Part

 1 10|          vagytok.~II. A BOLONDOS KUBISKA~A mi történetünk idejében -
 2 10|      fiatal takácsmester, hívták Kubiska Mihálynak. (Podolin ugyancsak
 3 10|         lengyel királynál.)~Ez a Kubiska Mihály nevezetes volt arról,
 4 10|    voltak.~Volt is kelendősége a Kubiska uram vásznának. Még a lengyel
 5 10| fehérségét, finomságát. Amellett Kubiska Mihály is szorgalmatos ember
 6 10|        aztán örökösen útban volt Kubiska uram.~Az úton járó emberek
 7 10|          vidám, jókedvű emberek. Kubiska Mihály vidámabb volt valamennyinél.
 8 10|      Podolinban, mint a bolondos Kubiska. Pedig hát nem volt ő bolond,
 9 10|          minden istenfélő ember.~Kubiska Mihály mégis ott húzódott
10 10|      istenfélő, hanem a bolondos Kubiska már olyan fából volt faragva,
11 10|      kapualj a nehéz kerekektől. Kubiska Mihály harsányan elkiáltotta
12 10|        felelt, csak a visszhang.~Kubiska nem is kiabált tovább. Talált
13 10|          közepén tűz maradványa. Kubiska szétrúgta a csizma sarkával
14 10|          ki fia vagy? - kérdezte Kubiska Mihály, és megdörzsölte
15 10|        tudom, mindig fiú vagyok.~Kubiska tetőtől talpig megnézte
16 10|         a sonkacsontra, amelyből Kubiska lefekvés előtt falatozott.~-
17 10|         becsületes ember vagyok, Kubiska takács Podolinból.~- A bolondos
18 10|         Podolinból.~- A bolondos Kubiska - nevetett a gyermek.~-
19 10|     Gyakorlott kézzel forgatta a Kubiska ezüstnyelű kését, levakarta
20 10|       mert apámnak úgy tetszett.~Kubiska Mihály hitetlenkedve csóválta
21 10|      pedig ez szóról szóra igaz, Kubiska bácsi. Az én apám nagy úr
22 10|     kolduscsapattal találkoztam.~Kubiska Mihály közbeszólt:~- Ezek
23 10|         Szent igaz - szólt közbe Kubiska Mihály. - Most már kezdem
24 10|    tettem, hogy meg nem öltelek.~Kubiska Mihály nem tartóztathatta
25 10|         hazatérő kereskedőket...~Kubiska Mihály felszisszent.~- Kutya
26 10|        az éjjel.~- Ne menj arra, Kubiska bácsi, mert bizony nem látod
27 10|          kezét.~- Higgyél nekem, Kubiska bácsi. Én igazat mondok
28 10|       nekem a helyem. Vigyél el, Kubiska bácsi, szolgálód leszek
29 10|          segíteni akarsz rajtam?~Kubiska nem az az ember volt, aki
30 10|             Áldjon meg az Isten, Kubiska bácsi.~A takács megállott.~-
31 10|          hálatelt szívvel Jankó. Kubiska Mihály előkereste a szekerét,
32 10|        vásznát a krakkói vásáron Kubiska Mihály, a podolini takács,
33 10|        házában, akkor látta csak Kubiska Mihály, hogy tulajdonképpen
34 10|      holmicskákban, amikkel a jó Kubiska Mihály teleakasztotta. De
35 10|         polgárok megszólongatták Kubiska Mihályt:~- Hol vetted ezt
36 10|     tizenhat szepesi városban.~A Kubiska Mihály hiúságának is hízelgett
37 10|      vette ezt a szép gyermeket, Kubiska uram?~- A krakkói vásáron
38 10|      hónap a másik után szaladt, Kubiska Mihályról nem érkezett semmi
39 10|   darabontok egy része ezalatt a Kubiska Mihály házába akart betörni,
40 10|         északi kapuig tartott, a Kubiska ház elől eltakarodott a
41 10|          No most már nincs többé Kubiska bácsi! - kiáltott fel szomorúan. -
42 10|      éjszaka kopogtak a bolondos Kubiska Mihály ablakán Podolinban.
43 10|     megismerte.~- Én vagyok itt, Kubiska bácsi.~- Te vagy az, Jankó?
44 10|      Majd meglátod, hogy szabad, Kubiska bácsi. Egy hónap leforgása
45 10|     táncoltatnak meg.~A bolondos Kubiska Mihály becsapta az ablakot.~
46 10|         Ne bántsátok a Jankót. - Kubiska Mihály, a podolini takács
47 10|     elment Podolinba, beállított Kubiska Mihályhoz, és ott megtanulta