Part

 1 Szulof| legszebb tája.~Írni róla csak oly gyöngédséggel lehet, mint
 2 Szulof|  férfiú és savószínű szemével oly keményen nézett Sárinéra,
 3 Szulof|      maguk bölcs józanságával oly igen nagyon lekicsinyelték
 4 Szulof|   büszke négy lován ugyan még oly dacosan hajtanak be a csinosodó
 5 Alfold|     ÉS TÁRSAI~~Baján (egykor) oly fontoskodással tartották
 6 Alfold|       se, de manapság, amikor oly hihetetlenül megdrágul a
 7 Alfold|  előtte az ösvényen, mégpedig oly villámgyorsan, hogy szinte
 8 Dunant|      fut a nehéz alkotmány és oly fürgén helyezkedik el az
 9 Dunant| körülvéve, mint mondják, néha oly őstermészeti bőségességgel,
10 Dunant|      tudakozódtak. Persze nem oly angyali szelídségűek, mint
11 Tisz  |        A húsvéti fák (amelyek oly halkan, észrevétlenül rügyeznek,
12 Tisz  |     napsugár, amely déltájban oly meleg, mintha minden erejével
13 Tisz  |  kopasz fák alatt elhaladnak, oly csendesek, hogy az is meghallatszik,
14 Tisz  | amelynek ideje elkövetkezett, oly ártatlanul, nyugodtan jött
15 Tisz  |         Nézzük a falut, amely oly néptelen, mint a régi tölgyfaerdőség,
16 Tisz  |       disznókondák. A kakasok oly messziről beszélgetnek,
17 Tisz  |       csendesség van, s a nők oly halkan mennek a házak fala
18 Tisz  |    utazókabátját, a kalapálás oly fáradtan hangzik, mintha