Part

 1 Szulof|       Az ember elgondolkozva áll meg az ilyen régi mondások
 2 Szulof|     határ­széli” Nyíregyháza áll: száz esztendő előtt még
 3 Szulof|   verejtékező hétköznapokból áll... Mondd, ó, mondd, emlékezet:
 4 Szulof|   mentében a gimnáziumépület áll. S a gimnázium előtt egy
 5 Szulof|    igyál! Örökké a világ sem áll! Eloszlik, mint a buborék,
 6 Alfold|  tudná megmondani, hogyan is áll az „özvegyember” dolga,
 7 Dunant| bíborvitorla alatt pedig ott áll a Szerelem. Ezüst sisakja
 8 Dunant|    csak azt hinnék, hogy még áll valamely gömbölyödő vadgesztenyefa
 9 Dunant|     lombokat, ott bizonyosan áll a betyár, lesben, mélán,
10 Dunant|       kegyetlen szívvel. Ott áll és már ki is lép az országútra.~
11 Dunant|     vén betyár mozdulatlanul áll az úton. Várja a kocsit.~
12 Dunant|   betyárokkal?~Az öreg mente áll az út mellett és várakozik.~
13 Dunant|      vén ember csak szelíden áll.~Lepittyedt az ajka, gondtól
14 Dunant|      bizonyos, hogy hányadán áll velem? Hogy az amerikainak
15 Dunant|    nehézkes Mózsi már lesben áll az erdőszélen.~Hát valóban