| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 85 1 88 1 9 1 a 3234 abba 1 abbahagyta 1 abban 12 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 3234 a 1047 az 406 és 379 hogy | Gyula Krúdy Magyar tájak IntraText - Concordances a |
Part
1501 Alfold| úrilakban. Ketten voltak a kisasszonyok, harmadiknak 1502 Alfold| tudott nyomban postát küldeni a halászokhoz a csíkok végett, 1503 Alfold| postát küldeni a halászokhoz a csíkok végett, ő osztotta 1504 Alfold| csíkok végett, ő osztotta ki a szükséges pofonokat, amelyek 1505 Alfold| jelentőségű szemlét tartott a padláson, a kamrában, a 1506 Alfold| szemlét tartott a padláson, a kamrában, a pincében, a 1507 Alfold| a padláson, a kamrában, a pincében, a kicsorbult tányérokat, 1508 Alfold| a kamrában, a pincében, a kicsorbult tányérokat, poharakat, 1509 Alfold| életfogytiglani börtönt ígért a kályhafűtőnek, a szoknyáját 1510 Alfold| börtönt ígért a kályhafűtőnek, a szoknyáját is letépte volna 1511 Alfold| tudtak volna magukon segíteni a magyar háziasszonyok, akár 1512 Alfold| Klotildka elevenen dobálta őket a gyékényes kosárból a gőzölgő 1513 Alfold| őket a gyékényes kosárból a gőzölgő káposztalébe! Hogy 1514 Alfold| nyugodnak vala sorsukban.~~Hát a medve mit csinált ezen idő 1515 Alfold| tulajdonosa, Halászy Bandi a Nagyfalusy-ház regénybe 1516 Alfold| vacsoráival mulattatta magát? A medve, Gyertyaszentelő előtt 1517 Alfold| Semmi gondot nem adott a háziaknak, dehogyis volt 1518 Alfold| háziaknak, dehogyis volt terhére a kisasszonyoknak, akik néha-néha 1519 Alfold| fogásokkal rávették atyjukat és a vendéget, hogy az ebédlőt 1520 Alfold| darab időre elhagyják, amíg a takarítás, szellőztetés 1521 Alfold| mindegyik jobban akart tudni a másiknál. Egy történelmi 1522 Alfold| ugyanezért lovasembert küldtek a hetedik faluban lakó ismerősükhöz, 1523 Alfold| akinek könyvtárában az a bizonyos történelmi könyv 1524 Alfold| volt. Igen ám, csakhogy a történelmi könyvet időközben 1525 Alfold| időközben kölcsönadták, talán a tizedik faluban jár már 1526 Alfold| tizedik faluban jár már a küldönc a könyv nyomába. 1527 Alfold| faluban jár már a küldönc a könyv nyomába. Sok könyv 1528 Alfold| Bezzeg álmoskönyv van a házadnál” - méltatlankodott 1529 Alfold| akár nem: várakozásban múlt a nap. Karcsú, gavalléros 1530 Alfold| butéliákba voltak szűrve a borok az ablak párkányán, 1531 Alfold| ablak párkányán, mert még a nyíri vinkót lehet így felöltöztetni, 1532 Alfold| ablakpárkányhoz lépdeltek tehát, ha a kisebb fajtájú, egy nyelésre 1533 Alfold| látott valamit az ember a külső időjárásból is, az 1534 Alfold| mozgást tegyen az ember a ház körül vagy a faluban, 1535 Alfold| az ember a ház körül vagy a faluban, vagy a falun kívül, 1536 Alfold| körül vagy a faluban, vagy a falun kívül, amerre nyomtalan 1537 Alfold| nyomtalan volt az országút. A medve az „irodában” hűségesen 1538 Alfold| mert senki se szekírozta a medvéje miatt. A történelmi 1539 Alfold| szekírozta a medvéje miatt. A történelmi kérdés, amely 1540 Alfold| történelmi kérdés, amely a forrásmunka nélkül nem volt 1541 Alfold| ember alakja nem közelgett a fehér-fekete téli alkonyatban. 1542 Alfold| Elég mulatságosak ilyenkor a párosával, hármasával mászkáló 1543 Alfold| mászkáló parasztok is, akik a falujukba érkezett medve 1544 Alfold| viszik már tovább innen a medvét?~- Majd, ha felébred - 1545 Alfold| Majd, ha felébred - felelt a nagyszakállú Halászy Bandi 1546 Alfold| nagyszakállú Halászy Bandi a parasztok dörmögő kérdésére.~ 1547 Alfold| kérdésére.~Mielőtt azonban a medve felébredt volna januári 1548 Alfold| álmából: egészen más történt a nagyfalusi kúriában. A lovas 1549 Alfold| történt a nagyfalusi kúriában. A lovas postás azon a címen, 1550 Alfold| kúriában. A lovas postás azon a címen, hogy azt a bizonyos 1551 Alfold| postás azon a címen, hogy azt a bizonyos történelmi könyvet 1552 Alfold| falura: sokfelé eldicsekedett a ház vendégével, az „irodában” 1553 Alfold| irodában” alvó medvével. A két szemével látta, amikor 1554 Alfold| tenyeréből és utána kezet csókolt a bátor kisasszonynak. A „ 1555 Alfold| csókolt a bátor kisasszonynak. A „lejárt özvegy” pedig pipával 1556 Alfold| pedig pipával kínálta meg a Halászy medvéjét: mint ahogy 1557 Alfold| ilyenkor hazudni szoktak a cselédek a gazdájukról. 1558 Alfold| hazudni szoktak a cselédek a gazdájukról. Tehát, bár 1559 Alfold| annyi vendég igyekezett a nagyfalusi ház felé, hogy 1560 Alfold| hogy hallottak már sokan a Halászy Bandi medvéjéről, 1561 Alfold| olyan úriember is, aki látta a medvét, amikor az Bothmer 1562 Alfold| huszárkapitánynál volt nevelőbe, és a kapitány maga vezette reggelenkint 1563 Alfold| maga vezette reggelenkint a kaszárnyába a medvét, hogy 1564 Alfold| reggelenkint a kaszárnyába a medvét, hogy addig is szemmel 1565 Alfold| szemmel tarthassa, amíg a századnál a dolgát elvégzi. 1566 Alfold| tarthassa, amíg a századnál a dolgát elvégzi. No, de hát 1567 Alfold| Ám mit csinál az „özvegy” a nyakába hozott medvével?~ ~~ 1568 Alfold| medvével?~ ~~Szakadhatott a hó, elbújhattak a nádasok, 1569 Alfold| Szakadhatott a hó, elbújhattak a nádasok, országúti csárdák, 1570 Alfold| országúti csárdák, gémeskutak a hófúvásban, beszélhették, 1571 Alfold| óta nem találja az utat a kávédaráló, de Tiszalucnál, 1572 Alfold| kávédaráló, de Tiszalucnál, a bevágásoknál is rostokolniok 1573 Alfold| bizony nem tartotta vissza a téli idő a vendégeket, akik 1574 Alfold| tartotta vissza a téli idő a vendégeket, akik máskor 1575 Alfold| akik máskor már csak abból a szempontból is elkerülték 1576 Alfold| nem akarták hírbe hozni a férjhezmenési korban levő 1577 Alfold| Mindig marad valamely alja a pohár fenekén, ha nőtlen 1578 Alfold| bolond ok nélkül megütni a lábát a szalmában, arra 1579 Alfold| ok nélkül megütni a lábát a szalmában, arra való a kutya. 1580 Alfold| lábát a szalmában, arra való a kutya. Talán az öreg Meskó, 1581 Alfold| kutya. Talán az öreg Meskó, a takarékpénztár igazgatója 1582 Alfold| özvegyember” dolga, mióta nem a feleségével, Kiskállói Ernesztinnel 1583 Alfold| ténferkedik, tétovázik a nagytakarékba, mintha sohase 1584 Alfold| életében. (Bezzeg, tudta a boldogult asszonyság, hogy 1585 Alfold| Meskónak, hogy ne jusson eszébe a fejét csóválni!) Szentírás 1586 Alfold| szava... De hová lett már ez a jeles asszonyság, talán 1587 Alfold| jeles asszonyság, talán a hírét sem tudja senki.~És 1588 Alfold| senki.~És mégiscsak jöttek a vendégek a nagyfalusi kúriába, 1589 Alfold| mégiscsak jöttek a vendégek a nagyfalusi kúriába, bár 1590 Alfold| hívogatták őket.~Egyszer csak a falu egyik oldaláról fordult 1591 Alfold| ezüsthangú csengő felett a lovak hátán, akármi legyek, 1592 Alfold| elején lakkozták frissen ezt a szánt, lánykérőbe járnak 1593 Alfold| esetleges szomorúságot. A lóhajtó muszkabundája derékban 1594 Alfold| jelenteni. De leugranak a szánokról aranyos, fehérprémes 1595 Alfold| huszármenték is, amelyek ebben a korszakban nemigen szoktak 1596 Alfold| teljes bizonyossággal együtt a kaució, amiért annyi férfibánat 1597 Alfold| Magyarországon.~Másszor a falu másik végéből igyekeztek 1598 Alfold| bőséges családi szánok a nagyfalusi kúria felé, amely 1599 Alfold| telepedett huszár, még hátasló is a szánka hátuljához ragasztva, 1600 Alfold| nyeregből kellene keresni a behavazott utat. - De jöttek 1601 Alfold| egy-kétszer felboruljanak a szánkóval, ráverték az ajtókat 1602 Alfold| bormérőkre, maguk közé szedték a magános vándorlegényeket, 1603 Alfold| nagyokat kacagtak, hogy még a halált is felvidították, 1604 Alfold| halál pedig ott leskelődik a téli utazók mellett.~- Megyünk 1605 Alfold| mielőtt elvinné végleg a vármegyéből - mondták, mintha 1606 Alfold| senki se félt volna többé a medvétől, amióta az az özvegyember 1607 Alfold| alszik.~Klotildka körülnézett a bolthajtásos, szabad ámbitusról 1608 Alfold| bolthajtásos, szabad ámbitusról a közelgő vendégeken:~- Szúrjatok 1609 Alfold| fáradhatatlan lépéseivel elsietett a disznó kiválogatásához. - 1610 Alfold| disznó kiválogatásához. - A medve szerencsét hozott 1611 Alfold| medve szerencsét hozott a házhoz.~~Medvevadászat az 1612 Alfold| mint valami fáradt óriás: a „gazdasági iroda” vasrácsos 1613 Alfold| vasrácsos ablaka mögött, a bőrkanapén elnyújtózkodva 1614 Alfold| emberekben még nagy kedv volt a vadregényességek iránt? 1615 Alfold| tartozott végeredményben a dolog, aki az ősi kúriába 1616 Alfold| házasélete alatt, amint a felesége papucsai alatt 1617 Alfold| lakik egy fedél alatt. „A mennydörgős mennykő hitte 1618 Alfold| özvegyben!” - mondogatták a Felső-Tisza mentén. „Még 1619 Alfold| országúton és jár vendégségbe a régi barátaihoz. Halászy 1620 Alfold| barátaihoz. Halászy Bandi már a vonatot is megállította 1621 Alfold| vonatot is megállította a sínek közé állván, ha netán 1622 Alfold| Gyertyaszentelő környékét mutogatta a falinaptár, a farsang végéig 1623 Alfold| mutogatta a falinaptár, a farsang végéig száraz puskapor 1624 Alfold| mind sürgősebben követelte a magáét, de még a vágyakozás 1625 Alfold| követelte a magáét, de még a vágyakozás is (a csendhez 1626 Alfold| de még a vágyakozás is (a csendhez szoktatott szívekben), 1627 Alfold| csendhez szoktatott szívekben), a félbolond vágyakozás búcsúlevelet 1628 Alfold| otthon az agglegényi párnán, a tükör rámájában, az ablakdeszkán, 1629 Alfold| rámájában, az ablakdeszkán, ahol a hirtelen eltávozottak búcsú 1630 Alfold| kínálkozott időnkben azzal a nesszel megszökni hazulról, 1631 Alfold| megszökni hazulról, hogy a hóbortos Halászy Bandi medvéjétől 1632 Alfold| elbúcsúzni, mielőtt átmenne vele a Tiszán, hogy visszavigye 1633 Alfold| jutna golyóspuskát használni a medve ellen, vagy pedig 1634 Alfold| eszeveszett paraszt beledöfné a kését vagy vasvilláját. 1635 Alfold| ezt megengedte, nemcsak a kutyákat segítettük megmenteni 1636 Alfold| kutyákat segítettük megmenteni a pecér elől, hanem az amúgy 1637 Alfold| megláncolt vadállatokat is.~A medve tiszteletére tehát 1638 Alfold| tehát napokon át kanyarognak a kémények füstjei (nagyokat 1639 Alfold| nagyokat puffanó akácokból) a nagyfalusi kúria felett, 1640 Alfold| kúria felett, jöttek-mentek a vendégek, akik az „iroda” 1641 Alfold| ablakán át megszemlélték a horkoló medvét, kezet fogtak 1642 Alfold| horkoló medvét, kezet fogtak a házigazdával és Halászy 1643 Alfold| Bandival, megsodorgatták a bajuszukat, mintha a jövőbe 1644 Alfold| megsodorgatták a bajuszukat, mintha a jövőbe akarnának pillantani, 1645 Alfold| elgondolkozás után hajtották fel a konyakot, a szilvóriumot, 1646 Alfold| hajtották fel a konyakot, a szilvóriumot, a törkölyt, 1647 Alfold| konyakot, a szilvóriumot, a törkölyt, mielőtt tovább 1648 Alfold| mielőtt tovább mentek volna a maguk életútjain, - akadt 1649 Alfold| maguk életútjain, - akadt a vendégjárásban olyan úriember 1650 Alfold| leszúrhatott egy-egy disznót, a falusi hentesnek csak annyi 1651 Alfold| kijózanodjon egyik disznóöléstől a másikig: „Majd felelek én 1652 Alfold| felelek én kend helyett a másvilágon” - mondotta nagy 1653 Alfold| bátran az „özvegy”, amikor a disznóölés napját éppen 1654 Alfold| hangsúlyozni az olvasónak, hogy a Klotildka felügyelete alatt 1655 Alfold| Nagyfalusy kisasszonyok ezekben a napokban félretették Wohl 1656 Alfold| legigézőbb szabásmintáit, pedig a divattal, az akkori puffos 1657 Alfold| voltak egészen tisztában, és a városi könyvkereskedő által 1658 Alfold| kezdeni. Nem fújja el ott a gyertya lángját egykönnyen 1659 Alfold| gyertya lángját egykönnyen az a száj, amelynek ízei zamatosodnak 1660 Alfold| amelynek ízei zamatosodnak a Jókai-regény olvasásától.~ 1661 Alfold| szörnyetegre pattogtak esténként a Nagyfalusy-kúriában a pohárköszöntők, 1662 Alfold| esténként a Nagyfalusy-kúriában a pohárköszöntők, különösen 1663 Alfold| tanúk jelenlétében kivezette a ház elé a medvét (persze 1664 Alfold| jelenlétében kivezette a ház elé a medvét (persze szájkosárral 1665 Alfold| kellett, hogy meddig tart a vendégjárás, habár ő rajta 1666 Alfold| vacsorák után is akadtak a ház vendégei között olyanok, 1667 Alfold| Nem tudok aludni, amíg ezt a kolbászt fagyosan meg nem 1668 Alfold| meg nem kóstolom” - volt a legegyszerűbb kifogása az 1669 Alfold| ebédlőbe vetődő vendégnek a már talpon levő, ecetvirágarcú, 1670 Alfold| frisseségű Klotildka előtt. A jámborabbak az „irodában” 1671 Alfold| szíverősítésre volt szükségük, holott a medve illedelmes vendég 1672 Alfold| meg se moccant az éjszaka. A legőszintébben még a sok 1673 Alfold| éjszaka. A legőszintébben még a sok között Halászy Bandi 1674 Alfold| beszélt, amikor kora hajnalban a gyomorjavítások között válogatott. „ 1675 Alfold| aludni azóta, mióta evvel a medvével utazom. Mi lesz 1676 Alfold| Bunczhardt mérnök okozta a nagyfalusi kúriában is a 1677 Alfold| a nagyfalusi kúriában is a bajt, ő fedezte fel egy 1678 Alfold| fedezte fel egy hajnalon a medve eltűnését. Ez a németbe 1679 Alfold| hajnalon a medve eltűnését. Ez a németbe ojtott inzsellér 1680 Alfold| tudott németül, bár ezzel a tudományával kérkedett; 1681 Alfold| hogy van „tábornoki alhang” a világon; sohase vette be 1682 Alfold| sohase vette be kellő időben a szódabikarbónátát és éjfél 1683 Alfold| Annyi számjegyet hordott a fejében, amely számjegyeknek 1684 Alfold| fejében, amely számjegyeknek a sorozata a Fiastyúk leghalványabb 1685 Alfold| számjegyeknek a sorozata a Fiastyúk leghalványabb csillagáig 1686 Alfold| volna.) Tehát Bunczhardt, a földkutató kiáltotta el 1687 Alfold| legelőször, hogy megszökött a medve az „iroda” pamlagáról, 1688 Alfold| Bandi meg ne tréfálja őket a medvéjével és csakugyan 1689 Alfold| medvéjével és csakugyan átvigye a Tiszántúlra, ahol a medvének 1690 Alfold| átvigye a Tiszántúlra, ahol a medvének illetőségi helye 1691 Alfold| illetőségi helye volt. De még a félfüllel alvó Klotildka 1692 Alfold| nagy lármát ütni - morogta a medve tulajdonosa, amikor 1693 Alfold| medve tulajdonosa, amikor a mérnök kiáltozására a többi 1694 Alfold| amikor a mérnök kiáltozására a többi vendéggel ő is kiugrott 1695 Alfold| ágyból. - Majd előkerítem én a medvét, csak a mérnököt 1696 Alfold| előkerítem én a medvét, csak a mérnököt tegyék el az útból. - 1697 Alfold| Bandi az előszobában és még a pislákoló hajnali csillagok 1698 Alfold| világánál elhagyta Nagyfalut, a mogorva falusi bakterok 1699 Alfold| mogorva falusi bakterok a szűrgallérból dünnyögtek 1700 Alfold| szűrgallérból dünnyögtek utána a községházánál:~- Aztán hír 1701 Alfold| Aztán hír nélkül ne maradjon a tekintetes úr.~A koleránál 1702 Alfold| maradjon a tekintetes úr.~A koleránál gyorsabban terjedt 1703 Alfold| koleránál gyorsabban terjedt a híradás az elszabadult medvéről.~ 1704 Alfold| érkezett Halászy Bandiról, se a medvéről. A nagyfalusi és 1705 Alfold| Bandiról, se a medvéről. A nagyfalusi és a környékbeli 1706 Alfold| medvéről. A nagyfalusi és a környékbeli parasztok éjjeli 1707 Alfold| amelyekhez elővették azokat a kapuszárnyakat is, amelyeknek 1708 Alfold| nem volt Magyarországon. A faluzó csendőrök kakastollas 1709 Alfold| nézegettek. Már suttogták, hogy a megyei alispán az ungvári 1710 Alfold| sürgönyözött, miután ezeknek a bakáknak volt a legkeményebb 1711 Alfold| ezeknek a bakáknak volt a legkeményebb puskatusuk 1712 Alfold| puskatusuk az egész Tiszántúl. A nagyfalusi kúriából a medve 1713 Alfold| Tiszántúl. A nagyfalusi kúriából a medve nyomán szökdöstek 1714 Alfold| medve nyomán szökdöstek el a vendégek, még Bunczhardt 1715 Alfold| hetedszer is felmelegítik a részére, a becsület kedvéért 1716 Alfold| felmelegítik a részére, a becsület kedvéért egy hajnalon 1717 Alfold| tál fagyos tölteléket, de a szokottnál gyorsabban vette 1718 Alfold| szokottnál gyorsabban vette elő a bajuszkeféjét, amelynek 1719 Alfold| vaddisznó sörtéjéből készítik a bajuszkeféket. Ámde megjött 1720 Alfold| Körvadászatot rendezünk a medvére, hogy a nép megnyugodjon” - 1721 Alfold| rendezünk a medvére, hogy a nép megnyugodjon” - mondta 1722 Alfold| honfoglalás-korbeli magyar vezér a hátaslováról leugrott. „ 1723 Alfold| Bandi fiam is belekerül a körbe. Magam duplázok rá 1724 Alfold| duplázok rá legelőször. A nép nyugalma a legelső.”~~ 1725 Alfold| legelőször. A nép nyugalma a legelső.”~~Csak hallgassatok 1726 Alfold| kísérteties nádasok ott a Felső-Tisza mentén, ahol 1727 Alfold| Valahonnan szálldosott a szürke égboltozat oldalára 1728 Alfold| szürke égboltozat oldalára a szürke füst, mint valami 1729 Alfold| hát az öreg Halászyé volt a nádas, azt csinált vele, 1730 Alfold| amit akart. Nem adta el a nádvágó embereknek; fel 1731 Alfold| Nyugalmazott főispánja volt a vármegyének, akkor se lehetett 1732 Alfold| vaskorona-rendet viselt volna a nyakában.~Persze, nem hagyták 1733 Alfold| urat egyedül álldogálni a nádas környékén. Farkasról, 1734 Alfold| rongyban járó emberről, a halászi ősnádas lakóiról 1735 Alfold| lakóiról éppen eleget tudott a mesemondás. Innen is, onnan 1736 Alfold| volna, előtermett Vencel, a csinos kemecsei vadászlegény, 1737 Alfold| aki abban az időben éppen a kemecsei nádasok dolgát 1738 Alfold| szépséges nyári estéken a kemecsei tavakat látogatják. 1739 Alfold| kemecsei tavakat látogatják. Ez a Vencel híres volt arról, 1740 Alfold| újra épségbe hegyezte őket. A jó, beretvaéles téli levegőben 1741 Alfold| levegőben szimatolt Vencel a halászi nádas körül.~- Farkasokkal 1742 Alfold| lesz találkozásunk, de hogy a medvét is ugyanide dugta 1743 Alfold| napi járó földre körüljárta a pusztulásra ítélt nádast. - 1744 Alfold| akikre méltóságos úr rácéloz a golyóspuskájával.~Egy óra 1745 Alfold| embernek volt helye, hogy a háztetőn is átrepülhessen, 1746 Alfold| Pazony ilyen messzire van a Tiszától - kiáltott fel 1747 Alfold| nézni, ha elkések erről a vadászatról.~Az öreg Halászy 1748 Alfold| ugyancsak úgy vadásztak egymásra a halászi erdőben, mint az 1749 Alfold| Vencel, gyújtsátok fel a nádast, három oldalról, 1750 Alfold| mintha attól félt volna, hogy a szép produkcióhoz más puskások 1751 Alfold| ennek híre terjed. Utóvégre a maga ezerholdas nádasát 1752 Alfold| nádasát reszkírozta, hogy a medvét és elsőszülött fiát 1753 Alfold| Guszti, de megtapogatta a tölténytáskáját.~~H. B. 1754 Alfold| tölténytáskáját.~~H. B. utolsó útja a medvével~~Az öreg Halászy 1755 Alfold| oldalról felgyújtatta azt a Felső-Tisza menti nádast, 1756 Alfold| véleménye szerint ifjabb Halászy a medvéjével elrejtőzött.~ 1757 Alfold| Magyarországon, vagy pedig a mesemondó Jókai népszerűsége 1758 Alfold| emberek hajlamosak legyenek a vadregényes dolgokra? Ki 1759 Alfold| hogy is volt igazában; a boszniai okkupáció után 1760 Alfold| lehetett vitézi módon meghalni.~A körülbelül hatszáz holdnyi 1761 Alfold| boldog ember, aki vághatott a nádasból azon a részen, 1762 Alfold| vághatott a nádasból azon a részen, amelyet a tűz még 1763 Alfold| nádasból azon a részen, amelyet a tűz még nem ért el; máskor 1764 Alfold| drága pénzen kell felfogadni a nádvágókat, mert nem könnyű 1765 Alfold| nem könnyű mesterség az a farkasordító hidegben. Ezen 1766 Alfold| farkasordító hidegben. Ezen a napon önkéntes nádvágó lett 1767 Alfold| minden környékbeli ember, még a zsindelytetősek is, mert 1768 Alfold| hogyan lehet náddal foltozni a zsindelyt.~Hát azon a helyen, 1769 Alfold| foltozni a zsindelyt.~Hát azon a helyen, ahol az öreg Halászy, 1770 Alfold| elevenen akarta elfogni a medvét, mert saját bevallása 1771 Alfold| ölt életében), és mások, a vármegye jó puskásai helyet 1772 Alfold| puskásai helyet foglaltak a fagyott, zsombékos, turjános 1773 Alfold| lehetett megközelíteni: azon a nádas részen két fekete 1774 Alfold| fekete pofa bújt elő elsőnek a nádasból. Hát persze hogy 1775 Alfold| nadrágot húztak, amelyet a cigányok viseltek legtovább 1776 Alfold| bizonyosan volt okuk arra, hogy a farsangi napokat ne a muzsika 1777 Alfold| hogy a farsangi napokat ne a muzsika mellett töltsék, 1778 Alfold| ember nem lakta nádasban. A csendőr már ilyenkor tudja 1779 Alfold| csendőr már ilyenkor tudja a magáét; a csendőr pedig 1780 Alfold| ilyenkor tudja a magáét; a csendőr pedig ott állott 1781 Alfold| emberre, ők felelnek érte. A cigányság láttára a csendőr 1782 Alfold| érte. A cigányság láttára a csendőr mégiscsak megigazította 1783 Alfold| mégiscsak megigazította a viharszíjat az állán, bepillantott 1784 Alfold| viharszíjat az állán, bepillantott a bőrtarisznyájába a kézibilincsek 1785 Alfold| bepillantott a bőrtarisznyájába a kézibilincsek után, aztán 1786 Alfold| nyilvánvaló volt, hogy a maga hatvan-hetven kilós 1787 Alfold| jó darabig kell futamodni a széllelbélelt cigányok után, 1788 Alfold| de nehéz volt ilyenkor a kakastollas keménykalpag, 1789 Alfold| kakastollas keménykalpag, a kincstári köpenyeg, a vízálló 1790 Alfold| keménykalpag, a kincstári köpenyeg, a vízálló csizma. Lehet, hogy 1791 Alfold| politikai okokból sok volt a rovásán a régi csendőrségnek, 1792 Alfold| okokból sok volt a rovásán a régi csendőrségnek, de szinte 1793 Alfold| teljesítményt vitt végbe a csendőrség, amikor a még 1794 Alfold| végbe a csendőrség, amikor a még félszemmel alvó régi-régi 1795 Alfold| ébredezni kezdett volna. A csendőr tehát jégen, havas 1796 Alfold| havas télen át elindult a futamodó cigányok után abban 1797 Alfold| futamodó cigányok után abban a fáradhatatlan tempóban, 1798 Alfold| fáradhatatlan tempóban, amelyre a tanfolyamon tanították. 1799 Alfold| ismeretlen cigányokat, de a kötelessége szerint utolsó 1800 Alfold| őket.~Alighogy eltűntek a cigányok a szibériai tájon, 1801 Alfold| Alighogy eltűntek a cigányok a szibériai tájon, újabb mozgás 1802 Alfold| újabb mozgás jelentkezett a füsttel, lánggal megtelő 1803 Alfold| felől. Kriptai volt ez, a vén pákász, csíkhalász remete, 1804 Alfold| görbe bottal lépdelt ki a nádasból a puskás urak közé.~- 1805 Alfold| bottal lépdelt ki a nádasból a puskás urak közé.~- Hát 1806 Alfold| közé.~- Hát most hol van az a híres uraság, aki a kunyhóm 1807 Alfold| van az a híres uraság, aki a kunyhóm árát megfizeti? - 1808 Alfold| ezenkívül semmi se érdekelné a vén emberkerülőt. (A szakállas, 1809 Alfold| érdekelné a vén emberkerülőt. (A szakállas, félig-meddig 1810 Alfold| az emberek társaságából. A Felső-Tisza mentén volt 1811 Alfold| közepette elindult valamerre a tájon.)~Persze, itt húzódott 1812 Alfold| Persze, itt húzódott meg a „büdi boszorkány” is, amely 1813 Alfold| amely seprűnyélen kilovagolt a tűzből és nagy visongásokkal 1814 Alfold| nagy visongásokkal eltűnt a vadászok elől, mielőtt azok 1815 Alfold| vagy emberi formája volt? A komoly vadászemberek nem 1816 Alfold| olyan dolgokról, amelyeket a vadásztáskájuk karikájára 1817 Alfold| akaszthatnak. Még ha látták is ezt a népmesebeli alakot, hallgattak 1818 Alfold| alakot, hallgattak róla, mert a „büdi boszorkány” jóformán 1819 Alfold| senkit se közelített meg a vadászok közül, hanem a 1820 Alfold| a vadászok közül, hanem a nádasban, hol felbukkanva, 1821 Alfold| nádbugát lobogtatva, futamodott a nádas szélén valamely olyan 1822 Alfold| menekedhetik el valamerre. A nádasok környékén mindig 1823 Alfold| rejtegeti, félelmesíti a kíváncsi emberek elől az 1824 Alfold| mondhatja el erős szívvel a magányt, amelyet olyankor 1825 Alfold| olyankor érzett, amikor a nádasban olyan ösvényen 1826 Alfold| ösvényen telepedett meg, ahol a néma vidrák, titkos menyétek, 1827 Alfold| hogy óra hosszáig csak a nádiveréb riasztó füttyentését 1828 Alfold| hallhatja? Nagy életmozgalom, ha a nappal alvó vadludak valamely 1829 Alfold| megmozdulnak, nekifutamodnak a víznek, mintha szárnyukkal 1830 Alfold| eveznének darab ideig, hogy a legnagyobb gyorsasággal 1831 Alfold| többé sohasem látja őket. A nádasnak vannak rejtelmei, 1832 Alfold| golják is az emberek. És a Felső-Tiszát, ahol titkosan 1833 Alfold| ahol titkosan szeretkezik a nyírfával, a szomorú fűzzel, 1834 Alfold| szeretkezik a nyírfával, a szomorú fűzzel, az emberhangtalan 1835 Alfold| csendességgel, az ősi álmokkal, a Nyírséggel, a nádassal: 1836 Alfold| álmokkal, a Nyírséggel, a nádassal: nem lehet elképzelni 1837 Alfold| panaszkodó állati hang szűrődött a nádas felől, mintha csak 1838 Alfold| most vették volna észre a tüzet azok, kik legigazibb 1839 Alfold| azok, kik legigazibb lakói a nádasoknak. Sárgás, feketés - 1840 Alfold| nádasoknak. Sárgás, feketés - a futamodásban behavazódott 1841 Alfold| kormányozva magukat ugrottak neki a nádas szélének, hogy eszüket 1842 Alfold| eszüket veszítve meneküljenek a füst és a láng elől. Gyakorlatlan 1843 Alfold| veszítve meneküljenek a füst és a láng elől. Gyakorlatlan 1844 Alfold| tekintete nem árulná el a nádasok lompos rablóját, 1845 Alfold| amely életre-halálra küzd a téllel, a magános vándorlegénnyel, 1846 Alfold| életre-halálra küzd a téllel, a magános vándorlegénnyel, 1847 Alfold| magános vándorlegénnyel, a megszimatolt zsákmánnyal.~- 1848 Alfold| vadmadárhangon, valamerről Vencel, a kemecsei vadász - vigyázni 1849 Alfold| példával járván elöl: már a nádas szélén kezdte az első 1850 Alfold| az öreg Halászy - hiszen a fiamba meg a medvéjébe puskázunk 1851 Alfold| Halászy - hiszen a fiamba meg a medvéjébe puskázunk bele, 1852 Alfold| folytatjuk. Hadd jöjjenek ki a farkasok ide a szabad térségre, 1853 Alfold| jöjjenek ki a farkasok ide a szabad térségre, itt könnyebben 1854 Alfold| Elek Gusztáv leeresztette a golyóspuskáját, amellyel 1855 Alfold| amellyel nagy kényelmesen várta a farkaslegény felbukkanását 1856 Alfold| farkaslegény felbukkanását a nád szélén, miután az a 1857 Alfold| a nád szélén, miután az a puskacső elől először megugrott.~- 1858 Alfold| bevárhatom akár két lépésnyire is a farkast, mert a kezem nem 1859 Alfold| lépésnyire is a farkast, mert a kezem nem szokott reszketni: 1860 Alfold| így cselekszik-e mindenki a tisztelt társaságban? Nem 1861 Alfold| társaságban? Nem szeretem a hiábavaló lövöldözést magam 1862 Alfold| ellenséges értelmet tulajdonított a nevezetes Elek Guszti szavainak ( 1863 Alfold| lépésnyire eresztik magukhoz a farkast, anélkül hogy a 1864 Alfold| a farkast, anélkül hogy a kezük célt tévesztene.~- 1865 Alfold| Bothmer kapitány, aki ezen a vadászaton egy rinocerosz-ostorral 1866 Alfold| felfegyverkezve jelent meg (a pallósnyi széles huszárkardján 1867 Alfold| haragvó arcával, összecsapta a bokáját az ezredes előtt:~- 1868 Alfold| előtt:~- Én nem teszek kárt a méltóságos ezredes úr farkasaiban, 1869 Alfold| meghurkolom őket - mondta és a fehér prémes mentéje zsebéből 1870 Alfold| meg kell tartani.~Amikor a vadászok megkötötték egymás 1871 Alfold| megkötötték egymás között a szerződést, persze anélkül, 1872 Alfold| szerződést, persze anélkül, hogy a nádasban rekedt és kétségbeesetten 1873 Alfold| látszott, hogy már megpróbálták a tűzveszedelemmel való szembeszállást, 1874 Alfold| parasztoknak vagy éppen a távolabb álló vadászoknak 1875 Alfold| farkasok ellen, amelyek a vasvillák, puskák köréből 1876 Alfold| percben megérkezett Henter, a megyei várnagy is lóháton, 1877 Alfold| magával, de hát az ő agarai a kéményen is kibújtak, ha 1878 Alfold| kéményen is kibújtak, ha a gazdájuk lóra ült. Bolond 1879 Alfold| történt Szarka doktorral, a körorvossal, aki Nagyfalusyéknál 1880 Alfold| felvette elemózsiás kosaraival a kőszívű Klotildkát is, aki 1881 Alfold| szerepét akarta betölteni a vadászaton.~...Történt ugyanis, 1882 Alfold| nádasból már kitakarodtak a farkasok, amelyek válogathattak 1883 Alfold| farkasok, amelyek válogathattak a halálnemek között: a parasztok 1884 Alfold| válogathattak a halálnemek között: a parasztok vasvillái, a vadászok 1885 Alfold| a parasztok vasvillái, a vadászok golyósfegyverei, 1886 Alfold| vadászok golyósfegyverei, a jeles Bothmer báró rinocerosz-ostora 1887 Alfold| rinocerosz-ostora között, - amikor a rókák, vidrák, menyétek 1888 Alfold| darab ideig versenyt; - a már füstölgő nádas felett 1889 Alfold| megzavarodva keringenek a varjak, a csókák, a téli 1890 Alfold| rodva keringenek a varjak, a csókák, a téli vízimadarak, 1891 Alfold| keringenek a varjak, a csókák, a téli vízimadarak, félelmetes 1892 Alfold| Halászy Bandi is kimenekült a nádasból medvéjével, amellyel 1893 Alfold| rémületes kísértet, tört elő a nádasból. Akik akkor látták: 1894 Alfold| lehetnek helyzetek, amikor a legokosabb emberek is elvesztik 1895 Alfold| eszüket. Ilyen lehet az a helyzet, amikor az emberre 1896 Alfold| emberre mindenfelől rágyújtják a házat. Dehogyis vezette 1897 Alfold| nélkül eltévesztené az utat. A lánc a földön csörgött a 1898 Alfold| eltévesztené az utat. A lánc a földön csörgött a medve 1899 Alfold| A lánc a földön csörgött a medve nyomában. És Halászy 1900 Alfold| védte is medvéjét, amint a négy lábon ügető állat mellett 1901 Alfold| öntestével védelmezze meg a vadászok ellen. Tragikus, 1902 Alfold| Hiszen nincsen olyan céllövő a világon, aki rá mert volna 1903 Alfold| aki rá mert volna lőni a medvére, amikor egy eleven 1904 Alfold| Mintha szárnyuk nőtt volna a veszedelemben a menekülőknek, 1905 Alfold| nőtt volna a veszedelemben a menekülőknek, a puskagolyó 1906 Alfold| veszedelemben a menekülőknek, a puskagolyó sem érheti utol 1907 Alfold| megtalálják ám egy helyen a körorvos kocsiját, amelyen 1908 Alfold| körorvos kocsiját, amelyen a jóságos Klotildka foglalt 1909 Alfold| az elemózsiás kosarakkal, a pápaszemes Szarka doktorral...~- 1910 Alfold| bizony nekünk jön - kiáltotta a. doktor, amint kocsilovai 1911 Alfold| akkorára megint kezébe kapta a medve láncát, rávágta a 1912 Alfold| a medve láncát, rávágta a vas szájkosarat, aztán hátra 1913 Alfold| szájkosarat, aztán hátra kerülvén, a doktor kocsijának saroglyájához 1914 Alfold| kocsijának saroglyájához láncolta a medvét. Majd felugrott a 1915 Alfold| a medvét. Majd felugrott a bakra, elkapta Szarka doktortól 1916 Alfold| elkapta Szarka doktortól a gyeplőt, aztán belevágott 1917 Alfold| gyeplőt, aztán belevágott a lovakba. Mentek azok eszük 1918 Alfold| azok eszük nélkül, mint a sárkányok, amikor a medvét 1919 Alfold| mint a sárkányok, amikor a medvét érezték a hátuk mögött. 1920 Alfold| amikor a medvét érezték a hátuk mögött. Holttá, dermedve 1921 Alfold| kapaszkodott Szarka doktor a kocsiülésbe. Csak a derék 1922 Alfold| doktor a kocsiülésbe. Csak a derék Klotildkának volt 1923 Alfold| éhgyomorra! - mondta.~ ~A puskások, vasvillások valahol 1924 Alfold| puskások, vasvillások valahol a harmadik határban érték 1925 Alfold| határban érték utol Bandit, a doktort és Klotildkát.~A 1926 Alfold| a doktort és Klotildkát.~A medve már döglötten hevert, 1927 Alfold| medve már döglötten hevert, a körorvos gyorsan ölő mérge 1928 Alfold| Bandi kérő levelére), hogy a medvéjét megölje.~- Ne mondhassa 1929 Dunant| holdvilágos nyári éjszakán, amikor a langyos éjben a szentjánosbogárkák 1930 Dunant| amikor a langyos éjben a szentjánosbogárkák lámpásai 1931 Dunant| lámpásai álmokra világítanak, a visegrádi hegyen, Nagy Lajos 1932 Dunant| két hölgy bolyongott itt a néma éjben, akik polgári 1933 Dunant| fáradalmaikat pihenik ágyukban, mind a négyen egy szállító cég 1934 Dunant| alaposan ki akarták használni a vasárnapi kirándulást és 1935 Dunant| Pestre, bármit szól is majd a szigorú főnök. Pénzük sem 1936 Dunant| másrészről izgatta őket a szabadban eltöltendő éjszaka 1937 Dunant| eltöltendő éjszaka varázsa. A lányok, különben igen rendes 1938 Dunant| eddig eszükbe se jutott a szerelem a büró gázlámpája 1939 Dunant| eszükbe se jutott a szerelem a büró gázlámpája alatt, - 1940 Dunant| sem válnak el egymástól. A férfiak az évek óta tartó 1941 Dunant| nagyon távolról gondoltak a szerelemre, amellyel a hosszú 1942 Dunant| gondoltak a szerelemre, amellyel a hosszú éjszakát agyon lehetne 1943 Dunant| irodában szoktak mondani és már a vörös Steinitzot is megunták 1944 Dunant| éjfél felé jutott eszükbe a szerelem, éppen akkor, midőn 1945 Dunant| király várkastélyába értek a hegytetőre és alant észrevették 1946 Dunant| hegytetőre és alant észrevették a Dunát a mélyben, amely mint 1947 Dunant| alant észrevették a Dunát a mélyben, amely mint egy 1948 Dunant| hintázva, ragyogva húzódott el a hegy lábánál. A hegyeken 1949 Dunant| húzódott el a hegy lábánál. A hegyeken túl, ahol a hold 1950 Dunant| lábánál. A hegyeken túl, ahol a hold ébredt, még egy másik 1951 Dunant| ragyogásra is gyengébb. A bűvös látvány elfoglalta 1952 Dunant| bűvös látvány elfoglalta a kirándulókat, amint kimerülten 1953 Dunant| igazságát mondásának, - a látvány, amely előttük a 1954 Dunant| a látvány, amely előttük a nyári éjben kibontakozott, 1955 Dunant| ezüst felhő lebegett volna a vár alatt, a rekettyebokrok 1956 Dunant| lebegett volna a vár alatt, a rekettyebokrok felett, és 1957 Dunant| ködből valóknak látszottak a jövevények, akik félig-meddig 1958 Dunant| akik félig-meddig eltűntek a bokrok között. Későbben, 1959 Dunant| között. Későbben, amint a felhő ritkult, az alakokat 1960 Dunant| lehetett különböztetni: a Nemzeti Színház egynémelyik 1961 Dunant| járnak ilyen öltözetekben a színészek, ezüst sisakban, 1962 Dunant| sisakban, csillogó ruhában, a nők arany pártában és főkötőben.~ ~ 1963 Dunant| pártában és főkötőben.~ ~A díszmagyar-ruhás jövevények 1964 Dunant| jövevények lassan közeledtek a vár felé, a lépésük nem 1965 Dunant| lassan közeledtek a vár felé, a lépésük nem hallatszott, 1966 Dunant| az arcuk nem látszott, a fű, amelyre léptek, ezüstösen 1967 Dunant| ezüstösen fénylett. Már elérték a várat és annak egykori kapuján 1968 Dunant| kapuján sorban belépegettek. A pestiek, akik a magasban 1969 Dunant| belépegettek. A pestiek, akik a magasban ültek, mintegy 1970 Dunant| páholyból nézték odalenn, a vár régi nagytermében történő 1971 Dunant| nyerte vissza leghamarabb a hangját. Halkan így susogott:~- 1972 Dunant| kísérteteket látunk, Sgalitzer úr!~A férfiú, akihez ezen szavak 1973 Dunant| ijedten intette csendre a leányt:~- Hallgasson, maga 1974 Dunant| keletkezett, mint mikor a szél lengeti a faleveleket. 1975 Dunant| mint mikor a szél lengeti a faleveleket. Csakhamar kivált 1976 Dunant| Csakhamar kivált egy alak a többi közül, és a következő 1977 Dunant| egy alak a többi közül, és a következő pillanatban ezüst 1978 Dunant| palástos, hatalmas lovag állott a remegő pestiek előtt. Az 1979 Dunant| hangzott:~- Forgács vagyok, a királyné vitéze. Hát ti 1980 Dunant| meghajtotta magát, amint a tánciskolában tanulta:~- 1981 Dunant| tánciskolában tanulta:~- A nevem Sgalitzer, örvendek 1982 Dunant| nevem Sgalitzer, örvendek a szerencsének.~- Pamutkai! - 1983 Dunant| szerencsének.~- Pamutkai! - szólt a másik fiatal ember. - Pamutkai, 1984 Dunant| melyik királynak vagytok a katonái? - kérdezte most 1985 Dunant| katonái? - kérdezte most a szellem.~Sgalitzer izgatottan 1986 Dunant| tartalékos tiszt leszek a lovasságnál. De Pamutkai 1987 Dunant| alkalmatlannak találtatott. Lúdtalpú a barátom, Forgács úr.~Forgács 1988 Dunant| Miklós - mert hisz ő volt a vitéz - csudálkozva csóválta 1989 Dunant| vitéz - csudálkozva csóválta a fejét:~- Vajon micsoda mesterségtek 1990 Dunant| hang.~- Nem ismerem ezt a mesterséget - felelte elgondolkozva 1991 Dunant| felelte elgondolkozva a vitéz. - Az én időmben ilyen 1992 Dunant| kegyelmesen megengedi, hogy a lovagteremben megjelenjetek. 1993 Dunant| megjelenjetek. Csáki Krisztinának, a királyné udvarhölgyének 1994 Dunant| udvarhölgyének vagyon máma a kézfogója Lóránt fia Lóránttal. 1995 Dunant| Gyertek az ünnepélyre.~A szellem megindult előre, 1996 Dunant| szellem megindult előre, a pestiek kézt kézbe fogva, 1997 Dunant| remegve botorkáltak utána a váromladékon. A hold, 1998 Dunant| utána a váromladékon. A hold, amely eközben az ég 1999 Dunant| sugaraival megvilágította a vár mélyében mulatozó társaságot. 2000 Dunant| ott sorjában. Antik csipke a nőkön, ragyogó díszruha