhagyatottság, por és szúette bútorok. A ház végében
304 5 | gerendáról, amelyen ült, és varrogatott valami férfiruhát.
305 5 | szólítom, akkor megmozdul, és tán rám ismer. Továbbmentem
306 5 | minden növényzet a kertben. És a tökök között, a porban
307 5 | Megszólítottam, akkor mosolygott, és a sárga tökökre mutatott: "
308 5 | valóban óriásiak voltak, és kérkedve ragyogtak zöld
309 5 | vagyok, felugrott a porból, és kereket oldott. Elrejtőzött
310 5 | Elrejtőzött az erdőben, és nem lehetett onnan kicsalogatni.
311 5 | felfelé az országúton, és a hegyről sokáig néztem
312 5 | néztem a roskadt udvarházra, és szerencsétlen lakóin gondolkoztam.~
313 5 | egyszerre elhallgatott, és ijedten nézett körül. Az
314 5 | mozdulatlanul ült szemben véle, és szenvedélyes barna szemei
315 5 | barna szemei ragyogtak.~- És aztán, tovább? - kérdé az
316 5 | lehorgasztotta a fejét, és csapzott, fehér haja homlokába
317 5 | folytatta:~- Aztán? Évek múltak, és én asszonnyal jöttem ide
318 5 | sokáig nőttek óriásokká, és vén dajkám a gerenda szélén
319 5 | Külföldön kóboroltam, és külföldön nősültem. Egy
320 5 | külföldön nősültem. Egy szőke és német nő volt a választottam.
321 5 | deresedett, nőm pedig szép volt és ifjú. Kapumat kinyitottam,
322 5 | aki csudálni akarja nőmet, és poharat akar üríteni velem.
323 5 | Hahó! A hintók jöttek, és a víg cimborák itt nyüzsögtek.
324 5 | udvaron akkor rózsák nyíltak, és a vaddal dús erdő puskaropogástól
325 5 | poharak összecsendültek, és a cigány tust húzott: "Éljen
326 5 | haza!" - Ezt kiáltotta, és én voltam a legboldogabb
327 5 | cimborákat innen elzavarná, és csendessé és boldoggá tenné
328 5 | elzavarná, és csendessé és boldoggá tenné a vén udvarházat.~
329 5 | tenné a vén udvarházat.~És tán ez volt az oka, tán
330 5 | boldogan ettük, elhidegültem. És ő is. Míg egy napon titkon
331 5 | megtudni. Kapumat bezártam, és az udvar rózsáit leszaggattam.
332 5 | tüzeltünk a téli estéken, és nyáron sárga tököt ültettünk
333 5 | fejét mellére csüggesztette, és hangja mindig halkabb lett.~-
334 5 | mormogta lassan. - Senkim és semmim sincs. Az életem
335 5 | karjára ejtette ősz fejét, és nagyot hallgatott. Az ismeretlen
336 5 | csendesen felemelkedett, és az egyhangúan ketyegő kakukkos
337 5 | az asztalon álló lámpát, és lassú lépésekkel lement
338 5 | zúgtak a hegyoldalokban, és a roskadt, vén udvarház
339 5 | történetet útitársam mesélte el, és hozzátette, hogy az esti
340 6 | vízimadarak, amint felrepülnek, és percnyi kavarodás után sebesen
341 6 | megindul Esztergom felől, és felborzolja a Duna hullámait,
342 6 | felborzolja a Duna hullámait, és szilajságában felborítja
343 6 | felborítja az ingó csónakokat, és letépi a dereglyéket láncaikról
344 6 | szemét. 1342-t írtak akkor, és a somogyi nemesség, ama
345 6 | azelőtt még a régi istent és a régi szabadságot imádták,
346 6 | nyomultak, hol a béreseket és ökröket agyonütötték. Az
347 6 | aranysarkantyút ütöttek, és fejére koronát kötöttek.
348 6 | nyargaltak Esztergomba, Váradra és Győrbe a papokért, a halott
349 6 | az özvegy magyar királyné és egy másik Erzsébet nevű
350 6 | nemzetségből származott, és a vitéz Gurkének vala a
351 6 | Havasalföldön csatában elesett, és a király udvarába vette
352 6 | sarokszobában diófa székeken ült, és hol a skarlátba takart öreg
353 6 | daliás király megöregedvén, és erejét, tudását és olaszosan
354 6 | megöregedvén, és erejét, tudását és olaszosan pompás büszkeségét
355 6 | minden asszonynál a király, és Lokietek Erzsébet is, a
356 6 | piros atlasz ruhájával és aranynyilakkal magasra tűzött
357 6 | tűzött hajával szép, fiatal és királyi volt. A szerető
358 6 | kifáradván a bánkódásban és jajgatásban, könnyeik elfogytak,
359 6 | jajgatásban, könnyeik elfogytak, és hangjuk fátyolos lett, mint
360 6 | Mátra erdős bércei mögött, és aranypiros köpenyegével
361 6 | halkan fodrozó vizű Dunát és a poros országutat, amelyen
362 6 | Regösök énekeltek ott, és húros hangszert pengettek
363 6 | így szólt a királyné, és előrehajolva hunyorított
364 6 | amely az árokparton nő, és a lovag, mert éppen a fűbe
365 6 | majd száz darabra tépdesi, és markából a szélben elereszti.~
366 6 | szerette a szép mondatokat, és a rút, bicegő Dandolo Anna
367 6 | regéivel az asszonyokat és urakat.~- A király szerette
368 6 | király szerette a hűséget és a királynét - felelt röviden
369 6 | erdőkben a szél is feltámadt, és befújt a toronyba, hol meglibbentette
370 6 | jobban szerette a hajnalt és alkonyt, jobban a Velence
371 6 | beszélt a zászlótartó leánya, és ráborult a király holttestére.~-
372 6 | állott a holttest felett, és karjait kinyújtotta. Gurke
373 6 | vitorlákat.~Apródok léptek be, és ezüstfüstölőből megfüstölték
374 6 | elhangzott a várudvaron, és a két asszony ismét mozdulatlanul
375 6 | a hold a hegyek mögött, és a király holttestét Druget
376 6 | több vármegyék főispánja és Csór Tamás, a királyi ajtónállók
377 6 | mestere karjaikba vették, és levitték a toronyból a Dunához.
378 6 | Eközben harsonák szóltak, és harangok búgtak. A Dunán
379 6 | dolgoztak. Erzsébet királyné és a zászlótartó leánya egymásra
380 6 | Aztán csónakba ugrott, és a dereglye után evezett.~-
381 6 | után evezett.~- A homloka és a feje a királyé - mormogta
382 6 | gazdátlan ló zaboláját, és maga mögött vezette, amint
383 7 | benne az asszonyok vitézség és rátermettség dolgában éppen
384 7 | honfoglaló korig viszi vissza, és minden időben vitézkedés
385 7 | középkorban sziklavárakban laktak, és onnan háborúztak. Néha a
386 7 | vitézkedést a férfiaktól, és a páncélinget felhúzták
387 7 | ezüstszínű Vág fut zöld hegyek és sűrű erdők között - még
388 7 | váltakozva függtek az ősök és az ősasszonyok képei. Mindegyik
389 7 | ott volt a felesége is, és az asszony éppen olyan páncélinget
390 7 | amelyről hiányzott a kard és a páncél. Egy szőke hajú
391 7 | a páncél. Egy szőke hajú és ábrándos tekintetű, fehér
392 7 | kis virágbokrétát tartott, és szinte ijedten nézett szét
393 7 | címer: aranykoronás páva és a kard rózsák között. A
394 7 | előállott Ajnácskői Verona, és magára vette valamennyi
395 7 | az Ajnácskőiek vitézségét és hazaszeretetét hirdeti.
396 7 | ahol mozdulatlan ciprusfák és sötét tamariszkbokrok alatt
397 7 | miatt a kastélyban maradni, és külső országba utazott.
398 7 | volt Ajnácskői gróffal, és miután köszvénye miatt meg
399 7 | amit katonáéknál rendnek és pontosságnak neveznek. A
400 7 | benne a bicegő kapitányt és Karolina asszonyt, egyetlen
401 7 | páncélinges ősök társaságában, és naphosszat bánkódva ült
402 7 | az udvaron a cselédekkel és környékbeli parasztokkal.~
403 7 | szél vitte a harangszót, és a parasztok mindenfelől
404 7 | Sorakoztak az udvaron, és mindenféle katonai gyakorlatokat
405 7 | csak a hegye látszott ki, és a Flóra szívéről lassan-lassan
406 7 | cukrocskák mellett kis csizmák és bocskorok lógtak: a narancsok
407 7 | bocskorok lógtak: a narancsok és viaszgyertyák mellé prémes
408 7 | sürgött-forgott a karácsonyfa alatt, és a kis csizmák, bekecsek,
409 7 | hegyoldalról a falujukba, és Flóra kisasszony ragyogó
410 7 | a sáncok kijavításához és a régi vízvezeték helyreállításához.
411 7 | titokzatos arccal járt-kelt, és nagy tanácskozást folytatott
412 7 | meg a kulcsár szájában, és az összegyülekező tótok
413 7 | kiáltást visszhangozták, és Rákóczi Ferenc tárogatói
414 7 | Vág felett a kószáló szél, és a "hűséges tótok" elmentek
415 7 | gyerekkorukban hallottak a kuruc és labanc világból.~- Ti melyik
416 7 | derekára csatolta kardját, és kifényesítette sarkantyúját.
417 7 | huszárok járják be a falukat, és tótjaink égnek a vágytól,
418 7 | itt rendben van minden, és amely percben rendeletet
419 7 | kapitány tarsolyába nyúlt, és onnan a gróf levelét vette
420 7 | Megsodorta bokros bajuszát, és néhányat köhintett.~- És
421 7 | és néhányat köhintett.~- És hogy semmit se hallgassak
422 7 | folytatta -, a kastély és az uradalom kormányzására
423 7 | öreg katonának. Az lehajolt és megcsókolta.~- Csak annyit
424 7 | a folyosón, ahol az ősök és ősasszonyok arcképei függnek
425 7 | szavaknál a szalonba lépett, és tetőtől talpig végigmérte
426 7 | A csípőre tette kezét, és hangja olyan éles lett,
427 7 | a mindig csöndes, jámbor és istenfélő idős hölgyről
428 7 | A gróf úr Bécsben van, és a császárt szolgálja. Én
429 7 | Én Magyarországon vagyok, és a hazámat szolgálom. Majd
430 7 | Elfehéredett még az ajka is, és a keze görcsösen kapaszkodott
431 7 | sarkantyúját. Meghajolt, és hátrafelé lépett.~Flóra
432 7 | fegyver csörög, ágyú dörög, és a csatazaj remegteti a földet.
433 7 | Még egyszer meghajolt, és kisietett a szobából. A
434 7 | végigcsörömpölt a folyosó kockakövein, és ez a kardcsörgés mintha
435 7 | Fegyver csörgött mindenfelé, és harci lárma hallatszott
436 7 | langyos májusi nap volt, és a zöld hegyek legszebb ruhájukat
437 7 | ablakpárkányon fehér violák nyíltak, és enyhe illatuk beáradt a
438 7 | értelmetlenül csóválta a fejét, és csak annyit tudott mondani:~-
439 7 | hadikürt most recsegni kezdett, és egy hórihorgas fiatal legény
440 7 | belekapott a háromszínű lobogóba, és a hadsereg, amikor meglátta
441 7 | üzente...~Zúgott a dal, és a tótok vígan mentek lefelé
442 7 | tempósan emelgette a lábát, és vidám boldogság ragyogott
443 7 | csapatot. Mentek, mentek... És maga sem tudta miért, egyszerre
444 8 | napja volt a fejedelemnek, és nagy ebédre készültek a
445 8 | legény, hamar Kolozsvárra, és hozz az örménytől törökborsot!
446 8 | sóhajtozva egy árnyas fa alá, és amilyen lusta volt, csakhamar
447 8 | lekapják a tíz körméről, és olyan becsületes huszonötöt
448 8 | a kenyérsütő kemencébe, és ott aludt, aludt... ki tudja
449 8 | Teke elvette a pálcát, és megsuhogtatta a levegőben.
450 8 | alázatosan megemelte a süvegét, és gyorsan félreállt az útból
451 8 | akkor belé is mászott Teke), és bekiáltott:~- Hé, kengyelfutó!
452 9 | gyolcsosok, a fuvarosok és mindenféle kereskedők addig
453 9 | vette a régi buzogányt, és megérintette vele az asztal
454 9 | ha más szedné az adót?~- És te mit feleltél? - kérdezte
455 9 | hang, a Fabricius hangja, és a takács megsimogatta hosszú
456 9 | időre, amíg pénzhez jut, és visszaválthatja kedves városát.
457 9 | szereti a kézsmárkiakat, és nektek királyi üdvözletét
458 9 | Lubló, vagyonos fuvarosaival és Igló, ötvösművészeivel...
459 9 | Maholnap itt lesznek a lengyel és a magyar király követei,
460 9 | kezében tartott buzogányt, és megkongatta vele az ezüsthordót,
461 9 | városunktól, hogy hűségesek és jó adófizetők leszünk, Kézsmárk
462 9 | Komor arccal emelkedett fel, és szótlanul elhagyta a tanácskozótermet.~
463 9 | Már estére hajlott az idő, és az ócska, magas fedelű házak
464 9 | ütöttek, amelyben ezüst- és aranypénz csörgött.~- Hoztuk
465 9 | fejükbe húzták sapkáikat, és a fal mellett suhantak tova.
466 9 | családja, szerettei körébe, és a vaspántos ajtót jól bezárták
467 9 | VIDÉKRE KÖLTÖZIK~Hogyan és miként töltötte az éjt Fabricius
468 9 | mutatta másnap ónszürke arca és beesett szeme. A dacos,
469 9 | mikor templomba mentek. És akkor, mikor férjhez vitték
470 9 | otthon voltak a házban, és csupán a vaskosaras ablakokon
471 9 | át ismerhették a várost és az embereket. A Fabricius
472 9 | hirdette ki a király parancsait és a törvényeket Krikavay úr,
473 9 | jelentősége van.~De tudott írni és olvasni Anna, ami nagy szó
474 9 | vásáron járt Lengyelországban, és a vásárról hazatérőben,
475 9 | szekereket félkörbe állították, és készen voltak a határszéli
476 9 | kívül megállott az ember, és Fabricius nevét kiáltotta.
477 9 | kezébe vette ólmosbotját, és kilépett a szekérsáncok
478 9 | Mit akarsz? - kérdezte, és gyanakodva nézte végig az
479 9 | idején házadba fogadtál, és nem engedted, hogy a félholtat
480 9 | hiába - mondta a takács, és egy rézpoltúrát vett elő
481 9 | megtámadták az utazó kereskedőket, és legyilkolták őket.~- Talán
482 9 | csak a fogságukba kerültem, és nem eresztenek el, de meg
483 9 | ölnek, mert én tudok írni és olvasni, amit egyikük sem
484 9 | Benneteket akarnak megtámadni, és elbeszélték, hogy mely gazdag
485 9 | irgalmasságod, jó takács, és megesett a szívem rajtad,
486 9 | végre sikerült megszöknöm, és most figyelmeztetlek téged,
487 9 | esztendeje, hogy nálam jártál, és a legényeimet tanítottad
488 9 | Szólok kereskedőtársaimnak, és nyomban útra kelhetünk oda,
489 9 | egynémelyik része álmos volt, és aludni vágyott. A fegyveres
490 9 | Fabricius. Kapj szekeredre, és jöjj velem!~Olyan meggyőzőek
491 9 | uram visszament a táborba, és kérve kérte kereskedőtársait,
492 9 | annak kezéből a gyeplőt, és a lovak közé csapott. Csakhamar
493 9 | megszenesedett szekereket és holttesteket látott.~- Diák,
494 9 | ebként ragaszkodott a házhoz, és bizonyára bármely percben
495 9 | volna életét gazdájáért és annak leányáért. Fabricius
496 9 | elkísérte Fabricius uramat, és az ő derekára csavart kendőben
497 9 | tudománya mégis az írás és olvasás volt Joánesznek.
498 9 | vásznakat, a legények munkabérét és a bevételt, kiadást. Mindez
499 9 | tetszett Fabricius uramnak, és annyira megszerette a diákot,
500 9 | Joáneszre, aki elkíséri, és őrzi Annát mindaddig, amíg
1-500 | 501-1000 | 1001-1272 |