Part

  1 1 |          bizonyára jobb étvággyal menne most ebédje felé.~Bár megtehette
  2 1 |             válaszolt komoran a vendég. Most már volt ideje körülnézhetni
  3 1 |                piros volt, mintha éppen most jött volna valamely körvadászatról,
  4 1 |               ahol jó marhahúst mérnek. Most még a szemét vette szemügyre
  5 1 |          amelyre engedelmesen elvonult.~Most bal kezével közelebb vonta
  6 1 |             leforrázott malac.~A vendég most bal öklét az asztalra helyezte,
  7 1 |              azt szeretnék enni - mondá most eddigi méltóságához nem
  8 1 |       dugaszhangot hallatott; figyelmét most már kizárólag az elébe helyezett
  9 1 |            megelégedéssel nyelt, szemét most már a legnagyobb bizalommal
 10 1 |      leereszkedéssel így szólt hozzá:~- Most már hozhatsz egy pohár sert,
 11 1 |                 megcsóválta a fejét.~De most már éppen itt volt az ideje
 12 1 |               is vett a szájába, szemét most már állandóan a kopasz kis
 13 1 |                lehetne enni? - kérdezte most a vendég, és a félretett
 14 1 |               könyvet.~Várakozás közben most már nem a falakat nézte,
 15 1 |               úr a szomszédos asztalnál most már bőven elgondolkozhatott
 16 1 |             szolgálatára.~- Hm - mondta most röviden a vendég. - Ezzel
 17 1 |     metszőfogaival nyakonharapta. (Hej, most jutott csak eszébe Privát
 18 1 |          uraktól a Kaszinóban.~A vendég most már figyelni kezdett, mert
 19 1 |                mint egy dárdát szegezte most a kis pincér felé, és rekedten
 20 1 |                  ismételte a vendég, és most már csak a régi megszokásból
 21 1 |             tetszik tésztát? - kérdezte most a kis pincér, és a szeme
 22 1 |             ízét érezte volna.~A pincér most már közvetlen az asztal
 23 1 |           falusi éjszakák.~A kis pincér most már a szék keresztfájára
 24 1 |             velem, ha meglátna. Játszom most is, de sohase nyerek. Mindezt
 25 1 |                egy ugrásra készülő vad, most már eleget látott és hallott,
 26 2 |             ezentúl én is nevezni, csak most az egyszer vegye meg a betegségemet,
 27 2 |             utolsót csavart kendőjén.~- Most megyek Szvoboda és Szeghez,
 28 2 |                kiemelte kagylójából. És most semmi izgalmat nem érzett
 29 2 |                  mire a vasgyári ügynök most ijedten nézett a háta mögé.
 30 2 |            ebédelek. Az az ember ebédel most helyettem valahol. Én érzem
 31 2 |             helyettem valahol. Én érzem most azokat a gyomorfájdalmakat,
 32 2 |            kiugrott örömömben, én érzek most alattomos nyilallást a gyomorszájnál,
 33 3 |                Szent János-retket, mert most van itt a reteknek az ideje.
 34 3 |            ugorkasalátához ? - kérdezte most nem minden gúnyolódás nélkül
 35 3 |                zsinagógák körül.~Zsanet most mosolyogni kezdett, holott
 36 4 |        biliárddákóval az órához, mintha most következett volna el annak
 37 4 |        vakmerően, mint egy világfi, míg most íme fáradtan ül le az óra
 38 4 |                 igazi urak közé juthat, most már csak a borbély festéke
 39 4 |        söröshordó odakint az ivóban.~De most új vendég, egy kávébarna
 40 4 |    elhíresztelte magáról, hogy meghalt, most pedig íme itt van, jó egészségben,
 41 4 |               vette a kanalat, és talán most látszott rajta először,
 42 4 |                egyéves formáé. Fridolin most már szorosan állott az ismeretlen
 43 4 |               felmondaná a szolgálatot. Most előjöttek azok a szerszámok
 44 4 |                 eszik a borsót - mondta most a vendég -, de én nem sokat
 45 4 |                ebédre.~- Lássuk - szólt most a vendég -, mily dolgokkal
 46 4 |                  nem ér az semmit, hogy most új kanalat kezd törölgetni
 47 4 |          letörölgettem. Hogyan merítsek most a zsírba egy idegen kanalat?~
 48 4 |                 Mint egy orvos! - súgta most megilletődve Fridolin, hogy
 49 4 |                az orvosokhoz is - mondá most a vendég elutasítólag Fridolinnak. -
 50 4 |            káposztára tenni - javasolta most a pincér.~- Azt magamtól
 51 4 |               magát idáig a zsírral, és most már bizonyos megbocsátással
 52 4 |          megjegyzést várna. De Fridolin most már csak arra ügyelt, hogy
 53 4 |              maga, Fridolin? - kérdezte most hirtelen az ismeretlen vendég,
 54 4 |                csövét. A vendég azonban most szisztémát változtatott.
 55 4 |           állását veszítheti az Órában, most már nem nagyon ügyelt az
 56 4 |          mogorván elhozta a kért italt, most már kedvetlen volt, mert
 57 4 |       visszatért a kívánt eledellel, de most már kezdett igen rosszakat
 58 4 |               igénybe vegye, sőt mintha most jött volna meg a kedve a
 59 4 |               temetnek el a jövő héten. Most már értette Fridolin a vendég
 60 4 |              kell férjhez adni! - szólt most emelt hangon a vendég. -
 61 4 |              szólhatott volna, a vendég most már folyamatosan beszélt,
 62 4 |              egyúttal zálogos is - mond most Fridolin a régi pincérek
 63 4 |                 kell a stempli? - kérdé most nagy izgalommal Fridolin.~-
 64 4 |          másvilágról jött volna vissza. Most már biztosan elveszíti kenyerét
 65 5 |         kedvéért magyarul is megtanult; most is hallom hangját, ahogy
 66 5 |               neveltük a sárga tököket.~Most már nincs semmi... semmi...~
 67 5 |           hangja mindig halkabb lett.~- Most már nagyon öreg is vagyok... -
 68 6 |             Visegrád felé.~A várudvaron most halk, mélázó ének hangzott
 69 7 |                   Ugyan ki ellen? Nincs most háború - felelték a kételkedők.~-
 70 7 |                 hátrafelé lépett.~Flóra most felemelte a kezét.~- Kérem
 71 7 |                szobába. A cserepek közé most egy kis vörös hátú katicabogárka
 72 7 |           fegyvert, piros sapkát kapnak most, mint a gyakorlatokkor szokás.
 73 7 |             felült a lovára. A hadikürt most recsegni kezdett, és egy
 74 7 |            cseppek végigperegtek arcán.~Most már a völgyből hangzott
 75 8 |             Tekén nevetett.~- No, Teke, most kaptad meg a neked való
 76 8 |                  édes istenkém, mi lesz most velem? Hiszen én nem tudok
 77 8 |                 kapitánya rákiáltott:~- Most pedig indulj rohanvást Maros-Tordára!
 78 8 |             felelt a kemencéből Teke. - Most nem bírok meg se mozdulni.
 79 9 |            előbbinek még alig van vége. Most is érezzük az adóban az
 80 9 |                gazdag kereskedők vannak most együtt az útban... Itt van
 81 9 |                 sikerült megszöknöm, és most figyelmeztetlek téged, Fabricius
 82 9 |           csendes hangon megjegyezte:~- Most már emlékszem rád. Van legalább
 83 9 |              török ellen verekedtem. De most menjetek innét sietve. Ha
 84 9 |             odaütötték az okirat alá.~- Most már itt az ideje, hogy útra
 85 9 |              kerti bástya felé is éppen most közeledett nehéz léptekkel
 86 9 |             jobbra eddig üresen állott, most el volt foglalva. Egy fiatal,
 87 9 |          keletkezett. Anna érezte, hogy most mind őt irigylik, s ez nagyon
 88 9 |            tudsz, mint szabad volna. De most nincs időm arra, hogy kellőképpen
 89 9 |                egy lyukas tallér ellen. Most pedig az én kis úrnőmet
 90 9 |              ritkán ereszkedik le. Hogy most itt van, annak nem lehet
 91 9 |        rendeltelek benneteket.~Az egyik most toppantott karcsú, páncélos
 92 9 |     fenyegetőzött a fejedelemasszony.~- Most nincs vessző, most kard
 93 9 |  fejedelemasszony.~- Most nincs vessző, most kard van! - szólt a királykisasszony.~
 94 9 |                királykisasszony.~A diák most közbevetette magát.~- Bízza
 95 9 |             azok, akiknek néztük, akkor most útban vannak a kastély felé.~-
 96 9 |             idáig nem lehetett hallani.~Most hirtelen megszólalt a kápolna
 97 9 |                 éji vendégeket.~Hagyjuk most a küzdőket. Nem nekünk való
 98 9 |              király lánya! - sikoltotta most egy éles leányhang a betóduló
 99 9 |                 előbbeni hang, csakhogy most több bátorsággal, látván
100 9 |             érje semmi bántódás - szólt most Anna, és Joánesz fejére
101 9 |                kimeneküljek a csávából. Most nem jut eszembe semmi. A
102 9 |               emeld fel szemeidet, mert most érkeztünk el birodalmam
103 9 |                 a levegőűrben.~- Hiszen most már nem is lehet másra számítani,
104 9 |                Joánesz.~Az öreg azonban most sem felelt. Csak ment fölfelé,
105 9 |              fog a segítségünkre jönni. Most már csak azért imádkozzunk,
106 9 |                 meg se kíséreljétek. De most aztán már igazán nem beszélhetek
107 9 |        sziklafal mellett. Vajon mi lesz most? Mily haragra fog lobbanni
108 9 |           eljegyzett mátkádnak, aki íme most már kiérdemelte, hogy kezedet
109 9 |              életének megmentését.~- És most engedd meg, nemes hölgy,
110 9 |            alatti úton a kastélyból, és most már valamennyien otthon
111 9 |               fejcsóválva mondogatta:~- Most már hogyan szőjem én tovább
112 10|             ruhák dolgában hogy állunk? Most nyár van. Minek heverne
113 10|            valaki, mint sok mindent. De most nem törődöm vele. Pénz kell,
114 10|                 közbe Kubiska Mihály. - Most már kezdem hinni, hogy nem
115 10|           Dávidkó odajár az embereivel. Most éppen a lublói országúton
116 10|          Hagyjátok a kaput! - kiáltotta most a főbíró a katonáknak. -
117 10|              leányra ráérünk azután is. Most Dávidkót fogjátok meg.~Hanem
118 10|         keserves könnyekre fakadt.~- No most már nincs többé Kubiska
119 10|              Együtt folytatták útjukat. Most már vidámabban ment az utazás,
120 10|              tette a kezét.~- A háborút most már a pokol sem akadályozhatja
121 10|          szepesi városokat. Itt az idő, most visszatérhetnek az anyaországhoz.
122 10|           vádolnak - felelt Jankó.~- Én most Rákóczi Ferencnek az oltalma
123 11|                nagyon tudott aludni, de most kétszeresen oka volt rá.
124 11|               Üljetek le! - parancsolta most.~S nyomban leültek.~Alighogy
125 11|              babák körébe telepedtek.~- Most ide figyeljetek, babák.
126 11|           ruhanemű ki volt mosva.~- Hát most uzsonnázunk - szólt, és
127 11|                tizenkét babájára.~- Hát most már mit csináljak veletek?~
128 11|                kérdezte ismét Beáta, de most már egy kicsit mérges is
129 12|         beszélnek a romok. A tornyokban most varjak laknak, de meglehet,
130 12|               voltak az urak Enyiczkón. Most majd megmutatom nektek,
131 12|        férfiaknak is, akiket megvertél. Most menj haza békével. Jövő
132 12|      parancsokat:~- Vitéz asszonynépek! Most aztán jól vigyázzunk a mi
133 12|                kis árvák! - sóhajtotta.~Most megszólalt az egyik leányka:~-
134 12|               ezüstfehér vitéz, ki lesz most már a mi oltalmazónk, ha
135 13|               az ismeretlen lakótárs -, most már annyi idő múlva bevallhatom,
136 13|         országot.~No, mondtam magamban, most azután csöbörből vödörbe
137 13|         megjelent. A régi cimboráim még most is ott vannak, akik majd
138 13|           előjönni megjelölt ruháikban. Most már senkinek se jutott eszébe
139 13|              fejét a nép közé dobta.~~- Most már nem maradt más választásom,
140 13|              fele útja innen Brassónak.~Most a vendég vette át a kérdezősködést,
141 13|                 titokteljes pecsétet.~- Most tehát habozás nélkül felelek
142 13|              olyanformák voltak, mintha most léptek volna le egy régi
143 13|           kezdtek, hogy a templom falai most már a belső riadalomtól
144 13|                 Hallottad törvényünket, most tehát add elő kérésedet.~-
145 13|          állásáról, mint más némber. Mi most nyugat felé haladunk, holott
146 13|             céljaink elérésében. Nekünk most az az érdekünk, hogy Magyarország
147 13|                templárius?! - kiáltotta most a menekvők csapata élén
148 13|                 felelt a templárius, és most már nem nézett a remekbe
149 13|            legyintett.~Simon bán leánya most már megragadta a templárius
150 13|             pápa ellensége, hadai éppen most özönlik el Olaszhont, hogy
151 13|             pirosodnak már a falevelek. Most pedig hagyjál aludni, asszonyom,
152 13|                út vár rám.~A templárius most is, mint az előző éjszakán,
153 13|                bizonyára nem tudott, és most tanulta meg menekedés közben.~
154 13|           Győrben a németeket! - felelt most a templárius ugyanazon a
155 13|             nyertem.~A fejedelemasszony most hölgyei felé fordult.~-
156 13|                 asszony van a városban!~Most a templárius nyargalt előre
157 13|               megfeleltem feladatomnak. Most már rajtad a sor. Viseld
158 13|              elváltak egymástól örökre.~Most Simon gróf adta meg az úgynevezett
159 13|                asszonyok is felismerték most férjüket, fiaikat, öccsüket
160 13|          meghúzódó tatárok parancsából.~Most a toronyépítők is észrevették
161 13|              Budiács megtérítését tette most feladatául, és arra akarta
162 13|           Margit, Ilona, Maristella!~De most már az asszonyok, elszánván
163 13|           elvette megérdemelt jutalmát. Most már visszafordulhatsz, Batu,
164 13|                 És a győzelmes Batu kán most már egy percig sem habozott
165 13|              elvonultak Esztergom alól, most már semmi akadálya sincs
166 13|              köszönetem jeléül? - kérdé most sohasem tapasztalt ellágyulással
167 13|          érzelmekre sem.~Az emberszörny most hirtelen megállott, és a
168 13|          Régebben asszonyhússal élt, de most, mióta tatárrá lett, jó
169 13|          Magyarországon volt dolgom. És most ne beszélj, mert úgy érzem,
170 13|         mögöttünk az erdőben.~A lovagot most sem csalta meg a hallása.
171 13|                 halt Kuthen és a király most már védelem nélkül maradt
172 13|                 kérve kérlek, ne bántsd most a magyarokat. Porig megaláztatott
173 13| bálvány-városból jött büntetések ellen. Most aztán fordulhat a királyotok
174 13|         menekültek rejtőzködtek itt, és most a leereszkedő alkonyati
175 13|            férfi! - sóhajtott Egézia. - Most már nem csodálom, hogy a
176 13|                 a kegyetlen képű magyar most már magától illesztette
177 13|              jössz? Ki vagy? - kérdezte most csöndesebb hangon a pogány.~-
178 13|                pogány képű magyar vezér most már arra kérte a templáriust,
179 13|              eltiltott az úrvacsorától. Most, hogy a királynak és a pápának
180 13|             senki. Még kígyó sem, amely most, Böjtmás havában - márciusban -
181 13|              formájú ember elé, mire az most már érthető nyelven szólalt
182 13|             meglátták, felkiáltottak:~- Most már tatárrá kell lennünk
183 13|                fejedelemasszony szavait most megszakította egy túladunai
184 13|                 éljen Batu! - üvöltötte most az elszerencsétlenedett
185 13|             vala a magyar-tatárok, akik most bánatukban a lacikonyhák
186 13|             leütnek vala fegyvereikkel.~Most előfutamodtak az özvegyasszonyok
187 13|             vannak a királyról? - kérdé most az orleans-i megbízott.~-
188 13|        templárius felé ezt kiáltotta:~- Most már jöhetsz utánam a másvilágra,
189 13|                ami azt jelentette, hogy most valamely nagyon fontos kérdést
190 13|                Pontius testvért - mondá most Roger azon kor hallatlan
191 13|                 dolgok sikerülése.~- És most mondjuk el előírott imánkat
192 13|                sokszor megsegítette őt, most sem hagyta cserben. A barlangból
193 13|           sohasem védelmezték meg őket. Most, amikor a király bajba került,
194 13|           sínylődők közé. Spalato, ahol most a király lakik, egy esztendeig
195 13|                 pápának egyéb dolga van most, mint a karszt hegységbeli
196 13|               ilyen sisakot nem kapott. Most már megint király, megint
197 13|             tehát ellene megyek.~Egézia most a templárius karjába kapaszkodott,
198 13|                 lett volna káromkodnia, most bizonyára megteszi. Így
199 13|              falain kívül tanyáztak, de most elhagyták eddigi sátraikat
200 13|                  váci püspök, aki éppen most jött meg Rómából, ahová
201 13|                helyébe lépett, és éppen most tanácskozott egy spalatói
202 13|            maradtak Magyarországon, míg most böjtöléssel, tanácskozással,
203 13|                 tanácskozásunkat - volt most a véleménye a legtöbb egyházatyának,
204 13|                akkora, mint más emberé. Most már érthető volt, hogy miért
205 13|                 a papok csoportja felé.~Most ama Frangepán Fridrik, a
206 13|            egyszer visszatérek hazámba.~Most még egyszer a kalocsai érsek
207 13|                 tart az új hűség, amely most ismét körülvesz, király,
208 13|               meg Sándor gróf nyilától. Most ott állott lovától és fegyvereitől
209 13|         asszonyokat. Ott tanyáztak azok most is a nagytemplom kerítése
210 13|          elhitte a király távozását, és most már csak eleséget kért lovai
211 13|               szent életű Kunigunda, és most már állandóan Egézia karjába
212 13|              akik valaha szépek voltak, most pedig arcuk megvagdalva,
213 13|               Tépjétek szét! - üvöltött most egy korai fagytól megöregedett
214 13|               Égessétek meg! - süvített most egy tébolyulttá vált hang,
215 13|                a kutyáknak! - visongott most egy másik halálos ítélet,
216 13|                védelmezte a foglyot. De most szembe találta magával Egéziát
217 13|          köpönyeges templárius lovag.~- Most érkezett Kaydán követe! -