Part

 1 3 | vakbélgyulladást, amely betegségnek már annyi ember esett áldozatul. Tudom,
 2 3 |               használt mustárt, de volt annyi esze, hogy olyankor, midőn
 3 4 |                 Lajos barátunknak volna annyi esze, mint a Király utcai
 4 4 |              Belvárosban, mert Fridolin annyi mindenféle embert látott
 5 4 |              mert nemhiába költöttem el annyi pénzt, hogy a fejes saláta
 6 4 |                hogy a holt emberek után annyi mindenféle ékszer marad?
 7 5 |            muzsikált, és a szép leányok annyi bukétát kaptak, amennyit
 8 7 |            szegény grófnénak már csupán annyi ideje volt, hogy megáldja
 9 7 |             kastély fegyvertárában volt annyi rozsdás kard, fegyver, hogy
10 9 |            életem a tiedhez képest csak annyi, mint egy katicabogáré.
11 10|                 Zsigmondnak sohase volt annyi pénze, hogy visszaválthatta
12 10|                Az én apám nagy úr volt, annyi szolgánk volt, mint a fűszál.
13 10|          kegyetlen ember. Egy emberélet annyi neki, mint egy falevél.~
14 10|              főnemesek vették körül, és annyi szolgája volt, mint egy
15 10|                fohásza van, s ez csupán annyi: térj vissza hazádba, Rákóczi
16 10|               földből nőnek ki a hadak. Annyi vitéz lesz, mint a fűszál.
17 13|         ismeretlen lakótárs -, most már annyi idő múlva bevallhatom, hogy
18 13|               amikor arcának volt ismét annyi ereje, hogy azt az utazó
19 13|             vadállat, amelyben már csak annyi ösztön van, hogy a keselyűt
20 13|                nők között találta magát annyi idő elmúltával, hogy vele
21 13|         Sopronban tartottak. Csak éppen annyi tatár harcos mutatkozott
22 13|          fegyverzetekre is, mikor nekik annyi pénzük sincsen, hogy egy
23 13|             király jó szelleme.~- Tehát annyi vendégeskedő úr között csak
24 13|      helytartója...~(Ki tudná manapság, annyi idő múlva, hogy a templárius
25 13|              bár nyilvánvaló volt, hogy annyi helyet sem találnak már