Part

 1 7|            lovaskapitány, bizonyos Boronkai Gáspár vette át. A kapitány
 2 7|     országutat lehetett látni, míg Boronkai kapitány katonásdit játszott
 3 7|            volt, egynémelyik éppen Boronkai kapitány századában szolgált
 4 7|        mindenki a maga dolga után. Boronkai kapitány pedig jókedvűen
 5 7|           dragonyosezredében, hogy Boronkai kapitány nem felejtette
 6 7|            meg. Azonkívül megkérte Boronkai kapitányt, hogy gyűjtse
 7 7|        ezeket a munkákat végezték, Boronkai kapitány igen titokzatos
 8 7|           ebben az aggodalomban.~- Boronkai uram úgy tesz, mintha legalább
 9 7|      Európában sehol sincs háború.~Boronkai kapitány mind titokzatosabb
10 7|        párton voltatok? - kérdezte Boronkai kapitány.~- A kuruc párton -
11 7|         együtt olvasott.~Egy napon Boronkai kapitány felvette régi katonaruháját,
12 7| csodálkozva nézett a kapitányra.~- Boronkai uram, miért mondja ezt nekem?
13 7|          küldtem levelet - felelte Boronkai jelentőségteljesen. - Nem
14 7|          Nos, mit válaszolt atyám?~Boronkai kapitány tarsolyába nyúlt,
15 7| bejelenteni, kedves Flóra kontesz.~Boronkai kapitánynak reszketett a
16 7|            gyönge lábon állott, ha Boronkai kapitányról volt szó. A
17 7|  ellenségek vagyunk.~- Menjen már, Boronkai! - szólt szinte könyörgő
18 7|         felemelte a kezét.~- Kérem Boronkai úr... Tehát azt gondolja,
19 7|             felelt Flóra halkan. - Boronkai kapitány elviszi a tótokat
20 7|       ilyen veszedelmes ember ez a Boronkai.~A tótok pedig gyülekeztek
21 7|       sóhajtott fel Karolina néni.~Boronkai kapitány ott járt-kelt közöttük
22 7|          kettős rendbe sorakoztak. Boronkai kapitány pedig felült a
23 7|      mentek lefelé a hegyoldalban. Boronkai uramnak a kardján ragyogott