Part

7018 Tisz  |                       nedvekkel a réteket és jó szaggal a magános kutakat. Neki
7019 Tisz  |                       gyönyörűséges a napsugár, szagos a fenyőfa levele, fehér
7020 Alfold|                         lángját egykönnyen az a száj, amelynek ízei zamatosodnak
7021 Szulof|                        szavakat az idős emberek szájából, úrnak, papnak, parasztnak
7022 Dunant|                         fel a levegő után nyíló szájak, ernyedten zuhannak le a
7023 Dunant|                       egymásnak. Az arc nélküli szájakból furcsa nevetések hangzottak
7024 Alfold|                         élvezettel ejtette ki a száján Püspökladány és más állomások
7025 Szulof|                  városban a bankettek ízeivel a szájban, a kiállítások pompás szivárványaival
7026 Alfold|                   feketén, drótos háttal, habos szájjal kaptak a lábszáram után.
7027 Alfold|                     medve láncát, rávágta a vas szájkosarat, aztán hátra kerülvén, a
7028 Alfold|                        ház elé a medvét (persze szájkosárral és láncon). Klotildka derekához
7029 Dunant|                   következő percben már szájról szájra járt a hír, hogy a gróf
7030 Dunant|                         a következő percben már szájról szájra járt a hír, hogy
7031 Alfold|                   csárdánál, szóba ereszkedni a szájtátókkal, az udvaron lézengőkkel,
7032 Szulof|                         frivol táncmozdulatával szakadást idézett elő trikóján és
7033 Dunant|                      folyik az evezés a kompon. Szakadatlanul, megállás nélkül attól a
7034 Alfold|                        hozott medvével?~      ~~Szakadhatott a hó, elbújhattak a nádasok,
7035 Szulof|                 asztaltársaihoz:~- Inkább hurka szakadjon, mint kolbász maradjon.~
7036 Tisz  |                        a szem szaruhártyáját, a szakáll-bajusz ősz, deres csomóit, a korona
7037 Alfold|                        Asszony volt vagy ember? Szakálla volt vagy szoknyája? Szörnyeteg
7038 Alfold|                        öklét, botját rázogatva, szakállába mormogott káromkodások közepette
7039 Dunant|                       elején, mikor a költő bús szakállal, halvány arccal, éjszakánkint
7040 Tisz  |                         S a fatörzsek, a vének, szakállasak, a revesek ott az erdei
7041 Alfold|           fáklyafüstként lengő, pörkölt, kormos szakállával, halottfehér arcával, kalap,
7042 Szulof|                       nem eresztettek mellettük szakállt. Csend a Királyhágó felől...
7043 Tisz  |                őserdőben és a vénségüket hosszú szakálluk jelzi, amely moha alakjában
7044 Tisz  |                   francia borügynökök Henry IV. szakállukkal és korlátlan meghatalmazásokkal
7045 Alfold|                 Gyógyszerész, szalmazsúpon, egy szálában, amelynek az egyik vége
7046 Dunant|                         lebzselt, a cigányokért szaladt, vagy segített veszett kutyát
7047 Szulof|                        főhadnagy sarkon fordul, szállására megy és agyonlövi magát, -
7048 Dunant|                    indítványozta az amerikai.~A szállásnak valóban nem volt semmi akadálya,
7049 Alfold|                      magát rendesen kipihenni a szálláspénzért. A kutyák túlságosan sokat
7050 Alfold|                  vadmadár bitangolt. Valahonnan szálldosott a szürke égboltozat oldalára
7051 Szulof|                 részeiből, az eke szarva mellől szállingóztak be Nyíregyházára, azt a
7052 Dunant|                      Szedje össze magát. Ez nem szállítási üzlet...~A pesti kisasszony
7053 Dunant|                     ágyukban, mind a négyen egy szállító cég alkalmazottai voltak.
7054 Tisz  |                       esztendeig kinek és merre szállították el Tokajból a boroshordókat.
7055 Dunant|                   kertjébe, hogy gyorsan tovább szálljanak, - kicsalogatják a költőt
7056 Szulof|                   Koronának, mert már az Európa szálló is kicsinynek bizonyul a
7057 Alfold|                       Puska, kulacs, elemózsia, szalma-széna, asszony, gyerek, kocsis
7058 Alfold|                        nélkül megütni a lábát a szalmában, arra való a kutya. Talán
7059 Dunant|                    kövér férfiú volt, kis kerek szalmakalapban (amely az egyetlen hetykeség
7060 Dunant|                       bennülőket. Aztán rongyos szalmakalapjához nyúlt és néhány szál gyufát
7061 Dunant|                       meg. A homokos úton három szalmakalapos fiatal gavallér sétált,
7062 Dunant|                  emberek, rövidszárú puskáját a szalmakazlakból előveszi a vén betyár és
7063 Szulof|                     mégis messzibb látott még a szalmakazlaknál is, az egykori jobbágytelep,
7064 Szulof|                     őszi esték, betegség nyög a szalmazsákon, szegénység eregeti ki füstjeit
7065 Alfold|                        itt tanyát Gyógyszerész, szalmazsúpon, egy szálában, amelynek
7066 Alfold|                      megint csak bevilágított a szalmazsúpra, a kis suszternek ott feke­
7067 Alfold|                      vendég sem tolja nyakába a szalvétát a déli ebédnél? Vannak bizonyos
7068 Alfold|                  támaszkodott sötét­sé­gével, a szamártövis, a lábamnak, térdemnek akadálya.
7069 Tisz  |                    körülbelül már csak annyinak számít, mint az utolsó kenet. Nélküle
7070 Szulof|                    festett, kulcsos padocskáról számítandó az új, a mai Nyíregyháza
7071 Dunant|                        követi el a vén haramia, számítgatja-e magában a kioltott életeket?~
7072 Alfold|                       az aláírása is csak akkor számított, ha egykoron felesége „előttemezte”?~
7073 Szulof|                        mint amennyire valaha is számítottam. De a nagyszerű polgármester
7074 Alfold|                        hordott a fejében, amely számjegyeknek a sorozata a Fiastyúk leghalványabb
7075 Alfold|                          De nem is csoda. Annyi számjegyet hordott a fejében, amely
7076 Utos  |                      fel írásaiban a társadalom számkivetettjei vagy az élet kedélyes svindlerei,
7077 Jegyz |                       eszköz~  [7] ingyen~  [8] számlálatlan~
7078 Dunant|                      régi gazda idejében minden számlát kifizettek ebben a házban -
7079 Utos  |                verítékkel dolgozók mellett nagy számmal tűnnek fel írásaiban a társadalom
7080 Utos  |                    áldott anyaföld szeretetéről számol be. Végigtekint életén,
7081 Dunant|                        halálé. Az ember nyomban számolni kezd magával. Vajon mennyit
7082 Dunant|                      írnoknak nem kellett többé számontartani a munkaszünetes napokat,
7083 Dunant|                      marasztaná. Megpróbált már számos jámbor furfangot, amellyel
7084 Tisz  |                       vezet a telivér lovairól. Számozva, leltározva, anyakönyvelve
7085 Tisz  |                       kávéházban, ahol esztendő számra öreg, nyugalmazott kereskedők
7086 Szulof|                      pinka volt a neve. Az első számú pohár volt a vendéglősé,
7087 Tisz  |                    ősszel pirosló derekán terem számunkra. Legnagyobb kincsünk, nemzeti
7088 Szulof|                       főnökök, hogy a négylovas szán stációt tartson. A nyíregyházi
7089 Dunant|                      Miklós naphosszat ringatta szandolinját a tó hullámain. A Lenkeházy
7090 Dunant|                         Hubay Miklós naphosszat szandolinozott, a grófok kutyagoltak, és
7091 Alfold|                        huszár, még hátasló is a szánka hátuljához ragasztva, ha
7092 Alfold|                   villogó tekintetek, „bácskai” szánkások, disznótor füstjétől kormos
7093 Alfold|                     egy-kétszer felboruljanak a szánkóval, ráverték az ajtókat az
7094 Alfold|                    találkozni egy-két kocsival, szánnal, az is gyorsan hátat fordít,
7095 Alfold|                    nagyfalusi kúria felé, amely szánokon volt lábmelegítő tégla,
7096 Alfold|                       jelenteni. De leugranak a szánokról aranyos, fehérprémes huszármenték
7097 Alfold|                         lakkozták frissen ezt a szánt, lánykérőbe járnak ilyen
7098 Dunant|                         az keljen át Zamárdi és Szántód között a kompon. A hajót
7099 Szulof|                        nádas helyén keletkezett szántóföld, de ebből csak az öreg Csengerynek
7100 Szulof|                       hogy nem akarnak a diákok szaporodni.) Amíg végre megérkezett
7101 Szulof|               eltávolodott a várostól. A tanyák szaporodtak, majorsági épületek, ménesek,
7102 Dunant|                    vörös Steinitzot is megunták szapulni, csúfolni, - csak akkor,
7103 Dunant|                       többnyire idegen tájakról szár­maztak a Bakonyba, az ország
7104 Dunant|                   utasaikat, akiknek idegen sár szárad a lábukon, akik majd innen
7105 Alfold|                       sas-szakállal, csontosán, szárazán, vékonyan, mint egy honfoglalás-korbeli
7106 Szulof|                       munkájával a vadvíztől, a szárcsától, a nádastól, a vadmadártól;
7107 Dunant|                        lábára tán a tavalyi ősz szárította meg a sarat, olyan sárga,
7108 Alfold|                      messziről elárulják népies származásukat.~Okos ember azelőtt se indult
7109 Alfold|                         vízimadarak, félelmetes szárnyú szürke madarak, amelyeket
7110 Alfold|                        csodaszámba ment. Mintha szárnyuk nőtt volna a veszedelemben
7111 Alfold|                 nekifutamodnak a víznek, mintha szárnyukkal eveznének darab ideig, hogy
7112 Tisz  |                fényesség világította meg a szem szaruhártyáját, a szakáll-bajusz ősz, deres
7113 Szulof|                     különböző részeiből, az eke szarva mellől szállingóztak be
7114 Szulof|                        amelyet úgy hívnak, hogy Szarvas, ahonnan valamikor elindulának
7115 Szulof|                      azalatt az otthon maradott szarvasiak? Azok gazdagodnak csak igazán -
7116 Szulof|                       Dessewffy-uradalmakban. A Szarvasról bevándorolt tirpákok bizony
7117 Alfold|                    piros szemmel döfött felém a szarvával. Kutyák hemperegtek felém
7118 Dunant|                      gratis,[7] bevétel kvantum szátis.[8] És estére már meg is
7119 Alfold|                        életében. (Halászy Bandi szavai.)~(1929)~~~~~
7120 Dunant|                        Mózsin láthatólag fogtak szavaim. Lehorgasz­totta a fejét
7121 Alfold|                         a nevezetes Elek Guszti szavainak (ama régi párbaj óta), felcsattanó
7122 Alfold|                  hallgatta tovább Halászy Bandi szavait, mert már minden ujján lehetne
7123 Dunant|                       úr!~A férfiú, akihez ezen szavak voltak intézve, ijedten
7124 Szulof|             Gyerekkoromban nem is hallottam más szavakat az idős emberek szájából,
7125 Dunant|                     férfi köteles csókkal, szép szavakkal, kalapokkal ellátni a nőt,
7126 Szulof|                  március 15-én Vietórisz József szaval a népünnepélyen!~~Most aztán,
7127 Szulof|                       Március 15-én az ő versét szavalják mindenfelé, mert a polgárság
7128 Szulof|             tenorhangján, mint egykor ugyancsak szavalni tudott a Kossuth-gimnázium
7129 Dunant|                    csárda romján szél sivít, de szavát senki sem érti. Hogy remegett
7130 Alfold|                      lett volna teljes egy XIX. századbeli falusi kúria harmóniája.
7131 Dunant|                kutyagoltak, és a fürdőzenekar a századeleji nótákat játssza. Nozdroviczky
7132 Szulof|                     hirdetjük, hogy Nyíregyháza századik születésnapján nem lehet
7133 Dunant|                         volt az, több, mint fél századja. Hoszter Fülöpöt Veszprémben
7134 Alfold|                       szemmel tarthassa, amíg a századnál a dolgát elvégzi. No, de
7135 Dunant|                      felé vette útját.~~Amint a százados platánok alatt kocogott
7136 Alfold|                          akik mindig a huszadik századra való hivatkozással igyekeznek
7137 Szulof|                       kacsintottak.~- Gyertyát! Százat! - kiáltotta később Juliska
7138 Szulof|                 atyafiai szerte, mióta a várost százegynehány esztendő előtt megalapították.
7139 Szulof|                 uradalmat (amelyet hajdanában a száznegyvenezer holdas Kállay-birodalomból
7140 Dunant|                elrepülni készülne. Régen láttam szebb embereket, mint az evező
7141 Szulof|                        vőlegénye jött, bizonyos Szebeni Mihály a Tiszántúlról. Néha
7142 Szulof|                       ablakon akartunk bemenni. Szebeninek kellett jönni, hogy megmutassa
7143 Dunant|                  készülhet el a szokásos versbe szedett névsorral?~Az öreg költő
7144 Dunant|                    dörmögött hátul Sgalitzer. - Szedje össze magát. Ez nem szállítási
7145 Alfold|                  útszéli bormérőkre, maguk közé szedték a magános vándorlegényeket,
7146 Tisz  |                        régi időben a gyorsvonat szédületes robogása. A varjak élnek
7147 Tisz  |                      ismerne rá az, aki például Szegednél látta. Egy vidám, gyors
7148 Tisz  |                      mentén kóboroltam. Őserdők szegélyezik a Tisza partjait, és a folyóra
7149 Szulof|           idegenforgalmához. Mégis olyan valami szegény-szag kezd a városban érezhetővé
7150 Szulof|                         volt az oka a mutatkozó szegényedésnek? Mi volt az oka, hogy borús
7151 Alfold|                      sütött el eredmény nélkül, szegényember létére még az elhasznált
7152 Dunant|                        sóhajtott föl magában:~- Szegénykéim, ha tudnátok, hogy micsoda
7153 Alfold|                   élhettek meg itt hajdanában a szegénylegények?~- A betyárok? Hát csak
7154 Szulof|                      emlékeztek vissza azokra a szegénylegényekre, akik útonállásból, lókötésből
7155 Dunant|                     grófok turista ruhájuk­ban, szeges cipőjükben, batyuval a hátukon
7156 Alfold|                kijelentette, hogy golyós­puskát szegez a medvére, ha még egyszer
7157 Dunant|                        a távolság fátyolképeire szegeződik: vajon mit látnak ott e
7158 Alfold|                       kisasszonyok, harmadiknak szegődött hozzájuk egy árva unoka­
7159 Dunant|                amelyeket a gazda akasztott le a szegről. Amíg mindezeket a dolgokat
7160 Dunant|                  mogorván rátámad­tam, hogy nem szégyelli-e magát az útonállásért, mért
7161 Dunant|                         futóvá teszi, atyafiait szégyenbe ejti. Még az orgazdasággal
7162 Tisz  |                      konok, háborúba zsinegeit, szégyenpadra tett, a becstelenségek kalodájába
7163 Alfold|                 Bunczhardt mérnök is bevallotta szégyenszemre, hogy nem várhatja meg,
7164 Dunant|                          A Bakony a favágók fej­széi­től megritkult, mint az
7165 Dunant|                         nélkülözni. A furmányos szeke­ren a tekintetes asszony
7166 Szulof|                      hevertek a töredezett lábú székeken, elárvult asztalokon, almáriomokban,
7167 Szulof|                      szünet nélkül. A háromlábú széken hátradőlt a menyecske és
7168 Szulof|                       vetve húzódtak keresz­tül szekereikkel e vadregényes tájon, nagyon
7169 Dunant|                        A messzi Alföldről ekhós szekereken hozták el a szép leányokat,
7170 Alfold|                       kérni az efféle utazótól. Szekéren se utazhatok vele, mert
7171 Dunant|                     neki:~- Ne bántsuk egymást, Szekeres gazda!~Fiákeresünk ekkorára
7172 Alfold|                         a peszéradácsi pusztára szekerezik az ember az úttalan, vadvizes
7173 Dunant|                      kon, akik a töltés mellett szekereztek. Császárhúst, füstölt kolbászt,
7174 Szulof|                  követválasztáskor boros fejjel szekérre üljön és a szekérről a szekér
7175 Szulof|                      fejjel szekérre üljön és a szekérről a szekér alá kerüljön. Mikor
7176 Szulof|                       pórul jár - és felkapta a széket, amely keze ügyébe esett.~
7177 Szulof|                  Szabolcs vármegyének nem emelt székházat Nyíregyházán, hogy a megyei
7178 Szulof|                            az ő ideje, a megyei székhely hurcolkodása valóban rövidesen
7179 Szulof|                     amelyeket leginkább a megye székhelye, a szabolcsi nemességlakta
7180 Alfold|                 elégedve magával, mert senki se szekírozta a medvéje miatt. A történelmi
7181 Szulof|                    erszénykéjét az ingei alól a szekrényből. Az erszénykében mindenféle
7182 Szulof|                      asztalokon, almáriomokban, szekrényekben - és sajnos, nem is volt
7183 Szulof|                     nyíregyházi határban? Emlék­szel a hétszilvafás kúriákra,
7184 Dunant|                  Vadmadár módjára belevágódni a szélbe, a hullámba, a baljóslatú
7185 Tisz  |                   tanyájuk a fatetőn úgy leng a szélben, mint a Bleak House környékén
7186 Dunant|                          Fúj a szél, a betyárok szele, lengenek a fák, a menyét
7187 Tisz  |                          ifjú füveket, zsendülő szeleket, friss vízáramlásokat, amelyek
7188 Alfold|                   magukat ugrottak neki a nádas szélének, hogy eszüket veszítve meneküljenek
7189 Alfold|                    üzlete felől tudakozódott. A szélescsípőjű, vénvarjú módjára kocsin
7190 Dunant|                      Veszprémben még találhatók széleshátú fiákeresek. A mi kocsisunk
7191 Alfold|                 alkalmatosak arra, hogy mosolyt szélesítsenek a magyarság amúgy is kónyadi
7192 Szulof|                     krajcárait, hatosait.~Télen szélestalpú, hosszú szánok farolnak
7193 Szulof|                      meghaladó lakosságú „határ­széli” Nyíregyháza áll: száz esztendő
7194 Dunant|                      fűvön.~De a vén ember csak szelíden áll.~Lepittyedt az ajka,
7195 Dunant|                       is tudta az írnok, hogy a szelídhangú úriember, aki balatonfüredi
7196 Szulof|                       atyámfiai?~Az özvegy maga szelídkésen mosolygott.~- Lehet, hogy
7197 Dunant|                          Persze nem oly angyali szelídségűek, mint egykor ott a veszprémi
7198 Szulof|                        szolgáltam és a Barinkay széljegyzetei jobban érdekeltek a hivatalos
7199 Alfold|                        darabig kell futamodni a széllelbélelt cigányok után, amíg azokat
7200 Dunant|                      éjbe, mint ez a tréfás kis szellemeknek szokása, hogy hagyjon már
7201 Tisz  |                     indulatú és alattomos erdei szellemet egy-egy vastag, ormótlan
7202 Alfold|                    elhagyják, amíg a takarítás, szellőztetés és más női munka tart. Ugyanis
7203 Dunant|                        hintáztatják a kompot. A szélmarta, esőtépte, viharos arcok
7204 Szulof|                        levegőnek, a homoknak, a szélnek, a víznek, a legelőnek volna
7205 Szulof|                         Wind magyarosította meg Szélre a nevét, amiről aztán évekig
7206 Szulof|                    másféle érzelmű hazafi, mint szélsőbaloldali.~Egy nagy darab nemzeti
7207 Szulof|                      Tisza vizéből keletkezett, szelük a határszéli szorosok felől
7208 Tisz  |                     fényesség világította meg a szem szaruhártyáját, a szakáll-bajusz
7209 Alfold|                         a tűzveszedelemmel való szembeszállást, mielőtt arra határozták
7210 Szulof|                        pompás szivárványaival a szemében, a szép szónoklatok gyöngyös
7211 Szulof|               mokányfajta volt, de lobogó sötét szemei, hullámzó hajfürtjei, sodrott
7212 Alfold|             huszárkardján kívül), mosolygós kék szemeivel, gácsérfarok módjára szoktatott
7213 Dunant|                       kiválik a lélek és kiül a szemekbe, mintha elrepülni készülne.
7214 Dunant|                    megsiratták környékbeli szép szemekből. No vén betyár, kendnek
7215 Alfold|                    idején se találkozunk minden személyvonaton vagy dunai gőzösön. Ellenben
7216 Tisz  |                     fekszem és félig lehunyom a szemem, arra gondolva, hogy milyen
7217 Dunant|                  megnagyobbodott épületet, és a szememmel azt a szürke zsalugáteres
7218 Tisz  |                 vezetett, mint manapság például Szemere Miklós vezet a telivér lovairól.
7219 Szulof|                      akarná veretni.~Az asszony szemérmesen felelt:~- Köszönöm jóságát,
7220 Dunant|                       eleinte szent borzalommal szemlélte a vörösszeplős hölgy diadalmas
7221 Alfold|                     keltették, nagy jelentőségű szemlét tartott a padláson, a kamrában,
7222 Dunant|                       homloka, törpe a termete, szemölcs szemölcsre nőtt az orrán,
7223 Dunant|                       törpe a termete, szemölcs szemölcsre nőtt az orrán, állán. Reszketeg
7224 Tisz  |                   vonalai közül egy orrnak, egy szemöldöknek, állnak az alakja...~Észrevétlen,
7225 Szulof|                       könnycseppet is éreznek a szempillájukon, ha azokra a lelkes meg­
7226 Dunant|                valamennyi. Nem késhet senki egy szempillantást, nem pihenhet egyik sem
7227 Dunant|                    öltött, hogy Honorius atya a szemrehányások miatt már a kolostor kapuját
7228 Dunant|                      barátunk! - mondták keserű szemrehányással az öreg igazgatónak. - Szent
7229 Dunant|                       egyebet sem hallott, mint szemrehányást, panaszokat az unalmasan
7230 Szulof|                 tirpákoknak, akik fa­ekével, de szemrevaló lovakkal érkeztek meg Békésből,
7231 Dunant|                       csinálja, mint a másik, a szemük a távolság fátyolképeire
7232 Dunant|                       előkotorászni a fás- vagy szenesládában. A tél ez évben hosszúra
7233 Dunant|                  szerelmem bűnös szerelem volt, Szentgyörgy piacán a hóhér fejemet vette
7234 Dunant|                        amikor a langyos éjben a szentjánosbogárkák lámpásai álmokra világítanak,
7235 Szulof|                  vadvizekből, nádasokból. Talán Szentpétervár óta nem alapítottak így
7236 Dunant|              regényhőseivel.~~Jókai elfeledte a szenvedések telét és alig némi reménnyel
7237 Dunant|                   veszprémi gabonást, - Jókai e szenvedéses, kínban, magányban, halálra­
7238 Dunant|                       körmagyart. Csak a fürdői szépek maradtak szomorúak, mert
7239 Szulof|                       hogy voltak már akkor is „széplelkek” a városban, akik sok mindenféléért
7240 Dunant|                         bólintott.~- Valóban, a szépnem szokatlan tumultusával állunk
7241 Alfold|                      ital.~Hát nézzük meg ezt a szépnevű csárdát. Azzal lep meg,
7242 Szulof|                        Mert hiába, nem is igazi szépség az, amely mindenkié. Az
7243 Alfold|                         az urak részére, amikor szépséges nyári estéken a kemecsei
7244 Alfold|                   voltaképpen most kezdődik el, szeptemberben a csárdák, kocsmák, vendégfogadók
7245 Szulof|                  esztendeje elmentem, éppen egy szeptemberi napon... Az idő múlott,
7246 Szulof|                        a város ezalatt is épül, szépül, gazdagodik, mintha az volna
7247 Szulof|                    ahogy Nyíregyháza fejlődött, szépült, kijött az ismeretlenségből.
7248 Dunant|             bronzszínűvé sült a napon, mint egy szerecsen. Honorius atya már a tombola-estéket
7249 Dunant|                    Lajos, Lajos, Lajos. Ő az én szerel­mem, aki után epekedtem,
7250 Szulof|                       Férjhez ment, amice, és a szerelemnek vége.~- Hát az ördög, meg
7251 Dunant|                     nagyon távolról gondoltak a szerelemre, amellyel a hosszú éjszakát
7252 Alfold|                     elnyom az álom, bortól vagy szerelemtől?” De hát Klotildka már nem
7253 Dunant|                      csak észre sem vette eddig szerelmemet. Uraim és hölgyeim, egyszerű
7254 Alfold|                     hegedűje vallja a félbolond szerelmes nótákat, de a szent házasság
7255 Tisz  |                  titkolózó szerenád, hogy lássa szerelmese búcsúzó képmását a napnyugati
7256 Szulof|                         ösvényeken legfeljebb a szerelmesek és a nyulak, rókák fordultak
7257 Dunant|                  tekintsék bennem a boldogtalan szerelmest, aki reménytelenül eped,
7258 Tisz  |                         hegyére, mint titkolózó szerenád, hogy lássa szerelmese búcsúzó
7259 Dunant|                  Aranyemberrel végképp elment a szerencse a háztól.~(1927) ~
7260 Tisz  |                      korában egy királyhoz volt szerencséje. Itt pihent, itt aludt talán
7261 Szulof|                       egykori urasági inas, aki szerencséjét annak köszönhette, hogy
7262 Dunant|                     nevem Sgalitzer, örvendek a szerencsének.~- Pamutkai! - szólt a másik
7263 Dunant|                       de az egyhangú erdei utat szerencsére mégis megszakította egy
7264 Alfold|                      kiválogatásához. - A medve szerencsét hozott a házhoz.~~Medvevadászat
7265 Tisz  |                     Voltak boldog arcok, voltak szerencsétlenek és ábrándozók. Voltak szomorúk
7266 Tisz  |                háborúról, mint valamely családi szerencsétlenségről. Már meg­szokta mindenki,
7267 Alfold|                        a vonat, mint régente. A szerencsi stáción, közvetlenül a tokaji
7268 Szulof|                megváltozott. A régi urak helyén szerényebb vendégek fogdossák a tölgyfák
7269 Tisz  |                    menükönyvecskéjében is sűrűn szerepel. Tokaji bor! Bizony ez a
7270 Szulof|                         mind, amelyben az ördög szerepet játszik. Hisz nagyon kevés
7271 Alfold|                Klotildkát is, aki markotányosné szerepét akarta betölteni a vadászaton.~...
7272 Szulof|                      követválasztásoknál jutott szerephez.~      ~Olyant is tudott,
7273 Dunant|                    vörösszeplős hölgy diadalmas szereplését. A megbotrán­ko­zást növelte
7274 Alfold|                         hátat fordított a Gyógy­szerésznek.~~Másnap a suszter elmaradt,
7275 Alfold|                 embernek látszik, Gyógyszerész, szeret szimatolni, leskelődni,
7276 Utos  |                 ihletéséről, az áldott anyaföld szeretetéről számol be. Végigtekint életén,
7277 Utos  |                     irodalmunknak, milyen forró szeretettel örökítette meg a magyar
7278 Dunant|                     való. Szegény ember sohasem szeretheti azt, akit akar, mindig azt,
7279 Szulof|                        írta verseit s nem hiába szeretjük őt öregdiák korunkban, amikor
7280 Alfold|                     Felső-Tiszát, ahol titkosan szeretkezik a nyírfával, a szomorú fűzzel,
7281 Tisz  |                 készítését; patkót, kerékszöget szeretne csinálni az a kalapács.~
7282 Alfold|                farkasokat ígértem néhány vendég­szerető háznak, ahol az utóbbi időben
7283 Alfold|                   nagyságos úr rejtegette itt a szeretőit. Cigánybarnát, tiszaszőkét,
7284 Dunant|                   csárdásné a csendbiztosnak is szeretője volt. A csárdás a pandúrral
7285 Dunant|               divathölgy betyárgyereket tartott szeretőnek. Sobrit sokan megsiratták
7286 Alfold|                   haragudott az álmatlanságért. Szerette magát rendesen kipihenni
7287 Szulof|                       vadregényes tájon, nagyon szerettek minél hamarább túl lenni
7288 Dunant|                     igazolásul megpattogtatja a szerkezet kis kerekét. Valóban nincsen
7289 Dunant|                        Mannlicher-töltény alakú szerszámot vesz elő zsebéből és igazolásul
7290 Szulof|                          itt laknak az atyafiai szerte, mióta a várost százegynehány
7291 Szulof|               valamirevaló ember, csak későbben szervezte meg az öreg József főherceg.~~
7292 Dunant|                      között létrejött kölcsönös szerződés. A férfi köteles csókkal,
7293 Alfold|                     megkötötték egymás között a szerződést, persze anélkül, hogy a
7294 Dunant|                      egy fiatal segítőtársat is szerződtessen maga mellé, Vinczédi úr,
7295 Dunant|                       egyik-másik kiállhatatlan szeszélyű öreg vendégének, amely a
7296 Dunant|                         a csend hírnökei futnak szét mindenfelé a kegyelemlevéllel, -
7297 Tisz  |                      volt a király a fában - és szétnézett az erdőben.~S a fatörzsek,
7298 Tisz  |                esztendősnél. A lombjai, gallyai szétterülnek a magasban, mint egy templom
7299 Dunant|                  megmaradtak, ha egy-egy bandát szétugrasztottak. Elmentek biztonságba, elhúzódtak
7300 Dunant|                        ember testrészei valóban szétválni látszanak egymástól a mozgás
7301 Szulof|                      vették, hogy a nyíregyházi szezon alatt darab időre megszökteti
7302 Alfold|                  Alighogy eltűntek a cigányok a szibériai tájon, újabb mozgás jelentkezett
7303 Dunant|                     főnöke, hogy legalább annak szidalmait hallhatná: - az írnok minden
7304 Alfold|                       nevetett, ha az asszonyok szidták vénségéért. Babonák­kal
7305 Dunant|                   Pestre, bármit szól is majd a szigorú főnök. Pénzük sem igen volt
7306 Dunant|                         az orvos vagy a csendőr szigorúan el nem tiltotta tőle.~Egyébként
7307 Dunant|                       deszkájától. Lepihennek a szíjas, vadmadár-csontú karok,
7308 Alfold|                      volt Gyógyszerésznek, mert szikár, elvadult, farkas-szakállas,
7309 Alfold|                       ilyen négylábút, ha vadas szikársága, mellének ereje, lábának
7310 Tisz  |                        tízezer esztendős, néma, sziklák között, mintha nem tudna
7311 Dunant|                  kerekét. Valóban nincsen annak szikrája.~A kocsis, meg magam is
7312 Dunant|                       mint egy álombéli tenger, szikrázva, hintázva, ragyogva húzódott
7313 Szulof|                    addig birkózik a terméketlen sziksavas földdel vagy a csavargó
7314 Tisz  |                      tolvaj tulajdonságát. A ló szilajságában, alattomosságában sok van
7315 Szulof|              csodálkozott a bámulatos hangon és szilárd kitartáson, hanem csodálkozott
7316 Szulof|                     volt az igazi baj, amikor a szilvafák már sóhajtani is elfelejtettek.~~
7317 Alfold|                     hajtották fel a konyakot, a szilvóriumot, a törkölyt, mielőtt tovább
7318 Alfold|                   látszik, Gyógyszerész, szeret szimatolni, leskelődni, az orrát mozgatja,
7319 Alfold|                      beretvaéles téli levegőben szimatolt Vencel a halászi nádas körül.~-
7320 Tisz  |               csendességnek hangja, a felhőknek színe, a napáldozatnak tüneménye:
7321 Szulof|               kártyázott a megyei zsidóságnak a színe-java, a Haasok, a Bleierek, a
7322 Dunant|               túlvilágra megy az arc fényekért, színekért, a halálosan elfárasztott
7323 Alfold|                        csak legritkábban vándor­színésszel, hanem inkább lókereskedővel
7324 Tisz  |                  fotografáltunk a réten, mint a színészeket „felveszik” Pesten, pattant
7325 Szulof|                kifogytak az aprópénzből, mert a színésznőket azon kellett táplálni, ruházni!~
7326 Szulof|          Kucséberkosár-szaga lett az udvarnak a színésznőknek adott ajándékoktól; Tahi,
7327 Alfold|                     mint egy disznókereskedő. A színésztársaság teli bugyellárissal jött
7328 Szulof|                       mulatozások, kártyázások, színházasdik miatt történt tán, hogy
7329 Dunant|                       pincértől, vajon a fürdői színházépület mindig üresen áll-e? Nosza,
7330 Dunant|                 kirontott Mózsi.~Miután amolyan színházicédula-hordozó is volt, a műkedvelőktől
7331 Utos  |                   serdülőkor első benyomásainak színhelye jelenik meg. A szülőföld,
7332 Utos  |                  zúgására figyel, akár a füredi színi élet biedermeieres alakjai
7333 Szulof|                       temp­lomukban.~~Az érzéki színjátékba belekóstolt nyíregyháziak
7334 Dunant|                   amolyan mihaszna fráter volt, színlapokat ragasztott ki, gyászjelentést
7335 Dunant|                      népszín­művek­ben láttuk a színpadi betyárokat. A fiatalkora
7336 Szulof|                       is be lehetne szólítani a színpadra a masztix-szagú női öltözőből (
7337 Utos  |                       különleges derű vonja be. Színpompás, hangulatos képek során
7338 Szulof|                     azoknak száma, akik színről színre látták a földalatti fejedelmet
7339 Szulof|                       kevés azoknak száma, akik színről színre látták a földalatti
7340 Dunant|                        közeli városkában működő színtársulatnak, hogy szívesen lát néhány
7341 Dunant|                  Kalandok, regények, mesemondák színtere. Az elmúlt század történelme,
7342 Dunant|                észrevették őket.~~II.~~Az ezüst színű éji alakok között - akik
7343 Szulof|                         vagy nevet, ha csak egy szippantással vett is valaha a nyírségi
7344 Tisz  |                     boldogságot, drága reményt, szita­kötő-szárnyú terveket ígérő
7345 Szulof|                        A felvidéki lutheránusok szivárognak apránkint Nyíregyházára,
7346 Szulof|                   szájban, a kiállítások pompás szivárványaival a szemében, a szép szónoklatok
7347 Szulof|                       kavarodást az agyban és a szívben, hogy némely férfi elhagyja
7348 Dunant|                       ifjúkori tüdőbetegségéhez szívbetegség is járult), amelyek miatt
7349 Szulof|                      nemesség a tagadhatatlanul szívderítő őszi agarászatokat, az ősi
7350 Szulof|                         egy özvegy­asszonynak a szívébe az ajtón is be lehet jutni.
7351 Dunant|                         a szemét az öreg páter, szívében keserű gondolatok fogantak
7352 Szulof|                         hogy mire tanítja meg a szívéhez nőtt gyermeket. De Juliska
7353 Alfold|                     akinek kinyithattam volna a szívemet. Az országút megszökött
7354 Alfold|                         okolták, hogy idő előtt szíverősítésre volt szükségük, holott a
7355 Dunant|                     lélegzetet, próbára tenni a szívet, birkózni az ellenálló vízzel,
7356 Szulof|                      pedig lakat alatt tartja a szívét.”~A hivatalos írás margójáról
7357 Alfold|                         mellének ereje, lábának szívóssága, karmossága és vérszomjas
7358 Alfold|                 tanulmányozására fordítanánk... Szívvidámító dolog, hogy az utóbbi száz
7359 Dunant|                    nincs a kezében, mégis olyan szívzsibbasztó, mindenre elgon­dol­koztató
7360 Szulof|                    Daliás zsidók és selyemruhás szlávok vére keveredett a honfoglalók
7361 Szulof|             Nyíregyházához leginkább e mélabús, szlávos hangulatok, istenek pászolnak.)~...
7362 Szulof|                  Burgerek, a Paliczok, Sutákok, Szmolárok, Záborszkyak, András­csikok
7363 Dunant|                   dobbant meg a szíve: az egyik szoba a Nozdroviczkyé volt.~Teremtő
7364 Alfold|                     megállani minden csárdánál, szóba ereszkedni a szájtátókkal,
7365 Alfold|                   Pompás, hófúvásos, barátságos szobához és Jókai-regények olvasgatásához
7366 Alfold|                   amelynek folyosójáról fűthető szobái, búbos kemencéi szép kényelemről
7367 Alfold|                akármilyen rejtett helyen volt a szobájuk, meghallották a dörmögő,
7368 Dunant|                        minden nyáron megszokott szobájukat, asztalukat és helyüket.
7369 Alfold|                      úgy elbújnak birsalmaszagú szobájukban a divatlapok szabásmintái,
7370 Dunant|                         mint a Nepomuki, akinek szobrait annyit láttuk vizek felett,
7371 Szulof|                      Tomasóczkyak, a Bencsek, a Szocsovok, a Csengeriek megépítették
7372 Alfold|                         vette be kellő időben a szódabikarbónátát és éjfél után az első kakaskukorékoláskor
7373 Alfold|                         kúriából a medve nyomán szökdöstek el a vendégek, még Bunczhardt
7374 Szulof|                       mészárosokat és a piacot: szökése közben a nagykállói várban
7375 Dunant|                  BETYÁROK ORSZÁGÚTJÁN~~A Bakony szökik az emberek elől.~Mind beljebb
7376 Szulof|                     koldusszegényen és mezítláb szökjön meg a városból). Az elkényeztetett
7377 Dunant|                     sirályhangja. Állj. S akkor szökkenve, nyögve, feljaj­dulva állnak
7378 Alfold|                    időnkben azzal a nesszel meg­szökni hazulról, hogy a hóbortos
7379 Tisz  |                      nyújtogatja a nyakát. Hová szöktél tavasz az emberek elől?~(
7380 Dunant|                   beszélgette el valaha a leány­szöktetéseket. Nem akart velem senki sem
7381 Alfold|                   Szakálla volt vagy szoknyája? Szörnyeteg volt vagy emberi formája
7382 Alfold|                   medvére, erre az emberfeletti szörnyetegre pattogtak esténként a Nagyfalusy-kúriában
7383 Dunant|                         nem válto­zik, végtelen szövetje a víznek egyforma kedvvel
7384 Szulof|                     lehetne, már az ördöggel is szövetkezném, csak megtörjem ennek az
7385 Szulof|                        hangzó nevek; a Bencsek, Szohorok, Pivnyikek, Nikelszkiek
7386 Szulof|                        Péchyeknek, csicseri Oro­szok­nak, pazonyi Elekeknek nem
7387 Szulof|                     mint az apák simogatása), a szokás-jog (amelyet e falvakban pogány-tiszteletben
7388 Szulof|                         s nem ismerte a férfiak szokásait - elmegy érte és így szól
7389 Szulof|               legfeljebb követválasztáskor volt szokásban?~      ~A Nyírség Magyarország
7390 Szulof|                  ősmagyarok ivadékai születtek, szokásokat és hagyományokat tiszteltek,
7391 Dunant|                   gúnyosan moso­lyogtunk a régi szokásokhoz ragaszkodó, maradi falu­
7392 Szulof|            felsőszoknyáját - marad még ott elég szoknya - és a kasfarban telepedve,
7393 Tisz  |                       élnek és céltalanul piros szoknyában néhány nő, aki már igazán
7394 Alfold|                       ember? Szakálla volt vagy szoknyája? Szörnyeteg volt vagy emberi
7395 Alfold|                        ígért a kályhafűtőnek, a szoknyáját is letépte volna annak,
7396 Alfold|                       amely feldönteni akart, a szoknyás, ország­úti nagy fa, amely
7397 Alfold|                         fagyos tölteléket, de a szokottnál gyorsabban vette elő a bajuszkeféjét,
7398 Dunant|                         téli estéken maga mellé szoktatta az egyedülvalóságot kereső
7399 Tisz  |                        közöttük öreg és fiatal, szolgai arc és főúri gőgösséget
7400 Szulof|                        előtte:~- Miben lehetnék szolgálatára a tekintetes asszonynak?~-
7401 Alfold|                       káromkodás, Elek Gusztáv, szolgálaton kívüli huszárezredes.~-
7402 Szulof|                       egyszer sem mondták fel a szolgálatot (talán csak az időkszülte
7403 Dunant|                        egy vén fatörzs, bízvást szolgálhatott volna Sobri bandájában is.
7404 Alfold|            automobilistáknak „amerikai keverők” szolgálják fel a különböző pálinkákat, -
7405 Szulof|                       hajlékok, ahol fehér­lábú szolgálók táncolnak a szüreti mustban,
7406 Tisz  |              elhallgatni. Régi grófi familiánál szolgált a tiszttartó, aki egyéb
7407 Alfold|                     legények, de a medvével nem szolgáltak tovább egy kompá­niában.~-
7408 Szulof|                      volt, magam is a vármegyét szolgáltam és a Barinkay széljegyzetei
7409 Szulof|                  Balaton, az Alföld, a Felvidék szolgáltatta azokat a szép mese­mondá­
7410 Szulof|                     könnyű múzsát is be lehetne szólítani a színpadra a masztix-szagú
7411 Szulof|                    névnap vagy lakodalom Bujiba szólított. Vidáman ültem fel a kocsira,
7412 Dunant|                    beszél a szegény kísértet.~- Szólj most te Büdi Anna, leányom,
7413 Alfold|                    hírverés szerint hétországra szóló lakodalom van készülőben
7414 Tisz  |                    őfelsége a király, a tarcali szőlőbirtokos.~A tolcsvai tiszttartó esetét
7415 Tisz  |                      ősszel és januárban. A kis szőlőbogár aztán megette azokat a tőkéket,
7416 Tisz  |                   mutogatták Tokajban. Egyetlen szőlőfürtöt termett minden esztendőben.
7417 Dunant|                     andalogtunk. A Loncsos nevű szőlőhegynek már olyan illata volt, hogy
7418 Alfold|                      Tréfásan vagy komolyan meg­szólongatott mindenkit. Menyecskék mellé
7419 Alfold|                        jéggé volt fagyva, hiába szólongattam, hívtam, hitetlenül ráztam.
7420 Szulof|                esztendőben, a szüreteken csak a szőlőpásztor lövöldöz bolondjában, a
7421 Tisz  |                     büszkeségét. Nyolcezer hold szőlőtermés fele tönkrement, a másik
7422 Tisz  |                         szüretelt egykor. Azt a szőlőtőkét, amely Kossuthtal volt egyidős,
7423 Szulof|                       történetesen még emígy is szólott a régi polgár az asztaltársaihoz:~-
7424 Szulof|                        szokás enni, a legmohóbb szomjúsággal inni és a májustól októberig
7425 Dunant|                      hatatlanabb valami. Látom, szomorúan látom, hogy egész életemben
7426 Tisz  |           szerencsétlenek és ábrándozók. Voltak szomorúk és voltak könnyelműek, hetykék...
7427 Szulof|                        kedvű városban, amelynek szomorúsága, csillagtalansága, kézilámpásos
7428 Szulof|                        tájképe, ezüstös Nyír: a szomorúságom veled, hogy gyér falvaid
7429 Tisz  |                        rögeszmék és vég nélküli szomorúságra beállított óramutatók a
7430 Szulof|                       utcácskáival, elvarázsolt szomorúságú házikóival, valamint búskomolyságukban
7431 Szulof|                      nyo­lítsa. (Egyébként is a szomszédban volt pazonyi birtoka.)~~
7432 Szulof|              szivárványaival a szemében, a szép szónoklatok gyöngyös patakaival az emlékezeté­
7433 Tisz  |                          amelyet kis csirkéinek szór a gazdasszony az ól előtt.~
7434 Tisz  |                     hiányzik a pincéből. Eltűnt szőrén-szálán. Az öreg gróf kártérítési
7435 Alfold|                      itt lakik Magyarország leg­szorgalmasabb népe. A dáridókat hónapokig
7436 Alfold|                       vagyonokra tettek szert a szorgalmukkal és a munkájukkal.~Vajon
7437 Szulof|                       ábrándult ki a mindennapi szorgalomból (mert hiszen folyton eredményeket
7438 Alfold|                      mindig hajlandó barátságos szorításra, az emberismeret gyermekkorát
7439 Tisz  |                         fekete, füstös vashidak szorítják a derekát.~Fönn, a hegytetőn
7440 Alfold|                        cselédeim miatt, de majd szorítok neki helyet a házban. Ott
7441 Szulof|                  történetesen arra járt, helyet szorítottak neki is a padon.)~Erről
7442 Dunant|                        a helyzet: itt az öregek szorították ki a fiatalokat. Az öreg
7443 Szulof|                    lábuk közé temetik hóbortos, szőrös fejüket. Némely esztendőben
7444 Szulof|                    látja itt megfordultában, de szorong az én szívem, amikor szülővárosomban
7445 Szulof|                keletkezett, szelük a határszéli szorosok felől fújt, amely az ősök
7446 Szulof|                       nyáron éppen a fürdőzésre szorult köztisztviselők kaptak ott
7447 Alfold|             bajuszkeféjét, amelynek keménysége, szőrzete, formája miatt néha messzi
7448 Szulof|                  nyugalmát.~A papok megint csak szószékeikre rohannak.~- Nem kell civilizáció,
7449 Alfold|                       nem tartotta érdemesnek a szót vesztegetni. Egyforma, katonás,
7450 Dunant|                      Lehorgasz­totta a fejét és szótlanul állott a kocsi mellett.~-
7451 Dunant|                          fürödtek és regényeket szőttek! - Nemigen ismernék meg
7452 Szulof|                     fehér atlasszal díszítve; - Sztárek Jolán rózsaszín ruhában,
7453 Dunant|                         a férfi önállósításához szükségeltetik.~- Szépen tanította fogalmazni
7454 Szulof|                        úgyis megvásárolt minden szükségest a Luca napi vásárkor. Ha
7455 Dunant|                   élvezetes dolgokat beszélt el szüleiről és nagyszüleiről, akik mind
7456 Tisz  |                         és a borairól olyanféle születési anyakönyvet vezetett, mint
7457 Szulof|                erszénykében mindenféle névnapi, születésnapi aranyak voltak összegyűjtve,
7458 Szulof|                       hogy Nyíregyháza századik születésnapján nem lehet szerencsétlen
7459 Dunant|                    baranyai volt. Pap Andor sem született a Bakonyban. Az a sok szegény,
7460 Szulof|                 földeken az ősmagyarok ivadékai születtek, szokásokat és hagyományokat
7461 Utos  |                      azok a nyíri virtusból élő szülőföldi alakok, akik örök útitársként
7462 Tisz  |                        hosszadalmasán lefekszik szülőföldje mezőjére, és halkan kotyog
7463 Szulof|                       karokkal fogadják, amikor szülőföldjére visszatér. Kényeztetnék,
7464 Szulof|               visszaküldik a más meggyőző­déses szülőiházhoz a szeretett ifjú feleségeket,
7465 Alfold|                       mindenütt, aki elszökik a szülőiháztól, azonban csak legritkábban
7466 Szulof|                    szorong az én szívem, amikor szülővárosomban a mostani mámoros napokban
7467 Szulof|                       itt.~Az üvegek meg törtek szünet nélkül. A háromlábú széken
7468 Alfold|                       olyanok, akik már az alig szüremlő téli hajna­lokon csillapítószerek
7469 Tisz  |                       boroshordókról, amelyeket szüret után a hordókra ütöttek
7470 Szulof|                  lovukról némely esztendőben, a szüreteken csak a szőlőpásztor lövöldöz
7471 Szulof|                         mulatozásait, a hosszas szüreteket (amelyekre nézve „szüreti
7472 Szulof|                    amilyen hajnalok a hegyaljai szüretekre szoktak felvirradni; de
7473 Tisz  |                  Sátoraljaújhely, Kistornya nem szüretel ebben a naptári esztendőben.
7474 Tisz  |                        állítólag Rákóczi Ferenc szüretelt egykor. Azt a szőlőtőkét,
7475 Dunant|                  mégiscsak fel kellett nyílni a szűkölködők előtt.~- Bezzeg, a régi
7476 Dunant|                       élvező tanár, diák, akit „szupplikáns”-nak is hívtak: a régi magyar
7477 Dunant|               nyakravalója, selyemmel kivarrott szűre, harmonikás csizmája volt
7478 Dunant|                     Minden fatörzs mögött Sobri szűrét látta, az árok száraz falevelében
7479 Alfold|                       mogorva falusi bakterok a szűrgallérból dünnyögtek utána a községházánál:~-
7480 Alfold|                         a közelgő vendégeken:~- Szúrjatok le egy disznót hamarosan,
7481 Alfold|                          panaszkodó állati hang szűrődött a nádas felől, mintha csak
7482 Szulof|                    névmagyarosításnak. A fekete szűrös, aprófürtű gubát, úgynevezett „
7483 Alfold|                   Magyarországon. Füttyösszájú, szurokszínű, helyes legényke volt. Gyógyszerész
7484 Alfold|                     aztán kezébe kapta válláról szuronyos Werndl-fegyverét, mert nyilván­
7485 Alfold|                csendőrök kakastollas fövege alá szúrós parasztszemek nézegettek.
7486 Dunant|                         betyár­öltözetet, cifra szűrt, gatyát, süveget. Sült arcú
7487 Alfold|                         decis butéliákba voltak szűrve a borok az ablak párkányán,
7488 Dunant|                  látogatják vala a fürdőhelyet; szűzdohányt, ottho­ni bort, kisüstönfőttet,
7489 Szulof|                         Balog-Semjén hadai elől Szvatopluk népe is. (Hiába izgatják
7490 Szulof|                  céljából a „Peleskei nótárius”-t tűzték ismét és ismét műsorukra.
7491 Dunant|                        szép leány ezután is pár­tá­ban maradt, nem is volt
7492 Alfold|                       komolyan hitte, hogy van „tábornoki alhang” a világon; sohase
7493 Szulof|                     szemben nemegyszer az ellen­táborokban, és az időben szokásos nemzeti
7494 Szulof|                  istenek pászolnak.)~...Most mi tagadás benne, bizonyos mértékig
7495 Szulof|                       az őslakosságot példázza.~Tagadhatatlan, hogy a nagyszerű, páratlan
7496 Szulof|                      meg a szabolcsi nemesség a tagadhatatlanul szívderítő őszi agarászatokat,
7497 Dunant|                         úr előtt mindig le kell tagadni a termény­kereskedő jelenlétét.
7498 Szulof|               színésznőknek adott ajándékoktól; Tahi, a helybeli temetkezési
7499 Szulof|                       Most lehet csak bánatos a táj, amelynek melankóliája sohasem
7500 Szulof|                     ismernek Magyarország egyéb tájain. Van „tirpák-konokság”,
7501 Dunant|                   Bakonyba; az ország különböző tájairól verbuválódott. A helybeli
7502 Utos  |                       mégis jól ismerte a hazai tájakat. Már gyermekkorában bebarangolta
7503 Tisz  |                        hogy lejjebb, az alföldi tájakon fekete, füstös vashidak
7504 Dunant|                       betyárok többnyire idegen tájakról szár­maztak a Bakonyba,
7505 Utos  |                         a Felső-Tisza vidékének tájanként változó arculatát.~A szülőföld,
7506 Alfold|                        hörpintett, mikor ezen a tájékon kalandozott. „Hát, kié volt
7507 Dunant|                         lomb, megint fa, útnak, tájékoztatónak híre-hamva sincs. Aki ismeretlenül
7508 Szulof|               gondolatnak, őseink tiszteletének tájképe, ezüstös Nyír: a szomorúságom
7509 Dunant|               beszélgetni az utazóval. Dicsérik tájképeiket, az ostorral rámutatnak
7510 Jegyz |                          Őserdőben - A podolini takácsné (1911) ~Néma Magyarország -
7511 Szulof|                   barátságos szóval, hogy aki a takarékba nem betétet hoz, hanem kölcsönért
7512 Dunant|                        sem egy másodpercet, nem takarékoskodhat a munkával egy verejtékcseppet
7513 Szulof|                   példaadása mellett: dolgozni, takarékoskodni és megint csak dolgozni.
7514 Dunant|                 balatoni nyarat, a turista, aki takarékosságból és egészségi szempontból
7515 Alfold|                          Talán az öreg Meskó, a takarékpénztár igazgatója tudná megmondani,
7516 Dunant|                       apák, midőn a vidékükbeli takarékpénztárhoz új váltót küldtek, megjegyzésképpen
7517 Alfold|                         időre elhagyják, amíg a takarítás, szellőztetés és más női
7518 Szulof|                        Gellérthegyre jár, hanem takaros, fehérbőrű, gömbölyű vászoncseléd,
7519 Dunant|                         egy szennyes függönnyel takart üveges irodaajtó előtt,