Part

 1 9 |  kíméletesek.~- Könnyen beszél, főbíró uram - dörmögte Gnézda,
 2 9 |         a Fabricius atyámfia. - Főbíró uramnak nincs gyermeke,
 3 9 |    felelt Kornidesz uram, a vén főbíró. - Kimenekültek a föld alatti
 4 10| ismerősét, Jankó kisasszonyt.~A főbíró szavára megállott a vesztőhely
 5 10|       kaput! - kiáltotta most a főbíró a katonáknak. - A leányra
 6 10|         Csak Raffaidesz uram, a főbíró maradt ott a kapu előtt.~-
 7 10|      kiáltott egy csengő hang a főbíró felé, és a következő pillanatban
 8 10|      iramodott az ifjú lovas.~A főbíró tátott szájjal bámult utána.
 9 10|    Rákóczi Ferenc? - kérdezte a főbíró.~- Ha eddig nem tudtad,
10 10|         a hűségesküt - felelt a főbíró, aki ravaszul úgy gondolkodott,
11 10|  buzogányt tartván a kezében. A főbíró megismerte.~- Kend az, Dávidkó? -
12 10|   szabadságnak! - gúnyolódott a főbíró.~Jankó a kardjával az asztalra
13 10|            Ne beszéljen annyit, főbíró uram. Leteszi az esküt,
14 10|        nem lehet gondolkozni.~A főbíró gúnyosan mosolygott.~- Igazad
15 10|   Dávidkó rablói! - kiáltotta a főbíró. - Kereket érdemel valamennyi.~
16 10|       ítéletet - szólt a lőcsei főbíró.~A bíróság újra tanácskozásra