Part

  1 Szulof|          előtt levenni a föveget, és már kezdett nem jelentősége
  2 Szulof|             olykor a Nyírség, mintha már nem is nagyon volna érdemes
  3 Szulof|              Régi Zellmanovics felől már két éjszaka és két nap óta
  4 Szulof|              hát a Régi Zellmanovics már hozzá volt az ilyesmihez
  5 Szulof|             őszre hajlott s az újbor már kiforrt. Bár sohase is forrt
  6 Szulof|      Zellmanovics­né után, aki pedig már a forradalomban is markotányosné
  7 Szulof|            az a vén asszony. Juliska már két nap és két éjszaka figyeli
  8 Szulof|            nemigen értette a dolgot. Már éppen azon volt, hogy fölkerekedik
  9 Szulof|          cefrével, mit itten mérnek.~Már éppen indulóban volt a tudatlan
 10 Szulof|             fáradtságtól, de Juliska már akkor azt is tudta, hogy
 11 Szulof|             közbejöttét!)~De Juliska már ekkor annyira okossá lett,
 12 Szulof|            hoz, csakhogy ez a csárda már kiment a divatból. Mert
 13 Szulof|            is megirigyelhette volna.~Már az éjszakába fordult az
 14 Szulof|             alig egy negyedóra múlva már megint ott volt.~- Asszony,
 15 Szulof|             menyecske.~...Virradt is már a keleti ég alja. A menyecske
 16 Szulof|         megcsókolta az arcát.~- Most már kvittek vagyunk, édes, jó
 17 Szulof|             aztán otthon történt, az már nem tartozik a nyíri menyecske
 18 Szulof|            mondogatta:~- Ha lehetne, már az ördöggel is szövetkezném,
 19 Szulof|         stációt tartott. Negyednapra már az egész vármegye azon törte
 20 Szulof|           fogatot nyomoztattam, mert már újra megjelent egy éjszaka.”~
 21 Szulof|             legszebb paripái, miután már nem gázolhattak el velük
 22 Szulof|              végül, vénségére, mikor már mozdulni nem tudott, beleéghetett
 23 Szulof|            Morgó-temetőben, mint azt már apái tették.~...Sokat törték
 24 Szulof|          vaskeresztes ablakai mögött már csalogatóan hívogatta a
 25 Szulof|             hogy a közönség soraiban már vannak olyan úriemberek,
 26 Szulof|    belekóstolt nyíregyháziak azonban már otthagyogatták aluszékony
 27 Szulof|         kóbor színtársulatok körében már jó híre terjedt Nyíregyházának.
 28 Szulof|             hanem kölcsönért jön, az már eo ipso[3] rossz: - a színtársulatok
 29 Szulof|            igazságra. A boltba pedig már csak azért se megy be, mert
 30 Szulof|           Magyarországon.~Épül ugyan már a nagyszerű megyeháza, emelkedik
 31 Szulof|         fogadónak, a Koronának, mert már az Európa szálló is kicsinynek
 32 Szulof|              amikor a múlt században már a zsidóknak is szabad volt
 33 Szulof|          Rudolffal, hogy Turán (lám, már akkor is volt turánizmus!)
 34 Szulof|            köblös-bérletek nincsenek már manapság, mint a nyolcvanas
 35 Szulof|         esztendőben új házak, később már paloták emelkednek a nyíregyházi
 36 Szulof|              Rákóczi óta divat volt.~Már alakulóban van a Tiszaszabályozó
 37 Szulof|       Nagykálló mellőzésével. No, ha már a rakoncátlan, tavaszonként
 38 Szulof|              lakott a Magyarországon már ritkaságszámba menő kócsag
 39 Szulof|        Kiismerhetetlen nádasaik közé már a tatárok se tudtak eltalálni,
 40 Szulof|      eltalálni, de a legenda szerint már idevonult a honfoglaló Balog-Semjén
 41 Szulof|   környékbeli parasztok, vincellérek már lassan megszokták, hogy
 42 Szulof|               Néhány öregúr, akiknek már minden nap drága volt élete
 43 Szulof|            doktor alakja. A pincérek már tudták, hogy mit kell csinálniuk,
 44 Szulof|         gyalogutakon sem találkoztam már ruhátlan úriemberekkel.
 45 Szulof|             másvilágra megjelölteken már az orvos­tudomány se tud
 46 Szulof|               és sajnos, nem is volt már egyéb a háztája sem, mint
 47 Szulof|              baj, amikor a szilvafák már sóhajtani is elfelejtettek.~~
 48 Szulof|   meseforrásaink, északról, keletről már a Tisza folyamon se kelhetnek
 49 Szulof|             háza tája körül, - végül már csak az ágy vagy a karosszék
 50 Szulof|              gránicon, a Nyírben, ha már elkövetkezik idejük a hosszú
 51 Szulof|            idejük a hosszú estéknek.~Már maga az is a mesemondások
 52 Szulof|      embertelen tájat. És a tirpákok már száz esztendő előtt „megváltották”
 53 Szulof|          városnak, amelyben manapság már nem is ritka a háromemeletes
 54 Szulof|              alapítás éveiben, mikor már a Tresztyánszkyakból lett
 55 Szulof|              gimnáziumot alapítanak. Már van is új neve Nyíregyházának
 56 Szulof|            házakat kezdett építgetni már a XIX. században is. Most
 57 Szulof|              XIX. században is. Most már csak idő kérdése volt, hogy
 58 Szulof|              egy őszi hétre), - most már csak idő kérdése volt, hogy
 59 Szulof|           múltját sem lehet manapság már megérinteni anélkül, hogy
 60 Szulof|           porra nem találna az ember már a húsz-harminc év előtt
 61 Szulof|           pályázik Vietórisz, amikor már ilyen szépen „kineveltették”?
 62 Szulof|        nádtermelés szempontjából. De már erre felhördültek a nyíregyháziak (
 63 Szulof|            Hiszen, igaz, hogy voltak már akkor is „széplelkek” a
 64 Alfold|               amelynek az egyik vége már bedőlt, s a holdvilág a
 65 Alfold|             vándorlókra. Lehet, hogy már többször rázárták kívülről
 66 Alfold|            világért sem mondta, hogy már megfordult valahol a városokban.~-
 67 Alfold|          reggeledett, de az országút már népes volt.~- Vásár van
 68 Alfold|             mint egy kutya. Elfáradt már a kérdezősködésben, találékonysága
 69 Alfold|         felírta... Gyógyszerész most már nem kérdezett semmit. A
 70 Alfold|              tőlem, itthagyott. Most már aztán vándorolhatok kedvemre.
 71 Alfold|     mindenkor a vasúti konduktorok), már feltünedeznek az állomásokon
 72 Alfold|               kérdi az utazó, amikor már megnézte az elhagyott emeletet
 73 Alfold|            gyorskocsijainak vendégei már réges-régen eldöcögtek a
 74 Alfold|             időkbe, azt hittük, hogy már sohasem látjuk többé viszont
 75 Alfold|            ideje, midőn Magyarország már betakarította a mezők kincseit,
 76 Alfold|        közelében található. A tücsök már beszökdösik a kertből a
 77 Alfold|   mindenkinek ebben az országban, mi már csak maradjunk meg azoknál
 78 Alfold|              hogy Kondoros határában már száz esztendő óta ácsorog
 79 Alfold|              őszi melankóliát, mikor már a fecskék is nagyon készülődnek
 80 Alfold| mesteremberek jókedvükben csináltak. Már Csokonaiból tudjuk, hogy
 81 Alfold|           olyan jó bort mértek, hogy már annak a kedvéért is érdemes
 82 Alfold|         borra, mert úgysem vesztegel már annyi ideig itt a vonat,
 83 Alfold|             hazai borral. Ott látjuk már a kulacsot nemcsak a vasúti
 84 Alfold|            vásár?... No, de utazzunk már tovább.~(1924)~~
 85 Alfold|      nevenapjáig, aki maga sem tudta már, hogyan lett belőle Ignác),
 86 Alfold|            kezett tavaszra.)~~- Csak már hozna valakit az ördög,
 87 Alfold|             látja. Elég kárt csinált már őkelme a ház körül.~      ~
 88 Alfold|             el vele.~- Bothmer báró? Már odaadtuk hozzá nevelőbe
 89 Alfold|       férfias virtusok szempontjából már szinte félretoltak a közvéleményben,
 90 Alfold|              az olyan embert, akinek már amúgy sem vehetik semmi
 91 Alfold|            betyárt a múlt időből, de már semmi hasznát sem lehetett
 92 Alfold|              medve számára.~Ekkorára már a ház kisasszonyai is előkerültek,
 93 Alfold|          talán a tizedik faluban jár már a küldönc a könyv nyomába.
 94 Alfold|         ebédlőbeli pipafüstön kívül. Már ebéd után meg lehetett állapítani,
 95 Alfold|      vasvilla nélkül.~- Mikor viszik már tovább innen a medvét?~-
 96 Alfold|         Halászy medvéjét: mint ahogy már ilyenkor hazudni szoktak
 97 Alfold|          Hiszen igaz, hogy hallottak már sokan a Halászy Bandi medvéjéről,
 98 Alfold|   beszélhették, hogy Mátészalka felé már napok óta nem találja az
 99 Alfold|            az utazóknak, Kisvárdáról már csak szánkón járnak Nyíregyházára,
100 Alfold|              vendégeket, akik máskor már csak abból a szempontból
101 Alfold|        asszony szava... De hová lett már ez a jeles asszonyság, talán
102 Alfold|        vármegyéből - mondták, mintha már senki se félt volna többé
103 Alfold|            barátaihoz. Halászy Bandi már a vonatot is megállította
104 Alfold|        felesége „előttemezte”?~Amint már egy másik fejezetben említettük:
105 Alfold|        vendégei között olyanok, akik már az alig szüremlő téli hajna­
106 Alfold|          ebédlőbe vetődő vendégnek a már talpon levő, ecetvirágarcú,
107 Alfold|       szerelemtől?” De hát Klotildka már nem hallgatta tovább Halászy
108 Alfold|          Halászy Bandi szavait, mert már minden ujján lehetne jegygyűrű,
109 Alfold|              amikor más rendes ember már azt is elfelejtette, hogy
110 Alfold|            parasztszemek nézegettek. Már suttogták, hogy a megyei
111 Alfold|           idősb Halászy András, mint már annyi sokszor, amikor fia
112 Alfold|              az indiánok.~No de most már mindegy, legalább lehet
113 Alfold|       vadregényes dolgokra? Ki tudná már manapság, hogy is volt igazában;
114 Alfold|  zsindelytetősek is, mert kitalálták már azt réges-régen: hogyan
115 Alfold|            lakta nádasban. A csendőr már ilyenkor tudja a magáét;
116 Alfold|             jó példával járván elöl: már a nádas szélén kezdte az
117 Alfold|             messziről látszott, hogy már megpróbálták a tűzveszedelemmel
118 Alfold|        nekivetemedjenek. Talpon volt már akkor az egész környék,
119 Alfold|          egész környék, az asszonyok már mindenféle vasakat is tüzesítettek,
120 Alfold|          hogy amikor az égő nádasból már kitakarodtak a farkasok,
121 Alfold|            darab ideig versenyt; - a már füstölgő nádas felett riadt
122 Alfold|        medvéje úgy futottak, hogy az már csodaszámba ment. Mintha
123 Alfold|       doktort és Klotildkát.~A medve már döglötten hevert, a körorvos
124 Dunant|          irodában szoktak mondani és már a vörös Steinitzot is megunták
125 Dunant|          léptek, ezüstösen fénylett. Már elérték a várat és annak
126 Dunant|            Hallgasson, maga liba!~De már késő volt, odalenn észrevették
127 Dunant|             lovasságnál. De Pamutkai már volt sorozás alatt, azonban
128 Dunant|             elájult a kisasszony, de már késő volt. A kísértetek
129 Dunant|       kirándulók felé - visszajött-e már Lajos Nápolyból?~- Nem hallottuk -
130 Dunant|        fürdőhely törzsökös vendégei, már kora nyáron bevették magukat
131 Dunant|        otthon marasztaná. Megpróbált már számos jámbor furfangot,
132 Dunant|     fürdővendég késlekedett.~- Talán már meg is halt a barátunk! -
133 Dunant|            helyen. A lampionos esték már csak a múltban vannak, amióta
134 Dunant|          tudja, hogy a tekintetes úr már öt órakor lefekszik.~Honorius
135 Dunant|        tóparton, a következő percben már szájról szájra járt a hír,
136 Dunant|         csalódott föltevésében, mert már másnap reggel jelentették
137 Dunant|          nyugszik bele sorsába. Most már bizonyos, hogy összeesküvést
138 Dunant|             szerecsen. Honorius atya már a tombola-estéket is elővette (
139 Dunant|              rá, kedvesem, én bizony már rég elfelejtettem...”~Akkor
140 Dunant|             Augusztus előtt!) Másnap már üzent a közeli városkában
141 Dunant|         kvantum szátis.[8] És estére már meg is érkezett néhány borotváltképű,
142 Dunant|          atya a szemrehányások miatt már a kolostor kapuját sem merte
143 Dunant|         magyar bőségre és olcsóságra már nem lehet többé ráismerni.
144 Dunant|             a falun.~  ~~~      ~~~  Már régen nem járnak postakocsik,
145 Dunant|              után. Úgy látszik, hogy már nem is lesznek Magyarországon
146 Dunant|             hajtják evezőikkel, akik már Jézust a tengeren hajókázták,
147 Dunant|         torkával, a közelgő hegyeken már lábujjhegyen fut az alkonyat
148 Dunant|          madár, mintha megunta volna már az életét, a csend hírnökei
149 Dunant|            hogy adósságai márciusban már nagyon fojtogatták. A balatoni
150 Dunant|     veszprémi úton a füredi fiákera: már a faluban, amelyen át kellett
151 Dunant|   szellemeknek szokása, hogy hagyjon már fel búskomollyá sápasztó
152 Dunant|              lesz, amikor a költőnek már ideje sem lesz többé megkérdezni
153 Dunant|     egyszerre otthon lett volna most már mindenki számára, de többé,
154 Dunant|         munkaszünetes napokat, amint már az emberemlékezet óta szokása
155 Dunant|        húzódik hegyei, völgyei közé. Már nem is hallani erdőzúgást
156 Dunant|          meséket végigélni. Manapság már senki se él, aki a Bakony
157 Dunant|             gyalogúton... Jön Sobri.~Már kizöldült a Bakony, a lombok
158 Dunant|           facölöp vagy egy vizecske: már új vármegye kezdődik. A
159 Dunant|        kegyetlen szívvel. Ott áll és már ki is lép az országútra.~
160 Dunant|           kapott ez a kabát, de most már olyan vén, hogy legfeljebb
161 Dunant|        ismerősömet, hogy Sobri Jóska már nagyon régen elhagyta a
162 Dunant|              az amerikai, mert talán már abban sem volt bizonyos,
163 Dunant|        néhány szál gyufát kért.~Most már biztonságosabban folytattuk
164 Dunant|             nem volt semmi akadálya, már csak azért sem, mert estefelére
165 Dunant|          élnek.~Mózsi öregember volt már, a járása is igen elnehezedett,
166 Dunant|         járása is igen elnehezedett, már csak az érdekelte, hogy
167 Dunant|            Loncsos nevű szőlőhegynek már olyan illata volt, hogy
168 Dunant|       kellett, mert a nehézkes Mózsi már lesben áll az erdőszélen.~
169 Dunant|          gazda!~Fiákeresünk ekkorára már felismerte Mózsit.~Az álbetyár
170 Tisz  |          lábadnál a nyírségi paraszt már aratáshoz pendítette a kaszát.
171 Tisz  |   viszontagságait. A szőlősgazda? Az már tudja ilyenkor a maga mondókáját,
172 Tisz  |              a káromkodás körülbelül már csak annyinak számít, mint
173 Tisz  |         Minek jönnének? Az ő borukat már megvette valaki előttük,
174 Tisz  |         tokaji borra, amely manapság már a világhotelek menükönyvecskéjében
175 Tisz  |         Tokajban annyi bor sem terem már összesen, amennyi elegendő
176 Tisz  |         megkopik idővel, és a borivó már nem akkor kétsé­geskedik
177 Tisz  |             borong.~Ötven lépésnyire már elvesznek a fák világos
178 Tisz  |            kife­jez­ni. Ki nem látta már a mérges, rossz­indulatú
179 Tisz  |       fatörzs, amely alatt hevertem, már teljesen átalakult, - már
180 Tisz  |            már teljesen átalakult, - már megláttam girbe-gurba kérges
181 Tisz  |       napsugár foltjának határán túl már folytatódott az arc előbbeni
182 Tisz  |            szoknyában néhány nő, aki már igazán csak azért viseli
183 Tisz  |         napáldozatnak tüneménye: más már, mint tegnap volt. Legfeljebb
184 Tisz  |            modern” életből (amelyhez már javában közelgett), mint
185 Tisz  |             emberek, ha találkoznak. Már nem szokás beszélgetni sem
186 Tisz  |         családi szerencsétlenségről. Már meg­szokta mindenki, hogy
187 Utos  |             ismerte a hazai tájakat. Már gyermekkorában bebarangolta