Part

 1 1|             a kést, hogy a konfidens pincér ki ne gúnyolja őket a hátuk
 2 1|        Ezután a kopasz és veres orrú pincér, aki már életében nyilván
 3 1|           van - felelte a veres orrú pincér, aki egyébként olyan szőkére
 4 1|            étlapot, amelyet a kopasz pincér a kezébe adott. Előbb csak
 5 1|        megjelent a veres orrú, szőke pincér a levesestállal, és olyan
 6 1|             volna, uram! - felelte a pincér, és már hozta is a barnás
 7 1|       pillantással nézett az elsiető pincér után.~A velős csont megérkezéséig
 8 1|           nagyságos uram - felelte a pincér olyan bizalommal, mintha
 9 1|                 Sszty! - szisszent a pincér, mintha vonatot akarna utánozni,
10 1|            bágyadtságot okoz.)~A kis pincér beszélt, amíg a vendég a
11 1|               én a kaszinóban voltam pincér fiatal koromban; ott tanultam
12 1|        ismételte szórakozottan a kis pincér.~A vendég egy pillantást
13 1|         odajártam nyulat enni.~A kis pincér tanakodva nézte a vendéggel
14 1|       gesztenyével - ismételte a kis pincér.~- Nohát, ha nincs valamely
15 1|             fácán - jelentette a kis pincér, amikor a párolgó tállal
16 1|          lóversenyzésnek, mert a kis pincér előadása alatt egyszer sem
17 1|         nagyságos uram - mondá a kis pincér a különböző mustárokat rakosgatva
18 1|           van fiatal hagymája.~A kis pincér egy darabig tanakodva állott:~-
19 1|  beszélgetésben elfelejtettem.~A kis pincér legyintett a szalvétájával,
20 1|              már kopaszodott.)~A kis pincér pedig szalvétáját hátul
21 1|             az arcfestésre. "Rongyos pincér!" - mondta nekem, amikor
22 1|           dárdát szegezte most a kis pincér felé, és rekedten így szólt:~-
23 1|           falusi úr én voltam!~A kis pincér megint legyintett a szalvétájával,
24 1|       tésztát? - kérdezte most a kis pincér, és a szeme olyan veres
25 1|          látta, amíg zavarából a kis pincér kisegítette.~- Hozok túrós
26 1|           még mindig ott állna a kis pincér előtte. Gyorsan felhajtott
27 1|           annak ízét érezte volna.~A pincér most már közvetlen az asztal
28 1|                 kérdezte ismét a kis pincér, és a két kis jelentéktelen
29 1|   elzüllöttem miatta - felelte a kis pincér. - Látja, hogy milyen ősz
30 1|             a falusi éjszakák.~A kis pincér most már a szék keresztfájára
31 1|            kávéházi trónusban.~A kis pincér az asztalt seperte a szalvétájával.~-
32 1|       szomszéd asztalhoz, ahol a kis pincér éppen bort töltött a felesége
33 4|                                    A PINCÉR ÁLMA~Némelyek azt hiszik
34 4|        gondoskodott erről az öregedő pincér, akinek az a legfőbb bosszúsága,
35 4|          mindig ügyefogyott, öregedő pincér Fridolin.~Volt idő, amikor
36 4|          ezen a délutánon az öregedő pincér elfelejtette a vén biliárddákót,
37 4|           mondván, eltolta magától a pincér felkínált étlapját, mintha
38 4|             tenni - javasolta most a pincér.~- Azt magamtól is tudom -
39 4|          hizlalt baromfiért. Mondja, pincér, hány porciót árulnak ki
40 4|      asztalaitól felhangzottak, de a pincér sietett ama nyúlgerinc után,
41 4| megváltoztatta Fridolin irányában.~A pincér a váratlan kérdéstől meglepődött,
42 4|             hasonlóan a csontokat.~A pincér idejét látta, hogy a következő
43 4|   kappanszagot érez a vendéglőben. A pincér tehát egy darab lacipecsenyével
44 4|              hogyan gondolná az öreg pincér életét? Egy olyan magamfajta
45 4|         életét? Egy olyan magamfajta pincér életét, akinek senkije,
46 4|          svájci kártyát, mert minden pincér tud kártyázni is. Nos, a
47 4|             vendég. - A vendég is, a pincér is megöregszik bizonyos
48 4|            csiccsantott nyelvével.~A pincér mogorván elhozta a kért
49 4|        Fridolin, az egykori kávéházi pincér ravaszul mosolygott magában.
50 4|           hasznos a jó emésztéshez a pincér mord tekintete. Fridolin
51 4|          hallgatott, mert nagyvárosi pincér volt.~- Az én foglalkozásom
52 4|           Fridolin azonban mégiscsak pincér volt, és a temetkezési üzletnek