Part

 1 1 |      marhahúst mérnek. Most még a szemét vette szemügyre Privát úr
 2 1 |       közt, megelégedéssel nyelt, szemét most már a legnagyobb bizalommal
 3 1 |      darabokat is vett a szájába, szemét most már állandóan a kopasz
 4 2 |         mennyezetére fordította a szemét, és valamin láthatólag elgondolkozott.
 5 3 |      Kalkuttai rajta felejtette a szemét a szolgáló kövér bokáján.~-
 6 3 |        vidéki embertől látta, aki szemét kimeresztve, mint egy nagy
 7 4 |          játék izgalmában levette szemét az óráról.~Nem volt tehát
 8 4 |       elzavarni. Aztán behunyta a szemét, mert ki kell használni
 9 4 |         bolthajtásra függesztve a szemét, miközben várakozott; kettős
10 4 |          is élni kell. Elfordítja szemét a csapról a vendéglős, ha
11 4 |           korsót, hogyan mereszti szemét a plafonra, hogyan kezdi
12 5 |     dörzsölgette, és karikás, kék szemét kutatólag függesztette az
13 5 |        fonta, és félig lehunyta a szemét.~- Különös, hogy ön kérdez
14 6 |        Visegrádon örökre lehunyta szemét. 1342-t írtak akkor, és
15 6 |       Erzsébet mereven szegezte a szemét a beszélőre.~- Milyen szépen
16 7 | leánykáját, aztán örökre lehunyta szemét. Flóra itt maradt a páncélinges
17 8 |          álmélkodva meresztette a szemét jobbra-balra, mialatt a
18 9 |        Anna szerényen lesütötte a szemét, és mint Joánesz mester
19 9 |          és olyan forrón csókolta szemét, száját, hogy az beszélni
20 9 |          A diák csüggedten emelte szemét az ég felé, ahol a nagy
21 10|         homlokát, kimeresztette a szemét. A király szelíden biztatta:~-
22 10|         Mihály, és megdörzsölte a szemét.~- Nem vagyok én fiú - felelt
23 12|        imént lehunyta örök álomra szemét az öreg várúr. De él a fiatal.~
24 13|         nyitva kellett tartania a szemét, hogy az emberevővé süllyedt
25 13|    ájtatosan az ég felé vetette a szemét.~- Hál' Istennek, magyarok
26 13|         hosszasabban felejtette a szemét a húskereskedőn. Az erre
27 13|        ugyancsak kinyitotta a két szemét meg a két fülét, amikor