Part
1 3 | vakbélgyulladást, amely betegségnek már annyi ember esett áldozatul. Tudom,
2 3 | használt mustárt, de volt annyi esze, hogy olyankor, midőn
3 4 | Lajos barátunknak volna annyi esze, mint a Király utcai
4 4 | Belvárosban, mert Fridolin annyi mindenféle embert látott
5 4 | mert nemhiába költöttem el annyi pénzt, hogy a fejes saláta
6 4 | hogy a holt emberek után annyi mindenféle ékszer marad?
7 5 | muzsikált, és a szép leányok annyi bukétát kaptak, amennyit
8 7 | szegény grófnénak már csupán annyi ideje volt, hogy megáldja
9 7 | kastély fegyvertárában volt annyi rozsdás kard, fegyver, hogy
10 9 | életem a tiedhez képest csak annyi, mint egy katicabogáré.
11 10| Zsigmondnak sohase volt annyi pénze, hogy visszaválthatta
12 10| Az én apám nagy úr volt, annyi szolgánk volt, mint a fűszál.
13 10| kegyetlen ember. Egy emberélet annyi neki, mint egy falevél.~
14 10| főnemesek vették körül, és annyi szolgája volt, mint egy
15 10| fohásza van, s ez csupán annyi: térj vissza hazádba, Rákóczi
16 10| földből nőnek ki a hadak. Annyi vitéz lesz, mint a fűszál.
17 13| ismeretlen lakótárs -, most már annyi idő múlva bevallhatom, hogy
18 13| amikor arcának volt ismét annyi ereje, hogy azt az utazó
19 13| vadállat, amelyben már csak annyi ösztön van, hogy a keselyűt
20 13| nők között találta magát annyi idő elmúltával, hogy vele
21 13| Sopronban tartottak. Csak éppen annyi tatár harcos mutatkozott
22 13| fegyverzetekre is, mikor nekik annyi pénzük sincsen, hogy egy
23 13| király jó szelleme.~- Tehát annyi vendégeskedő úr között csak
24 13| helytartója...~(Ki tudná manapság, annyi idő múlva, hogy a templárius
25 13| bár nyilvánvaló volt, hogy annyi helyet sem találnak már
|