Part
1 2 | Nézze, Tiroler úr, én tudom, hogy maga a megrendelők
2 3 | mellénygombján:~- Jól van, kisanyám. Tudom, hogy a konyhád a legtisztább
3 3 | annyi ember esett áldozatul. Tudom, hogy a kőport csak szobáid
4 3 | tisztogatásához. Minden erényedet tudom. Engem nem lehet félrevezetni
5 3 | értenek. Bizony én magam sem tudom, hogy miért.~Kalkuttai engedelmeskedett
6 3 | ebédelés céljából megjelent:~- Tudom, hogy némely doktorok, így
7 3 | a főtt marhahúsról, bár tudom, hogy az kedvence. Utóvégre
8 4 | pincér.~- Azt magamtól is tudom - felelt a vendég visszautasítólag,
9 8 | fel Teke. - Hisz azt se tudom, hogy Maros-Torda a világon
10 8 | töltött káposzta a számodra. Tudom, azt szereted legjobban.~-
11 9 | mint amennyi neked van. Én tudom a hajdemákok kincsesbarlangjának
12 9 | megtanulni. Csupán a nevemet tudom leírni. De rendkívüli vagy
13 9 | kiáltott fel büszkén. - Tudom én, hogyan és miképpen kell
14 9 | Zsigmond királynál, de azért tudom, mit és hogyan kell. Ó,
15 9 | Hány esztendős vagy?~- Nem tudom. Még nem volt bajuszom,
16 9 | fülébe.~- Én is félek, de tudom bátorítani magam. Amikor
17 9 | befejezésével a királyleány. - Tudom, hogy addig vége sem lesz
18 9 | Öreg dajkám meséiből úgy tudom, meg Joánesz, az én második
19 9 | sasok szárnyait, akkor nem tudom, mi lesz.~- Van még valaki,
20 9 | hajtson előtted! Valóban nem tudom megmondani, hogy hősiességed
21 9 | mondta Joánesz. - Én csak tudom, mert udvari ember vagyok.~
22 10| Másodszor meg, amióta az eszemet tudom, mindig fiú vagyok.~Kubiska
23 10| templomba, Jankó, de azt se tudom, hogy meg vagy-e keresztelve?~
24 11| nagy bajuszát.~- Nemigen tudom, felséges uram. Annyit azonban
25 13| kísértésnek. Különben is úgy tudom, hogy az emberhústól különböző
26 13| tudok, de a máglyát meg tudom gyújtani a németek alatt.~
27 13| alázatos mozdulatot tett.~- Tudom, hogy hiába mondanám neked,
28 13| a maga árnyékától.~- Nem tudom, hogy ki vagy, te magadat
29 13| meghalni, lovag, mert jól tudom, hogy akkor életed végéig
30 13| mondá Roger.~- De nem tudom, hogyan mehetnek át lovaikkal
31 13| és sírós hangon mondá:~- Tudom, hogy nemsokára elveszítlek,
|