Part

  1 1 |                    válaszolt komoran a vendég. Most már volt ideje körülnézhetni
  2 1 |           lépett be.~Milyen volt az új vendég, aki P. úrnak megtetszett?~
  3 1 |             megállapítható, hogy az új vendég életében a marhagerinceket
  4 1 |        halszálka sem jut eszébe.~Az új vendég kezébe vette az asztalkendőt,
  5 1 |                  kérdezte gyanakodva a vendég, mielőtt az étlapra egyetlen
  6 1 |             imént leforrázott malac.~A vendég most bal öklét az asztalra
  7 1 |         egészen illő nyugtalansággal a vendég, és rövid, vizsgálódó pillantást
  8 1 |                tehetnek bele - szólt a vendég a vele együtt bólogató pincérhez.~
  9 1 |           együtt bólogató pincérhez.~A vendég szabadon maradt bal kezét
 10 1 |         tartotta a nászutazását.~Az új vendég valóban megbecsülte az étlapot,
 11 1 |         körülmény is megnyerte, hogy a vendég nem afféle modern, csontkeretes
 12 1 |                A szemüveg birtokában a vendég aztán alulról felfelé is
 13 1 |               P. úr észrevette, hogy a vendég úgy fogja a kanalat, hogy
 14 1 |                ilyenféle? - kérdezte a vendég, amikor az első kanállal
 15 1 |          amelyet szemügyrevétel után a vendég jól megrázott, mintha az
 16 1 |           csepegtetett a levesbe.~De a vendég még mindig nem nyúlt a leveshez,
 17 1 |      mutatkoztak a kanálon, miközben a vendég néhányszor felemelte a kanalat. (
 18 1 |           hosszú tészták elvegyültek a vendég csurgóra álló bajszával,
 19 1 |             áperte kijelenteni, hogy a vendég szörpölte volna levesét,
 20 1 |              egy piros répát látott. A vendég bizonyos rezignációval bólintott.~-
 21 1 |              uram?~- Valóban - mondá a vendég, miután bajuszát előbb jobbról
 22 1 |            velős csont megérkezéséig a vendég idejét azzal töltötte, hogy
 23 1 |            éppen ott lábatlankodott, a vendég kegyes leereszkedéssel így
 24 1 |            termett a sörrel, amelyet a vendég a legnagyobb gyanakvással
 25 1 |           frissen csapolt sörben, de a vendég mégis megcsóválta a fejét:~-
 26 1 |                méri a habot - felelt a vendég, és a füles poharat jól
 27 1 |             Mit gondolhatott magában a vendég, amikor a hatalmas csontot
 28 1 |        legszebb koncát tálalják fel.~A vendég leoldozta a szalvétát a
 29 1 |                   Sszty! - ismételte a vendég, és megcsóválta a fejét.~
 30 1 |               haszontalan beszédben. A vendég tehát bal kezére csavarta
 31 1 |                szokás elfogyasztani. A vendég dolgozott is a pirított
 32 1 |             kis pincér beszélt, amíg a vendég a kenyérszeleteket gyömöszölte
 33 1 |                enni? - kérdezte most a vendég, és a félretett étlapot
 34 1 |          szórakozottan a kis pincér.~A vendég egy pillantást vetett a
 35 1 |               ökör elfogyasztásához. A vendég a fogpiszkálón át beszélt: -
 36 1 |         vendéggel együtt az étlapot. A vendég a mutatóujjával, mint az
 37 1 |                jöhet - döntött végre a vendég, és az étlapot félretette,
 38 1 |               amelyet valamely régebbi vendég hagyott hátra. Elővett egy
 39 1 |   burgonyapirét és kovászos uborkát.~A vendég mindegyik kezébe evőeszközt
 40 1 |             tette hozzá nyomatékosan a vendég, és a fácánnak a mellét
 41 1 |                látszik azonban, hogy a vendég nem volt valami nagy barátja
 42 1 |               mondta csurgós szájjal a vendég. - Ismerős név.~- Hát még
 43 1 |                mustárokat rakosgatva a vendég előtt. Mert nem csak a lovat
 44 1 |                  mondta most röviden a vendég. - Ezzel a fácánnal elkészültünk
 45 1 |      nyugosztalja: derék madár volt.~A vendég megint kezébe vette az étlapot,
 46 1 |                váratlan szilajsággal a vendég. - Azért jöttem Pestre,
 47 1 |            szakács lecsillapítására. A vendég a mezítlábas konyhalány
 48 1 |            levest kívánjon reggelire a vendég.~- Úgy látom bécsi hús! -
 49 1 |             látom bécsi hús! - mondá a vendég, mikor késével egy darabot
 50 1 |                amíg a hagyma roppant a vendég fogai alatt, és szemmel
 51 1 |                uraktól a Kaszinóban.~A vendég most már figyelni kezdett,
 52 1 |             kasszírnőnek Debrecenbe.~A vendég letette a kést és a villát.~-
 53 1 |             falusi megkérte a kezét.~A vendég a fogpiszkálót, mint egy
 54 1 |            második férje - ismételte a vendég, és most már csak a régi
 55 1 |              lett, mint a házinyúlé.~A vendég is erőt vett magán, elővette
 56 1 |            mondta és gyorsan elment.~A vendég a levegőbe nézett, mintha
 57 1 |              nagyon sikerült - mondá a vendég, mikor néhány falatot evett,
 58 1 |           Megint elszökött? Hol van?~A vendég mentegetőzve felelt:~- Én
 59 1 |        törődjön vele - csillapította a vendég. - Én is búsulok utána,
 60 1 |                felelte csillapítólag a vendég. - Én sem merek otthon töltött
 61 1 |               egy üveggel! - felelte a vendég, és borús elgondolkozással
 62 2 |                akár nem hívjuk. Örökös vendég ő, nem rosszindulatú, mert
 63 4 | körültekintéssel telepszik le az igazi vendég, mintha élete hátralevő
 64 4 |              volt friss csapolásról, a vendég egy régi spájzcetlit olvasgatott,
 65 4 |           bosszúsága, ha némely idegen vendég kiküldte az utcára, mint
 66 4 |         hallgató kis óráknak - pedig a vendég el sem utazott, csak éppen
 67 4 |                 még akkor is, ha olyan vendég tévedne a kis úri vendéglőcskébe,
 68 4 |              olyankor, ha a biliárdozó vendég a játék izgalmában levette
 69 4 |          odakint az ivóban.~De most új vendég, egy kávébarna köpenyeges
 70 4 |           felvidámodott, mert ez az új vendég arról volt nevezetes, hogy
 71 4 |       csaposnak nem adott előzetesen a vendég cigarettát a füle mellé,
 72 4 |     jubileumára rendeztek, mert minden vendég barátságosan üdvözölte,
 73 4 |               bolthajtásos falak.~Az a vendég, aki a leveses megrendelést
 74 4 |             középső asztalnál üldögélő vendég - egy konok hátú, egykedvű
 75 4 |         vállazatú, közömbös nyakszirtű vendég, akire még Fridolin se emlékezne,
 76 4 |               hiába csípik a legyek.~A vendég éppen az abroszt nézegette,
 77 4 |                tál éppen kéznél van. A vendég kezébe vette a kanalat,
 78 4 |           tudta, hogy egy törzsasztali vendég őkelme, aki szokatlan fontosságot
 79 4 |             vagy gúnyolódó hangokat.~A vendég azonban egy szót sem szólt,
 80 4 |             lépéssel hátrált, mintha a vendég ezt parancsolta volna neki
 81 4 |           kísérteties vendégek felé.~A vendég pedig telemerte levessel
 82 4 |            messziről megállapíthatta a vendég, hogy az nem volt valamely
 83 4 |          szorosan állott az ismeretlen vendég mellett, mintha e helyen
 84 4 |               elmozdulni az ismeretlen vendég mellől, akinek pártfogását
 85 4 |        kihordja számára a konyhából. A vendég a disznólábat már a bal
 86 4 |             kerülne az ember útjába. A vendég a jobb kezében kanalat fogott,
 87 4 |               a borsót - mondta most a vendég -, de én nem sokat adok
 88 4 |                 nem tudta mire vélni a vendég sajnálkozását. Elhatározta,
 89 4 |                  Lássuk - szólt most a vendég -, mily dolgokkal kedveskedett
 90 4 |                a kacsapecsenye után. A vendég ekkorára már jobb kezében
 91 4 |                szomszédjukat. De itt a vendég amúgy is olyan közel húzta
 92 4 |                egykönnyen elragadni. A vendég a combot megforgatta a tányérján,
 93 4 |        sustorognak felette. És ekkor a vendég meglepetten felkiáltott:~-
 94 4 |           perctől kezdve az ismeretlen vendég bizonyos gyanakvással vette
 95 4 |           bornak szokott lenni, - de a vendég már gyanakodva nézegetett
 96 4 |              hozzá.~- Ne, ne - szólt a vendég, mintha valamely legyet
 97 4 |     beszélgetést valahogy megkezdje.~A vendég a csontot óvatosan megfogta,
 98 4 |           sohasem lehetett megtudni. A vendég néha megcsóválta a fejét,
 99 4 |          minden díszétől megfosztva. A vendég még egyszer megszopogatta
100 4 |           orvosokhoz is - mondá most a vendég elutasítólag Fridolinnak. -
101 4 |              magában Fridolin, pedig a vendég feje búbján a bőr színe
102 4 |        szerekkel ápolják fejbőrüket. A vendég ezalatt a kacsacombról levágott
103 4 |             gyors tempóban folyt le, a vendég csak bizonytalan mozdulatokat
104 4 |            eléggé megpácolva - szólt a vendég némi szigorral Fridolinhoz,
105 4 |             iránt érdeklődött, amely a vendég szájában eltűnt.~- Egy kis
106 4 |           magamtól is tudom - felelt a vendég visszautasítólag, mintha
107 4 |                   No lássa! - felelt a vendég, mintha valamely nagy önvallomáson
108 4 |           nagyobbacska volt, amelyet a vendég a kés lapján elhelyezett.~-
109 4 |               is késsel eszem - mond a vendég, és forradalmasan nézett
110 4 |               csak arra ügyelt, hogy a vendég voltaképpen hány darab kenyeret
111 4 |              meg az embert! - mondta a vendég, egy utolsót törölvén a
112 4 |               tartalékoltatott a ritka vendég részére.~A nyúlgerinc megérkezett,
113 4 |           nyúlgerinc megérkezett, és a vendég egyetlen szóval sem tett
114 4 |        lehetett a számvetésben, mert a vendég bizonyos búskomorsággal
115 4 |            most hirtelen az ismeretlen vendég, mintha a jegyzőkönyvecskéből
116 4 |                ravaszkodással hajolt a vendég füléhez:~- Nagyságos úrnak
117 4 |         sóhajtással Fridolin, miután a vendég látszólagos megbotránkozása
118 4 |          maradt a szája. Az ismeretlen vendég ezalatt időt vett magának,
119 4 |          kerülgetik a vadász csövét. A vendég azonban most szisztémát
120 4 |            régi szerelmeseket - mond a vendég, tréfásan savanyú arcot
121 4 |           menekedett el.~- Hm - mond a vendég -, az ördög bújt a kappanba,
122 4 |              senkije, semmije nincs?~A vendég felpillantott, mintha már
123 4 |             Családot alapít - felelt a vendég. - A vendég is, a pincér
124 4 |          alapít - felelt a vendég. - A vendég is, a pincér is megöregszik
125 4 |            tisztelt barátom? - kérdé a vendég, és már az üres tányér körül
126 4 |          világon, akármennyire ügyel a vendég a rendre, tisztaságra, csinosságra. -
127 4 |         tisztelt barátom - ismételte a vendég, és csettintett ajkával,
128 4 |              aztán továbbmenni, mert a vendég háládatlan, ha egyszer jóllakott.
129 4 |           korsó szélét szalvétájával a vendég, hogyan helyezi azt fülénél
130 4 |               készek volnánk. - mond a vendég. - Emlékezetem szerint,
131 4 |          holnap szerencsétlenségeit.~A vendég még nem gombolta ki mellénye
132 4 |           ételek közé. Én nem - mond a vendég.~Fridolin visszatért a kívánt
133 4 |               eszébe jutott, hogy ez a vendég azért eszik annyit, mert
134 4 |        becsületes szándékkal vannak. A vendég azonban nem mutatott semmi
135 4 |               foglalkozásomat - mond a vendég, és Fridolin, az egykori
136 4 |             kell vele bánni. A legtöbb vendég szeret nyájas viszonyban
137 4 |              mégis megtudott valamit a vendég életéből. Temetési vállalkozóval
138 4 |            Most már értette Fridolin a vendég kegyes magatartását. Holtakkal
139 4 |              szólt most emelt hangon a vendég. - Mert voltaképpen mi vagyunk
140 4 |             Fridolin. Csodálkozására a vendég újabb pusztítást vitt véghez
141 4 |              barátom - mond komolyan a vendég -, maga nagy tévedésben
142 4 |             bármit szólhatott volna, a vendég most már folyamatosan beszélt,
143 4 |               fellobbanása.~A kétszínű vendég addig beszélt a pincérnek
144 4 |               bélyeg kellene! - mond a vendég.~- Fotográfia van, igaz,
145 4 |           Fridolin a bélyegért járt, a vendég természetesen megszökött
146 5 |               a háztól.~Egy alkonyaton vendég érkezett a házhoz. Az öreg
147 5 |          Világos, langyos őszi este.~A vendég bejött a kapun, és lassú
148 5 |           ijedten nézett körül. Az ősz vendég még mindig mozdulatlanul
149 9 |              és az erkély felé ment.~- Vendég érkezik a kastélyba - mondta -,
150 13|                innen Brassónak.~Most a vendég vette át a kérdezősködést,
151 13|                hátgerincen csókolván a vendég urat.~- Mikor volt nálatok