Part

 1 Szulof|               Hanem mulatni tud az a vén asszony. Juliska már két
 2 Szulof|            Hogy „meddig tart annak a vén boszorkánynak az ereje”.~
 3 Szulof|              volt, címezték pedig „A vén borivó”-hoz, csakhogy ez
 4 Szulof|              divatból. Mert hiába, a vén, mogorva korcsmáros nem
 5 Szulof|          értett.~Belépett Juliska „A vén borivó”-hoz és az extraszobában
 6 Szulof|          komoly hangon Juliska, de a vén csárdás mégis nevetett lelógó,
 7 Szulof|          egyenként besompolyogtak „A vén borivó” extraszobájába,
 8 Szulof|        száját se érintette a bor.~„A vén borivó” korcsmárosa behozta
 9 Szulof|           özvegy Sáriné - nem valami vén asszony volt ám, aki éjjel
10 Szulof|           több volt a líceum körül a vén akácfa, mint a diák, - a
11 Alfold|         tulajdonosnéja, egy álmatlan vén banya miatt, Gyógyszerész
12 Alfold|         közbiztonság szempontjából a vén banya rácsukta az ajtót
13 Alfold|           volna reggel haddelhadd, a vén banya tüzet kiáltozik a
14 Alfold|            be volt dőlve a tetője, a vén banya a kapuban állott,
15 Alfold|        odújából kimászott a rongyos, vén cigány és négykézláb menekült
16 Alfold|            régi női zárdákat.~      ~Vén juhászné méri a karcost
17 Alfold|    betyárgyerekek és elcsalogatták a vén úrtól a fehérnépeket. Azóta
18 Alfold|           lakik itt senki - mondja a vén juhászné, és megmutatja,
19 Alfold|           habár ezek farkasokkal meg vén vadmacskákkal szoktak cicázni. „
20 Alfold|           tartogattunk mustrában egy vén betyárt a múlt időből, de
21 Alfold|            felől. Kriptai volt ez, a vén pákász, csíkhalász remete,
22 Alfold|       ezenkívül semmi se érdekelné a vén emberkerülőt. (A szakállas,
23 Dunant|              helyben állani a köves, vén partokon. Vadmadár módjára
24 Dunant|           öreg fiskálisok krákogtak, vén végrehajtók gondolkoztak
25 Dunant|           szalmakazlakból előveszi a vén betyár és elindul az új
26 Dunant|        egykor egy nyolcvan esztendős vén emberről, aki minden bandavezért
27 Dunant|          vármegye akasztófáját ilyen vén, lelketlen haramia, mint
28 Dunant|             kabát, de most már olyan vén, hogy legfeljebb a szél
29 Dunant|             száraz az arca, mint egy vén vadásztarisznya, az erezete,
30 Dunant| vadásztarisznya, az erezete, a ránca vén fák kérgéről van kölcsönvéve.
31 Dunant|        magával. Vajon mennyit kell a vén halálnak adni, hogy tovább
32 Dunant|          Hogyan kezdi a dolgot? Az a vén mente gyanús! Bő zsebében
33 Dunant|             gyilkosságot követi el a vén haramia, számítgatja-e magában
34 Dunant|       magában a kioltott életeket?~A vén betyár mozdulatlanul áll
35 Dunant|        mellett és várakozik.~Ha ez a vén ember valódi bakonyi betyár,
36 Dunant|       környékbeli szép szemekből. No vén betyár, kendnek se volt
37 Dunant|              itt marad a fűvön.~De a vén ember csak szelíden áll.~
38 Dunant|              volt a legény, mint egy vén fatörzs, bízvást szolgálhatott
39 Tisz  |           Távol ködébe vesző Kopasz, vén történelmi kapuőr a magyar
40 Tisz  |            az alföldi rónaságon és a vén hegyek ősszel pirosló derekán
41 Tisz  |                A fáknak, különösen a vén fáknak valóban emberi alakjuk
42 Tisz  |             alattomosság.~...Amint a vén fa alatt fekszem és félig
43 Tisz  |     egyszerre csak azt látom, hogy a vén fa vastag, szakállas törzsén
44 Tisz  |              közelben, távolban levő vén fák kérgein, törzsein ugyanolyan
45 Tisz  |         világos volt előttem, hogy e vén fának növendékfácska korában