Part

8520 Dunant|                        a komáromi Aranyemberrel végképp elment a szerencse a háztól.~(
8521 Tisz  |                         habzó kehely­ben, hanem végképpen megcsökönyösödik a hitetlenségben
8522 Dunant|                      révészlegények dolgoznak a végkimerülésig, inuk rogytáig, az égre
8523 Dunant|                       fiskálisok krákogtak, vén végrehajtók gondolkoztak azon, hol ebédelnek,
8524 Tisz  |                       kimeríthetik izomzatuknak végső erejét, forgáccsá lőhetik
8525 Dunant|                   kemény, csontot törő, izmokat végsőkig megfeszítő munka után szinte
8526 Tisz  |                        könyvét írta... Az esték végtelenül hosszúak, úgy halkul el
8527 Dunant|                        A költőt magával ragadta végzete, mielőtt a vadgesztenyefák
8528 Dunant|                        zárt ajtók mögött halkan végzett regényírás a füredi villában,
8529 Alfold|                Gyógyszerész. - Aztán még az sem végzi rendesen a dolgát. Annyi
8530 Dunant|                 kezdődött a Bakony, ahol a falu végződött. A forspont (ismét kocsin
8531 Alfold|                    embert, akinek már amúgy sem vehetik semmi hasznát a társadalomban. -
8532 Alfold|                         azok alaposan szemügyre vehették volna. Asszony volt vagy
8533 Alfold|                           Talán a bogáti Pserer veje, az a nyíregyházi huszárkapitány,
8534 Szulof|                   leányzó, akit többé nem lehet véka alá rejteni, mint ahogy
8535 Alfold|             sas-szakállal, csontosán, szárazán, vékonyan, mint egy honfoglalás-korbeli
8536 Szulof|                    ezüstös Nyír: a szomorúságom veled, hogy gyér falvaid száma
8537 Szulof|                         Néha múzeumi hangulatot vélek érezni, midőn a Nyírségre
8538 Szulof|                          de a legerényesebb is. Véleményem szerint sohase lett volna
8539 Dunant|                      annál is, amelyet a csalfa Velence Lajosnak adott ajándékba,
8540 Szulof|                        volt leányszöktetés vagy velencei éj a tavon. A kártya izgalmaiért
8541 Alfold|                        holtig tartó cimboránkat véljük, és a gyomor atlétikus könnyedséggel
8542 Tisz  |                         aromája, vagy pedig azt vélte, hogy savanyú és fanyar.
8543 Alfold|                     Lehet, hogy farsangot járat velünk az öreg méltóságos!” - gyanakodott
8544 Szulof|                        ha elmúlnak e napfényes, vénasszonyok nyarából való napok, és
8545 Alfold|                     szabad ámbitusról a közelgő vendégeken:~- Szúrjatok le egy disznót
8546 Szulof|                   kártyát keveri ugyanezeknek a vendégeknek (hogy majdan egyszer koldusszegényen
8547 Dunant|                    kiállhatatlan szeszélyű öreg vendégének, amely a jövő nyárra otthon
8548 Alfold|               fogásokkal rávették atyjukat és a vendéget, hogy az ebédlőt darab időre
8549 Alfold|                     sokfelé eldicsekedett a ház vendégével, az „irodában” alvó medvével.
8550 Alfold|                    hosszú ebédeket.~      ~ ~Jó vendégfogadó volt itt minden ház, minden
8551 Alfold|                       stációkon, hanem a városi vendégfogadókban is, ahol idegen emberek
8552 Dunant|                       Hoszter Fülöp kiirtotta a vendégfogadóst tíztagú családjával együtt.~
8553 Szulof|                  földszintes épületet, a városi vendégfogadót, amely­nek kis, vaskeresztes
8554 Alfold|                    mérnök kiálto­zására a többi vendéggel ő is kiugrott az ágyból. -
8555 Alfold|                     kellett, hogy meddig tart a vendégjárás, habár ő rajta nem múlott,
8556 Alfold|                     maguk életútjain, - akadt a vendégjárásban olyan úriember is, aki kényelmesen
8557 Szulof|                       fürdőcske ásványvíz szagú vendéglője, ahol a legnagyobb étvággyal
8558 Szulof|                         első számú pohár volt a vendéglősé, és pincéré. A második az
8559 Alfold|                     éppen katona­pajtása volt a vendéglősnek.~Úgy aztán nem csodálható,
8560 Szulof|                      jeles bandák működtek.~- A vendéglősök és a pincérek télen Pestre
8561 Alfold|                      sétál az országúton és jár vendégségbe a régi barátaihoz. Halászy
8562 Tisz  |                         hírlelésekkel férkőztek vendégszeretetükbe. Akkor a közelgő Klapkáról
8563 Dunant|                      egészségtelen lett, majd a vendégszobák nedves­sé­gével ijesztgetett...
8564 Dunant|                   bevették magukat a megszokott vendégszobákba és késő őszig nem lehetett
8565 Dunant|                    nagyapáink dúdolgattak, és a vendégszobákban az a furfangos külsejű csizmahúzó
8566 Alfold|                       dolog, aki az ősi kúriába vendégül befogadta Halászy Bandit
8567 Dunant|                     kellett még Sobrit is, hisz vénebb őkelme, mint akármelyik
8568 Tisz  |                       erdőben.~S a fatörzsek, a vének, szakállasak, a revesek
8569 Dunant|                        mosdóját, fürdőkádját; a vénkisasszony macskáját és madarát. Egy-egy
8570 Alfold|                         ha az asszonyok szidták vénségéért. Babonák­kal szeretett traktálni
8571 Tisz  |                       is; ódon szagú könyvek és vénséget lehelő pincegádorok, régi
8572 Tisz  |                       állanak az őserdőben és a vénségüket hosszú szakálluk jelzi,
8573 Szulof|                         félig leégett, feketére vénült faggyúgyertyák kerültek
8574 Alfold|                  tudakozódott. A szélescsípőjű, vénvarjú módjára kocsin ülő csizmadiaasszonyoknak
8575 Szulof|                   vadmadártól; egy farmer-ültet­vény, ahol legfeljebb vasárnaponkint
8576 Szulof|                         alatt keskeny gyalog­ös­vények kanyarogtak, amely ösvényeken
8577 Alfold|                   látszik külsején, aminthogy a vérbeli úriember se tud igazán elparasztosodni.
8578 Dunant|                       ország különböző tájairól verbuválódott. A helybeli emberek ismerték
8579 Alfold|                      mint valami eszeveszettel. Vércse visított fejem fölött, járván
8580 Dunant|                  folytattuk utunkat, legfeljebb vércsék kiáltoztak fejünk felett,
8581 Alfold|                      Cigánybarnát, tiszaszőkét, vércsevöröset, - minden fajtából egyet.
8582 Alfold|                          Az „özvegy” nem győzte veregetni Halászy Bandi „kétvékás”
8583 Szulof|                  kapaszkodott és a csizmaszárát veregette a lovaglóostorával.~- Tulajdonképpen
8584 Alfold|                          A kövér mezőket emberi verejték is öntözi a tavaszi esőkön
8585 Dunant|                  takarékoskodhat a munkával egy verejtékcseppet sem.~      ~Mint egy emberfölötti
8586 Szulof|                terveiért, mert az élet örökösen verejtékező hétköznapokból áll... Mondd,
8587 Dunant|                  dologban álló emberi nedvek, a verejtéknek ki nem fogyó forrása, mozgásnak
8588 Szulof|                         nemzeti hangversenyben; verekedés, vitézség, sújtásos és kortes
8589 Szulof|                       nem igen járok a kocsmába verekedni.~- Nono - felelt Barinkay
8590 Szulof|                       özvegy volna a legnagyobb verekedő.~A hónapok múltak, múladoztak
8591 Szulof|                    mintha mindjárt vasra akarná veretni.~Az asszony szemérmesen
8592 Utos  |                  kísérték végig életét. A nehéz verítékkel dolgozók mellett nagy számmal
8593 Szulof|                       benne az egykori farmerek vérmérséklete, akik a szabadság mellé
8594 Szulof|                        könnyí­tet­tek magukon a vérmes uraságok, egy-egy csata
8595 Szulof|                         Szabolcs megyei urakból verődött össze, amely a Sóstó kultiválását
8596 Dunant|                   holott egy kortyot sem ivott. Vérpiros arculatú, kövér férfiú volt,
8597 Dunant|                         készülhet el a szokásos versbe szedett névsorral?~Az öreg
8598 Alfold|                         feleséget is kapott, ha versei megnyerték tetszését a hallgatóknak.~
8599 Szulof|                       Giuseppe álnév alatt írta verseit s nem hiába szeretjük őt
8600 Dunant|                     akinek nyaranta a szükséges versekért, költeményekért lakása és
8601 Alfold|                  kutyáival futottak darab ideig versenyt; - a már füstölgő nádas
8602 Szulof|                     sors könyvében, hogy minden versenytársát (Nagykállót, Miskolcot,
8603 Szulof|                      egy esztendőre sem abban a versenytempóban, amelyet száz esztendőn
8604 Szulof|                        diák. Március 15-én az ő versét szavalják mindenfelé, mert
8605 Szulof|                    hiába választotta az Anyegin versformáját a régi Nyíregyházáról írott
8606 Alfold|                       szívóssága, karmossága és vérszomjas tekintete nem árulná el
8607 Alfold|                 kvártélyt kaptak.~Harmadmagával vert itt tanyát Gyógyszerész,
8608 Alfold|                     utolért és jeges korbáccsal verte a nyakamat, a hátamat. A
8609 Alfold|                    fokossal, hanem kulaccsal is verték egymás fejét; ezzel a nyíregyházi
8610 Szulof|                        pedjen a padra.) Itt ült Verzár István, a plébános, mellette
8611 Dunant|                    átpillant, mozdulat­lan a kö­ves part, ígérettelen a holnap,
8612 Tisz  |                   amelybe tán egy fiatal király vésett be valami leánynevet.~      ~...
8613 Szulof|                     doktor prédikálásának véget vessenek. Gyorsan lehúzták a kártyás
8614 Szulof|                      elzárja előlünk a levegőt. Vessük le ruhánkat kúrázás közben.~
8615 Dunant|                amelyekbe szívek és betűk vannak vésve? Miről susognak holdfényben
8616 Dunant|             Mannlicher-töltény alakú szerszámot vesz elő zsebéből és igazolásul
8617 Alfold|                    Mintha szárnyuk nőtt volna a veszedelemben a menekülőknek, a puskagolyó
8618 Tisz  |                         ugyanolyan változásokat veszek észre. A nagy mohacsomók
8619 Dunant|                         amint a bandát üldözőbe veszik. Tudnak ezen a környéken
8620 Tisz  |                         a fogalom kissé értékét veszítette az utolsó negyed­században,
8621 Tisz  |                   asszonyok, mert hamar értékét veszíti a felhők között termett
8622 Alfold|                    nádas szélének, hogy eszüket veszítve meneküljenek a füst és a
8623 Alfold|                   asszonyok szokták, ha fejükbe vesznek valamit. Hanem komolyan,
8624 Tisz  |                             TOKAJ~~Távol ködébe vesző Kopasz, vén történelmi kapuőr
8625 Dunant|                      adni, hogy tovább engedjen Veszprémbe? Vajon meg­elégszik-e a
8626 Dunant|                      amikor nyáron elmenekedett Veszprémből az üzlettelenség és pangás
8627 Dunant|               Aranyembernek (a komárominak és a veszpréminek) is kellett jönni erre a
8628 Dunant|                    atyja egy kóborló kísértetet Veszprémtől Füredig, ahol kénytelen
8629 Alfold|                     állomási borra, mert úgysem vesztegel már annyi ideig itt a vonat,
8630 Alfold|                      tartotta érdemesnek a szót vesztegetni. Egyforma, katonás, fáradhatatlan
8631 Dunant|                 játékban az idegen hölgy lett a vesztes. Királyi hatalmunknál fogva
8632 Szulof|                   tavasztól őszig gazdálkodtak, vetettek, arattak, szüreteltek...
8633 Szulof|                      zsellérségükkel együtt nem vetették le nevüket is, pedig ez
8634 Szulof|                     szép asszonyt egy idegen? - vetettem közbe. - Nagy baj.~A főbíró
8635 Szulof|               kitagadják, politikai okokból meg­vetnek, kigolyóznak hazafiakat,
8636 Szulof|                   dologból, ha egyszer arra nem vetődik egy sátoralja cigány, akik
8637 Alfold|              legegyszerűbb kifogása az ebédlőbe vetődő vendégnek a már talpon levő,
8638 Szulof|                     hanem mindenféle új neveket vettek fel.~Habár ebben a városban
8639 Alfold|                  kétvékás” vállát. „Az angyalok vezé­nyeltek hozzánk” - mondogatta,
8640 Szulof|                  sétáltak reggelenként a doktor vezénylete alatt a nyugalmazott törvényszéki
8641 Alfold|                      honfoglalás-korbeli magyar vezér a hátaslováról leugrott. „
8642 Szulof|                     páter helybeli megbízottja) vezetése alatt gyakorolták magukat
8643 Tisz  |                 olyanféle születési anyakönyvet vezetett, mint manapság például Szemere
8644 Dunant|                    jelenlétét. Ez a rövidnyakú, vézna arculatú, őszbajuszú, borivásra
8645 Dunant|                       miután kifogytak mindazon viccekből, amelyeket az irodában szoktak
8646 Alfold|                    fogadós feleletét, mikor egy vicces úr megkérdezte tőle, hogy
8647 Szulof|                       hogy még a híres Zellmano­vicsné is megirigyelhette volna.~
8648 Dunant|                        Majd megtanítunk mi reá. Viczai Piroska, kedves udvarhölgyem,
8649 Dunant|                  lelkességgel táncoltak, Nozdro­viczkyt ünnepelték, még az. öreg
8650 Szulof|                     hitüket elhagyták.~Miután e vidék többi lakosságának, így
8651 Utos  |                     Dunántúl vagy a Felső-Tisza vidékének tájanként változó arculatát.~
8652 Szulof|                         be Nyíregyházára, azt a vidékies virtust, falusias erkölcsöt
8653 Szulof|                      még Nyíregyháza, de messzi vidékről eljöttek a magyarok, ha
8654 Dunant|                  varrattak, és az apák, midőn a vidékükbeli takarékpénztárhoz új váltót
8655 Szulof|                    rengő csillagtábor miért nem vidít a másvilági életre? A keleti
8656 Szulof|                        és híres tréfacsináló is Vietórisznak. Kérvényt adott be a város
8657 Szulof|                         mai diákok között ilyen Vietóriszok?~(1929)~~
8658 Alfold|                   gyűléseiről. A jövő esztendei Víg Cimbora című naptárban is
8659 Dunant|                       volt, és egy percig azzal vigasztalta magát, hogy a rettentő Nozdroviczky
8660 Alfold|                     Vencel, a kemecsei vadász - vigyázni kell minden lövéssel, hogy
8661 Alfold|                  otthonról az apám, azt mondta, vigyem vissza Andrássy Gézának
8662 Szulof|                       próbálkozott meg.~- Ottan vigyen el az ördög! - mormogta
8663 Tisz  |                     várja a július és augusztus viharait, viszontagságait. A szőlősgazda?
8664 Dunant|                          A szélmarta, esőtépte, viharos arcok elveszítik minden
8665 Alfold|                       mégiscsak megigazította a viharszíjat az állán, bepillantott a
8666 Szulof|                    gránicon vért ontani, itthon vihartól tönkremenni, adók súlya
8667 Jegyz |                   öregdiákok” - Magyarság 1927. VII. 6-7. sz.~Vándorlegények -
8668 Jegyz |                     társai - Magyarország 1921. VIII. 20. sz.~Csárda a Kiskunságban -
8669 Dunant|                      kocsiból a fürdőház előtt; vikleres asszonyságok, fejkötőben
8670 Szulof|                        erdő végén az égboltozat vilá­goskék kapuja mutatkozott
8671 Alfold|                     pislákoló hajnali csillagok világánál elhagyta Nagyfalut, a mogorva
8672 Dunant|              regényíróként hozza vissza ismét a világba azt a szelíd, halkszavú
8673 Dunant|                       utazótól, mi újság a nagy világban. Mostanában akadna elég
8674 Tisz  |                     egyetlen és elismert magyar világcikk, a tokaji bor, ezelőtt kétszáz
8675 Alfold|                       emlékezetből felsorolt. A világért sem mondta, hogy már megfordult
8676 Tisz  |                     borra, amely manapság már a világhotelek menükönyvecskéjében is sűrűn
8677 Alfold|                        itt minden ember, akár a világi pályán működik, akár egyházi
8678 Dunant|             szentjánosbogárkák lámpásai álmokra világítanak, a visegrádi hegyen, Nagy
8679 Tisz  |                         belülről jövő fényesség világította meg a szem szaruhártyáját,
8680 Jegyz |                   nyíregyházi beduinok - Tolnai Világlapja 1925. 3. sz.~Nyíri mese -
8681 Tisz  |                      megőrizte vonásait...~Mind világosabb lett az orca a fa kérgében.
8682 Dunant|                         tudnak egyebet az egész világról, mint az evezőik, vagy a
8683 Szulof|                   Rózsakertiné Kalló Manyi, egy világszép asszonyság tartja itt mézes
8684 Dunant|                     végzett regényírás a füredi villában, a legalattomosabb hitelező
8685 Dunant|                   amelyen át kellett hajtatni a villáig, megtudta mindenki, hogy
8686 Dunant|                    veszprémi kőművesről, akinek villája felépítéséért részletekben
8687 Dunant|                      egymagában töltötte füredi villájában. Ekkor írta az Aranyember
8688 Alfold|                       az ösvényen, mégpedig oly villámgyorsan, hogy szinte szemügyre se
8689 Tisz  |                        egy-egy kivágott fatörzs villámgyorsasággal rohan végig a folyó medrében.
8690 Alfold|                      mellé a nyomdász keresztbe villát és kést helyezett. De nem
8691 Alfold|                         tüzes, délvidéki arcok, villogó tekintetek, „bácskai” szánkások,
8692 Dunant|                          Nyomban elő is hívatta Vinczédit, a fürdőhely öreg poétáját,
8693 Alfold|                     párkányán, mert még a nyíri vinkót lehet így felöltöztetni,
8694 Tisz  |                    fenyőfa levele, fehér a réti virág, és lepke jön a déli szél
8695 Alfold|                         többé viszont a „csárda virágait”, a „csárda hőseit”, a Vas
8696 Szulof|              tarlatánban, kék atlaszderékban és virágdísszel; Azary Róza (Tokajból) fehér
8697 Dunant|                 meglátogatására máskor egy szál virággal vágtak neki az útnak.~  ~~~      ~~~
8698 Dunant|                     jámbor a rigmusos névsorban Virághalmi kisasszonyról is megemlékezett.
8699 Dunant|              buzgalommal fölváltva táncoltatták Virághalmy Esztikét, a vándorprimadonnát.~
8700 Szulof|                       üzlet mellett jónak látja virágkereskedést is nyitni; az első nagytakarékban
8701 Dunant|                         felkiabáltak a kocsira. Virágok hervadozva integettek ki
8702 Szulof|                         új tanár egyelőre nem a virágos ablakokat nézi, hanem azt
8703 Szulof|                      testére. Elment, és a szép virágszál árván itt maradt.~No, hiszen
8704 Szulof|                      kertész akadt volna, aki a virágszálat öntözi. Még öreg alispánunk
8705 Tisz  |                     akácfa nagyot nyúljon, mint virágvasárnap a növendékleány, a varjú
8706 Szulof|                       révén megalapítja a ma is virágzó dinasztiát), amelynek központja
8707 Szulof|                       harmatos erdőn. Ugráltak, virgonckodtak, mint fiatal csikók, sőt
8708 Szulof|                        a természet: belsejükben virítanak és lélekben elhervadnak,
8709 Szulof|                         muskátlik tovább is ott virítottak az ablakában, az udvarán
8710 Szulof|                          felelt a menyecske.~...Virradt is már a keleti ég alja.
8711 Szulof|                        maradtak. Jó hely volt a virrasztáshoz a sóstói fürdő. (Itt általában
8712 Alfold|                    ablakon, vasvillás parasztok virrasztottak, hogy Halászy Bandi meg
8713 Dunant|                       fut a Bakonyban, pandúrok virrasztották át a csillagos égboltozatot,
8714 Szulof|                      tartozik a nyíri menyecske virtusához. Inkább a férfiéhez.~(1907)~~
8715 Utos  |                        során, mint azok a nyíri virtusból élő szülőföldi alakok, akik
8716 Dunant|                     legény, aki nemegyszer merő virtuskodásból állott az akasztófa alá.~~      ~
8717 Alfold|                    özvegyember”, akit a férfias virtusok szempontjából már szinte
8718 Alfold|                    bármely szilaj tréfának vagy virtusos mulatságnak meséjét szívesen
8719 Szulof|                   Nyíregyházára, azt a vidékies virtust, falusias erkölcsöt hozták
8720 Szulof|                   szerelem, házasság vagy egyéb vis májorok miatt a hitüket
8721 Alfold|                könnyűnek látszik, mintha el sem viselhetné az esetleges szomorú­ságot.
8722 Tisz  |                       aki már igazán csak azért viseli a tarka köntöst, mint a
8723 Dunant|                      gavallérok igen diszkréten viselkedtek, mindig egymás között mulatoztak
8724 Szulof|                   úgynevezett „Kossuth-kalapot” viselő tirpákok megmaradtak a maguk
8725 Alfold|                  Lipót-rendet, vaskorona-rendet viselt volna a nyakában.~Persze,
8726 Tisz  |               emberekhez?~Még annyi sem, mint a visító malacoknak a kukoricához,
8727 Alfold|                    valami eszeveszettel. Vércse visított fejem fölött, járván légi
8728 Alfold|                     kilovagolt a tűzből és nagy visongásokkal eltűnt a vadászok elől,
8729 Szulof|                    őrizték a ládafiában, a múlt vissza-visszatéregetett egy-egy alispán- vagy követ­
8730 Alfold|                         mai keserves időkből és visszaálmodtatja velük a száz esztendő előtti
8731 Alfold|                      sem vetett rá.~Negyednapra visszaérkeztek ahhoz a herberghez, amelynek
8732 Dunant|                         falusi bricska és hozza visszafelé a múlt időkből a régi, furcsa
8733 Dunant|                         pesti kirándulók felé - visszajött-e már Lajos Nápolyból?~- Nem
8734 Szulof|                 szokásos nemzeti politika miatt visszaküldik a más meggyőző­déses szülőiházhoz
8735 Tisz  |                 előbbeni vonalaiban. A napsugár visszarepült az égbe, s idelenn újra
8736 Dunant|                         kis Várpalota, mint egy visszaszálló ifjúkori emlék. Igen, itt
8737 Dunant|                         Micsoda párti! Fürednek visszatérne régi fénykora. Midőn a szegény
8738 Dunant|                  örömtől, amikor a régi kisfiút visszatérni látták e tájra. Az országút
8739 Alfold|                     átmenne vele a Tiszán, hogy visszavigye Andrássy Gézához, mielőtt
8740 Szulof|                egészségükre gondot fordítsanak. Visszavonult kereskedők, vagyonuk kamataiból
8741 Szulof|                         az elmékre, a szívekben visszhangzik a szél, amely a régi temetők
8742 Alfold|                    ember megokosodott, kulacsot visz magával, ha útra kell.~Elmúlt
8743 Alfold|                        vasvilla nélkül.~- Mikor viszik már tovább innen a medvét?~-
8744 Alfold|                   zörögtek a kerekei. Vajon mit visznek azon a kocsin? Majd meg
8745 Tisz  |                   július és augusztus viharait, viszontagságait. A szőlősgazda? Az már tudja
8746 Szulof|                        pajkost a nyíri furkóval viszonyítva nevezte a magyar nép igazmondása
8747 Szulof|                        tulajdonképpen a bérleti viszonylat megkezdődött Szabolcs­ban,
8748 Szulof|                     bármilyen mostoha politikai viszonyok köszöntenek rá.~A drága,
8749 Dunant|                      Forgács vagyok, a királyné vitéze. Hát ti kik vagytok, idegen
8750 Dunant|                        ezer évek óta eltemetett vitézen. Csaknem a háztető kopadozó,
8751 Szulof|                      hangversenyben; verekedés, vitézség, sújtásos és kortes években
8752 Alfold|                        akik liba-lábbal kosarat vittek a fejükön vagy fehér batyut
8753 Szulof|                      ruháit szó nélkül magukkal vitték. Az erdei kerülők késő estig
8754 Alfold|                     zöld posztóra keresztbetett vívókardokat szokás felakasztani, ugyanitt
8755 Alfold|                         a kincstári köpenyeg, a vízálló csizma. Lehet, hogy politikai
8756 Tisz  |                        zsendülő szeleket, friss vízáramlásokat, amelyek az évszak beköszöntével
8757 Dunant|                    segédei az alkonyattal, mély vízből jön fel a hullám fehér torkával,
8758 Szulof|                        nap ragyog, mint a Tisza vizében. Mintha a levegőnek, a homoknak,
8759 Szulof|                        tudtak, felhőjük a Tisza vizéből keletkezett, szelük a határszéli
8760 Dunant|                      árok, egy facölöp vagy egy vizecske: már új vármegye kezdődik.
8761 Szulof|                         gunk tükröződött a holt vizekben és az emberi szemek­ben.
8762 Tisz  |                         a maguk nyelvén beszélő vizeken próbálja meg. Néki mindig
8763 Szulof|                  útjukat a Tisza felé; de hát a vizeknek nem volt kedvük arra folyni,
8764 Alfold|                     Utazásaimban - tengelyen és vízen egyaránt - megfigyeltem,
8765 Dunant|              tulajdonítottak csodás hatást a tó vizének: az öreg urak kifogyhatatlanok
8766 Dunant|                  egyszerű, szótalan, igénytelen víziemberekkel, akik nem tudnak egyebet
8767 Alfold|                        varjak, a csókák, a téli vízimadarak, félelmetes szárnyú szürke
8768 Alfold|                       nő tudott dalolni, minden vízimalom kelepelt a Dunán, a harangok
8769 Dunant|               halottként marad a fekete komp. A vízionárius arcok helyett fáradt legények
8770 Alfold|                        maga életcélját, aki ide vizitbe járt, mégis ők, a bennszülöttek
8771 Alfold|                       paphoz betértél egy szóra vízkeresztkor, és olvadni kezdett a hó
8772 Dunant|              lekonyulnak, szemek megmerevedve a vízre néznek, a kemény, csontot
8773 Szulof|                      eszembe jutott. Az alispán vizslája megveszett, a cigányok nagybőgőjét
8774 Dunant|                   szívet, birkózni az ellenálló vízzel, legyőzni a vasvillásszelet,
8775 Dunant|                         aki nem segített a komp vo­ná­sában, a legények mozdulatlanul
8776 Dunant|                      sajnos, nem hallatszott. A völgyben feltünedezik vala a kis
8777 Dunant|                         beljebb húzódik hegyei, völgyei közé. Már nem is hallani
8778 Tisz  |                       sűrűn borítja a hegyeket, völgyeket, és szívesen ad búvóhelyet
8779 Szulof|                      bánat, amely e kutyabőrös, voksos, választó nyírségi falvakat
8780 Szulof|                    kocsi az udvarába, de azon a vőlegénye jött, bizonyos Szebeni Mihály
8781 Szulof|                       esztendőcskével fiatalabb volnék!~De mit ér a kívánság! Nem
8782 Alfold|                         vasvilláját. Állatvédők voltunk Magyar­országon, amíg uraságunk
8783 Tisz  |                    folytatódott az arc előbbeni vonalaiban. A napsugár visszarepült
8784 Dunant|                    orrának, ha céljához egyenes vonalban akar jutni, a kocsilovak
8785 Tisz  |                gazdájához. Föltalálható egy-egy vonás, amely közös a juhász és
8786 Tisz  |                         kérgébe azon arcoknak a vonása, amely arcok akkor jártak
8787 Tisz  |              fotografáló lencse.~Tehát az arcok vonásai belerajzolódnak a fiatal
8788 Tisz  |                        a fa hűségesen megőrizte vonásait...~Mind világosabb lett
8789 Alfold|                 vesztegel már annyi ideig itt a vonat, mint régente. A szerencsi
8790 Alfold|                        nem engedték kiszállni a vonatból! - vakkantott közbe a kis
8791 Alfold|                         Szabadkájáról, a robogó vonaton, a szomszéd kocsiban egyszer
8792 Alfold|                 barátaihoz. Halászy Bandi már a vonatot is megállította a sínek
8793 Szulof|                        éjszakánkint a gond ebei vonítanak a holdvilág felé, akármilyen
8794 Alfold|                        nélkül.~~Ám most különös vonítás, félig-meddig kutyaugatáshoz
8795 Alfold|                      leültek a halomra és addig vonítottak, amíg láttak. Egy korcsmaasztal,
8796 Szulof|                          elszegényedett cimbora vonogatta az életét a pinkapénzeken.)~
8797 Alfold|                         A kútmester csak vállat vont.~- Pedig, ha a tetőre fölkapaszkodna,
8798 Dunant|                     parti házikók, vadkacsa-pár vonul a tó felett éji tanyára,
8799 Szulof|                         és anyaszűz mezítelenül vonultak, végig a harmatos erdőn.
8800 Szulof|                         farmereket, telepeseket vonz e bús vidékre, Békés megyei
8801 Utos  |                  Balaton hangulata olyan erővel vonzza magához, hogy róla írva,
8802 Alfold|                        kapta válláról szuronyos Werndl-fegyverét, mert nyilván­való volt,
8803 Szulof|                       vidéken, Kisvárdán az egy Wind magyarosította meg Szélre
8804 Alfold|                  ezekben a napokban félretették Wohl Janka legigézőbb szabásmintáit,
8805 Jegyz |                    Nyíri mese - Magyarság 1927. X. 9.~A nyíregyházi „öregdiákok” -
8806 Szulof|             németországi gépgyárossal, bizonyos Zaak Rudolffal, hogy Turán (lám,
8807 Szulof|                   mindig az első sorban lengett Zabolch zászlaja: a vármegyék idejében
8808 Szulof|                   Paliczok, Sutákok, Szmolárok, Záborszkyak, András­csikok mellett a
8809 Szulof|                     nyúlnak bele jól bekötözött zacskóikba a „tirpákok” (ahogyan a
8810 Alfold|                  névnapokat, hogy egy Arzénhez, Zakariáshoz, ifjabb Lukácshoz, amely
8811 Dunant|                      volt: Vasban, Veszprémben, Zalában.~  ~~~      ~~~  De hát
8812 Tisz  |                      magát, és a királyi medvét Zalán bocskoros maradékai hajtották
8813 Alfold|                        az a száj, amelynek ízei zamatosodnak a Jókai-regény olvasásától.~
8814 Dunant|                   asszony orvosságai töltik meg zápult fenekét. Most tavasszal,
8815 Alfold|                        utazó eszébe. A régi női zárdákat.~      ~Vén juhászné méri
8816 Alfold|                          amikor a mérnök kiálto­zására a többi vendéggel ő is kiugrott
8817 Dunant|                     szereplését. A megbotrán­ko­zást növelte az, hogy egyszerre
8818 Szulof|                     első sorban lengett Zabolch zászlaja: a vármegyék idejében az
8819 Alfold|                       mellcsontja. Ignác napig (Zathu­reczky nevenapjáig, aki
8820 Dunant|                        és engedő kötele az izom­zatnak, a testi munka csodálatossága:
8821 Alfold|                         riadt kiáltozással, meg­zava­rodva keringenek a varjak,
8822 Szulof|                      keze ügyébe esett.~A férfi zavarában elnevette magát.~- No hát,
8823 Alfold|                        távolságban, ahonnan nem zavarhatja az urak mulat­ságát, hadd
8824 Alfold|                        Ugyan kinek jutna eszébe zavarni egy ártatlan medvét, amely
8825 Dunant|                     üzlet...~A pesti kisasszony zavarodottan dadogta:~- A szerelem természeti
8826 Szulof|               Nyíregyházát, amely kacskaringós, zegzugos utcácskáival, elvarázsolt
8827 Szulof|                       Juliska, hogy még a híres Zellmano­vicsné is megirigyelhette
8828 Szulof|                   magával nem mulatok. Menjen a Zellmanovicsnéhoz, ha mulatni akar - felelt
8829 Szulof|                      nem messzire lakott a Régi Zellmanovicstól a faluvégi oszlopos kúriában,
8830 Dunant|                        is felvidámodnak, - ahol zengő, klárinétos hangon kérdezgetik:~-
8831 Alfold|                    káposztagyalulók jelvénye: a zergeköröm is. A kabátja alatt mindenféle
8832 Alfold|                      látta volna őket. Meg­jegy­zéseit közölte a kútmesterrel,
8833 Dunant|                       hosszadalmasan beszélgető Zichy-kastély, amelynek kanyarulatos folyosóin
8834 Dunant|                        vége, a hullám nem válto­zik, végtelen szövetje a víznek
8835 Szulof|                     kopasz fák között süvöltöző zimankós idők, amelyek itt a Nyírségben
8836 Szulof|                        vagy kardja... Bolondos, zizegő, fáradhatatlan nyíri szél,
8837 Szulof|                     idevaló embereket a meg­győ­ződések, politikai hitek; testvérek,
8838 Szulof|                     rakoncátlan, tavaszonként a zöldárral a Hortobágyig is kijáró
8839 Alfold|             futamodásban behavazódott farkasok, zöldszemű kutyák, lompos farkukkal
8840 Tisz  |                     zörgését. Sőt ez az állandó zörej is olyanforma lesz lassan,
8841 Dunant|                 betyárok, vásáros szekér messzi zörgésére figyelnek éjjeli emberek,
8842 Szulof|                         ördög. Hallottam valami zörgést a tornácon, de ide a házba
8843 Szulof|                         régi temetők harasztját zörgeti.~  ~~~      ~~~  Ilyenkor
8844 Alfold|                       krákogott, dünnyögött, de zörgetni nem merészelt.~- Valami
8845 Alfold|                        kocsi az úton, hogy alig zörögtek a kerekei. Vajon mit visznek
8846 Alfold|                       egyszer is meg­fordultunk Zomborban. A Vadászkürtben vagy Baján
8847 Dunant|                         e bús időkben, amelynél zordabbakról még nem álmodott költő?~
8848 Tisz  |                    törzséből. Nini, hogy néznek zordan és komoran az arcok, mintha
8849 Dunant|                     kávéval, mint a füredi téli zordonságban.) ~      ~- Itthon van Mikhelini
8850 Alfold|                      kerekedett hozzá. Nyugalma­zott főispánja volt a vármegyének,
8851 Alfold|                 vándorlegénnyel, a megszimatolt zsákmánnyal.~- Farkas! - mondta valamely
8852 Dunant|                    kicsinyt kellett felnyitni a zsalugáter valamely lezárt szemét,
8853 Dunant|                         ákácvirághoz hasonlatos zsalugáterei és sárgára meszelt falai
8854 Dunant|                        a szememmel azt a szürke zsalugáteres ablakot kere­sem, amelyben
8855 Dunant|                         jelenti, hogy a költő a zsalugáterok mögül hosszan, öntuda­tosan
8856 Tisz  |                  erdőben járt, hogy egyes fatör­zsek még jó- vagy rosszindulatot
8857 Szulof|                        nyíregyháziak ősei, hogy zsellérséget, koldusságot vállal­janak
8858 Szulof|                    gazdái a Károlyi grófságbeli zsellérségükkel együtt nem vetették le nevüket
8859 Szulof|                   megtettük városnak az egykori zsellértelepet - panaszkodnak a papok ott
8860 Tisz  |                         rügyeket, ifjú füveket, zsendülő szeleket, friss vízáramlásokat,
8861 Szulof|                   amikor a múlt században már a zsidóknak is szabad volt letelepedniök.
8862 Szulof|                         Itt kártyázott a megyei zsidóságnak a színe-java, a Haasok,
8863 Szulof|              megmaradtak a maguk szlávosan vagy zsidósan hangzó családi neveik mellett.
8864 Utos  |                         mint Petőfi vagy Móricz Zsigmond, mégis jól ismerte a hazai
8865 Dunant|                   udvarházra emlékeztető, barna zsindelyfedelét érintik az est vándorai,
8866 Alfold|                         lehet náddal foltozni a zsindelyt.~Hát azon a helyen, ahol
8867 Alfold|                        környékbeli ember, még a zsindelytetősek is, mert kitalálták már
8868 Tisz  |                         midőn a konok, háborúba zsinegeit, szégyenpadra tett, a becstelenségek
8869 Dunant|                       Liszteszsákok, oldalosok, zsírosbödö­nök, nyugalomba vonult pincetokok,
8870 Dunant|                      megfenye­gették öklükkel a zsiványokat: „ide ne merjétek tenni
8871 Dunant|                        megint felütötte fejét a zsiványság. Akkor jöttek híradás, üzenet
8872 Dunant|                     Samu tekintetes úr keserves zsörtölődése hangzott föl, aki a holdvilágos
8873 Dunant|                    jámbor furfangot, amellyel a zsörtölődő öregeket otthon marasztaná:
8874 Dunant|              elfoglalták a fürdőt, és ugyancsak zsörtölődtek Honorius atyával, ha egyik-másik
8875 Szulof|                         ő maga volt a ba­ko­nyi Zsubri Jóska, amíg meg nem unta
8876 Szulof|                    Sobri Jóskának (helyesebben: Zsubrinak) neveztek, de a különcködő
8877 Szulof|                   amelyeket rendszerint valami „zug”-nak neveznek a rókáról
8878 Dunant|                 országút következik. A balatoni zúgás helyett kerekek egykedvű
8879 Utos  |                         tóparti füzek sejtelmes zúgására figyel, akár a füredi színi
8880 Szulof|                      líceum körüli nagy akácfák zúgását hallgatja, - mert több volt
8881 Tisz  |              toronynagyságú öreg fa-fejedelmek. Zúgva, csattogva tűnnek tova a
8882 Dunant|                         nyíló szájak, ernyedten zuhannak le a karok, partra fut a
8883 Alfold|                     korában, sólyomtekintettel, zúzmarás sas-szakállal, csontosán,