Part

 1 10|              semmi baj, amíg a félszemű Dávidkó, a rablóvezér egy csillagos
 2 10|              vér patakokban. A félszemű Dávidkó akkor azt eszelte ki, hogy
 3 10|            menekültek, amerre lehetett, Dávidkó pedig elhozott engem magával.
 4 10|               és vigyázok a házra, amíg Dávidkó odajár az embereivel. Most
 5 10|                nem látod meg a reggelt. Dávidkó nagyon kegyetlen ember.
 6 10|           haramiát, csak felkiáltott:~- Dávidkó!~A haramia is nyomban megismerte.~-
 7 10|             Hanem hol járt már akkorára Dávidkó! Rettenetes fegyvere előtt
 8 10|              Senki más, mint a félszemű Dávidkó, a haramiavezér. Jankó nem
 9 10|              nem szándékosan csináltam, Dávidkó. Sok bűn terheli a lelked,
10 10|               Azt pedig rosszul teszed, Dávidkó. Tudnék én számodra valamit,
11 10|                 a kezem! - kiáltott fel Dávidkó. - Mától fogva becsületes
12 10|           főbíró megismerte.~- Kend az, Dávidkó? - kiáltott. - Hisz kend
13 10|          voltunk eddig - felelt sötéten Dávidkó. - De megtértünk, és életünket
14 10| szabadságharcosok ezek, hanem rablók. A Dávidkó rablói! - kiáltotta a főbíró. -
15 10|        gyújtogattak. Ehhez aztán értett Dávidkó az ő katonáival.~Így keletkezett