UTÓSZÓ

A „Magyar tájak”-ban Krúdy Gyulának azokat a tollrajzait gyűjtöttük össze, melyekben a magyar nyelv nagy művésze a hazai humusz ihletéséről, az áldott anyaföld szeretetéről számol be. Végigtekint életén, vándorlásain, elmélázó darvadozásain, s leírja mindazt, amit látott, tapasztalt, észlelt.

Az országjáró Krúdy Gyula ha nem is vándorolt annyit, mint Petőfi vagy Móricz Zsigmond, mégis jól ismerte a hazai tájakat. Már gyermekkorában bebarangolta a Nyírséget, s az újságíró élénk figyelmével fedezte fel az Alföld, a Dunántúl vagy a Felső-Tisza vidékének tájanként változó arculatát.

A szülőföld, a nyíri világ mint a serdülőkor első benyomásainak színhelye jelenik meg. A szülőföld, ahova minden körülmények között visszatér. Anteusként merít innen erőt, biztatást és ihletet az élet nehéz vagy felhőtlen óráiban. Illő is, hogy ez a rész képviselje leggazdagab­ban az álomlátó Krúdy művészetét.

Magyar tájak és képek vonulnak el az olvasó előtt a nyíri lankáktól kezdve az alföldi rónákon, a dunántúli dombok szelíd hajlatán át. A Balaton hangulata olyan erővel vonzza magához, hogy róla írva, rajzait különleges derű vonja be. Színpompás, hangulatos képek során fel­ragyog a csodálatos tóból áradó fény, amely Krúdy írásait is elbűvölővé varázsolja. Akár a tóparti füzek sejtelmes zúgására figyel, akár a füredi színi élet biedermeieres alakjai toppan­nak elénk, mindig ott érezzük ezekben a rajzokban az írónak az alkotásban kielégülő örömét és boldogságát.

A „Magyar tájak” nem szabályszerű Baedecker, hanem valóság, maga a lüktető élet. A kenyérért harcoló parasztok napbarnította arca éppúgy megjelenik tollrajzai során, mint azok a nyíri virtusból élő szülőföldi alakok, akik örök útitársként kísérték végig életét. A nehéz verítékkel dolgozók mellett nagy számmal tűnnek fel írásaiban a társadalom számkivetettjei vagy az élet kedélyes svindlerei, akiket sorsuk a lét perifériáira dobott.

A „Magyar tájak” is tanúsítja, hogy legszínesebben álmodozó költőnk, akit a Nyírség adott irodalmunknak, milyen forró szeretettel örökítette meg a magyar hazát.

K. S.