Part
1 1| Flandriába rukkoljunk; egy öreg polgárnál, kinek fiatal
2 1| hogy gyerünk haza az én öreg polgár bácsimhoz, aki bizonyosan
3 1| bugyogott a földön fekvő öreg férfiú arcából, és én megrészegültem.
4 1| feltünedezett a Krisztus takácsa öreg alakja, amint keleti nagyúr
5 1| szelíden és szomorúan az öreg szenátor -, én már öreg
6 1| öreg szenátor -, én már öreg ember vagyok ugyan, de még
7 1| toronyban megkondult az öreg harang, és a városháza felől
8 1| Csakhogy megtaláltalak, öreg cimbora. Emlékszel a spanyol
9 1| Majd meglátjuk. Hej, öreg cimbora, de régen is találkoztunk
10 1| faragott székben.~- Van, de öreg - felelt visszafojtott dühvel
11 1| te voltál a gyújtogató, öreg bajtárs. Te értesz ebben
12 1| tömlöcöt. Az megörülne még a mi öreg hóhérunknak, Mayercsiknak
13 1| határszéli vendégfogadóban egy öreg zsoldos katona és egy vén
14 1| nevettek ezen.~- Bolond vagy, öreg - kiáltott föl Penge -,
15 1| meg kínálásukat. A tisztes öreg olyan hatalmasan ivott,
16 1| darabig, aztán megrázta az öreg zarándok iszákját. Abban
17 1| kapott. Vén cser volt az öreg. Lassan tüzesedéit neki,
18 1| szemmel, hogy a tisztes öreg összeszedi a zsoldosok csizmáit,
19 1| előre a hóban. Vjuk már öreg legény volt, de sohasem
20 2| betűt írhassunk, mint az öreg Bodó Sámuel az én gyerekkoromban. (
21 2| kilencvenesztendős se volt még az öreg. De hát az öreg emberekből
22 2| volt még az öreg. De hát az öreg emberekből se költözött
23 2| hogy azelőtt több volt az öreg ember, mint manapság. De
24 2| hallom gyerekkoromban az öreg Bodó Sámuelt, miközben bajuszát
25 2| jobban ragyogtak, és az öreg toronyban kongott egy vén
26 2| becsületes Murok János, öreg ember volt, megette már
27 2| mi az igazi vitézség.~Az öreg korcsmáros bólongatott deres,
28 2| Bodó Sámuel.~Szorította öreg kancáját, csörgött a fegyverzete,
29 2| vöslaui bort kért, és az öreg pincér kopasz fejével bólintgatva
30 2| ácsorogtak, mintha nyugalmazott öreg tisztek lennének, egy magas,
31 2| kopaszodó és fázós fejű öreg tisztek viselnek a civil
32 2| Stolniczky kapitány egy öreg bosnyákot talált az úton,
33 2| eltorzult ajakról, és az öreg arc felejthetetlen rémületet,
34 2| jobbról-balról gratuláltak neki az öreg bosnyák megöléséhez.~Stolniczky
35 2| hallott a háta mögött. Az öreg bosnyák haldokló hörgését.
36 2| emberek úgy bántak vele, mint öreg, nyugalmazott katonatisztekkel
37 3| még a temetőben, bujkálva öreg, nyugodalmas polgárok sírhantjai
38 3| a boldogtalan Amadé, és öreg budai polgároktól óvatosan
39 3| halott fekszik, asszonyom. Az öreg polgárok hazudják nyolcvan
40 3| hadd mondom el önnek az öreg Toperczer történetét, akit
41 3| Pilisen Grossinger uramnál; az öreg kocsmáros mindenféle rejtett
42 3| leányszobájában, amíg az öreg Grossingerné aludni küldte
43 3| kísérte Jeromos játékát. Az öreg Heckertné ezüsthajával,
44 3| asztal lapjára helyezi.~Öreg cselédnéni kopogott az ajtón,
45 3| felhangzott az udvaron az öreg Heckert bácsi köhögése,
46 3| adta kezükbe a pisztolyt. Öreg izraelita kereskedők egyszerre
47 3| egykor orgonamester volt az öreg hercegnőnél, éjjelente olykor
48 3| emelkedések termése hűlt, és öreg inasok vállra vetett, nagy
49 3| selyem reverendában járt az öreg hercegnő palotájában és
50 3| Kegyelmesek voltak hozzá, ahány öreg herceg vagy hercegnő örök
51 3| életében csupán szent életű öreg hercegnők nagyon fehér és
52 3| jó lovakat, megbízható öreg cselédeket és egy jó barátot,
53 3| sajátságosan csöndes - mondta öreg barátom. - A végtelen csöndességben
54 3| minden valamirevaló ember. De öreg barátom csak tovább erősítette
55 3| csúnya sem. Fiatal sem, de öreg sem. Elhagyott falukban
56 3| vén katona. Egy derék, öreg katona, amilyenek a Napóleon
57 3| civil életben. Mondom, egy öreg katona, és semmi más. A
58 3| rosszabb lett az állapot. Öreg koromban kell hébe-korba
59 3| kívánságaikat, amelyeket az öreg fűzfa üregébe dobnak, amelyen
60 3| a mennyezetes ágyban, az öreg hölgy olykor jeges borogatást
61 3| mondták volna: "Ne haragudj, öreg!" Addig-addig mondogatták,
62 3| Még nem volt túlságosan öreg ember, de ezüstfehér volt
63 3| hűségében.~- Linka - mondta az öreg -, hívd el az anyakönyvvezetőt.
64 3| Annál inkább! - felelt az öreg a halál küszöbéről.~A pulykának
65 3| van! - felelt szigorúan az öreg. - Annyi Nagy Jánosné él
66 3| Esküdjünk - türelmetlenkedett az öreg. - Mert nem sok időm van.~
67 3| rebegte ellágyulva az öreg. - Sohase volt nékem senkim,
68 3| papát, amíg visszajövünk!~Az öreg hadnagy tehát tovább-ballagott,
69 3| azért volnának, hogy a bőgő öreg húrja kellő irányba igazítsa
70 3| nagybőgőbe mintha maga az öreg Mátyánszki bácsi, a szürke
71 3| hajzat már régen megigézte az öreg hadnagyot. A fehér nyakon
72 3| melegen pillantottak az öreg uracskára.~A szivar a vége
73 3| sereg nevében - felelt az öreg katona.~A kastély egyik
74 4| megvetéssel nézték végig a bódorgó öreg gavallért, hogy az keresztet
75 4| Beköszöntött a tél, és az öreg gazdasszony nemegyszer tehetetlenül,
76 4| selyembélésű frakkban ültek. Egy öreg pincér, aki fiatal korában
77 4| kalapja fölé tartotta.~- Öreg közgazdák szoktak ilyen
78 4| volt a börtön lakója. Olyan öreg és olyan őrült, hogy már
79 4| megütögette a rabtársát: - Öreg, ha eszedbe jutna éjszaka
80 4| nagyot gondolkozott, míg az öreg bolond ember elkészült munkájával.
81 5| közelben megszólalt egy öreg, pohos toronyka harangja,
82 5| támaszkodva az asztal felett. Öreg, pápaszemes ember hajlik
83 5| idegenkedve, haragosan húzódik az öreg idegentől, és borús homlokkal
|