| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Gyula Krúdy Magyar tájak IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
5013 Alfold| a párosával, hármasával mászkáló parasztok is, akik a falujukba 5014 Alfold| mintha csupán az ő kedvükért mászott volna az égre. Gyógyszerész 5015 Szulof| szólítani a színpadra a masztix-szagú női öltözőből (amelynek 5016 Tisz | egy-egy palacknak az értékét. Matematika szerint nyolcezer pengőt 5017 Alfold| hófúvásban, beszélhették, hogy Mátészalka felé már napok óta nem találja 5018 Szulof| és kifordult az ajtón.~- Mától fogva nem ismerjük egymást - 5019 Dunant| amelynek a közelében állott Mátyás király híres vadászkastélya, 5020 Tisz | elköveti. Én láttam egy mátyást, amely valaha csempészeké 5021 Dunant| többnyire idegen tájakról származtak a Bakonyba, az ország búvóhelyére. 5022 Szulof| nyírfalevél lesz az egész vármegye, tiszai kiöntések fölött 5023 Tisz | halkul el az élet, mint a mécses lángja, örülni többé nem 5024 Tisz | Tisza. Olyan csillogó a medre, mintha merő gyémántot, 5025 Tisz | villámgyorsasággal rohan végig a folyó medrében. A fa-szállításnak ez az 5026 Alfold| Ott majd elheveredhet a medvéd, amíg kedved van nálunk 5027 Alfold| istállóba nem kvártélyozhatom a medvédet a lovaim, cselédeim miatt, 5028 Alfold| hiszen a fiamba meg a medvéjébe puskázunk bele, ha így folytatjuk. 5029 Alfold| már sokan a Halászy Bandi medvéjéről, volt olyan úriember is, 5030 Alfold| gyorsan hátat fordít, amikor a medvémet meglátják. Hogy élhettek 5031 Alfold| átvigye a Tiszántúlra, ahol a medvének illetőségi helye volt. De 5032 Alfold| senki se félt volna többé a medvétől, amióta az az özvegyember 5033 Alfold| szerencsét hozott a házhoz.~~Medvevadászat az Alföldön~~Ugyan kinek 5034 Alfold| városvégen... Tétovázgatott, meg-megállott, nézelődött, megkerülte 5035 Dunant| Mi, Amerikában sokat megadunk egy jóravaló kísértetért.~ 5036 Szulof| Kállay lány elvétele révén megalapítja a ma is virágzó dinasztiát), 5037 Szulof| százegynehány esztendő előtt megalapították. Ilyen diák még nem volt 5038 Szulof| pusztaság, ahol őszidőben megáll a világ a sarak, vizek, 5039 Tisz | kérelmezte, amely bizottság aztán megállapította az öreg gróf féltve őrzött 5040 Szulof| nagy fába vágta a fejszét. Megállapodott egy németországi gépgyárossal, 5041 Alfold| futkározó farkasokkal is megállapodtak volna, jön ám egy csoport 5042 Dunant| a kompon. Szakadatlanul, megállás nélkül attól a perctől kezdve, 5043 Dunant| hogy majd betyárnak öltözve megállítja az utazókocsit ott Palotán 5044 Alfold| most.~Mentem, pedig minden megállított. A jajgató szél, amely feldönteni 5045 Alfold| Halászy Bandi már a vonatot is megállította a sínek közé állván, ha 5046 Dunant| ki mély kertekből, hogy megállítsák néhány szóra az útikalauzt.~ 5047 Dunant| meggyónni, csak elsuttogni, megálmodni, az éjbe énekelni a csalogánnyal 5048 Szulof| nyírségi orkán után, mint megannyi „leégett, tető-vesztett 5049 Szulof| elveszett.~Nos, hát ezt a megátalkodott társaságot akarta végül 5050 Alfold| a kútmesterre, mint egy megbabonázott, és ment, ment annak nagy 5051 Alfold| Ugyanis valamely történet megbeszéléséhez fogtak, amely történetet 5052 Dunant| idő, hogy az éj eseményeit megbeszéljék.~(1907)~~ 5053 Alfold| három oldalról, ahogyan megbeszéltük - rendelkezett idősb Halászy 5054 Alfold| ilyenkor mindig és mindjárt megbetegedett. De nem úgy tréfából, 5055 Dunant| Reszketeg a keze, amint megbillentette a kalapot.~ ~- Elvtárs, - 5056 Tisz | fekhelyéről, hogy a vadászó magyar megbirkózhasson vele.~ ~Az őserdő ma 5057 Dunant| mert az órák nem mindig megbízhatók.~Parád, Füred, Palics, Bikszád, 5058 Szulof| doktor (a páter helybeli megbízottja) vezetése alatt gyakorolták 5059 Szulof| a céda újbor, amely úgy megbolondítja a férfiakat, mint valami 5060 Szulof| tanítod, hogy is tudtál megbolondulni ennyire, romba döntöd a 5061 Dunant| diadalmas szereplését. A megbotránkozást növelte az, hogy 5062 Dunant| csendőrök részegeskedés miatt megbüntetik, holott egy kortyot sem 5063 Alfold| ágában sem volt fölnyitni, megbukott a tudományával, elnyújtózott 5064 Szulof| volt, a csizmadia-színben megbuktatják Fabinyi Teofilt, a minisztert, 5065 Szulof| minisztert (Fabinyi Teofilt) is megbuktatott a választáson, pedig Fabinyi 5066 Tisz | kehelyben, hanem végképpen megcsökönyösödik a hitetlenségben akkor, 5067 Alfold| szomszéd kocsiban egyszer csak megcsördültek a tamburások, akikkel az 5068 Tisz | lehetett egy vadrózsabokrot megcsókolni, mint egy unalmát űző embert.~~ 5069 Dunant| én, aki megtagadtatott, megcsúfoltatott...” Csak a fiatal poéta - 5070 Alfold| amikor oly hihetetlenül megdrágul a bor, minden valamirevaló 5071 Dunant| erdő, mintha a fák vére megduzzasztaná a lombokat, ott bizonyosan 5072 Alfold| járatlan utas, de aztán megelégedett borral is. Talán még a nyíregyházi 5073 Dunant| tovább robogott, az amerikai megelégedetten mosolygott.~(1926)~~ 5074 Dunant| BALATON RÉVÉSZEI~~Aki megelevenedett bibliai festményt akar látni, 5075 Szulof| Nagykállót, Miskolcot, Debrecent) megelőzi vagy utoléri, bármilyen 5076 Dunant| Virághalmi kisasszonyról is megemlékezett. S ezért a somlai átalagban 5077 Tisz | amelyekről a mese- és mondavilág megemlékezik, csupán a hegyek és az erdők 5078 Alfold| országon, amíg uraságunk ezt megengedte, nemcsak a kutyákat segítettük 5079 Szulof| Szocsovok, a Csengeriek megépítették első templomukat, iskolájukat, 5080 Szulof| igazságtalanul támadott miniszter megépíttette ugyan a nevéről elkeresztelt 5081 Dunant| dolgozott. Holott inkább megérdemelte volna a vármegye akasztófáját 5082 Alfold| Magyarországon minden olyan intézmény megérdemli az ünneplést, amely száz 5083 Szulof| múltját sem lehet manapság már megérinteni anélkül, hogy ezeresztendős 5084 Dunant| a gesztenyefákat szinte megérintve alacsonyodó repülésükben, 5085 Alfold| Felső-Tisza mentén. „Még megérjük, hogy újból megházasodik.” - 5086 Alfold| az országos hírű céllövő megérkezésének. Valaha, - régi szép fiatalságában - 5087 Tisz | elképzelhette a merengő: ősei megérkezését, utazását, kis terjedelmű 5088 Dunant| elején! Egy alkonyattal megérkezne a delizsánc, és múlt század 5089 Dunant| erősödik a szél, mintha megérkeztek volna segédei az alkonyattal, 5090 Szulof| amelyet még mindig nem tudunk megérteni.~(1927)~~ 5091 Szulof| történelem.~Hát ennek a megértéséhez szükséges tudni, hogy állandóan 5092 Szulof| nyíregyházi papok, hogyan lehetne megértetni a nyíregyháziakkal, hogy 5093 Alfold| nem pótolhatja a mindent megértő asszonyt.~Talán kétszer 5094 Dunant| a flegmatikus történetek megesnek, nem is német, akit bolonddá 5095 Tisz | A kis szőlőbogár aztán megette azokat a tőkéket, amelyek 5096 Alfold| becsület kedvéért egy hajnalon megevett egy tál fagyos tölteléket, 5097 Alfold| hűségesen aludt, mintha megfeledkezett volna utazásáról, gazdája 5098 Szulof| anélkül, hogy valaha is megfeledkeznél róluk, akik az első csodákat 5099 Dunant| lovak fejét az ároknál, megfenyegették öklükkel a zsiványokat: „ 5100 Dunant| Bő zsebében láthatatlanul megfér a revolver. Hej, hogy csattan, 5101 Dunant| víz közepén minden izmuk megfeszítésével dolgoznak értük. Hátra sem 5102 Dunant| nyári éjben kibontakozott, megfeszítette minden idegüket: mintha 5103 Dunant| csontot törő, izmokat végsőkig megfeszítő munka után szinte ijedt 5104 Dunant| ősi ringatása a testnek, megfeszülő és engedő kötele az izom 5105 Tisz | fordul egyet az emberi élet a megfiatalodás, kiszellőzködés, új rügyezés 5106 Alfold| emlékezet szerint? (Nozdroviczky megfigyelése szerint azokban az esztendők 5107 Alfold| tengelyen és vízen egyaránt - megfigyeltem, hogy útitársaim mindenféle 5108 Szulof| selyemerszénykét.~- Én jobban megfizetem a cigányt! Lóduljon kend 5109 Alfold| uraság, aki a kunyhóm árát megfizeti? - kérdezte foghegyről, 5110 Dunant| azt nyomban felismerték, megfogdosták volna, családját földön 5111 Tisz | az alakja...~Észrevétlen, megfoghatatlan ez a változás itt a félhomályos 5112 Szulof| hogy gyér falvaid száma megfogyatkozott. A háborúban a gránicon 5113 Szulof| elszomorodva látjuk, hogy megfogyatkoztak meseforrásaink, északról, 5114 Alfold| Gyógyszerész.~Hanem a csizmás megfontolta a dolgot, elbaktatott, mielőtt 5115 Dunant| hajszolnak. A pandúrok tehát megfordították a lovak fejét az ároknál, 5116 Alfold| minden város, ahol valaki megfordulhatott. Mindjárt megkezdődhetett 5117 Alfold| ahol idegen emberek szoktak megfordulni. A nagyobbacska kulacsokat, 5118 Alfold| világért sem mondta, hogy már megfordult valahol a városokban.~- 5119 Szulof| meggazdagodását látja itt megfordultában, de szorong az én szívem, 5120 Alfold| háznak, ahol az utóbbi időben megfordultam. Az ígéretet meg kell tartani.~ 5121 Szulof| tirpákok és a zsidók hallatlan meggazdagodását látja itt megfordultában, 5122 Dunant| fogadós, kellner vagy bárki meggazdagodjék a vendégek pénzén. Bár kártyánál, 5123 Szulof| birtokosaik kezelésében, a meggazdagodó bérlők mind Nyíregyháza 5124 Dunant| ezekről az orgazdákról. Sok meggazdagodott, Pesten feltűnt családnak 5125 Tisz | Aztán mikor a tiszttartó meggazdagodván, elhagyta a grófi gazdát, 5126 Alfold| annyi sokszor, amikor fia meggondolatlan cselekedeteit kellett helyreütni. „ 5127 Szulof| kasfarban telepedve, százszor is meggondolja, hogy mire adja ki kuporgatott 5128 Dunant| lelkiatyánknak sem szabad meggyónni, csak elsuttogni, megálmodni, 5129 Alfold| elegendő sombefőttről, mert meggyőződése szerint az irodába zárt 5130 Szulof| pecek volt akkor is, amikor meggyőződését furkóval erősítgette. Az 5131 Szulof| magát a nagy erdőt pedig meghagyta Kneip páter követőinek, 5132 Dunant| népek?~Az egyik fiatalember meghajtotta magát, amint a tánciskolában 5133 Szulof| ahol manapság az ötvenezret meghaladó lakosságú „határszéli” 5134 Tisz | lőhetik az ágyúk csövét, meghalhat még egypár millió ember: 5135 Tisz | oly csendesek, hogy az is meghallatszik, ha két csirke a szomszéd 5136 Alfold| szent házasság megkötésénél meghallgatják annak a sarokban ülő öregnek 5137 Szulof| cigányok muzsikáján át meghallotta a Zellmanovicsné céda, kellemkedő, 5138 Alfold| helyen volt a szobájuk, meghallották a dörmögő, idegen hangokat, 5139 Tisz | hulló haldokló levelek, meghalt gallyacskák zörgését. Sőt 5140 Tisz | szakállukkal és korlátlan meghatalmazásokkal a francia pezsgőgyárak részéről. 5141 Alfold| Még megérjük, hogy újból megházasodik.” - Azon senki se csodálkozott, 5142 Szulof| esztendős szőlősgazda, hogy újra megházasodjék - és mások is követték példáját 5143 Dunant| az a sok ponyvaregénytől meghibbant, vagy a törvények igazságtalanságától 5144 Dunant| sem a színészek nem kapnak meghívót.~S a bál aztán meg is történt. 5145 Dunant| Lenkeházy gróf ünnepélyesen meghívta asztalukhoz a truppot, 5146 Alfold| tájra rendelt felsőbbsége: meghízott néhány év leforgása alatt, 5147 Szulof| hogy némely asszonynak a meghódítása a karikagyűrűvel van összefüggésben.~( 5148 Szulof| messziről kellett jönnie.~- Hát meghódította a szép asszonyt egy idegen? - 5149 Szulof| Vietórisz. A nyíregyháziak meghökkennek, még mindig a pénzeserszényükre 5150 Dunant| páter, egyszerre szinte meghökkenve állott meg. A homokos úton 5151 Szulof| minden nap drága volt élete meghosszabbításából, nyomban hallgatott a doktor 5152 Szulof| úriemberekkel. Akármennyire meghosszabították is életüket a „nyíregyházi 5153 Szulof| földek minden esztendőben meghozták a maguk járadékát, minden 5154 Alfold| farkasaiban, legfeljebb meghurkolom őket - mondta és a fehér 5155 Dunant| mellett ül párosával. Mielőtt meghúznák a hosszú, nehéz lapátot, 5156 Dunant| vetik hátra magukat, amidőn meghúzzák a rudat. Előrevetik magukat, 5157 Alfold| láttára a csendőr mégiscsak megigazította a viharszíjat az állán, 5158 Alfold| és még attól sem látszott megijedni, hogy az „irodával” szomszédos 5159 Dunant| az ünnepélyre.~A szellem megindult előre, a pestiek kézt kézbe 5160 Szulof| híres Zellmanovicsné is megirigyelhette volna.~Már az éjszakába 5161 Szulof| mintha az volna felőle megírva a sors könyvében, hogy minden 5162 Szulof| I.~~- Lesz ahogy lesz, megiszom még egy meszellyel - mondá 5163 Alfold| teríthetne. Az „özvegy” megjegyezte:~- Talán a bogáti Pserer 5164 Dunant| körülöttük lábatlankodtak, sőt megjegyzéseket tettek a betolakodottakra. 5165 Dunant| takarékpénztárhoz új váltót küldtek, megjegyzésképpen hozzáfűzték: „Annál is inkább 5166 Alfold| rosszul mondta el, elfelejtett megjegyzést tenni az országút vándorlóira; 5167 Dunant| megszakította egy öreg útkaparó megjelenése, aki egy útszéli faderéknak 5168 Dunant| különböző ügyvédek, hatóságok megjelengettek a szelíd kapu előtt, öreg 5169 Dunant| megengedi, hogy a lovagteremben megjelenjetek. Csáki Krisztinának, a királyné 5170 Szulof| fantáziájában most talán könnyebben megjelennek, miután régi báliruháikat 5171 Dunant| Ha egy napon megjelennének a régi fürdővendégek a magyar 5172 Dunant| kocsisunkra, aki a hegyoldalban megjelenő öreg felé olyan nyugodalmasan 5173 Szulof| nyomoztattam, mert már újra megjelent egy éjszaka.”~Nemsokára 5174 Szulof| Nyírségben, amely másvilágra megjelölteken már az orvostudomány se 5175 Alfold| készítik a bajuszkeféket. Ámde megjött idősb Halászy András, mint 5176 Szulof| akkori polgármester csakhamar megjuhászítja az adók emelkedése, a város 5177 Tisz | Pesten leszek, remélem, megkapom az ígért két puszit...” - 5178 Szulof| minden behúzott „zsinór” után megkapták a maguk ajándékát a nyerőtől. 5179 Dunant| húzódott mesemanóktól is megkérdezik:~- Itthon van Mikhelini 5180 Dunant| már ideje sem lesz többé megkérdezni a jószívű írnokot, az ál-Brazovicsnak 5181 Alfold| feleletét, mikor egy vicces úr megkérdezte tőle, hogy mikor lesz megint 5182 Dunant| kicsalogatják a költőt a maguk megkeresésére a csillagtalan tavaszi éjbe, 5183 Alfold| megfordulhatott. Mindjárt megkezdődhetett a beszélgetés. De ez a kútmester 5184 Szulof| tulajdonképpen a bérleti viszonylat megkezdődött Szabolcsban, odáig ritkaság 5185 Szulof| ruháikat, amikor a sétát megkezdték és anyaszűz mezítelenül 5186 Dunant| ahol a barátnőit mindennap megkínálhatta kávéval, mint a füredi téli 5187 Alfold| irodába zárt medvét ezzel kell megkínálni. Ó, ne mondjátok, hogy valaha 5188 Dunant| álldogálok, nézegetem a megkisebbedett kertet, a megnagyobbodott 5189 Szulof| gömbölyű vászoncseléd, akit megkívánt minden épkézláb férfi. Még 5190 Szulof| táplálni, ruházni!~Nagy megkönnyebbülése volt a bennszülött asszonyoknak, 5191 Dunant| bátrabban, hangosabban, szinte megkönnyebbülten adnak hírt utazásukról, 5192 Dunant| szolgálni az álbetyárnak. Aztán megkönnyebbülve, vígan folytatjuk az utat 5193 Dunant| aranyakat.~ ~Vinczédi megköszönte az igazgató kegyességét 5194 Alfold| nótákat, de a szent házasság megkötésénél meghallgatják annak a sarokban 5195 Alfold| tartani.~Amikor a vadászok megkötötték egymás között a szerződést, 5196 Alfold| ugyancsak ilyen időben lehetett megközelíteni: azon a nádas részen két 5197 Tisz | hogy a legrégibb arany is megkopik idővel, és a borivó már 5198 Tisz | nyolcvanegyedik palackot és megkóstolván a bort, száz forintban állapította 5199 Alfold| elől, hanem az amúgy is megláncolt vadállatokat is.~A medve 5200 Alfold| tájra, ahol emberszemtől meglátatlanul menekedhetik el valamerre. 5201 Alfold| fordít, amikor a medvémet meglátják. Hogy élhettek meg itt hajdanában 5202 Alfold| kompániában.~- No, majd meglátjuk - mondta az „özvegyember”, 5203 Tisz | szőke leányzóját kellene meglátnia a habzó kehelyben, hanem 5204 Dunant| gavallérok, akik hölgyük meglátogatására máskor egy szál virággal 5205 Tisz | teljesen átalakult, - már megláttam girbe-gurba kérges vonalai 5206 Tisz | tokaji jégverés után. Ám meglehet, hogy kivételes esetben 5207 Alfold| hegedült a legényeknek. Meglehetősen felhős volt az ég, a vasúti 5208 Alfold| nemcsak a kutyákat segítettük megmenteni a pecér elől, hanem az amúgy 5209 Dunant| hallgatva lekonyulnak, szemek megmerevedve a vízre néznek, a kemény, 5210 Dunant| fájdalmasan összegörnyednek, megmerevült fejek bágyadtan a mellre 5211 Alfold| takarékpénztár igazgatója tudná megmondani, hogyan is áll az „özvegyember” 5212 Szulof| Szebeninek kellett jönni, hogy megmutassa azt, hogy némely asszonynak 5213 Alfold| mondja a vén juhászné, és megmutatja, hogy érti a módját, a pitvarba 5214 Dunant| a vadgesztenyefák gumói megmutatták volna értékes tartalmukat, 5215 Dunant| megkisebbedett kertet, a megnagyobbodott épületet, és a szememmel 5216 Dunant| minden földi durvaságukat. Megnemesednek a homlokok, belső fényekben 5217 Dunant| hossznyira úgy megszépültek, megnemesedtek a nagy út mélyein: elmaradnak 5218 Alfold| nagy vásárából, mindenki megnézegette magát tükrében.~~ ~ 5219 Alfold| kérdi az utazó, amikor már megnézte az elhagyott emeletet is, 5220 Alfold| Klotildka felügyelete alatt megnövekedett Nagyfalusy kisasszonyok 5221 Alfold| vándorolhatok kedvemre. Nem szabad megnősülni az embernek.~(1921)~~ 5222 Alfold| feleséget is kapott, ha versei megnyerték tetszését a hallgatóknak.~ 5223 Szulof| ki életcéljául és a fürdő megnyitásának napjától annak bezártáig 5224 Alfold| rendezünk a medvére, hogy a nép megnyugodjon” - mondta idősebb Halászy 5225 Alfold| mondhatja el magáról, hogy megnyugodott abban, hogy óra hosszáig 5226 Dunant| nagyon sokat beszélnek róla.~Megnyugtattam amerikai ismerősömet, hogy 5227 Alfold| levelére), hogy a medvéjét megölje.~- Ne mondhassa minden kocavadász, 5228 Szulof| meg számára. Hegyi meséink megöregedtek, mert újak nem eresztettek 5229 Szulof| megcsókolta, - egyszerre megokosította a menyecskét, aki addig 5230 Alfold| minden valamirevaló ember megokosodott, kulacsot visz magával, 5231 Alfold| forrásmunka nélkül nem volt megoldható: még mindig függőben volt, 5232 Tisz | király, és a fa hűségesen megőrizte vonásait...~Mind világosabb 5233 Tisz | fiatalok voltak, és a fák megőrizték a király és kíséretének 5234 Dunant| keleti, és áttört harisnyái megőrjítenek. Uraim és hölgyeim, tekintsék 5235 Tisz | tovább a maguk dolgait, mint megőrült ácsok az akasztófákat: az 5236 Szulof| Fizetett és a cigányoknak megparancsolta, hogy kísérjék haza.~A csárda 5237 Dunant| elő zsebéből és igazolásul megpattogtatja a szerkezet kis kerekét. 5238 Dunant| hogy a füredi fürdőzést megpróbálják. Ebben az időben a szép 5239 Szulof| volt a vármegyében, mind megpróbálkozott az özveggyel. Mintha valami 5240 Szulof| bármelyike nyomban segítene, ha megpróbálná, és nyomban itthon teremne 5241 Dunant| nyárra otthon marasztaná. Megpróbált már számos jámbor furfangot, 5242 Dunant| betyáréletet, aki egyszer megpróbálta. Ezek a régi, kitanult, 5243 Alfold| messziről látszott, hogy már megpróbálták a tűzveszedelemmel való 5244 Dunant| nagyanyánk korában. Elemózsiával megrakodva indul el otthonából az útra, 5245 Alfold| alatt mindenféle drótokkal megrakott bőrtáska volt.~A táncmesterséget 5246 Alfold| nagyfalusi ház felé, hogy megrémülhetett volna bárki is, akit nem 5247 Dunant| terménykereskedő eszén, ha egyszer megrendelte a fiákert és a pénzre szüksége 5248 Szulof| aki az első akadálytól megriadt volna.~A csárdásgazda levett 5249 Tisz | tönkrement, a másik fele megriadva várja a július és augusztus 5250 Dunant| Bakony a favágók fejszéitől megritkult, mint az öregember haja. 5251 Dunant| öléből a lábaihoz gurult egy megsárgult koponya. Ijedtében csaknem 5252 Szulof| Hogy az én angyalom - mégse lett a párom” - fújta Juliska, 5253 Dunant| szeretőnek. Sobrit sokan megsiratták környékbeli szép szemekből. 5254 Alfold| házigazdával és Halászy Bandival, megsodorgatták a bajuszukat, mintha a jövőbe 5255 Dunant| híradás, üzenet nélkül, megsúgta nekik a szél, elbeszéli 5256 Dunant| a hajót vonják, húzzák, megszakadásig eveznek, nem is néznek egymásra, 5257 Dunant| álom, s a hajósnak nehéz, megszakadó munkától átnemesedett arcából, 5258 Dunant| erdei utat szerencsére mégis megszakította egy öreg útkaparó megjelenése, 5259 Dunant| abban a fogadóban kellene megszállni, ahol az a nevezetes gyilkosság 5260 Dunant| és a Kecskeköröm-villában megszállottak. Honorius atyának aggodalmasan 5261 Dunant| kérem ezt a csekélységet megszavazni, mert itt nyaralnak a házasulandó 5262 Alfold| iroda” vasrácsos ablakán át megszemlélték a horkoló medvét, kezet 5263 Szulof| diákcsillaguk a pesti egyetemen megszerezze a tanári oklevelet (természetesen 5264 Alfold| magános vándorlegénnyel, a megszimatolt zsákmánnyal.~- Farkas! - 5265 Szulof| szezon alatt darab időre megszökteti őket valamely felhevült 5266 Alfold| Gyógyszerésznek rossz éjszakája volt. Megszokta, hogy útitársai, akikkel 5267 Alfold| elmeháborító eseményei közül megszólal a kondorosi csárda is. Hó, 5268 Tisz | az arcok, mintha nyomban megszólalnának. S mindnyájan a királyt 5269 Dunant| sohasem mulasztotta el megszólalni akkor, amikor nem kellett.~- 5270 Alfold| szótalan kocsislegény:~- Ha megszomjazott volna a tekintetes úr a 5271 Szulof| tévelygőnek, az útban elfáradtnak, megszomjazottnak. Azon a kapun túl feküdt 5272 Szulof| az új, a mai Nyíregyháza megszületése.~Erről a padról belátni 5273 Dunant| mentettem meg a fürdőt, én, aki megtagadtatott, megcsúfoltatott...” Csak 5274 Dunant| ráismerni. A kis tanítónő, aki megtakarított forintocskáiból néhány hetet 5275 Alfold| bizonyos történelmi könyv megtalálható volt. Igen ám, csakhogy 5276 Alfold| parasztok vasvillái elől, megtalálják ám egy helyen a körorvos 5277 Alfold| a hallgatóknak.~Mindenki megtalálta a maga életcélját, aki ide 5278 Dunant| látszik, nem ismered. Majd megtanítunk mi reá. Viczai Piroska, 5279 Dunant| meg őket senki. Anna-bálra megtanulhatjátok ősanyáink táncát, 5280 Alfold| nem győzünk elég gyorsan megtanulni, még akkor se, ha egész 5281 Szulof| ablaktól nem mozdult és megtanulta mindazokat a nótákat, amelyeket 5282 Alfold| gyanakodott Elek Guszti, de megtapogatta a tölténytáskáját.~~H. B. 5283 Szulof| Tudja, a hatóság sok mindent megtehet, mert a hatóságnak nagy 5284 Alfold| jelentkezett a füsttel, lánggal megtelő nádas felől. Kriptai volt 5285 Tisz | emberek társaságát, a sötétben megtelt mindenféle alattomos karokkal 5286 Alfold| Az öreg Halászy komolyan megtette azt, amit ígért: három oldalról 5287 Szulof| gondoltuk ezt mi, amikor megtettük városnak az egykori zsellértelepet - 5288 Alfold| vállára kanyarítja a kulacsot, megtöltve a megbízható hazai borral. 5289 Szulof| ördöggel is szövetkezném, csak megtörjem ennek az asszonynak a makacsságát.~ 5290 Dunant| kellett hajtatni a villáig, megtudta mindenki, hogy Jókai úr „ 5291 Szulof| nevezetes. A Lőrinc napot megültük, Sáriné pedig lakat alatt 5292 Alfold| hogy a kondorosi csárdának megünneplik a százesztendős jubileumát, 5293 Alfold| Senki se bolond ok nélkül megütni a lábát a szalmában, arra 5294 Dunant| bandáknak. Persze nyomban megugranak, biztonságba vonulnak, amint 5295 Alfold| a puskacső elől először megugrott.~- Én nem bánom, - mondta 5296 Tisz | Erőszakosan, tavaszt, életet, megújhodást, gyönyörű ifjúságot a németek 5297 Alfold| Gyógyszerészt. Majd elmarad, ha megunja magát.~Még alig reggeledett, 5298 Dunant| már a vörös Steinitzot is megunták szapulni, csúfolni, - csak 5299 Alfold| bődült, a pirosfoltos tehén megvadulva kergetett föl a fára, járomából 5300 Dunant| mellett, mintha nem tudnának megválni a fáradalmaknak e kemény 5301 Szulof| közterhek elviseléséhez, a város megváltásához, a gimnázium eltartásához.) 5302 Szulof| temérdek pénzt, amelyre a megváltáshoz szükségük volt? Csoda, a 5303 Szulof| már száz esztendő előtt „megváltották” magukat, kiművelt földjeiket, 5304 Szulof| sóstói fürdő azóta megint megváltozott. A régi urak helyén szerényebb 5305 Tisz | Mindenek elmúltak vagy megváltoztak, amelyekről a mese- és mondavilág 5306 Szulof| törvénykönyvben nincs benne. Ha még megvannak a koponyák a száz esztendő 5307 Szulof| azért se megy be, mert úgyis megvásárolt minden szükségest a Luca 5308 Dunant| a fürdő jó hírnevének a megvédése érdekében egy „kontrabált” 5309 Szulof| őszi reggelt, amikor majd megversenyeztetik őket a nyíregyházi határban? 5310 Szulof| bibliai serénységükkel megvessék alapját annak a városnak, 5311 Szulof| jutott. Az alispán vizslája megveszett, a cigányok nagybőgőjét 5312 Dunant| e lányokat, hogy csupán megvetni tudták őket tintás ujjuk 5313 Dunant| látszott, hogy nem volt megvetője sem az útmenti fogadókban 5314 Dunant| útjában, reszkető sugaraival megvilágította a vár mélyében mulatozó 5315 Szulof| aztán, hogy minden oldalról megvilágítottam Vietórisz József erényeit 5316 Alfold| is szükség volt az eset megvilágosításához, ugyanezért lovasembert 5317 Tisz | láthatatlan belső fénytől megvilágosodik a fa törzse, mintha ezüst 5318 Szulof| októberi ködbe mutatott, amely megvonta a maga áthatolhatatlan ködfalait 5319 Szulof| Épül ugyan már a nagyszerű megyeháza, emelkedik a törvényszéki 5320 Szulof| honfoglalók jöttek ide a Békés megyeiek, hogy a faekéikkel, munkabírásukkal, 5321 Szulof| amelyek az Anyegin-formában megzendítik a régi nyíregyházi életet, 5322 Szulof| falusi nemes embernek, midőn méhesében jelenen és múlton eltűnődik.~ 5323 Alfold| nagyon belém bújt az ördög, mehetnékem támadt.~Az asszony megint 5324 Szulof| kalandok, eliramlott érzelmek története. Ebben a könyvében 5325 Dunant| felé?~Bakkecske módjára mekeg az epekedés az elmúlt ifjúság, 5326 Szulof| mindig a muszka regények mélabújára emlékeztetnek? Vajon mindenki 5327 Szulof| Nyíregyházához leginkább e mélabús, szlávos hangulatok, istenek 5328 Dunant| bizonyosan áll a betyár, lesben, mélán, rablókedvvel, kegyetlen 5329 Alfold| manapság a hűvösödő őszi melankóliát, mikor már a fecskék is 5330 Szulof| jönnek-e vissza ama csendes, melankolikus évek, amelyek az én fiatal 5331 Alfold| volna a tekintetes úr a nagy melegben, itt a kastélyban akad egy 5332 Szulof| hárászkendő a nyakra: átfonta, melegítette, szinte megcsókolta, - egyszerre 5333 Alfold| lábszár csontja és a pulyka mellcsontja. Ignác napig (Zathureczky 5334 Alfold| négylábút, ha vadas szikársága, mellének ereje, lábának szívóssága, 5335 Alfold| Volt annak különösen egy mellénye, amely zöld posztóból volt 5336 Tisz | a bujdokló cinke színes mellénykéjét. A nap süt. Erőszakosan, 5337 Dunant| elég volt száz forint a mellényzsebben.~ ~~~ ~~~ Tehát jön 5338 Szulof| mert újak nem eresztettek mellettük szakállt. Csend a Királyhágó 5339 Szulof| leend a duzzogó Nagykálló mellőzésével. No, ha már a rakoncátlan, 5340 Dunant| megmerevült fejek bágyadtan a mellre hanyatlanak, bajuszok hallgatva 5341 Dunant| hallgatták a fürdőmuzsika ósdi melódiáit és a táncteremnek feléje 5342 Dunant| százesztendős platánok alatt azok a melódiák borongtak, amelyeket nagyapáink 5343 Szulof| akik a Mezőssy-borokat méltányolták. Emlékszel a nyíri pajkosok 5344 Alfold| álmoskönyv van a házadnál” - méltatlankodott Halászy Bandi, aki éppen 5345 Dunant| akiket a környék közvéleménye méltóknak ítélt arra, hogy a füredi 5346 Szulof| hajfürtjei, sodrott bajusza, méltóságteljes táncmozdulatai, kitartó 5347 Dunant| incselkedésének, magában valamely könnyebb természetű csúzt 5348 Dunant| sugaraival megvilágította a vár mélyében mulatozó társaságot. Arc 5349 Dunant| kimerülten ültek le egy ablakmélyedésbe, s az egyik kisasszony csak 5350 Dunant| megnemesedtek a nagy út mélyein: elmaradnak a sötétségben. 5351 Utos | tollrajzait gyűjtöttük össze, melyekben a magyar nyelv nagy művésze 5352 Tisz | midőn az lepihent a rengeteg mélyén, csattogva nyargal az ezüst 5353 Dunant| Lajos, Lajos. Ő az én szerelmem, aki után epekedtem, elsorvadtam, 5354 Szulof| állítólag sokkal hálásabb memóriával rendelkeznek, mint a hölgyek: 5355 Szulof| nadrágban, mezítláb lássák mendegélni a harmatos fűben.~Ekkor 5356 Dunant| A régi világ tele volt mendemondával ezekről az orgazdákról. 5357 Alfold| volt, az ember és az állat menekedése, kétségbeesettsége, tűztől 5358 Alfold| emberszemtől meglátatlanul menekedhetik el valamerre. A nádasok 5359 Alfold| szélének, hogy eszüket veszítve meneküljenek a füst és a láng elől. Gyakorlatlan 5360 Alfold| volna a veszedelemben a menekülőknek, a puskagolyó sem érheti 5361 Szulof| szaporodtak, majorsági épületek, ménesek, nyájak teremtek odakint 5362 Alfold| esetére volt egy vasúti menetrend is a zsebében, amelyből 5363 Alfold| felhős volt az ég, a vasúti menetrendből nem lehetett olvasni, előadni 5364 Alfold| hordozta a cókmókjában a vasúti menetrendet. Benne volt abban minden 5365 Szulof| Én magával nem mulatok. Menjen a Zellmanovicsnéhoz, ha 5366 Alfold| részegeskedő fuvarosokkal.~- Nem mennénk be? - kérdezte.~- Nem - 5367 Alfold| lakik egy fedél alatt. „A mennydörgős mennykő hitte volna, hogy 5368 Tisz | nagyságú, meg hatszögletű mennyei parittyakövek paskolták 5369 Dunant| mintha tudná előre, hogy mennyire is van szüksége a költőnek, 5370 Dunant| számolni kezd magával. Vajon mennyit kell a vén halálnak adni, 5371 Alfold| fedél alatt. „A mennydörgős mennykő hitte volna, hogy annyi 5372 Szulof| Magyarországon már ritkaságszámba menő kócsag madár. Régi szokás 5373 Alfold| mondta és a fehér prémes mentéje zsebéből valóban egy csomó 5374 Dunant| uram büszkén emlegette: „Én mentettem meg a fürdőt, én, aki megtagadtatott, 5375 Alfold| felgyújtatta azt a Felső-Tisza menti nádast, amelybe véleménye 5376 Dunant| Nozdroviczky úr lépett elő mentőangyalként. Az öreg úr fejéből pattant 5377 Tisz | manapság már a világhotelek menükönyvecskéjében is sűrűn szerepel. Tokaji 5378 Dunant| akkor igazán szép, a közvélemény csalatkozott benne, mert 5379 Szulof| gyöngédséggel lehet, mint egy halott menyasszonyról. Vagy egy elaggott vitézi 5380 Szulof| egyszerre megokosította a menyecskét, aki addig tapasztalatlan 5381 Dunant| szele, lengenek a fák, a menyét bozontos farka árulkodik, 5382 Szulof| úgynevezett Nyírvizek. Lónyai Menyhért, a sokszor igazságtalanul 5383 Alfold| Elkésett az útban. Mert nem mer kopogtatni - szólt Gyógyszerész 5384 Alfold| Gézához, mielőtt valamely megmérgesedett úriembernek eszébe 5385 Szulof| tető-vesztett községek” merednek puszta falaikkal a homokdombok 5386 Alfold| liget volt, ahol a fiatal merengők hallgatták a pihenő hajókról 5387 Alfold| dünnyögött, de zörgetni nem merészelt.~- Valami vándorló van odakünn, 5388 Szulof| hová lettél, hogy felhúztad mérföldjáró csizmáidat, eltemetted 5389 Dunant| legyen, aki itt el nem téved. Mérföldekre nem változik a kép az erdő 5390 Szulof| fordultak meg. A kocsinyom mérföldnyi távolságban haladt, mint 5391 Alfold| a körorvos gyorsan ölő mérge ölte meg, amelyet éppen 5392 Alfold| vállába volt nőve, hogy annál mérgesebbnek lássék, ha fejét felemelte, 5393 Alfold| Elmentem, lehajtott fejjel, mérgesen és mentem három napig, ugyanazon 5394 Szulof| lovait?~ ~~II.~~Ilyenformán mérhetetlenül gazdagodik a tanyák népe, 5395 Alfold| zárdákat.~ ~Vén juhászné méri a karcost a földszinti konyhában 5396 Utos | között visszatér. Anteusként merít innen erőt, biztatást és 5397 Szulof| amely kölcsönkönyvtárból merítette e sorok írója is, sajnos 5398 Dunant| amint az evezőket a vízbe merítik: ringatóznak a testek, külön 5399 Dunant| öklükkel a zsiványokat: „ide ne merjétek tenni többé a lábatokat, 5400 Alfold| olyan konduktor, aki jegyet merne kérni az efféle utazótól. 5401 Tisz | állítanak elébe. Ugyan ki merné nyugodt szívvel elmondani 5402 Szulof| ségedet e cefrével, mit itten mérnek.~Már éppen indulóban volt 5403 Tisz | egy kanyarodónál?...~Azt merném mondani, hogy az őserdő 5404 Alfold| előkerítem én a medvét, csak a mérnököt tegyék el az útból. - 5405 Szulof| alakuljon meg hozzáértő mérnökeivel a Nyírvízszabályozó Társulat, 5406 Tisz | háromszáz esztendeig kinek és merre szállították el Tokajból 5407 Dunant| szégyelli-e magát az útonállásért, mért nem megy valamely becsületes 5408 Dunant| orgazdasággal is csak suttyomban mertek foglalkozni a bakonybeliek. 5409 Tisz | ahol az aranyat csekély mértékben és nem nekünk bányásszák 5410 Dunant| muzsikálta.~A forrongás akkora mértéket öltött, hogy Honorius atya 5411 Szulof| tagadás benne, bizonyos mértékig dédelgetett, ünnepelt vendégnek 5412 Alfold| agyonizzadt ló faráról. - Sohase mertem volna se ember, se állat, 5413 Szulof| voltak ezekhez a dáridókhoz mérten. Bizony, az egykori bálrendező 5414 Alfold| mindig előfordulnak rejtelmes dolgok, - olyankor is, amikor 5415 Tisz | maradtak olyanok, amilyenek a mesében voltak.~ ~~~ ~~~ 5416 Szulof| látjuk, hogy megfogyatkoztak meseforrásaink, északról, keletről már 5417 Szulof| A városoknak is vannak meséik, mint az embereknek. Nyíregyháza 5418 Szulof| marad meg számára. Hegyi meséink megöregedtek, mert újak 5419 Alfold| vagy virtusos mulatságnak meséjét szívesen elhittük, ha egyszer 5420 Szulof| hidegedő holdvilág alatt arról mesélgettek az emberek körülötted, hogyan 5421 Dunant| az árva kéménybe húzódott mesemanóktól is megkérdezik:~- Itthon 5422 Dunant| híressége. Kalandok, regények, mesemondák színtere. Az elmúlt század 5423 Szulof| országhatárt jelentő Nyírségben, ha mesemondáshoz van kedve a hosszúra nyúló 5424 Szulof| tanyaházak körül? Emlékszel a mesemondóra, aki mindig csak egyetlen 5425 Alfold| való a kutya. Talán az öreg Meskó, a takarékpénztár igazgatója 5426 Alfold| asszonyság, hogy mit kell mondani Meskónak, hogy ne jusson eszébe a 5427 Dunant| evezőiket, setét hajóikat, messzejáró utasaikat, akiknek idegen 5428 Szulof| szempontjából - és mégis messzibb látott még a szalmakazlaknál 5429 Dunant| partról, vissza sem néznek a messziből, szürke homokszemként perdül 5430 Tisz | a favágók munkája nagy messziségből jelt ad, míg a hajóács köznapi 5431 Szulof| mosoly kedvéért), - hanem mestere lehetne Vietórisz József 5432 Szulof| végül Ungerleider doktor mesterének, Kneip páternek híveivé 5433 Dunant| kóborló cigány, bűnbe esett mesterlegény, aki az osztrák katonai 5434 Alfold| nádvágókat, mert nem könnyű mesterség az a farkasordító hidegben. 5435 Dunant| betyárok esnek bele a régi mesterségbe. Nem lehet elfelejteni a 5436 Alfold| sehol se próbálkozott a mesterségeivel.~És mentek másnap, mentek 5437 Dunant| a fejét:~- Vajon micsoda mesterségtek lehet, ha nem katonák vagytok?~- 5438 Szulof| ugyancsak Vietórisz Jóska volt a mesterük. Táncolni talán senki sem 5439 Szulof| át ellátta a nyíregyházi mészárosokat és a piacot: szökése közben 5440 Szulof| ahogy lesz, megiszom még egy meszellyel - mondá a régi nyíregyházi 5441 Dunant| zsalugáterei és sárgára meszelt falai voltak tanúi, többé 5442 Szulof| világszép asszonyság tartja itt mézes szóval a vendégeket, - egyformán 5443 Alfold| bajszukat; a vendég drágalátos mézeskalács volt itt a világ nagy vásárából, 5444 Szulof| Kneip páter követőinek, a mezíteleneknek.~(Nem is lett volna soha 5445 Szulof| sétát megkezdték és anyaszűz mezítelenül vonultak, végig a harmatos 5446 Tisz | hosszadalmasán lefekszik szülőföldje mezőjére, és halkan kotyog a bor 5447 Alfold| munka előzi meg. A kövér mezőket emberi verejték is öntözi 5448 Alfold| akadálya. A kormos bika a mezőn felém bődült, a pirosfoltos 5449 Alfold| ha panaszkodni kezdtem. A mezőre tévedtem el, ahol a szél 5450 Szulof| földesúrnak?~Emlékszel az öreg Mezőssy Lászlóra, akinek hegyaljai 5451 Szulof| az öregek közül, akik a Mezőssy-borokat méltányolták. Emlékszel 5452 Szulof| aki mezítláb hal meg. A Mezőssy-féle aszútól kapott kedvet maga 5453 Szulof| Jósáknak, Dessewffyeknek, Mezőssyeknek, Vayaknak, Péchyeknek, csicseri 5454 Alfold| Egyszer egy nagy alföldi mezővárosba került Gyógyszerész, ahol 5455 Jegyz | betyárok országútján. - A Miatyánk Évéből (1920)~Útinaplómból - 5456 Szulof| süveggel állott előtte:~- Miben lehetnék szolgálatára a 5457 Szulof| a szép, amely egyedül a miénk. De a legszebb, amely senkié. 5458 Szulof| még szép asszonyok, de a mienkben a legszebb özvegy Sári Mihályné 5459 Szulof| mienkben a legszebb özvegy Sári Mihályné volt. Ez azonban még nem 5460 Dunant| urat és ne kérdezze Timár Mihályt Komáromból, akinek élettörténete 5461 Szulof| így például a Kállayaknak, Mikeczeknek, Gencsyeknek, Jármyaknak, 5462 Dunant| kérdezte - mit gondol, mikorra készülhet el a szokásos 5463 Tisz | csövét, meghalhat még egypár millió ember: az évszak, amelynek 5464 Dunant| aljegyzők pedig bácskai milliomos-kisasszonyokkal tartották a kézfogót!~Lassan-lassan 5465 Szulof| nem mozdult és megtanulta mindazokat a nótákat, amelyeket Zellmanovicsné 5466 Alfold| De hát isten irgalmazzon mindazoknak, akikre méltóságos úr rácéloz 5467 Dunant| lehetne ütni: miután kifogytak mindazon viccekből, amelyeket az 5468 Utos | darvadozásain, s leírja mindazt, amit látott, tapasztalt, 5469 Tisz | hátát a kietlen lövegek, mindenáron gyönyörűséges a napsugár, 5470 Alfold| leskelődni, az orrát mozgatja, mindenbe beleártja magát.~Gyógyszerész 5471 Tisz | akár az óriások világa.~Mindenek elmúltak vagy megváltoztak, 5472 Szulof| árnyéka, mert a templomot mindenestül arrább tolják, mikor a nyíregyháziaknak 5473 Szulof| széplelkek” a városban, akik sok mindenféléért rajongtak, - de hát azok 5474 Alfold| helyzet, amikor az emberre mindenfelől rágyújtják a házat. Dehogyis 5475 Szulof| igazi szépség az, amely mindenkié. Az a szép, amely egyedül 5476 Alfold| amelynek jó árusai voltak mindenkor a vasúti konduktorok), már 5477 Dunant| mégis olyan szívzsibbasztó, mindenre elgondolkoztató a figurája, 5478 Dunant| akasztott le a szegről. Amíg mindezeket a dolgokat az orvos vagy 5479 Dunant| az ismert sportférfiú - mindhárman nőtlen gavallérok - a fürdőhelyre 5480 Tisz | karokkal és lábakkal, amelyek minduntalan el akartak buktatni.~(1911)~~ 5481 Szulof| csinált rossz üzletet, de mindvégig megmaradt Poppernek, amint 5482 Szulof| igazságtalanul támadott miniszter megépíttette ugyan a 5483 Szulof| kedvük arra folyni, amerre a miniszter dirigálta őket. Szerették 5484 Szulof| dragonyos főhadnagyot, az akkori miniszterelnök fiát; a főhadnagy sarkon 5485 Szulof| lutheránus is volt. De a miniszternek meg kellett bukni Nyíregy 5486 Dunant| szívek és betűk vannak vésve? Miről susognak holdfényben a platánok, 5487 Szulof| útonállók felől. A debreceni, miskolci vásárosok keresztet vetve 5488 Szulof| versenytársát (Nagykállót, Miskolcot, Debrecent) megelőzi vagy 5489 Dunant| feltűnik előttük a magyar mitológia, mint egy elhomályosodott 5490 Alfold| remete szeme. Egyébként úri mivolta még mostani rongyosságában 5491 Szulof| amikor körülnézünk, elszomorodva látjuk, hogy megfogyatkoztak 5492 Alfold| illedelmes vendég létére meg se moccant az éjszaka. A legőszintébben 5493 Szulof| akasztófavirág is. A Nyírség elvadult mocsaraival, berkeivel jó búvóhelye 5494 Dunant| szél rázogatja meg. Rövid, mocskos gatyája van a betyárnak, 5495 Dunant| van némi nyoma annak a legmodernebb festőművészetnek, amelyet 5496 Tisz | fa-szállításnak ez az ezer esztendős módja örökre divatos marad. Az 5497 Alfold| megmutatja, hogy érti a módját, a pitvarba loccsantja a 5498 Alfold| amúgy sem lehetett vitézi módon meghalni.~A körülbelül hatszáz 5499 Dunant| öltözetükkel, nagyvilágias modorukkal elárulták, hogy nem valamely 5500 Szulof| elképzelhetett az ablakok mögé egy rejtelmes könyvtárat, 5501 Dunant| terménykereskedése található mögötte. De bármily szelíd és kéredző 5502 Alfold| kaptak a lábszáram után. Mögöttem leültek a halomra és addig 5503 Dunant| hogy a költő a zsalugáterok mögül hosszan, öntudatosan nézdegéli 5504 Dunant| további teendőit. Mire én mogorván rátámadtam, hogy nem szégyelli-e 5505 Tisz | változásokat veszek észre. A nagy mohacsomók megmozdulnak, följebb vagy 5506 Tisz | néma, zordon világából a mohosderekú, toronynagyságú öreg fa-fejedelmek. 5507 Szulof| Termetére nézve inkább amolyan mokányfajta volt, de lobogó sötét szemei, 5508 Szulof| méltóságos férfiakat, búskomoly nádasokat, hallgatag morotvákat[ 5509 Szulof| a Bach-huszárok korának mond a reminiszcencia: minden 5510 Tisz | Tisza ezüst tükörében a mondabeli csodaszarvas bámulta meg 5511 Dunant| szerencsétlen ember lett. Az ősi mondákban, a mesemondó hagyományokban 5512 Dunant| elítéljük őt. El kell neki mondania azt, hogy mi az a szerelem?~ 5513 Tisz | másik tartományból közölnék mondanivalóikat, ahol béke és csendesség 5514 Alfold| vetett Gyógyszerész sürgős mondanivalóira. Komolyan, hosszan lépkedett, 5515 Alfold| éppen eleget tudott a mesemondás. Innen is, onnan is jelentkezett 5516 Dunant| hitte e percben igazságát mondásának, - a látvány, amely előttük 5517 Szulof| elgondolkozva áll meg az ilyen régi mondások felett. Milyen igazuk volt