Part

 501 9 |               talán én is. Tudni akarom, hogy helyén van-e a szívem?~-
 502 9 |             kiáltott fel:~- Mondtam már, hogy Annát ne bántsa!~- A vesszőhöz
 503 9 |                  majd én vigyázok rájuk, hogy bántódás ne érje őket.~Ebben
 504 9 |                  Valami azt súgja nekem, hogy farkasveremben vagyunk.
 505 9 |                kezében. Tudhatták előre, hogy midőn az éjjeli támadásra
 506 9 |                  a királyleány. - Tudom, hogy addig vége sem lesz a vérengzésnek,
 507 9 |                sem. Ha arra kerül a sor, hogy a rablók a hatalmukba kerítenek,
 508 9 |                  és nyomban látni fogod, hogy nem önfeláldozás az tőlem,
 509 9 |                  életedet kockára tenni, hogy eleget tehess hivatásodnak.
 510 9 |            második apám is azt beszélte, hogy a királyok életére nagyon
 511 9 |                ha te nem leszel.~- Igaz, hogy fog búsulni utánam szegény
 512 9 |            siratni... De nem lehet-e az, hogy mikor a rablók megtudják
 513 9 |            rablók megtudják tévedésüket, hogy nem a királyleányt, hanem
 514 9 |                 pedig nagyon fog örülni, hogy a tizenhat szepesi leányzó
 515 9 |                 csókolta szemét, száját, hogy az beszélni sem tudott.
 516 9 |                  Remélem, nem haragszol, hogy ezt mondom?~A királykisasszony
 517 9 |               Szegényke, ha tudta volna, hogy szabad az út a kápolna rejtekfolyosóján,
 518 9 |                   és Joánesz megmutatta, hogy számos hadjáratban vitézkedett.~
 519 9 |                 nektek a király nevében, hogy az én hűséges szolgámat,
 520 9 |           Szentföldön is járt, és tudja, hogy micsoda hódolattal és tisztelettel
 521 9 |             Viszta nemes lovag, ezt kell hogy széltében tudja az egész
 522 9 |               lovag, mint Viszta. Lehet, hogy a Viszta hadai néha elvetik
 523 9 |                nem lesz. Csak addig kell hogy velünk maradj, amíg királyi
 524 9 |                kell semmi, neki elég az, hogy nemes lovag, és harcolt
 525 9 |         rablókirály -, bár megérdemelné, hogy kerékbe törjük, mert sok
 526 9 |          engednéd meg, ó, királyi hölgy, hogy felállhassak előtted?~Fabricius
 527 9 |                   mondta a rablóvezér -, hogy Visztánál királyi vendégszeretetben
 528 9 |               sem tettek lábára. Tudták, hogy nem fog elszökni úrnője
 529 9 |                Csak azt kell megmondani, hogy nem én vagyok a lengyel
 530 9 |             amelybe belekapaszkodhattam, hogy kimeneküljek a csávából.
 531 9 |                az a hír lesz elterjedve, hogy az igazi királyleányt rabolták
 532 9 |               rabolták el. Nem gondolod, hogy jó barátnőm, a királyleány
 533 9 |                is egynél, amely arra jó, hogy a vár lakói a végveszélyben
 534 9 |                  a menekvésre. Bizonyos, hogy a király várának hosszú,
 535 9 |                   Hisz nem is tudhatják, hogy a rablók beszüntették az
 536 9 |           mormogta elgondolkozva Anna -, hogy bennem az igazi királyleányt
 537 9 |                  állásából tájékozódott, hogy a helyes irányt el ne tévessze.~-
 538 9 |               Hát te honnan tudod, öreg, hogy Lubomirszki a világon van? -
 539 9 |                  a szél. Látszott rajta, hogy nagyon nehezére esik a hegyi
 540 9 |                  keresi. Nem lehetetlen, hogy a két csapat találkozik.
 541 9 |                gyerekkorában megmutatta, hogy a helyén van a szíve.~A
 542 9 |               szeme.~- Ugye, megmondtam, hogy a véletlen fog a segítségünkre
 543 9 |                  csak azért imádkozzunk, hogy a herceg megtalálja a csapatot.~-
 544 9 |                csak azért vezetünk erre, hogy a menekülést meg se kíséreljétek.
 545 9 |                 állapította meg magában, hogy éjfélre jár az idő, amikor
 546 9 |            fohászkodott Anna. - Kiderül, hogy érdemtelenért ontja vérét.~
 547 9 |              sziklákat görgettek utánuk, hogy csak úgy mennydörgött belé
 548 9 |                 kettős kereszt hirdette, hogy a lovag fiatal kora dacára
 549 9 |            vissza övéihez, és tudja meg, hogy Lubomirszki Kázmér herceg
 550 9 |          lobbanni a herceg, ha megtudja, hogy nem menyasszonya az, akit
 551 9 |                íme most már kiérdemelte, hogy kezedet neki nyújtsad!~Fabricius
 552 9 |            hallanom - felelt a herceg -, hogy királyi mátkám szabad. Fogadd
 553 9 |                mulasztja el az alkalmat, hogy személyesen megköszönje
 554 9 |                származol királyi vérből, hogy Lubomirszki herceg még egyszer
 555 9 |            Valóban nem tudom megmondani, hogy hősiességed nem vetekszik-e
 556 9 |                elő a diák. - Engedd meg, hogy mi visszatérhessünk Kézsmárkra.
 557 9 |                herceg. - Sajnálom ugyan, hogy nem mutathatlak meg benneteket
 558 9 |                   Elkísérlek benneteket, hogy bántódás ne érjen.~A diák
 559 9 |               pedig nem tudta megérteni, hogy mit is csinált ő olyan derekasan,
 560 9 |           Annának az első szava az volt, hogy nem hallottak-e hírt arról,
 561 9 |               szepesi városhoz az írása, hogy ezentúl elengedi a túszokat
 562 9 |                 akkor még jobban örülök, hogy úgy tettem, ahogyan tettem -
 563 9 |        kézsmárkiak nem tudták kitalálni, hogy minek köszönhetik a nagyszerű
 564 9 |           nyelvére.~De hát úgyis tudták, hogy mit akar mondani.~Nagy pompával
 565 9 |                  még nem látott a világ, hogy egy takácsmester lányát
 566 9 |                  kedvéért még feljegyzi, hogy ugyanaz a Kázmér Lubomirszki
 567 10|             esztendővel ezelőtt történt, hogy Zsigmond magyar királynak
 568 10|                Hát a téli ruhák dolgában hogy állunk? Most nyár van. Minek
 569 10|                  emlékszem ugyan, lehet, hogy azt is ellopta valaki, mint
 570 10|          Korinszky ment. És így történt, hogy tizenhat szepességi város
 571 10|                  sohasem felejtették el, hogy ők mindamellett a magyar
 572 10|                 sohase volt annyi pénze, hogy visszaválthatta volna a
 573 10|                  vének voltak az időtől, hogy gerendával kellett őket
 574 10|         megmagyarázták a fiatalabbaknak, hogy mit is jelent az az évszám.
 575 10|        Gyermekeim, sohase feledjétek el, hogy ti magyarok vagytok.~II.
 576 10|             Mihály nevezetes volt arról, hogy senki olyan fehér szepesi
 577 10|                  került ki. Azt mondták, hogy ez valami családi titok,
 578 10|                 ám odahaza a műhelyében, hogy odavárja a vevőket. Habár
 579 10|              olyan jó kedve volt mindig, hogy ha szépen szóltak hozzá,
 580 10|                  Kubiskával történt meg, hogy amint egyszer jött volna
 581 10|             kolostorának az volt a híre, hogy itt húzódnak meg azok a
 582 10|                olyan fából volt faragva, hogy nem félt semmitől, senkitől.
 583 10|                  lába, keze azt mutatta, hogy nem közönséges koldusgyermek,
 584 10|                jól, aztán majd elmondod, hogy ki fia-lánya vagy? Hogy
 585 10|                  hogy ki fia-lánya vagy? Hogy kerülsz ide az útonállók
 586 10|            Harapta, rágta jóízűen.~- Hát hogy hívnak? - kérdezte hosszú
 587 10|               homályosan emlékezem arra, hogy gyermekkoromban egy nagy
 588 10|                 koldusok már nem tudták, hogy lány vagyok, fiú módra bántak
 589 10|              lassan magam is megszoktam, hogy fiú legyek. A Harimbasi
 590 10|                   Most már kezdem hinni, hogy nem hazudsz. Harimbasinak
 591 10|               Vigyáztunk tehát magunkra, hogy valahogy el ne áruljuk kilétünket.
 592 10|             vállam.~- Látod, jól tettem, hogy meg nem öltelek.~Kubiska
 593 10|            Dávidkó akkor azt eszelte ki, hogy nagy máglyát rakott a barlang
 594 10|                Azért mondtam el mindent, hogy megessen a szíved rajtam.
 595 10|                megessen a szíved rajtam. Hogy megsajnálj, hogy elvigyél
 596 10|                 rajtam. Hogy megsajnálj, hogy elvigyél engem erről a helyről.
 597 10|               látta csak Kubiska Mihály, hogy tulajdonképpen micsoda világszép
 598 10|                  Jankó, de azt se tudom, hogy meg vagy-e keresztelve?~
 599 10|                Dehogyis mondta volna el, hogy a tüzes barátok kolostorából,
 600 10|                 Ebben az időben történt, hogy elfogtak egy híres haramiát
 601 10|                ütött a fejére a lőccsel, hogy elment a kedve a további
 602 10|                 déli kapun vágtatott ki, hogy csak úgy szikrázott paripája
 603 10|                is lehettem olyan ostoba, hogy eláruljam magam!... Akár
 604 10|                merész tekintete mutatta, hogy már nem olyan gyerekember,
 605 10|               azt az egyet hallgatta el, hogy őt tulajdonképpen nem illeti
 606 10|               csak azért vettem magamra, hogy könnyebben eljussak oda,
 607 10|           leventékre. Ki tudja, mi lesz, hogy lesz? Az is meglehet, hogy
 608 10|               hogy lesz? Az is meglehet, hogy nemsokára háború lesz.~Jankónak
 609 10|             Jankó lassan megtanulta azt, hogy a Danckában remetéskedő
 610 10|                   gondolata.~- Meglehet, hogy haddal fogunk visszajönni
 611 10|             öklével az asztalra csapott, hogy csak úgy táncoltak a nehéz
 612 10|             világon? Talán bizony azért, hogy itt, távol a hazától, hiábavaló
 613 10|           menjünk vissza Magyarországba, hogy nyomban megfogdosson a császár,
 614 10|              hírt vinni az otthoniaknak, hogy készüljenek. Jön Rákóczi
 615 10|            Jávorka még mindig nem tudta, hogy gyönge leányka rejtőzik
 616 10|               más nem volt a célja, mint hogy fellázítja a szepesi városokat.
 617 10|        kinyitotta az ablakot. Nem látta, hogy ki van odakünn a sötétségben,
 618 10|              téged, mert azzal vádolnak, hogy zsiványokkal cimboráskodtál.~-
 619 10|                  vetik.~- Majd meglátod, hogy szabad, Kubiska bácsi. Egy
 620 10|                Csak annyit mondok néked, hogy menj ebből a városból, mert
 621 10|                   Köszönöm neked, Jankó, hogy megmentettél.~- Pedig nem
 622 10|                  város hűségesküje kell, hogy hű marad Rákóczi Ferenchez -
 623 10|               ravaszul úgy gondolkodott, hogy fejedelmi hűségesküt csak
 624 10|         főbírónak legelső dolga volt az, hogy bezáratta a kapukat, és
 625 11|            egymást érték, és megtörtént, hogy a budai Várban néha egy
 626 11|                 király annyira kedvelte, hogy még lakóhelyet is a budai
 627 11|              uram. Annyit azonban tudok, hogy a fekete seregnek, amelynek
 628 11|             sugározta be. Eszébe jutott, hogy a minapában, amikor ebéd
 629 11|              leánya vagyok. Azt mondják, hogy te volnál az én keresztapám,
 630 11|               keményen nézett a szemébe, hogy szinte zavarba jött. Valami
 631 11|           kibúvót keresett arra nézvést, hogy eddig megfeledkezett az
 632 11|                 Az apád a megmondhatója, hogy mennyit kellett háborúzni,
 633 11|           megtanítottuk a cseheket arra, hogy Mátyás királyt tiszteljék...~-
 634 11|       elgondolkozva -, nincs időm ahhoz, hogy megtudjam, hol az igazi
 635 11|                  hol az igazi boldogság. Hogy egy gyermekarc derűs mosolygása
 636 11|                fogva azon törte a fejét, hogy ugyan miféle bábukat küldjön
 637 11|                homlokát.~- Én azt vélem, hogy legjobb volna összefogdosni
 638 11|               király. Csak annyit tudok, hogy leányszív előtt a legszebb
 639 11|          bábuival. Megparancsolta nekik, hogy üljenek le - nyomban leült
 640 11|                   Majd az jutott eszébe, hogy felállítja a babákat.~-
 641 11|                 is Beáta. Eszébe jutott, hogy nagymosást kellene tartani.
 642 11|                megparancsoltatott nekik, hogy mindig mosolyogjanak.~-
 643 11|               folyton azon gondolkozott, hogy ugyan mit is csináljon ő
 644 12|                  mintha csak azt néznék, hogy milyen hosszúra nőtt már
 645 12|             romba dőlt bástyák jelentik, hogy itt valamikor várkastély
 646 12|              varjak laknak, de meglehet, hogy még nemrégen is fegyveres
 647 12|               Enyiczky is érezni kezdte, hogy már lekívánkozik oldaláról
 648 12|           szolgáltatok! De az a bökkenő, hogy nincs fiam.~- Bizony nincs -
 649 12|               kellene segíteni a dolgon. Hogy ne legyen bántódása se a
 650 12|                 úgy szorította az öklét, hogy csaknem ropogtak a csontjai.~-
 651 12|             alatta. Mintha érezte volna, hogy drága terhe van.~A lovagnő
 652 12|                 Ne tudja meg soha senki, hogy ő leány. Járjon férfiruhában,
 653 12|                  és mindenütt hirdették, hogy a várúrnak fia van. Este
 654 12|               Budára a királyhoz a hírt, hogy mától fogva Enyiczky Márton
 655 12|            lassan-lassan feledésbe ment, hogy itt valamikor egy nyúlánk,
 656 12|               gondoskodott a sors arról, hogy a kardjuk meg ne rozsdásodjon
 657 12|             elfogyott. Utóvégre megunta, hogy mindig idegen hadak kalandozzanak
 658 12|                 a bajuszát.~- Már látom, hogy előbb-utóbb móresre kell
 659 12|              olyan csetepaté a völgyben, hogy csak úgy visszhangozták
 660 12|                  majd megmutatom nektek, hogy milyen erős egy leány.~Meg
 661 12|         asszonyok megtanulták már régen, hogy ha a férfiak mind elfogynak
 662 12|               éppen a véletlenen múlott, hogy a férfiak nem fogytak el
 663 12|                  Zupolyra, a kastélyába, hogy a jó úr hetekig nem mert
 664 13|               róla...~Bizonyosan tudtam, hogy valaki él még velem ugyanazon
 665 13|            bábaasszony is megjósolhatja, hogy az ebben az időben született
 666 13|          szükségük az ilyen gyökereknek, hogy egy tetszetős, jól kifejlett
 667 13|         vándorlegények, akik azt hiszik, hogy egész életükben csavaroghatnak -
 668 13|                 lakói nagyon jól tudták, hogy halálos ítéletük kimondatott,
 669 13|       elköltözködtek a kopasz fatetőkre, hogy onnan az éhesek kajánságával
 670 13|               azt szokták megállapítani, hogy jó rendes, buta ember koponyája
 671 13|                között arról vitatkoznak, hogy tatáré vagy magyaré volt-e
 672 13|             annyi idő múlva bevallhatom, hogy én valamikor Antikrisztus
 673 13|                  Andrást. Úgy emlékszem, hogy legtöbbször arról volt szó,
 674 13|              legtöbbször arról volt szó, hogy az egyházi vagyonokat, amelyeket
 675 13|                ez a cisztercita nuncius, hogy miből adja vissza a király
 676 13|                  esztergomi érsek tudta, hogy üres a ládafia a királynál,
 677 13|             esküt, és megírta a pápának, hogy minden rendben van, az öreg
 678 13|               Nemsokára azután kiderült, hogy a jóhiszemű Ince pápa elhalálozván,
 679 13|              elmondani a pápai követnek, hogy magam is voltam a Bivalok
 680 13|             táncra, fennen hangoztatván, hogy darabidőre megint elvetette
 681 13|                  A vitézek azt felelték, hogy életükkel is megvédelmezik
 682 13|              pozsonyi prépostot, anélkül hogy valami bántalom érte volna. -
 683 13|               Nagyon jól tudtam ugyanis, hogy a fiatal királynak nincs
 684 13|           elmondotta a tihanyi papoknak, hogy az egyházi átok alól egyelőre
 685 13|                  én nyomban útra keltem, hogy valahogy ki ne maradjak
 686 13|             mondom, ezt se hittem volna, hogy valaha a vallásomat elhagyom,
 687 13|           pateránok eklézsiájának, igaz, hogy majd hátrafeszítem a bal
 688 13|                 sarkomban álló ördögnek, hogy az eskü nem tekinthető komoly
 689 13|                  pateránoktól megtudtam, hogy a pateránság nem más, mint
 690 13|            alapítá az anyaszentegyházat, hogy abban a gazdag püspökök
 691 13|                 népet, és kijelentettem, hogy én vagyok az Antikrisztus.
 692 13|         Antikrisztus. Az a megbízatásom, hogy a papokat mindenütt megégessem.
 693 13|                  forradalmat. Mondhatom, hogy nem éreztem semmi lelkifurdalást
 694 13|                 kezdték a rendcsinálást, hogy néhány főpateránt elevenen
 695 13|              régi pateránok fenyegettek, hogy majd elbánnak velem az erdőben.~
 696 13|                Azt persze elfelejtették, hogy ők is ott voltak András
 697 13|                 eleget a templáriusokat, hogy miért nem engedtek már előbb
 698 13|                már előbb hazafelé. Igaz, hogy egy kicsit fogoly is voltam,
 699 13|                 az elvem mindig az volt, hogy okos ember ne ijedjen meg.
 700 13|                  Már útközben hallottam, hogy Magyarországon mostanában
 701 13|             király azt gondolta magában, hogy jók lesznek ezek a kunok
 702 13|                urak ellen. Elhatároztam, hogy fölcsapok kunnak.~Jámbor,
 703 13|                  első szavamra elhitték, hogy anyám kun leány volt, ugyanezért
 704 13|             akiknek az volt a feladatuk, hogy a kun királyt és a kun népet
 705 13|                  Én nyomban észrevettem, hogy Kuthen nem nagy örömmel
 706 13|         foglalkozik azzal a gondolattal, hogy régi pogány hitét új vallással
 707 13|                  megvigasztalni. Kitűnt, hogy IV. Béla ugyancsak ragaszkodik
 708 13|            fejében ahhoz a körülményhez, hogy Kuthen népével együtt fölvegye
 709 13|        keresztséget. Béla azt ajánlotta, hogy ő lesz a kun király keresztapja,
 710 13|              urak csakhamar észrevették, hogy a negyvenezer kun harcos
 711 13|                az országban, mint azért, hogy Bélának testőrsége legyen.
 712 13|           szövetség létrejött, beláttam, hogy nem maradhatok tovább Kuthen
 713 13|                javaslatom, kijelentette, hogy derék ember vagyok, mire
 714 13|                Kuthent azon ürügy alatt, hogy ebben a gazdag német városban
 715 13|               lakott, kiáltozni kezdett, hogy: le a kunokkal, a kunok
 716 13|         védekezhetett a csőcselék ellen, hogy nyilakat röpítettek az utcára,
 717 13|                más választásom, mint az, hogy megint csak IV. Bélánál
 718 13|                mellett kellett maradnom, hogy megélhetésemet biztosítsam.
 719 13|                annyit a tatárok nyelvén, hogy megértessem magamat. "Hagyjatok
 720 13|            kellett ugyanis kiszámítanom, hogy mennyi sarcot vessünk egyes
 721 13|        vadállatok. Mentségemül fölhozom, hogy sohase ettem emberhúst,
 722 13|                   Különben is úgy tudom, hogy az emberhústól különböző
 723 13|       rábeszélésünk folytán elértük azt, hogy igen sokan lettek tatárokká,
 724 13|            Nagyon is sokan jelentkeztek, hogy már alig győztük ennivalóval
 725 13|                 figyelmeztettem Kaydánt, hogy ezek az áltatárok a legelső
 726 13|              elgondolkozásaim közepette, hogy itt valóban tatárországot,
 727 13|               rábeszéltem tehát Kaydánt, hogy haladék nélkül a király
 728 13|                   különben is híre jött, hogy a király olyan nagy szegénységgel
 729 13|                 nagy szegénységgel küzd, hogy hitelben csináltatott magának
 730 13|               rám bízta azt a feladatot, hogy büntessem meg azokat a magyarokat,
 731 13|         szempillantás alatt megítélhető, hogy nem rettennek meg sem testi
 732 13|                 lelkiismereti kérdésnek, hogy cselvetés vagy ármány útján
 733 13|              akkor oly mestere a szónak, hogy mindenki csak őt hallgatja.~-
 734 13|          üdvözlését, amely abból állott, hogy a vendéglátó megcsókolta
 735 13|                  consulatus megérthette, hogy a rendházba éjszakára káptalani
 736 13|              éjszaka dereng a mécsvilág, hogy az utazó darab időre ledobhassa
 737 13|             szekértáborában megtámadták, hogy a kun király csak olyanformán
 738 13|    szabadulhatott a megcsúfoltatás elől, hogy egész családjával öngyilkosságot
 739 13|               követett el? Nem tudnátok, hogy clairvaux-i Szent Bernát
 740 13|                    Mondd meg, testvérem, hogy a Consulamentum mely rangját
 741 13|                   annak az emlékezetére, hogy a templáriusok elei, Hugó
 742 13|                  olyan szegények voltak, hogy egy lovon ültek különböző
 743 13|                 országban azt hirdették, hogy hazafias kötelesség a kun
 744 13|            tudtuk, értesülésünk folytán, hogy ezt a mendemondát csak ama
 745 13|         megmondhatták volna a királynak, hogy a kun királyt állítólagos
 746 13|           lézengő rittereket értesíteni, hogy Rendünk nemcsak a bajba
 747 13|                  a sor?...~- Engedd meg, hogy kérdésedre a káptalani gyűlésen
 748 13|               térdepeltetve megeskették, hogy örökké és megszeghetetlenül
 749 13|          jóakaratú jelét sem adta annak, hogy valóban utódja ama Jeruzsálemi
 750 13|               kísértek el a Szentföldre, hogy ott diadalmaival elég erőt
 751 13|          Orléans-ból, amely úgy szólott, hogy a királyt hagyni kell vesztébe
 752 13|               Batu még akkor azt ígérte, hogy végcélja nem más, mint Baál
 753 13|                éppen ezért vagyok itten, hogy ígéretére figyelmeztessem
 754 13|               Meg kell védeni IV. Bélát, hogy a mi pártunkra hódítsuk,
 755 13|                  a mohi pusztáról idáig, hogy hírt hozzon testvéreinek
 756 13|               hozzon testvéreinek arról, hogy a király szekértáborát éppen
 757 13|               hangosan ordítani kezdtek, hogy a templom falai most már
 758 13|                  Kiválasztottakat arról, hogy mi a világosságnak az eredete.
 759 13|                szokott testvéri választ, hogy a világosságnak eredete "
 760 13|           hasztalan tette fel a kérdést, hogy mi történt a kilencedik
 761 13|                  volt ismét annyi ereje, hogy azt az utazó felé emelhesse,
 762 13|                 Csak azután engedem meg, hogy megvirradjon fölöttetek
 763 13|               kiáltotta:~- Mit bánom én, hogy mit mond a Sirach könyvének
 764 13|            szavakat elegendőnek találta, hogy szóba álljon az öreg pappal.~-
 765 13|           bolyongásaimban, meghallottam, hogy jelenleg te vagy a leghatalmasabb
 766 13|          felfogásotokkal. Arról van szó, hogy a veszprémi zárdát ki kell
 767 13|               egész családostul utaztak, hogy a tatárok elől az országból
 768 13|               Mindenki azt kezdte hinni, hogy amíg a bozontos, járhatatlan
 769 13|                    Lovag, én azt hiszem, hogy eltévesztettük az utat.~
 770 13|                 bátorságot vett magának, hogy Magyarországot megtámadja.~
 771 13|              Nekünk most az az érdekünk, hogy Magyarország megsemmisüljön,
 772 13|             Magyarország megsemmisüljön, hogy Batu fennakadás nélkül folytathassa
 773 13|                  éltünk... Itt az ideje, hogy végezzenek velünk a farkasok.~
 774 13|               mindig nem akarod belátni, hogy földönfutók országába, a
 775 13|          kértetek engem a papotok útján, hogy megmentselek benneteket,
 776 13|             között, íme, bevallom néked, hogy erősebb vagy, mint hittelek.~
 777 13|                  erőnk nem arra szolgál, hogy női köntösöket vagy fátylakat
 778 13|         fátylakat letépjünk, hanem arra, hogy eszünknél fogva kormányzói
 779 13|                  valamint a mi erőnk az, hogy a férfias barátságban leljünk
 780 13|                  emelte kezeit.~- Érzem, hogy beszéded sérti egész nememet,
 781 13|               rendünk szabályai tiltják, hogy esteli időben nővel szóba
 782 13|              mert azt gondolom magamban, hogy amint vannak asszonyok a
 783 13|               most özönlik el Olaszhont, hogy végre megsemmisítsék az
 784 13|              kardja egész nap dolgozott, hogy a vadaktól, emberektől megmentsék
 785 13|                  a munkát.~- Azt hittem, hogy olyan kardom van, amely
 786 13|                 lettem fejedelemasszony, hogy veled megismerkedjem? Roger,
 787 13|               földet meg tudja csókolni, hogy annak a vérét kiszívja a
 788 13|                 szellem olyant kiáltott, hogy az ezeréves bakonyi fák
 789 13|              olyan erősen volt befagyva, hogy azon a tatárok minden seregestül
 790 13|                érzek. A tatárszag olyan, hogy átvágja a legzamatosabb,
 791 13|                 aragóniai Simon grófnak, hogy hű nővéreivel együtt a veszprémi
 792 13|           lekiáltotta:~- Uram azt üzeni, hogy elég asszony van a városban!~
 793 13|             árokig.~- Mondd meg uradnak, hogy Roger, a templárius akar
 794 13|          keresztes vitézek elhatározták, hogy farsang kezdetét a szomorú
 795 13|                hajtották a közembereket, hogy azok a piac közepén égő
 796 13|                 annak emlékére viselték, hogy nemrégiben verték ki a szultánt
 797 13|                  Testvérem! Megfogadtam, hogy a veszprémi kolostor hölgyeit
 798 13|               lovag olyan előkelőséggel, hogy a templárius kénytelen volt
 799 13|              Simon gróf parancsot adott, hogy a fejedelemasszonyt a fellegvárba
 800 13|                belül. Rendünknek érdeke, hogy az elhunyónak legidősebb
 801 13|                  városon azzal a hírrel, hogy a tatárok közelednek kelet
 802 13|               tornyokra rontottak tehát, hogy a férfiak közelében lehessenek.
 803 13|           gerendákat cipeltek a hátukon, hogy a város védőtornyaival szemben
 804 13|                 emelkedett a falak felé, hogy azon át majd megostromolják
 805 13|            tatároknak volt gondjuk arra, hogy Esztergomot megostromlása
 806 13|               már csak annyi ösztön van, hogy a keselyűt megölje előbb,
 807 13|                  engedték a nyilasoknak, hogy férjüket megnyilazzák.~-
 808 13|           templárius lovagot küldték ki, hogy a templáriusok Ázsia véghatáráig
 809 13|             olyanformán volt kigondolva, hogy annak hallatára két lábra
 810 13|                  és arra akarta rábírni, hogy hagyja cserben urát. Az
 811 13|              Batu egy napon jónak látta, hogy üzenjen az esztergomi háromszáz
 812 13|         esztergomi háromszáz asszonynak, hogy ékszereikkel megrakodva
 813 13|                asszonyok azzal feleltek, hogy odabent felgyújtották a
 814 13|            felgyújtották a várost. Igaz, hogy éppen ők ijedtek meg a legjobban,
 815 13|           háromszáz asszony elhatározta, hogy engedelmeskedik Batu parancsának.
 816 13|                  elszánván magukat arra, hogy Batunál keresnek védelmet
 817 13|                  a korom és hamu között, hogy ott elássa kincseit. Némelyek
 818 13|                  mert végre elhatározta, hogy tetszeni akar férjének,
 819 13|                leégett templom küszöbén, hogy férjének a felesége leend,
 820 13|                 nem volt arról tudomása, hogy Budiács, a hű szolga az
 821 13|                 lábát áldozta fel azért, hogy Miklós gróf továbbra is
 822 13|                  átugorva, átaltáncolva, hogy ezek a régen hallott szoknyasuhogástól
 823 13|                  elkomolyodott.~- Látom, hogy nem sajnáltad ékszereidet
 824 13|                 visszafordulhatsz, Batu, hogy idejében ott lehessél, amikor
 825 13|                 lovagot.~- Honnan tudod, hogy Oktay halott?~- Egy idomított
 826 13|              percig sem habozott tovább, hogy seregeit visszafordítsa
 827 13|              volt bezárva.~- Megígértem, hogy megmentem az életedet. Íme,
 828 13|           törvényei közé tartozik az is, hogy köszönetért nem teszünk
 829 13|                tatárjárásnak megállania, hogy én biztonságban legyek? -
 830 13|            magaddal a fejedelemasszonyt, hogy alkalmas időben megegyed? -
 831 13|                 Consulamentum sem tudta, hogy a Bakony-erdőségben milyen
 832 13|                  és a tüzet élesztgette, hogy meg ne fagyjanak a halálossá
 833 13|               megsütném az asszonyságot, hogy a nyálad is kicsordulna
 834 13|           folytatta a jó szolga. - Igaz, hogy öregasszony volt már szegény,
 835 13|          városban maradni. Mondtam neki, hogy: már vénecske vagy, kedves,
 836 13|                 orrodat féltékenységből, hogy elcsúfítsanak. Az asszony
 837 13|                   előre kitanított arra, hogy kell a májat, vesét, szívet
 838 13|                 kellőképpen elkészíteni, hogy a vadhagymával az kellő
 839 13|                nyerjen. Figyelmeztetett, hogy az epéjét meg ne egyem,
 840 13|           elszomorodott az erdei vezető, hogy darabideig csak a fejét
 841 13|                 emlékei úgy meghatották, hogy még könny is csurrant a
 842 13|            kellően besózva, megfüstölve, hogy akárki megehette volna.
 843 13|             vadállati fülével hallhatta, hogy valahol az erdő mélyében
 844 13|                azt minden bujdosó tudja, hogy az apácák és papok húsa
 845 13|               kellett tartania a szemét, hogy az emberevővé süllyedt bakonyi
 846 13|             mindig megkötözte a vezetőt, hogy az el ne csábuljon az álomba
 847 13|               miközben egykedvűen tűrte, hogy a templárius a fa derekához
 848 13|                  mert a lovag azt vélte, hogy az emberevő cimborák keresése
 849 13|           Egéziát.~- Mivel háláljam meg, hogy nem engedtél megenni? -
 850 13|                    Mivel hálálhatom meg, hogy gondomat viselted, amikor
 851 13|              szoktak elhagyni a férfiak, hogy a maguk életét megmentsék?~-
 852 13|           megmentsék?~- Figyelmeztetlek, hogy a mi rendünk szabályai szerint
 853 13|                 beszélj, mert úgy érzem, hogy vadállatok vagy emberek
 854 13|      szerzetessel felkúszott a toronyba, hogy ott egymás között beszélgessenek.~
 855 13|                mozdulatot tett.~- Tudom, hogy hiába mondanám neked, híres
 856 13|                neked, híres Roger lovag, hogy a király rejtekhelyét senkinek
 857 13|                 azért hozott be kunokat, hogy a maga védelméről gondoskodjon.
 858 13|             annyira kifogyott a pénzből, hogy a rutén Mladik kölcsönzött
 859 13|             Bélának harminc aranymárkát, hogy folytathassa útját Pannonhalmára,
 860 13|           lovaikat a gyalogos királynak, hogy az elmenekülhessen. A Fay
 861 13|              vált magyarok rejtezkednek, hogy éhséges üvöltésükkel elriasztják
 862 13|            Maguktól csak annyit tesznek, hogy fölfalják egymást, de mozdulásra
 863 13|                  képtelenek. Azt várják, hogy a király, akit hűtlenül
 864 13|           Ezékiel türelmével kieszközli, hogy Sennacharib serege hagyja
 865 13|                Orléans-ban úgy tanultuk, hogy királyaitoknak mindig a
 866 13|              Rómából várják a leveleket, hogy azoknak engedelmeskedjenek?
 867 13|                hadaival Rómába.~- Látom, hogy nagy a te tudományod, lovag -
 868 13|                   Imádkozni fogok érted, hogy okosságod jósággal párosuljon -
 869 13|                időt arra használták föl, hogy halat főzzenek a bográcsban.
 870 13|               azzal fenyegették uraikat, hogy ha nem kapnak a hallakomából,
 871 13|             amelyről nem lehetett tudni, hogy farkastól vagy farkas fogta
 872 13|                 jóllakni, mert ki tudná, hogy mikor jutnak megint hozzá,
 873 13|               mikor jutnak megint hozzá, hogy bendőjüket megtömjék. Olyik
 874 13|                  kérték a szomszédjukat, hogy a hátukat veregesse. - Egyél
 875 13|                  vittek a kolostor felé, hogy azt ott a menekülőknek eladják.
 876 13|                 és alattomosan kérdezte, hogy a lovag úr nem vásárolna-e
 877 13|              Friss és jó szagú ez a hús, hogy egy püspök is megehetné.
 878 13|                 azon nyomban észrevette, hogy nem négylábúból, se nem
 879 13|              mostanában azt találták ki, hogy gyermekeiket korán meg kell
 880 13|                  tatár gyermekek kezébe, hogy a fogságba jutott magyar
 881 13|              magát annyi idő elmúltával, hogy vele valóban valamely kegyelmes
 882 13|               akik előtte letérdepeltek, hogy lelki és testi betegségeikből
 883 13|                üzenetet küldé Egéziának, hogy itt van az ideje az indulásnak,
 884 13|                  tölteni.~- Bocsáss meg, hogy gyönge nő merészeltem lenni
 885 13|               biztos tudomásom van róla, hogy a tatárok már Székesfehérvárnál
 886 13|                 a templáriust. Elmondta, hogy a város átjárhatatlan mocsarakkal
 887 13|               arra kérték a templáriust, hogy egy kardcsapással végezzen
 888 13|                   Most már nem csodálom, hogy a szegények jobban szeretik
 889 13|  fejedelemasszony kezét eltolta magától, hogy kardját kivonhassa.~- Már
 890 13|               kardját kellett használni, hogy testi épségét megóvja, hanem
 891 13|           lovagrendből, mióta hagytátok, hogy Gergely pápa kitaszítson
 892 13|            hallván e szavakat, habozott, hogy egy lovagrendi szakadárnak
 893 13|               sem tehetett egyebet, mint hogy viszonozza a rejtett üdvözlést. (
 894 13|                arra kérte a templáriust, hogy vonulna vele az erdőbe,
 895 13|         eltiltott az úrvacsorától. Most, hogy a királynak és a pápának
 896 13|              visszatérek Magyarországba, hogy megbüntessem mindazokat,
 897 13|      Istenfélelemmel végzendem dolgomat, hogy a saját veszendő lelkemet
 898 13|             fogva azt parancsolom neked, hogy ne háborgass utamban.~Sámuel
 899 13|            étkezésünkhöz.~- Attól félek, hogy emberhússal traktálsz -
 900 13|                 tért ki a meghívás elől, hogy útja sietős. És valóban
 901 13|          darabideig tatárrá kell lennem, hogy átjuthassunk azokon a magyar
 902 13|               régebben tatárokká lettek, hogy életüket, vagyonukat, házukat
 903 13|            másodpercig sem gondolt arra, hogy a templáriust valamely komoly
 904 13|               falakó panaszait.~- Örülj, hogy engem látsz, mert fészkedre
 905 13|     elmenekedetteknek és rejtőzködőknek, hogy a tatár kutyák dühe és vadsága
 906 13|                 sürgősen visszatérjenek, hogy a földek megművelését, a
 907 13|               többé ügyet sem vetett rá, hogy az állatbőrbe öltözött bujdosó
 908 13|            fejedelemasszony! Engedd meg, hogy örömére lehessünk a lovagnak,
 909 13|                lábaira, és arra gondolt, hogy milyen nagyot tudna rúgni
 910 13|                magyaroknak engedték meg, hogy magukat tatároknak nevezzék.
 911 13|             kunok, akármint fogadkoztak, hogy az ő árulásuk révén veszett
 912 13|             mindenki fölismerhette őket, hogy nem valódi tatárok, és még
 913 13|             Egézia pedig csak azt várta, hogy a tiszteletére rendelt tatár
 914 13|              szabadságos tábori életébe, hogy lepihenjenek vad és harapós
 915 13|                   nem gondolhatott arra, hogy csak posztószélhez is juthasson
 916 13|           valóban rá volt szorulva arra, hogy inget és ruhát vegyen elcsigázott
 917 13|                  azzal mulatják magukat, hogy mások hogyan alkusznak mindenféle
 918 13|              nekik annyi pénzük sincsen, hogy egy fejkendőt vásároljanak
 919 13|        megerősített váraikat, ők tudják, hogy a tatárok csak cselvetésből
 920 13|                 késemet a méhedbe döfni, hogy amúgy tatár módra elintézzem
 921 13|              határvármegyéket. Ki tudná, hogy mikor lesz húszezer márkája
 922 13|            húszezer márkája a királynak, hogy Fridrik urat kifizethesse?~
 923 13|                  magasra vitte életében, hogy fejedelemnő lehetett egy
 924 13|                 árnyékától.~- Nem tudom, hogy ki vagy, te magadat megtagadott,
 925 13|                  annyit mondhatok neked, hogy te leszel az elsők között,
 926 13|                 kését valóban előkeresé, hogy azt a népesség szeme láttára
 927 13|                  életük, és alig várták, hogy a tatárokkal való ismeretség
 928 13|           gyümölcsei a világra jöjjenek, hogy azokat árokba vetve, megszabadulhassanak
 929 13|         ellenséggel nyíltan cimboráltok, hogy az koldus életeteket meghagyja;
 930 13|              farkasbüdösségű tatároknak, hogy nekik kedvükben járjatok?!
 931 13|              orrukat, fülüket, emlőiket, hogy többé már férfiember szerelmére
 932 13|                  a bírák tanácskozásába, hogy a panaszos asszonyok és
 933 13|              akikről rövidesen kiderült, hogy egytől egyig a veszprémi
 934 13|                 is jelentést tett arról, hogy a tizenhárom fehér köpönyeges
 935 13|       deszkájából tört magának fegyvert, hogy a király segítségére menjen.
 936 13|             voltak a király kíséretében, hogy mindezek a dolgok megeshettek? -
 937 13|              templárius. - Nem csodálom, hogy Fridrik herceg strófot szedett
 938 13|              állig fegyverzett herceget, hogy a királyt kellemetlen hitelezőjétől
 939 13|                  volna odáig a magyarok, hogy macskákat és kutyákat kell
 940 13|                hangos szóval kihirdette, hogy ő fog jó példával elöl járni,
 941 13|          állapotuknál fogva örvendeztek, hogy társaságban halhatnak meg.
 942 13|                 nők tolongtak leginkább, hogy minél hamarább elérhessék
 943 13|             borzadálytól megcsomósodtak, hogy egyetlen menekülő lépést
 944 13|               körmeik közé került nőket, hogy soha többé ne lehessenek
 945 13|              máglyára. Ruháit széttárta, hogy minél gyorsabban kapjon
 946 13|                megparancsolta Egéziának, hogy hagyja el a máglyát, és
 947 13|           nyeregben.~- Úgy tudtam eddig, hogy a király után akarsz menni! -
 948 13|                   lovag, mert jól tudom, hogy akkor életed végéig nem
 949 13|               megmutatkoztak a sáncokon, hogy a Sopron környékén portyázó
 950 13|         forraltak.~A templárius belátta, hogy a heves asszonyságot előbb-utóbb
 951 13|                gyakrabban jutott eszébe, hogy Rendje őt nem Sopronba küldte
 952 13|               kell utaznia. Elhatározta, hogy búcsút mond a bírói hivatalnak.~-
 953 13|               kell férfiruhába öltöznöd, hogy éppen olyan bátran ülhessél
 954 13|            egyetlen jelet kellett adnia, hogy a tölgyfa kapu kinyíljon.
 955 13|             cselekedeteit. - Kihirdette, hogy Isten országának nincs szüksége
 956 13|         mutatóujját, ami azt jelentette, hogy most valamely nagyon fontos
 957 13|                mindig abban reménykedik, hogy a Pontius és testvérei útján
 958 13|            tanácskozásúnk befejezéséről, hogy a Nova megérkezzék fejünk
 959 13|                éles hallása vette észre, hogy a vihar zúgásában megszólal
 960 13|            holdforgás alatt megengedted, hogy lábaidnál tölthessem éjszakáimat?
 961 13|                 a fejemre, ha kitudódik, hogy besötétedés után egy nőnemű
 962 13|                és ebből azt is megtudta, hogy a dalmát hegyek közé jutottak,
 963 13|             apáca kérését.~- Azt hittem, hogy okosabb vagy, fejedelemasszony,
 964 13|                egész nap hiába kerestek, hogy gyötrelmes szomjúságukat
 965 13|          nyomokból akarta megállapítani, hogy kik és mifélék azok, akik
 966 13|               amelyekről látnivaló volt, hogy nemrégen még emberek laktak
 967 13|             emberi maradványok jelezték, hogy erre emberek jártak. Egy
 968 13|             aztán Egézia megállapította, hogy magyarok jártak erre: Szűz
 969 13|               hosszadalmasan imádkozott, hogy a templáriusnak egyedül
 970 13|                   mert nyilvánvaló volt, hogy nem először szolgálnak emberek
 971 13|                Az írás pedig azt mondta, hogy Szent András és karácsony
 972 13|                  mindenfelől előmásztak, hogy ellepjék a barlang előtti
 973 13|              templárius meg is jegyezte, hogy valamely természetfölötti
 974 13|               manapság, annyi idő múlva, hogy a templárius az ő szemfényvesztő
 975 13|                 bajba került, úgy látja, hogy mindenkitől magára van hagyva,
 976 13|                 bár szavain meglátszott, hogy gondolatainak ritkán szokott
 977 13|        megengedte a fejedelemasszonynak, hogy a lábához telepedjen.~-
 978 13|               nyugalmához:~- Azt hiszem, hogy száműzetésem véget ér. Tatárok
 979 13|               patkó sincs a lovak lábán, hogy azzal se üssenek zajt.~-
 980 13|             tatár azzal volt elfoglalva, hogy az erdőben talált venyigevesszőkből
 981 13|              Legalább egynapi időnk van, hogy a tatárokat megelőzzük Spalatóban
 982 13|              neki bocsátanom. De hallom, hogy azóta külön sisakot csináltatott
 983 13|             sírós hangon mondá:~- Tudom, hogy nemsokára elveszítlek, Roger,
 984 13|               Hát nem mondtam még neked, hogy nekem messze utam van, nem
 985 13|                madarak. Alig képzelhető, hogy Spalatóba már ne küldtek
 986 13|               kérdezte:~- És azt hiszed, hogy a spalatóiakban lesz hajlandóság
 987 13|     spalatóiakban lesz hajlandóság arra, hogy a tatárok hazug leveleit
 988 13|             meghallgassák?~- Attól függ, hogy milyen erősek tornyaik és
 989 13|                  sáncaik. És függ attól, hogy mennyi pénzre tud szert
 990 13|                 kapui még nyitva voltak, hogy a tatárok hírére mindenfelől
 991 13|              után, bár nyilvánvaló volt, hogy annyi helyet sem találnak
 992 13|           Azonkívül mindenki tudta róla, hogy azon idők legnagyobb hozományát
 993 13|                 kötelességének tartotta, hogy Kunigunda mellé csatlakozzon,
 994 13|               arról lehetett fölismerni, hogy nem elegyedtek a kockázók
 995 13|                  tudnak pénzt teremteni, hogy megkedvelt kockajátékukat
 996 13|                bánásmódban, ügyelt arra, hogy az uzsorások ne túlságosan
 997 13|               főlovászmester azt mondta, hogy Ostfy még mindig azokból
 998 13|                 csoportosult magyarokat, hogy adnák ki maguk közül Macovot,
 999 13|                gyűrűjét is; megérdemlem, hogy miatta börtönben sínylődjem -
1000 13|              hírt a tanácskozó papoknak, hogy Kaydán tatár vezér tót foglyokat