Part

 1 5 |       egykor tán víg élet volt?~Itt Mátyás lakott és szolgája. Mátyás
 2 5 |          Mátyás lakott és szolgája. Mátyás egy zordon kisnemes volt;
 3 5 |             egykor víg élet volt, a Mátyás idejében. Az udvarház tetején
 4 5 |        szélkakas élesen csikorgott. Mátyás úr az avart járta, és görbe
 5 5 |          érkezett a házhoz. Az öreg Mátyás az ámbituson üldögélt, és
 6 5 |           lépcsőjén lassan feljött. Mátyás úr felemelte a fejét, és
 7 5 |         persze azóta megöregedtünk.~Mátyás magas, ráncos homlokát megsimította,
 8 5 |           Az öregúr szelíden nézett Mátyás úrra, aki zavartan tekintett
 9 5 |          Régebben víg cimbora volt, Mátyás úr. Jurátus korában a cigány
10 5 |          kaptak, amennyit azóta se.~Mátyás úr mosolygott.~- A szép
11 5 |         megsebesült, és én ápoltam.~Mátyás úr homlokát dörzsölgette,
12 5 |         közepére tette, hogy a fény Mátyás úr arcába essen.~Mátyás
13 5 |             Mátyás úr arcába essen.~Mátyás úr öreg, ráncos kezeit egymásba
14 5 |     gondolkoztam.~Erre - felfelé...~Mátyás úr egyszerre elhallgatott,
15 5 |          tovább? - kérdé az öregúr.~Mátyás e keserű visszaemlékezések
16 11|             Abban az időben, amikor Mátyás, az igazságos, volt Magyarország
17 11|     szakálla nem volt ott valahol a Mátyás közelében, a király nyomban
18 11|            nem köszönt:~- Te vagy-e Mátyás király? - kérdezte tőle,
19 11|     kérdezte tőle, és elébe állott.~Mátyás meglepetten nézett a leánykára.~-
20 11|         király uram. Igaz volna ez?~Mátyás elnevette magát, és jól
21 11| megtanítottuk a cseheket arra, hogy Mátyás királyt tiszteljék...~-
22 11|       keresztleányára nincs gondja.~Mátyás nevetett.~- Bezzeg lesz
23 11|         mentek semmire.~Megkérdezte Mátyás a horvát bánt, majd az ország
24 11|              így szólt:~- Itt küldi Mátyás, Magyarország királya, ajándékát
25 11|           két kis tenyerét.~- Éljen Mátyás király! - kiáltotta.~És
26 11|   tizenketten utánamondták:~- Éljen Mátyás király!~Ekkor volt csak
27 11|            felé fordította. A bölcs Mátyás elnevette magát, és megsimogatta
28 12|          urak a király elébe. Éppen Mátyás király viselte akkor a koronát,
29 12|            koronát, az az igazságos Mátyás király, akinek emlékezete
30 12|            ki kapitánynak! - szólt.~Mátyás megcsóválta a fejét.~- Nem
31 12|          elértek a király táborába, Mátyás jókedvűen nézte a hatalmas
32 12|    sziklafészket dúlták fel egészen Mátyás hadai. Hosszú, véres harc