Part

 1 Szulof|     között, lecsüngesztett lombú fák alatt, oroszosan mozdulatlan
 2 Szulof|         sóhajtozó esők, a kopasz fák között süvöltöző zimankós
 3 Alfold|       beléptem az erdőbe, a nagy fák ellenségesen mértek végig,
 4 Dunant|        más hangok hallatszanak a fák alatt, még a hangászok is
 5 Dunant|       betyárok szele, lengenek a fák, a menyét bozontos farka
 6 Dunant|         sűrűbb az erdő, mintha a fák vére megduzzasztaná a lombokat,
 7 Dunant|          az erezete, a ránca vén fák kérgéről van kölcsönvéve.
 8 Dunant|        volt a gőzhajóra. A páros fák elpirultak az örömtől, amikor
 9 Dunant|       dördül el az erdőben, és a fák közül kirontott Mózsi.~Miután
10 Tisz  | legendában, állanak a partokon a fák, melyek tán még az Árpád-házbeli
11 Tisz  |    medvére itt vadásztak.~Milyen fák azok, melyek öt-hatszáz
12 Tisz  |     fákat tetőtől talpig. Ezek a fák akkor lehettek növendékfácskák,
13 Tisz  |       lépésnyire már elvesznek a fák világos körvonalai, inkább
14 Tisz  |         folytatódik, mert hiszen fák vannak arra is. De bátran
15 Tisz  |         belerajzolódnak a fiatal fák kérgébe, amint a természetben
16 Tisz  |     lehettek akkor, midőn ezek a fák fiatalok voltak: egyszerre
17 Tisz  |      közelben, távolban levő vén fák kérgein, törzsein ugyanolyan
18 Tisz  |     emberi arcok bámultak reám a fák törzséből. Nini, hogy néznek
19 Tisz  |         az erdőben, mikor ezek a fák még fiatalok voltak, és
20 Tisz  |        még fiatalok voltak, és a fák megőrizték a király és kísére­
21 Tisz  |    mozdulatlanul, némán. Fönn, a fák tetején könnyű szél mozgatta
22 Tisz  |        arcvonásait felöltötték a fák, és ugyanazok maradnak ezer
23 Tisz  |         mint egyébkor. A húsvéti fák (amelyek oly halkan, észrevétlenül
24 Tisz  |   emberek, akik a nyurga, kopasz fák alatt elhaladnak, oly csendesek,
25 Tisz  |  hosszasan bámulnak az estébe. A fák különöset sóhajtanak. A