Part

1001 Tisz  |             lepke jön a déli szél hátán az ismeretlen tartományból,
1002 Tisz  |          ismeretlen tartományból, amely az álmodó embernek a homlokára
1003 Tisz  |               erejét, forgáccsá lőhetik az ágyúk csövét, meghalhat
1004 Tisz  |                még egypár millió ember: az évszak, amelynek ideje elkövetkezett,
1005 Tisz  |               egy ingesgyermek. ~      ~Az emberek legfeljebb nem látják
1006 Tisz  |               legfeljebb nem látják meg az új rügyeket, ifjú füveket,
1007 Tisz  |                 vízáramlásokat, amelyek az évszak beköszöntével a világra
1008 Tisz  |         elkövetkeznek. Nem figyelik meg az emberek, hogy a folyók gyorsabban
1009 Tisz  |            tegnap volt. Legfeljebb csak az emberek nem törődnek azzal,
1010 Tisz  |                nem törődnek azzal, hogy az erdőnek különös illata kezd
1011 Tisz  |              zordon téllel elmúlt volna az ő érdagasztó bátorsága is;
1012 Tisz  |                terveket ígérő tavasz... Az évszak azonban semmibe sem
1013 Tisz  |               azonban semmibe sem veszi az embereket, csinálják ők
1014 Tisz  |            dolgait, mint megőrült ácsok az akasztófákat: az évszak,
1015 Tisz  |         megőrült ácsok az akasztófákat: az évszak, a gyönyörű, eljött
1016 Tisz  |                 a magános kutakat. Neki az a fontos, hogy a pusztai
1017 Tisz  |                 hogy a pusztai vadmadár az azúrnak új tükörében füröszthesse
1018 Tisz  |               füröszthesse meg tollait, az akácfa nagyot nyúljon, mint
1019 Tisz  |               után.~Mi köze a tavasznak az emberekhez?~Még annyi sem,
1020 Tisz  |           csirkéinek szór a gazdasszony az ól előtt.~A tavasz eljön
1021 Tisz  |        erőszakos, rendbontó ölelkezését az emberek helyett majd kis
1022 Tisz  |               volna minden bátorságukat az élethez az elmúlt három
1023 Tisz  |                 bátorságukat az élethez az elmúlt három esztendő alatt.
1024 Tisz  |           kerékszöget szeretne csinálni az a kalapács.~A falusi ember
1025 Tisz  |               gyermekkorában hallhatott az unoka, a szabadságharc utáni
1026 Tisz  |               leszek, remélem, megkapom az ígért két puszit...” - írja
1027 Tisz  |       Vadásziratai című könyvét írta... Az esték végtelenül hosszúak,
1028 Tisz  |                 hosszúak, úgy halkul el az élet, mint a mécses lángja,
1029 Tisz  |                Elvitték a magtár javát. Az ősapák félszeg olajfestményei
1030 Tisz  |              hogy mi következik ezután. Az öreg cselédek hosszasan
1031 Tisz  |             cselédek hosszasan bámulnak az estébe. A fák különöset
1032 Tisz  |             tekintettel néznek egymásra az emberek, ha találkoznak.
1033 Tisz  |              volna a természetes rendje az életnek. A nagypénteki kereplőt
1034 Tisz  |               kell elégedni gyertyával. Az eleim gondos emberek voltak.
1035 Tisz  |             nyakát. Hová szöktél tavasz az emberek elől?~(1918)~~
1036 Utos  |               hazai humusz ihletéséről, az áldott anyaföld szeretetéről
1037 Utos  |            látott, tapasztalt, észlelt.~Az országjáró Krúdy Gyula ha
1038 Utos  |             bebarangolta a Nyírséget, s az újságíró élénk figyelmével
1039 Utos  |                 figyelmével fedezte fel az Alföld, a Dunántúl vagy
1040 Utos  |              erőt, biztatást és ihletet az élet nehéz vagy felhőtlen
1041 Utos  |              képviselje leggazdagab­ban az álomlátó Krúdy művészetét.~
1042 Utos  |              tájak és képek vonulnak el az olvasó előtt a nyíri lankáktól
1043 Utos  |                a nyíri lankáktól kezdve az alföldi rónákon, a dunántúli
1044 Utos  |             érezzük ezekben a rajzokban az írónak az alkotásban kielégülő
1045 Utos  |           ezekben a rajzokban az írónak az alkotásban kielégülő örömét
1046 Utos  |         társadalom számkivetettjei vagy az élet kedélyes svindlerei,
1047 Jegyz |           bemutatott Krúdy Gyula-írások az alábbi könyvekben és lapokban