Part

5518 Alfold|                        a medvéjét megölje.~- Ne mondhassa minden kocavadász, hogy
5519 Szulof|                        kívánta álmában magáénak mondhatni, amely darabka földet elvett
5520 Alfold|                    ezzel kell megkínálni. Ó, ne mondjátok, hogy valaha ne tudtak volna
5521 Szulof|                      észrevette az ország is! - mondogatják, amikor a Vietórisz verses
5522 Tisz  |                       már tudja ilyenkor a maga mondókáját, hallotta az apjától, a
5523 Alfold|                         helyett a másvilágon” - mondotta nagy bátran az „özvegy”,
5524 Szulof|             ablakpárkányára (amelyet ma is őriz Moravszky igazgató úr a többi tanulótársakéval
5525 Szulof|                      asztalra könyökölve.~- No, morék,- most ügyeljetek, mert
5526 Szulof|                         is kijáró Tiszát kezdik móresre tanítani, nem maradhatnak
5527 Szulof|                     Kneip-kúrával, végül csak a Morgó-temetőbe kerültek.~(1925)~
5528 Szulof|                      elfoglalja a maga helyét a Morgó-temetőben, mint azt már apái tették.~...
5529 Szulof|                     öreg Csengeri a nyíregyházi Morgó-temetőből egy szál fehér ruhában,
5530 Szulof|                       zsidók), a Baruchok, Haas Móricék, Stern Emanuelék, a Klárok,
5531 Utos  |                        annyit, mint Petőfi vagy Móricz Zsigmond, mégis jól ismerte
5532 Dunant|                  holdfényben a platánok, és mit mormog a tó éjfél felé?~Bakkecske
5533 Alfold|                    botját rázogatva, szakállába mormogott káromkodások közepette elindult
5534 Szulof|                     Ottan vigyen el az ördög! - mormogta magában, de az ablaktól
5535 Alfold|                        olyan nagy lármát ütni - morogta a medve tulajdonosa, amikor
5536 Dunant|                     kifizettek ebben a házban - morogták a hitelezők a veszprémi „
5537 Szulof|                       moly nádasokat, hallgatag morotvákat[1] nótázni tanítod, hogy
5538 Jegyz |                    Könyve (1919)~ ~ ~ ~ ~   [1] mortua aqua (latin) = holtvíz,
5539 Dunant|                    magával hozta az ágyneműjét, mosdóját, fürdőkádját; a vénkisasszony
5540 Dunant|                        néhány év előtt gúnyosan moso­lyogtunk a régi szokásokhoz
5541 Dunant|                    Egykedvű, kicsit talán unott mosollyal haladtak végig a tóparton,
5542 Szulof|                         hanem néha csak egy női mosoly kedvéért), - hanem mestere
5543 Szulof|                    ördög? - fűzte hozzá szomorú mosolygással.~A muskátlik tovább is ott
5544 Alfold|                    széles huszárkardján kívül), mosolygós kék szemeivel, gácsérfarok
5545 Alfold|                         alkalmatosak arra, hogy mosolyt szélesítsenek a magyarság
5546 Dunant|                     szennyes a gatyája, kislány mosta fehérre.~No lássuk, tudja-e
5547 Szulof|                         vagy utoléri, bármilyen mostoha politikai viszonyok köszöntenek
5548 Dunant|                      jött a titoktartó, láb­nyo­mot, bűnt, lelkiismeretet altatgató
5549 Tisz  |                       ékelve, ahonnan figyelőn, mozdu­latlanul nézett ki. Nagyorrú,
5550 Dunant|                       felhők ablakán átpillant, mozdulat­lan a kö­ves part, ígérettelen
5551 Dunant|                       kocsilovak tűnődve, ijedt mozdulatlansággal állanak, ismeretlen part
5552 Szulof|                     végül, vénségére, mikor már mozdulni nem tudott, beleéghetett
5553 Szulof|                     magában, de az ablaktól nem mozdult és megtanulta mindazokat
5554 Alfold|                         hírére az udvarukból se mozdultak ki vasvilla nélkül.~- Mikor
5555 Dunant|                      itt van az antialkoholista mozgalomnak egy röp­irata. Ezt haszonnal
5556 Dunant|               verejtéknek ki nem fogyó forrása, mozgásnak meg nem állása, álomnak
5557 Tisz  |                     történnek. Alig észrevehető mozgások az öreg kérgeken, ahol sűrű
5558 Alfold|                szimatolni, leskelődni, az orrát mozgatja, mindenbe beleártja magát.~
5559 Tisz  |                         fák tetején könnyű szél mozgatta meg a felső gallyakat, és
5560 Dunant|                       kérgéről van kölcsönvéve. Mozog az odvas fatuskó előre;
5561 Dunant|                         öregszüleire, jövőjére. Mózsin láthatólag fogtak szavaim.
5562 Dunant|                         ekkorára már felismerte Mózsit.~Az álbetyár a kocsihoz
5563 Dunant|               színházicédula-hordozó is volt, a műkedvelőktől szerzett magának betyár­
5564 Alfold|                     ember, akár a világi pályán működik, akár egyházi teendői vannak:
5565 Dunant|                       üzent a közeli városkában működő színtársulatnak, hogy szívesen
5566 Szulof|                   Debrecen, ott is jeles bandák működtek.~- A vendéglősök és a pincérek
5567 Szulof|                     verekedő.~A hónapok múltak, múladoztak és mindig több kertész akadt
5568 Dunant|                       őket kimozdítani. Az idők múlásával egyforma arányban nőtt az
5569 Szulof|                       magát.~- No hát, jól van. Mulassunk együtt.~- Én magával nem
5570 Dunant|                        volt e Pamutkai, sohasem mulasztotta el megszólalni akkor, amikor
5571 Szulof|                        együtt.~- Én magával nem mulatok. Menjen a Zellmanovicsnéhoz,
5572 Szulof|                        ősi udvarházak búskomoly mulatozásait, a hosszas szüreteket (amelyekre
5573 Szulof|                      egyes túlhajtásai: a duhaj mulatozások, kártyázások, színházasdik
5574 Dunant|               viselkedtek, mindig egymás között mulatoztak és Honorius atya legnagyobb
5575 Alfold|                       akikkel az elmúlt éjszaka mulatoztunk, Nyirati bajai ügyvéd úrral
5576 Szulof|                  legduhajabb kedvvel mulatni. A mulatság hevében néha belepottyantak
5577 Alfold|                       véletlenül nem lehetett a mulatságon. Mintha több kedvre, duzzadtabb
5578 Alfold|             fehér-fekete téli alkonyatban. Elég mulatságosak ilyenkor a párosával, hármasával
5579 Alfold|                  hajtogatja, tépi, táncoltatja, mulattat­ja, rejtegeti, félelmesíti
5580 Szulof|                        esik a csárdától, hogyan mulattatja az urát Zellmanovicsné.~
5581 Dunant|                       kísértetek társasjátékkal mulattatták magukat.~Körben ültek, a
5582 Szulof|                  legnagyobb verekedő.~A hónapok múltak, múladoztak és mindig több
5583 Tisz  |                   családi órán: - mind idejüket múlták, midőn a konok, háborúba
5584 Szulof|                        elmúladozó kurtanemesség múltakon való elszomorodása volt
5585 Alfold|                        viszont annyi hosszú idő múltán?~(1921)~~
5586 Szulof|                      huszonöt, harminc esztendő múltával, miután itt felírtam a nevemet
5587 Dunant|                      gyermekek érkeznének meg a múltból, akik itt nyaranta boldogan
5588 Szulof|                       Nagykállóból. A históriai múltján, gyönyörű nemességén, évszázados
5589 Szulof|                          amelynek százesztendős múltját sem lehet manapság már megérinteni
5590 Szulof|                      midőn méhesében jelenen és múlton eltűnődik.~A magyar regényes-időknek
5591 Szulof|                    megyeiek, hogy a faekéikkel, munkabírásukkal, bibliai serénységükkel
5592 Tisz  |                    udvaron összevész, a favágók munkája nagy messziségből jelt ad,
5593 Szulof|                     darabka földet elvett testi munkájával a vadvíztől, a szárcsától,
5594 Alfold|                      szert a szorgalmukkal és a munkájukkal.~Vajon milyen állapotban
5595 Dunant|                          Most egyszerre szegény munkásemberekké válottak az apostolok...
5596 Dunant|             terményüzleti írnoknak - minden nap munkaszünet volt. Senki nem nyitott
5597 Dunant|                   kellett többé számontartani a munkaszünetes napokat, amint már az emberemlékezet
5598 Dunant|                      hajósnak nehéz, megszakadó munkától átnemesedett arcából, az
5599 Dunant|              másodpercet, nem takarékoskodhat a munkával egy verejtékcseppet sem.~      ~
5600 Szulof|                         szomorú mosolygással.~A muskátlik tovább is ott virítottak
5601 Szulof|                         t tűzték ismét és ismét műsorukra. Ámde ezek a régi direktorok
5602 Szulof|                   szolgálók táncolnak a szüreti mustban, és kenyérdagasztó illatot
5603 Alfold|                       korom­ban is tartogattunk mustrában egy vén betyárt a múlt időből,
5604 Dunant|                     akit akar, mindig azt, akit muszáj.~A kísértetek halkan összesúgtak.
5605 Alfold|                        szomorú­ságot. A lóhajtó muszkabundája derékban karcsú, mintha
5606 Alfold|                        oldaláról fordult be egy muszkaszán, két egymás elé fogott lóval,
5607 Szulof|                    története. Ebben a könyvében mutatja meg Vietórisz József, hogy
5608 Alfold|                      korszakban nemigen szoktak mutatkozni olyan udvarokon, ahol nincsen
5609 Szulof|                                Mi volt az oka a mutatkozó szegényedésnek? Mi volt
5610 Dunant|                    mintha tatárjárás utáni időt mutatna a kalendárium. Liszteszsákok,
5611 Alfold|                       Gyertyaszentelő környékét mutogatta a falinaptár, a farsang
5612 Dunant|                      volt. A kísértetek nevetve mutogattak mindnyájan feléje: mint
5613 Tisz  |                 Kossuthtal volt egyidős, sokáig mutogatták Tokajban. Egyetlen szőlőfürtöt
5614 Dunant|                    valamely lezárt szemét, hogy műveiben a legszebb kerteket leírhassa:
5615 Dunant|                         is, mint a régi népszín­művek­ben láttuk a színpadi betyárokat.
5616 Szulof|                       módjára kotkodácsol a női műveletlenség és hordó-basszus hangja
5617 Dunant|                    annyi mindenféle kacérkodást művelt, amiről köteteket lehetne
5618 Szulof|                        soha elmélyülni nem tudó műveltségét is. Klár Bélának a fia az
5619 Utos  |                   melyekben a magyar nyelv nagy művésze a hazai humusz ihletéséről,
5620 Utos  |               leggazdagab­ban az álomlátó Krúdy művészetét.~Magyar tájak és képek vonulnak
5621 Szulof|             tiszteletben tartják e tájon.~~Néha múzeumi hangulatot vélek érezni,
5622 Alfold|                         amelyet jó darabig csak múzeumokban láthattunk, valamint ama
5623 Szulof|                       akiknek kedvéért a könnyű múzsát is be lehetne szólítani
5624 Szulof|                         ura danolásán, cigányok muzsi­káján át meghallotta a Zellmanovicsné
5625 Szulof|                         meg az egy helyben való muzsikálást, félóra múlva egyenként
5626 Szulof|                      deres eper­fákon, és miért muzsikálnak máskor éjjel-nappal a cigányok?
5627 Szulof|                         elöl haladt, nyomában a muzsikáló cigányok, utánuk pedig az
5628 Dunant|                   estére a legújabb valcere­ket muzsikálta.~A forrongás akkora mértéket
5629 Szulof|                         hajdanában éjjel-nappal muzsikáltak.~Nem is a Régi Zellmanovics
5630 Szulof|                        annak bezártáig ébren és muzsikaszó mellett töltötte az éjszakákat.
5631 Szulof|                       üveget a sarokba vágta.~A muzsikaszón, pohártörésen áthallatszott
5632 Szulof|               keveredett a honfoglalók vérével. Muzsikus cigányok régi nótákat játszanak
5633 Szulof|                      mint a beduinok. Persze, a muzsikuscigányok is felrakták a kendőket.~-
5634 Dunant|                      aki nem segített a komp vo­ná­sában, a legények mozdulatlanul
5635 Dunant|                     szegény szép leányok mindig nábobokhoz mentek férjhez, a megyei
5636 Alfold|                    farkaslegény felbukkanását a nád szélén, miután az a puskacső
5637 Szulof|                útonállásból, lókötésből élve, a nádak-erek mentén bujdostak és magukat
5638 Szulof|                      betyárok, szegény­legények nádasai! - felettetek csakhamar
5639 Szulof|                       vadvizek. Kiismerhetetlen nádasaik közé már a tatárok se tudtak
5640 Alfold|                      Utóvégre a maga ezerholdas nádasát reszkírozta, hogy a medvét
5641 Alfold|                     többé sohasem látja őket. A nádasnak vannak rejtelmei, akármint
5642 Szulof|                      országutak hiánya miatt. A nádasokban futóbetyár meg farkas lappangott.
5643 Alfold|                          kik legigazibb lakói a nádasoknak. Sárgás, feketés - a futamodásban
5644 Alfold|                       álmokkal, a Nyírséggel, a nádassal: nem lehet elképzelni rejtelmek,
5645 Szulof|                      vadvíztől, a szárcsától, a nádastól, a vadmadártól; egy farmer-ültet­
5646 Alfold|                        eltűnve, hol kendőt, hol nádbugát lobogtatva, futamodott a
5647 Alfold|                       réges-régen: hogyan lehet náddal foltozni a zsindelyt.~Hát
5648 Szulof|                        emlékezet, hová lettek a nádfedelű házak, a betyáros világra
5649 Szulof|                       nyíregyházi ember, mert a nádfödelű háznak az a sorsa, hogy
5650 Alfold|                        hogy óra hosszáig csak a nádiveréb riasztó füttyentését hallhatja?
5651 Alfold|                    halász bedughassa a csíkfogó nádkévét a lékbe: rendszerint árvíz
5652 Szulof|                         le is nézegették valaha Nádosi uramat, aki először folyamodott
5653 Szulof|                         Tresztyánszkyakból lett Nádosiak, a Tomasóczkyak, a Bencsek,
5654 Alfold|                    táncmesterséget tán a pepita nadrág jelentette. A kútmester
5655 Szulof|                    úriembereket térdig felgyűrt nadrágban, mezítláb lássák mendegélni
5656 Alfold|                        a kabátomat, a kerítés a nadrágomat, szeg bújt a csizmámba,
5657 Alfold|                      akik még mindig vörös baka­nadrágot húztak, amelyet a cigányok
5658 Szulof|                  részint haltenyésztés, részint nádtermelés szempontjából. De már erre
5659 Szulof|                  szemügyre lehetett venni azt a nádtetejű, hosszú, földszintes épületet,
5660 Alfold|                        pénzen kell felfogadni a nádvágókat, mert nem könnyű mesterség
5661 Dunant|                 közönség ismét úgy utazik, mint nagyanyánk korában. Elemózsiával megrakodva
5662 Dunant|              ábrándozzak, mily jó volna innen a nagyapám kocsiján elutazni, ahogyan
5663 Dunant|                 huzamosabb időig tartózkodott a nagyapja emlékeinél, aki rendszerint
5664 Tisz  |                          hallotta az apjától, a nagyatyjától. A tüzes istennyilának éjjel-nappal
5665 Szulof|                      amilyeneket a nagyszakállú nagybácsik, keresztapák és nénik szoktak
5666 Szulof|                      csak a tölgyfák bogarai, a nagybajuszú cincérek mentek aludni.)
5667 Szulof|                    kisvárdai Diner Gyula kezdte nagyban bérelgetni a szabolcsi urak
5668 Szulof|                 vizslája megveszett, a cigányok nagybőgőjét összetörték a héten a „Vörös
5669 Szulof|                       mily tündérien hangzott a nagydob pufogása a Hársfa felől!
5670 Alfold|                     Bandi medvéje is cselekedte Nagyfaluban, anno ájncban, amikor az
5671 Alfold|                    tulajdonosa, Halászy Bandi a Nagyfalusy-ház regénybe illő ebédéivel
5672 Alfold|              szörnyetegre pattogtak esténként a Nagyfalusy-kúriában a pohárköszöntők, különösen
5673 Alfold|                   doktorral, a körorvossal, aki Nagyfalusyéknál járván, falusi bricskájára
5674 Alfold|                    csillagok világánál elhagyta Nagyfalut, a mogorva falusi bakterok
5675 Tisz  |                  kalapács.~A falusi ember élete nagyjában hasonlít a régiek életéhez,
5676 Szulof|                      hogy minden versenytársát (Nagykállót, Miskolcot, Debrecent) megelőzi
5677 Dunant|                         állunk szemközt...~Majd nagylelkűen így folytatta:~- Kivételesen
5678 Tisz  |                          Régi regénykönyvek - a nagymama olvasmányai - lekerülnek
5679 Szulof|                        amely ideálok kedvéért a nagymamák is szívesen felkeltek volna
5680 Dunant|             boltocskájában mindig elrejtőzött a nagynevű vendég elől. Ámde az olasz
5681 Alfold|                  emberek szoktak megfordulni. A nagyobbacska kulacsokat, mint egy jó
5682 Tisz  |                       mozdu­latlanul nézett ki. Nagyorrú, igen nagyszemű, egybefolyó
5683 Tisz  |                természetes rendje az életnek. A nagypénteki kereplőt forgatja ily egyhangúsággal
5684 Alfold|                            Valami régi Beleznay nagyságos úr rejtegette itt a szeretőit.
5685 Tisz  |                   pendítette a kaszát. Lúdtojás nagyságú, meg hatszögletű mennyei
5686 Tisz  |                       nézett ki. Nagyorrú, igen nagyszemű, egybefolyó bajusz-szakállas
5687 Dunant|                         beszélt el szüleiről és nagyszüleiről, akik mind fuvarossággal
5688 Szulof|                    adott szívesen a nyíregyházi nagytakarék, vagy Baruch Arnold, az
5689 Alfold|                        ténferkedik, tétovázik a nagytakarékba, mintha sohase járt volna
5690 Szulof|             virágkereskedést is nyitni; az első nagytakarékban hiába fogadja az igazgató
5691 Dunant|                      nézték odalenn, a vár régi nagytermében történő eseményeket. Az
5692 Szulof|                     magát, hogy mellette egy új nagyváros növekedett ki a vadvizekből,
5693 Szulof|                       telepesek, akik az ottani nagyvárosokat építették. A felvidéki lutheránusok
5694 Szulof|                      nagyvárosias kilendülések, nagyvilági, bálias hangulatok, önérzetes
5695 Dunant|                        akik finom öltözetükkel, nagyvilágias modorukkal elárulták, hogy
5696 Tisz  |                       rajnamenti költő, és régi naiv krónikások följegyezték,
5697 Dunant|                      elvonulva, sarok­aszta­luk­nál szótlan hallgatták a fürdőmuzsika
5698 Dunant|                      tapló.~Fegyver nem látszik nála, balta nincs a kezében,
5699 Tisz  |                    hangja, a felhőknek színe, a napáldozatnak tüneménye: más már, mint
5700 Szulof|                     urak homlokát bekötözték. A napbarnított arcú férfiak olyanok voltak
5701 Utos  |                     kenyérért harcoló parasztok napbarnította arca éppúgy megjelenik tollrajzai
5702 Szulof|                  dolgozott a tirpák napkeltétül napestig, mintha mindig buzogna benne
5703 Dunant|                     lehetett kifogni. Nyár első napjaiban lecsaptak a fürdőhelyre,
5704 Alfold|                       Gyertyaszentelő farsangos napjáig amúgy se ígérkezik semmi
5705 Alfold|                    özvegy”, amikor a disznóölés napját éppen péntekre tette. Azt
5706 Szulof|                        és a fürdő megnyitásának napjától annak bezártáig ébren és
5707 Szulof|                    kifordult a domboldalból egy napkeleti főúr sarkan­tyúja vagy kardja...
5708 Szulof|                          mert ázsiai eredetünk, napkeletről jött, változékony kedvünk,
5709 Szulof|                        hanem dolgozott a tirpák napkeltétül napestig, mintha mindig
5710 Tisz  |                mostanában a falusi ember élete.~Napközben fotografáltunk a réten,
5711 Tisz  |                   szerelmese búcsúzó képmását a napnyugati határon; csatában járt katona
5712 Alfold|                        medve tiszteletére tehát napokon át kanyarognak a kémények
5713 Dunant|                    merte átlépni. Hubay kamarás naponként Svájcból hozatott alpesi
5714 Szulof|                 lutheránus Rómának”, ahol vasár­naponkint asszonynak, férfinak egyaránt
5715 Tisz  |                        eltelik azzal is, amíg a napsugárból papiros­kép lesz. Régi regénykönyvek -
5716 Tisz  |                   Vadászó csatlósok helyett tót napszámosokkal fog ismerkedni, és kíméletlenül
5717 Dunant|                    utazástól, amint az amerikai naptárakban olvasni szokta az esti kalandokat.
5718 Alfold|                      esztendei Víg Cimbora című naptárban is felelevenítik még a csárdajubileumot,
5719 Tisz  |                  Kistornya nem szüretel ebben a naptári esztendőben. Sárospatakon,
5720 Dunant|                        csöndes sarokasztalhoz e naptól fogva nagy, csattogó vidám­
5721 Alfold|                   ketten folytatták az útjukat.~Napvilágnál még inkább tetszett Gyógyszerésznek
5722 Dunant|              magyaroknak.~Lisznyai Tóth Kálmán, Náray Iván, Bartók Lajos, Komócsy
5723 Szulof|                    efféle fehér illusiont fehér nárciszcsokrokkal díszítve, mert Vietórisz
5724 Dunant|                       hat evezőn. A másik pilla­natban: a karok válnak levegővé
5725 Dunant|                       hagyott hátra. Professzio­nátus volt. Bizonyosan nem dalolt
5726 Szulof|                   feleségét és fut Zellmanovics­né után, aki pedig már a forradalomban
5727 Dunant|                         nyoma annak a leg­moder­nebb festőművészetnek, amelyet
5728 Tisz  |                     fölött ülünk tort. Az arany nedv helyett keserű könnycseppek
5729 Dunant|                     örökös dologban álló emberi nedvek, a verejtéknek ki nem fogyó
5730 Tisz  |                  harmatokkal a park bokrait, új nedvekkel a réteket és jó szaggal
5731 Tisz  |                     helyett keserű könnycseppek nedvesítik meg a Hegyalja humusát.
5732 Szulof|                        fehér atlaszruhában, kék nefelejcsekkel; Korányi Anna fehér tarlatánban,
5733 Alfold|                         herbergben pihentek le, négy-öt falun is keresztülmentek.
5734 Tisz  |                    értékét veszítette az utolsó negyed­században, amióta köztudomású
5735 Alfold|                         banya tüzet kiáltozik a negyedik vendég láttára.)~- Úgy látszik,
5736 Dunant|                        pihenik ágyukban, mind a négyen egy szállító cég alkalmazottai
5737 Alfold|                        a rongyos, vén cigány és négykézláb menekült előlem, mint valami
5738 Alfold|                      magyar háziasszonyok, akár négylábú, akár kétlábú vendégek érkeztek
5739 Alfold|                      menyétek, alig észrevehető négylábúak futamodtak át előtte az
5740 Alfold|                      kutyának is nézné az ilyen négylábút, ha vadas szikársága, mellének
5741 Szulof|                        uradalmak a bérlők kezén négyszer, ötször, sőt tízszer annyit
5742 Szulof|                        körülbelül a múlt század negyvenes éveiben.~De nem nagyon változtatták
5743 Szulof|                    társaságba gibicnek bejutni, nehezebb, mint a vármegyéhez hivatalba.
5744 Szulof|                        az elkövetkezett új idők nehezen nyomakodnak be a rozsdás
5745 Dunant|                        De menni kellett, mert a nehézkes Mózsi már lesben áll az
5746 Szulof|                 kulccsal elzárható zöld padon. (Nehogy mindenféle oda nem való
5747 Tisz  |                      magyar Kánaán bejáratánál, néked ugyan beadott június 27-
5748 Tisz  |                   beszélő vizeken próbálja meg. Néki mindig kedvesebb lehetett
5749 Dunant|                           Pamutkai, aki ezalatt nekibátorodott, közelebb lépett. Bár lúdtalpú
5750 Alfold|                  árnyékos öbölben megmozdulnak, nekifutamodnak a víznek, mintha szárnyukkal
5751 Dunant|                       kiáltotta fülébe a barát.~Nekiiramodott a társaság a hajóállomás
5752 Szulof|                égboltozaton, hogy újra meg újra nekilóduljon a munkának, és a temetőkben
5753 Alfold|                       távolabb álló vadászoknak nekivetemedjenek. Talpon volt már akkor az
5754 Dunant|                       udvarhölgyem, mondd el te nékünk, mi az a szerelem?~Sugár,
5755 Szulof|                        ferbli-játékot, az tudja nélkülem is, hogy úgynevezett „zsinór”
5756 Alfold|                     jóízű fogyasztásához szinte nélkülöz­hetetlen a vendég. Kinek
5757 Dunant|                        hogy szívesen lát néhány nélkülözhető aktort a fürdői színpadon.
5758 Dunant|                        az idegenben sem akarnak nélkülözni. A furmányos szeke­ren a
5759 Szulof|                   tisztában vagyunk mindnyájan, nemde, szerelmetes atyámfiai?~
5760 Tisz  |                        szívesen ad búvóhelyet a nemes- és dúvadnak. A Tisza éppen
5761 Alfold|                     hétig nem tudtatok elválni, Nemes-Militicsen a paphoz betértél egy szóra
5762 Szulof|                      ős-Nagykállót, amikor vár, nemesi kúria, udvarház helyett „
5763 Szulof|                      mikor unja meg a szabolcsi nemesség a tagadhatatlanul szívderítő
5764 Szulof|                     históriai múltján, gyönyörű nemességén, évszázados történetein
5765 Szulof|                    megye székhelye, a szabolcsi nemességlakta Nagykálló érzett meg. Nyíregyháza
5766 Alfold|                         a medve eltűnését. Ez a németbe ojtott inzsellér arról volt
5767 Tisz  |               megújhodást, gyönyörű ifjúságot a németek gránátjainál hatalmasabb
5768 Szulof|                      fejszét. Megállapodott egy németországi gépgyárossal, bizonyos Zaak
5769 Alfold|                       hogy egy kukkot se tudott németül, bár ezzel a tudományával
5770 Szulof|                      szüreti vakáció” címen még nemrégen is felfüggesztették a tanítást,
5771 Szulof|                       Ha valamire szüksége van, nemzetes asszony, csak forduljon
5772 Szulof|                      nagybácsik, keresztapák és nénik szoktak adogatni. Kendőt
5773 Alfold|                       képecskékben éldegélnek a népdalok, a kéz mindig hajlandó barátságos
5774 Szulof|                    dirigálta a Lepke füstösképű népének, hogy: „nem bánom, nem bánom,
5775 Alfold|                 reggeledett, de az országút már népes volt.~- Vásár van valahol -
5776 Szulof|                         úgynevezett tirpákokkal népesítvén be az embertelen tájat.
5777 Szulof|                      hogy a nagyszerű, páratlan népi erények mellett valódi „
5778 Alfold|                 külsejükkel messziről elárulják népies származásukat.~Okos ember
5779 Dunant|                       régen elhagyta a Bakonyt, népmese lett az alakjából, a betyárvilág
5780 Alfold|                          Még ha látták is ezt a népmesebeli alakot, hallgattak róla,
5781 Alfold|                 Magyarországon. Kócos, rongyos, népmeséből való fickók, akiknek bizonyosan
5782 Dunant|                       első padon, olyan, mint a Nepomuki, akinek szobrait annyit
5783 Szulof|                        sem árt a Rózsakerti-pár népszerűsé­gének.~- Nem így gondoltuk
5784 Alfold|                         pedig a mesemondó Jókai népszerűsége is hozzájárult ahhoz, hogy
5785 Dunant|                       őkelmének is, mint a régi népszín­művek­ben láttuk a színpadi
5786 Alfold|                         látni férfiakat, akik a Népszínház-beli Cigánybáróhoz hason­lítottak
5787 Tisz  |                       Nézzük a falut, amely oly néptelen, mint a régi tölgyfaerdőség,
5788 Alfold|                     ilyenkor látni, hogy milyen néptelenek itt a Felső-Tisza környékén
5789 Szulof|                       Vietórisz József szaval a népünnepélyen!~~Most aztán, hogy minden
5790 Alfold|                    kínálkozott időnkben azzal a nesszel meg­szökni hazulról, hogy
5791 Alfold|                         a sínek közé állván, ha netán lekésett volna valahonnan.
5792 Tisz  |                       varázslatos szó volt ez a név: Tokaj. Kár, hogy a legrégibb
5793 Szulof|                         megmaradtak a maguk ősi nevei mellett. A bokortanyák száz
5794 Szulof|                     hiúságból ragaszkodtak régi neveikhez, még akkor is, ha szerelem,
5795 Szulof|                         ezek a szlávosan hangzó nevek; a Bencsek, Szohorok, Pivnyikek,
5796 Szulof|                nevelgettek, hanem mindenféle új neveket vettek fel.~Habár ebben
5797 Alfold|                     rabok unalmukban mindenféle nevekkel látták el egymást. Ő: Gyógyszerész
5798 Szulof|                         embereket és új házakat nevelgettek, hanem mindenféle új neveket
5799 Szulof|                         a bokortanya, az otthon nevelt ló, amely csak akkor ér
5800 Alfold|                      Otthon üldögéltem, madarat neveltem, kutyát tanítottam szolgálni,
5801 Dunant|                      tánciskolában tanulta:~- A nevem Sgalitzer, örvendek a szerencsének.~-
5802 Szulof|                 múltával, miután itt felírtam a nevemet a Kossuth-főgimnázium bádog
5803 Alfold|                       Ignác napig (Zathu­reczky nevenapjáig, aki maga sem tudta már,
5804 Szulof|                        ter megépíttette ugyan a nevéről elkeresztelt csatornát,
5805 Szulof|                         hogy az olvasó sír vagy nevet, ha csak egy szippantással
5806 Dunant|                        nélküli szájakból furcsa nevetések hangzottak fel, amint a
5807 Dunant|                   kopasz pagonyon, olyan volt a nevetésük. A kör közepén ülő dáma -
5808 Dunant|                      vár itt reátok, bizony nem nevetgélnétek olyan jókedvűen!... Egy
5809 Alfold|                       kölcsönbe a köhögést, még nevetni is csak velem tudott.~Egyszer
5810 Dunant|                         késő volt. A kísértetek nevetve mutogattak mindnyájan feléje:
5811 Alfold|                        Bizalmatlan az állomások nevével, amelyeket Gyógyszerész
5812 Dunant|                        az ostorral rámutatnak a nevezetesebb hegyekre, várromokra. Kérdezősködnek
5813 Dunant|                       senki se él, aki a Bakony nevezetességét: Sobrit a két szemével láthatta
5814 Szulof|                       ahogyan a tanyai gazdákat nevezik ekkoriban), hogy a rendkívüli
5815 Alfold|                       az özvegynek” volt szokás nevezni a környéken, mert szegény
5816 Szulof|                      nyíri furkóval viszonyítva nevezte a magyar nép igazmondása
5817 Szulof|                         helyesebben: Zsubrinak) neveztek, de a különcködő gróf azt
5818 Szulof|                       magukat nyíri pajkosoknak nevezték. Nyíri pajkos volt a bujdosó
5819 Szulof|                          Ezeknek beszélhettek a névmagyarosítás üdvös­sé­gességéről, az
5820 Szulof|                         aki először folyamodott névmagyarosításért körülbelül a múlt század
5821 Szulof|                      volt valami nagy divatja a névmagyarosításnak. A fekete szűrös, aprófürtű
5822 Szulof|                    Elekeknek nem volt szükségük névmagyarosításra, a trafikosok kevesebb ötvenkrajcáros
5823 Szulof|                         erszénykében mindenféle névnapi, születésnapi aranyak voltak
5824 Alfold|                       vagy Baján a vaskereskedő névnapján, jósze­rencse, ha a szívünk
5825 Alfold|                         ifjabb Lukácshoz, amely névnapok a téli időszakra esnek,
5826 Alfold|                      fontoskodással tartották a névnapokat, hogy egy Arzénhez, Zakariáshoz,
5827 Alfold|                        ilyenkor utazik, ha csak névnapra vagy lakodalomba nincs híva
5828 Alfold|                       árendás valószínűleg Icig névre hallgatott, még akkor is,
5829 Dunant|                     ugyanis a jámbor a rigmusos névsorban Virághalmi kisasszonyról
5830 Dunant|                         szokásos versbe szedett névsorral?~Az öreg költő aggodalmasan
5831 Szulof|                   olvasott Jókai-regényt, miért néz­nek hosszasabban az első
5832 Dunant|                     mögül hosszan, öntuda­tosan nézdegéli a téli Balatont, ha munkáját
5833 Dunant|                     találkozni fog. Nem kevésbé nézegette az én arcomat is az amerikai,
5834 Alfold|                        alá szúrós parasztszemek nézegettek. Már suttogták, hogy a megyei
5835 Szulof|                     Nikelszkiek talán még le is nézegették valaha Nádosi uramat, aki
5836 Alfold|                   Tétovázgatott, meg-megállott, nézelődött, meg­kerülte a házat, krákogott,
5837 Szulof|                         nem a virágos ablakokat nézi, hanem azt a végtelen sáros
5838 Alfold|              Gyakorlatlan ember tán kutyának is nézné az ilyen négylábút, ha vadas
5839 Alfold|                         még pisztoly szemébe se nézni, ha elkések erről a vadászatról.~
5840 Dunant|                        közeledni látták, de nem nézte le a boros és sörös edényeket
5841 Szulof|                        Mi az ambitusról pipázva néztük, amikor ti ide bevonultatok.”)
5842 Alfold|                     szolgáltak tovább egy kompá­niában.~- No, majd meglátjuk -
5843 Szulof|                   Bencsek, Szohorok, Pivnyikek, Nikelszkiek talán még le is nézegették
5844 Alfold|                       felé utazott. Elvesztette nimbuszát a füzesabonyi stáció restaurációja
5845 Szulof|                  Hatvanforintos köblös-bérletek nincsenek már manapság, mint a nyolcvanas
5846 Dunant|            Liszteszsákok, oldalosok, zsírosbödö­nök, nyugalomba vonult pincetokok,
5847 Szulof|                  fogyatkozni, hanem mindig csak növekedni. Mint valami új honfoglalók
5848 Dunant|                szereplését. A megbotrán­ko­zást növelte az, hogy egyszerre mindenféle
5849 Tisz  |                       előttem, hogy e vén fának növendékfácska korában egy királyhoz volt
5850 Tisz  |                       Ezek a fák akkor lehettek növendékfácskák, amikor az ázsiai jövevények
5851 Tisz  |                   nyúljon, mint virágvasárnap a növendékleány, a varjú jajgató károgással
5852 Szulof|                    jószagú akácokat, barnaszemű nőket, méltóságos férfiakat, bús­
5853 Alfold|                    mulat­sággal foglalkoznak, a nőknek táncokon, dalokon jár az
5854 Dunant|                        sorjában. Antik csipke a nőkön, ragyogó díszruha az urakon.
5855 Szulof|                        senkinek, csak azoknak a nomád tirpákoknak, akik fa­ekével,
5856 Szulof|                         a kocsmába verekedni.~- Nono - felelt Barinkay és olyan
5857 Dunant|                        tóparti fürdőnek, hogy a nősülni kész fiatal urakból, táncos
5858 Dunant|              színházépület mindig üresen áll-e? Nosza, Honorius atyának sem kellett
5859 Szulof|                        lányoknak, amikor azok a nőszemélyek, akik a férfiaknak az örökös
5860 Dunant|                 szavakkal, kalapokkal ellátni a nőt, amiért a nő hűséget szállít.~-
5861 Szulof|                   jóllakás céljából a „Peleskei nótárius”-t tűzték ismét és ismét
5862 Dunant|                         után, a szél nem tud új nótát, mindig csak egyet fúj,
5863 Szulof|                         hallgatag morotvákat[1] nótázni tanítod, hogy is tudtál
5864 Alfold|               férfibánat tokosodott meg az örök nőtlenségre, amelyért annyi leánykönny
5865 Alfold|                   akinek a nyaka a vállába volt nőve, hogy annál mérgesebbnek
5866 Szulof|                        kiöntések fölött állongó novemberi köd telepedik az elmékre,
5867 Dunant|                         lelkességgel táncoltak, Nozdro­viczkyt ünnepelték, még
5868 Dunant|                         szíve: az egyik szoba a Nozdroviczkyé volt.~Teremtő uram, micsoda
5869 Dunant|                      inkább növekedett. Ismerte Nozdroviczkyt. Tudta, hogy nem egykönnyen
5870 Szulof|                    majorsági épületek, ménesek, nyájak teremtek odakint abban a
5871 Alfold|                        föl a szabadkai vonatra. Nyájas közönség lakott erre. Minden
5872 Alfold|                    nevezetes úriember, akinek a nyaka a vállába volt nőve, hogy
5873 Alfold|                 vaskorona-rendet viselt volna a nyakában.~Persze, nem hagyták az
5874 Alfold|                        jeges korbáccsal verte a nyakamat, a hátamat. A tűz nem gyulladt
5875 Dunant|                  hetykeség volt rajta), dudoros nyakán, lankadt fülén, préposti
5876 Tisz  |                        egy kis fű nyújtogatja a nyakát. Hová szöktél tavasz az
5877 Szulof|                      csapzott hajjal, kibomlott nyakkendővel a fogadó tornácán megállani
5878 Szulof|                     mellé, mint a hárászkendő a nyakra: átfonta, melegítette, szinte
5879 Dunant|                      inge, gatyája, aranyrojtos nyakravalója, selyemmel kivarrott szűre,
5880 Dunant|                     viszi gondolatunkat. Az eső nyakunk közé csap az út fordulójánál,
5881 Alfold|                rókafejes kesztyű, fül-, áll- és nyakvédővel ellátott süveg. Puska, kulacs,
5882 Dunant|                 rejtekhelyről) a költő elé, meg­nyálazza a bankókat, miközben hátukra
5883 Szulof|                         volt őkelme, akármilyen nyalkán toppant az utasok elébe;
5884 Szulof|                         napfényes, vénasszonyok nyarából való napok, és beállítanak
5885 Dunant|                   magyar fürdők a háború alatti nyarakon olyant változtak, amilyent
5886 Dunant|              csekélységet megszavazni, mert itt nyaralnak a házasulandó Lenkeházyak
5887 Dunant|                birtokába venni Jókai Mór füredi nyaralóját. A költő túljárt a terménykereskedő
5888 Tisz  |                        kora délután felkúszik a nyárfák hegyére, mint titkolózó
5889 Szulof|                         makkos tölgyeket, rezgő nyárfákat, jószagú akácokat, barnaszemű
5890 Tisz  |                      rengeteg mélyén, csattogva nyargal az ezüst folyó hátán, az
5891 Szulof|                 hiúságos fitogtatása mögött nem nyargal-e a gondlovag, az örömös,
5892 Tisz  |                      szilaj nyergében egyenkint nyargalnak le a hegyek néma, zordon
5893 Dunant|                        vendégének, amely a jövő nyárra otthon marasztaná. Megpróbált
5894 Dunant|                   derekak fájdalmasan össze­gör­nyednek, megmerevült fejek bágyadtan
5895 Alfold|                        ha a kisebb fajtájú, egy nyelésre való poharakból inni akartak,
5896 Alfold|                       vállát. „Az angyalok vezé­nyeltek hozzánk” - mondogatta, amikor
5897 Utos  |                       össze, melyekben a magyar nyelv nagy művésze a hazai humusz
5898 Tisz  |                    hallgatag réteken és a maguk nyelvén beszélő vizeken próbálja
5899 Szulof|                   regényével akadémiai jutalmat nyer. Nini, a mi fiúnkat, a mi
5900 Alfold|                  hátuljához ragasztva, ha talán nyeregből kellene keresni a behavazott
5901 Tisz  |                     marad. Az ifjú Tisza szilaj nyergében egyenkint nyargalnak le
5902 Szulof|                  uraságok, egy-egy csata után a nyerő kártyás nevét pedig nem
5903 Szulof|                   megkapták a maguk ajándékát a nyerőtől. Aki pedig ismeri a ferbli-játékot,
5904 Szulof|               költeményéhez, az akadémiai díjat nyert Senki Pálhoz, az egykori,
5905 Dunant|                eseményeket. Az egyik kisasszony nyerte vissza leghamarabb a hangját.
5906 Szulof|               fiatalkorában ő maga volt a ba­ko­nyi Zsubri Jóska, amíg meg nem
5907 Dunant|                     hintáját, a hajó megszokott nyikor­gását felváltja a sanda
5908 Alfold|                        hűvösödnek, a kocsmaajtó nyikorgása messzire hallatszik, kedvet
5909 Szulof|                     Balczár kolbászon, az orosi nyilasok borán kívül van egyéb jó
5910 Dunant|                   egyszer mégiscsak fel kellett nyílni a szűkölködők előtt.~- Bezzeg,
5911 Dunant|                     bukkannak fel a levegő után nyíló szájak, ernyedten zuhannak
5912 Szulof|                   asszonyság egy bál alkalmával nyilvánosan arcul üti Stádion gróf dragonyos
5913 Alfold|                     elmúlt éjszaka mulatoztunk, Nyirati bajai ügyvéd úrral találkoztál
5914 Szulof|                   bandavezérséget és hazajött a Nyírbe földesúr­nak?~Emlékszel
5915 Szulof|                     Maradjunk itt a gránicon, a Nyírben, ha már elkövetkezik idejük
5916 Szulof|                  miniszternek meg kellett bukni Nyíregy­házán, mert Vietórisz Jóska
5917 Szulof|                         eleven életben pezsdülő Nyíregyházába.~Az öreg Bencs a kezét dörzsölgette,
5918 Szulof|                         melyek még abból az ősi Nyíregyházából maradtak itt, amikor az
5919 Szulof|                          de még ma sem elmúlott Nyíregyházához leginkább e mélabús, szlávos
5920 Szulof|                        a civilizációra hajlamos nyíregyháziakat.~      ~Rózsakertiné Kalló
5921 Szulof|                     hogyan lehetne megértetni a nyíregyháziakkal, hogy az országosan híres
5922 Szulof|              mindenestül arrább tolják, mikor a nyíregyháziaknak szükségük lesz arra, hogy
5923 Tisz  |                     hatalmasak voltak, mint egy nyírfa dereka, és történetük volt,
5924 Szulof|                       homokján, jövő-menő ezüst nyírfák alatt, szinte ázsiai tüzű
5925 Szulof|                     lélekben elhervadnak, sárga nyírfalevél lesz az egész vár­me­gye,
5926 Alfold|                     ahol titkosan szeretkezik a nyírfával, a szomorú fűzzel, az emberhangtalan
5927 Szulof|                         a tokaji hegyről. A hűs nyíriek nem szívesen emlékeztek
5928 Utos  |                   gyermekkorában bebarangolta a Nyírséget, s az újságíró élénk figyelmével
5929 Alfold|               csendességgel, az ősi álmokkal, a Nyírséggel, a nádassal: nem lehet elképzelni
5930 Szulof|                hangulatot vélek érezni, midőn a Nyírségre gondolok, mert láttam nagy
5931 Szulof|                        dezőben volt. Kataszter, Nyírvíz-szabályozás, telekjegyző­könyv...~Gyerekkoromban
5932 Szulof|                        belvizek, az úgynevezett Nyírvizek. Lónyai Menyhért, a sokszor
5933 Szulof|                         hozzáértő mérnökeivel a Nyírvízszabályozó Társulat, amely majd véget
5934 Szulof|                       látja virágkereskedést is nyitni; az első nagytakarékban
5935 Tisz  |                   áhítattal és meg­hatottsággal nyitotta föl a nyolcvanegyedik palackot
5936 Szulof|                      Pestre mentek és kávéházat nyitottak. - Hát ide lett az a tenger
5937 Tisz  |                         akiknek ikertestvérük a nyizsnij-novgorodi vásáron vagy Bombayban a
5938 Szulof|                         az őszi esték, betegség nyög a szalmazsákon, szegénység
5939 Alfold|                         felesége papucsai alatt nyögé haszontalan életét; hát
5940 Szulof|                   tönkremenni, adók súlya alatt nyögni! Most lehet csak bánatos
5941 Dunant|                        Állj. S akkor szökkenve, nyögve, feljaj­dulva állnak meg
5942 Szulof|                    előbb hatosztályossá, később nyolcosztályossá építik a gimnáziumukat.~~
5943 Szulof|                  nincsenek már manapság, mint a nyolcvanas években volt, amikor tulajdonképpen
5944 Tisz  |                     hatottsággal nyitotta föl a nyolcvanegyedik palackot és megkóstolván
5945 Dunant|                         testmozgásában van némi nyoma annak a leg­moder­nebb festőművészetnek,
5946 Alfold|                       jár már a küldönc a könyv nyomába. Sok könyv van Magyarországon,
5947 Szulof|                   elkövetkezett új idők nehezen nyomakodnak be a rozsdás kapu-kilincsű
5948 Dunant|                          sas a magas­ban kiált, nyomasztó magányosság a mély erdőben,
5949 Alfold|                állomások nevét, amelyek mellé a nyomdász keresztbe villát és kést
5950 Szulof|                   csendőrökkel a fekete fogatot nyomoztattam, mert már újra megjelent
5951 Alfold|                      vagy a falun kívül, amerre nyomtalan volt az országút. A medve
5952 Szulof|                        Turánok meg is érkeztek, nyomukban hallatlan lendületet vett
5953 Szulof|                          elcserélte meleg, puha nyoszolyáját egy deszkaalkotmánnyal.
5954 Dunant|                   meghalni nem akarnának, olyan nyugal­masan adták ki rendelkezéseiket
5955 Dunant|                    munka után szinte ijedt ez a nyugalom. Evezni, húzni, haladni:
5956 Szulof|                      tapodtat sem - felelt nagy nyugalommal az asszony.~A férfi dühében
5957 Dunant|                       megjelenő öreg felé olyan nyugodalmasan közelgett, mintha tudta
5958 Alfold|                       darab ideig, amíg meg nem nyugodnak vala sorsukban.~~Hát a medve
5959 Szulof|                       és polgármestere, aki nem nyugodott addig, amíg Szabolcs vármegyének
5960 Szulof|                   főtisztelendő urak is némileg nyugodtabban beszélgettek a város jövőjéről.~~      ~~
5961 Dunant|                      Tudta, hogy nem egykönnyen nyugszik bele sorsába. Most már bizonyos,
5962 Tisz  |                 MAGYARORSZÁG~~A varjak többször nyugtalankodnak ez idő tájt, mint egyébkor.
5963 Tisz  |                        hangosak, tojásaik miatt nyugtalankodók, míg az emberek, akik a
5964 Dunant|                      váratlan öregember láttára nyugtalankodva pislogott rostélyosarcú
5965 Dunant|                    halvány arccal, éjszakánkint nyugtalanul kérdezősködő szívvel a magányba
5966 Alfold|                         mögött, a bőrkanapén el­nyúj­tóz­kodva alszik, mint Halászy
5967 Dunant|                         bánat, betegség poharát nyújtogatá. A költőt magával ragadta
5968 Tisz  |                 tetejéből, a földből egy kis fű nyújtogatja a nyakát. Hová szöktél tavasz
5969 Szulof|                   legfeljebb a szerelmesek és a nyulak, rókák fordultak meg. A
5970 Tisz  |                       tollait, az akácfa nagyot nyúljon, mint virágvasárnap a növendékleány,
5971 Alfold|                        fa, amely a kalapom után nyúlkált, a felhő, amely a vállamra
5972 Dunant|                        a skatulyában a pirosító nyúllábon kívül egy hímzett gallérka
5973 Szulof|                       Vietórisz József kedvéért nyúlnak bele jól bekötözött zacskóikba
5974 Szulof|              mesemondáshoz van kedve a hosszúra nyúló őszi estéken. A magyar mese-
5975 Dunant|                         A tél ez évben hosszúra nyúlott, márciusban is zord napok
5976 Dunant|                költözött. A vacsorák a hajnalba nyúltak, és a pezsgős­palackok olvasatlanul
5977 Tisz  |                          míg az emberek, akik a nyurga, kopasz fák alatt elhaladnak,
5978 Alfold|                 útrakelni. Fanyar lett a bor az ócsai állomáson, ahol azelőtt
5979 Szulof|                        fél lába volt. A másikat odaadta a hazájának... Ha ugyan
5980 Alfold|                       vele.~- Bothmer báró? Már odaadtuk hozzá nevelőbe a múlt esztendőben
5981 Alfold|                    milyen hitvány ember vagyok, odahaza sír a feleségem. A korcsmák,
5982 Szulof|                        ménesek, nyájak teremtek odakint abban a nagy nyíregyházi
5983 Szulof|                                   NYÍRI VIRTUS~~Odalentről, a Régi Zellmanovics felől
5984 Alfold|                     mindenkit. Menyecskék mellé ódalgott, akik liba-lábbal kosarat
5985 Szulof|                        csak hazáig értek.~Akkor odament az urához Juliska és jobbról-balról
5986 Szulof|                   tudták adni (holott a szegény Odescalchinak néhány év előtt még azért
5987 Alfold|                 elfelejtető cimborák, a kemence odújából kimászott a rongyos, vén
5988 Alfold|                         előcsalogatta a tücsköt odvából s az fél lábon hegedült
5989 Alfold|                      vadludak valamely árnyékos öbölben megmozdulnak, nekifutamodnak
5990 Szulof|                      lutheránus esperes, Lukács Ödön, a kálvinisták papja, valamint
5991 Alfold|                         az öregemberrel, amikor öklét, botját rázogatva, szakállába
5992 Dunant|                        ároknál, megfenye­gették öklükkel a zsiványokat: „ide ne merjétek
5993 Szulof|                     minél hamarább túl lenni az Ököri-tavon. Amíg egy grófnak eszébe
5994 Alfold|                   háromemberesnek neveznek, egy ökröt is le lehetne ütni.~  ~~~      ~~~
5995 Dunant|                        hogy a gömbölyű tárgy az ölébe repül. Utána kapott, de
5996 Dunant|                       kapott, de ügyetlenül. Az öléből a lábaihoz gurult egy megsárgult
5997 Szulof|                   vállveregetései, sőt a zsidók ölelgetései sem tudják velem feledtetni
5998 Dunant|                          hogy őket szereti, nem ölelgeti, dédelgeti őket, holott
5999 Tisz  |                     drága, erőszakos, rendbontó ölelkezését az emberek helyett majd
6000 Alfold|                    harangok hangjai a levegőben ölelkeztek a különböző templomok fölött,
6001 Alfold|                      hevert, a körorvos gyorsan ölő mérge ölte meg, amelyet
6002 Alfold|                         szerint állatot még nem ölt életében), és mások, a vármegye
6003 Alfold|                      körorvos gyorsan ölő mérge ölte meg, amelyet éppen azért
6004 Dunant|                       forrongás akkora mértéket öltött, hogy Honorius atya a szemrehányások
6005 Dunant|              egynémelyik előadásán járnak ilyen öltözetekben a színészek, ezüst sisakban,
6006 Dunant|                         szerzett magának betyár­öltözetet, cifra szűrt, gatyát, süveget.
6007 Dunant|                     gavallér sétált, akik finom öltözetükkel, nagyvilágias modorukkal
6008 Tisz  |                        diktál a gyászba borult, öltözködni se kívánó földbe. Ismét
6009 Szulof|                   színpadra a masztix-szagú női öltözőből (amelynek hasadékai körül
6010 Dunant|                   vállalta, hogy majd betyárnak öltözve megállítja az utazókocsit
6011 Dunant|                          Amely hozomány a férfi önállósításához szükségeltetik.~- Szépen
6012 Szulof|                  nagyvilági, bálias hangulatok, önérzetes fejemel­getések után: nem
6013 Dunant|                        csupán helyükön. Ezek az önfeledkezett, álarc, festék nélküli fejek,
6014 Szulof|                         előtt még azért kellett öngyilkossá lennie, mert „nem volt kinek
6015 Dunant|                       pedig nem megy a favágás.~Öngyújtót, fénylő kis acélt, Mannlicher-töltény
6016 Szulof|                       száz esztendőn át diktált önmagának. Száz esztendő alatt akart
6017 Szulof|                    homokdombok között: tudják-e önök, mily derék, szinte honfoglaláskori