Part

 1     1|          akkor, és jöttünk, jöttünk, nagyon messziről jöttünk. A csizmámon
 2     1|      sütöttünk a máglyarakás fölött. Nagyon kedves német menyecske volt
 3     1|        megfagyott, amíg idáig értem. Nagyon messzire laktok, édes galambjaim.
 4     1|    benneteket. Úgyis meguntalak már. Nagyon egyformák vagytok. A sánta
 5     1|       városban senki sem örül valami nagyon az ő megérkezésének, egy
 6     1|        fogadós nem hazudott. Valóban nagyon szép asszony volt a halálraítélt.
 7     1|    láthassalak, mert hallottam, hogy nagyon szép vagy.~Az asszony most
 8     1|              azért vagyok itt. És te nagyon is tetszel nekem. Estére
 9     1|       nyomába.~A Hartwig pedig ezért nagyon megharagudott a városra.
10     1|         szűcsmester volt Rozsnyón... Nagyon régen volt.~Vjuk a kékrókás
11     1|    feszületig - hörögte a zsoldos. - Nagyon bűnös vagyok.~Az apáca és
12     1|            csizmája?~- Hogyne volna! Nagyon szép, meleg, nagy csizmája
13     2|             a lustaság se volt olyan nagyon ártalmára a nemzetnek.~Persze,
14     2|              Egyszerre roppant üres, nagyon csöndes lett a város. A
15     2|       mondogatta, ha Bodó Sámuel már nagyon hánykódott, hogy így, amúgy,
16     2|             ember volt: különben még nagyon elbízta volna magát, így
17     2|       csapkodtak a pesti háztetőkön, nagyon nevezetes nő volt. Vagyona,
18     2|            talált a hegyoldalban, és nagyon szerette az ótemplomot.
19     3|             kezet fogtak, mintha már nagyon régen várakoznának egymásra.
20     3|           nem ismerem...~- De én már nagyon régen ismerem, asszonyom.
21     3|            de maga sem bízott valami nagyon e fegyverek jóságában. Szolnokon
22     3|          nőket kedvelte, lehetőleg a nagyon barnákat, akiknek szemében
23     3|              tiszt, és a szája széle nagyon sápadt volt.~Hollólendvai
24     3|           hangot. Támolyogva, mintha nagyon sokat ivott volna, ment
25     3|              esténkint lefeküdt, egy nagyon fehér homlokú leányfő jelent
26     3|             urak szíve fölött, mikor nagyon unalmassá lett a vidéki
27     3|           hogy a vidrasapkás tud egy nagyon hosszú mesét, amelyet éjfélig
28     3|           szent életű öreg hercegnők nagyon fehér és hűvös kezét csókolta
29     3|             egyszer egy hamvas hajú, nagyon fehér homlokú, rendkívüli
30     3| elriasztására lehetett alkalmatos.~- Nagyon szeretném az őszt, ha nem
31     3|            mit se hallottam. Valahol nagyon messzire kelepelt a folyón
32     3|        modern hölgyecskéket! Valóban nagyon szeretem őket, amikor feminizmussal,
33     3|       csodatévő Mária-kép, amely már nagyon sokban megsegítette a környék
34     3|             elmondván, nemes barátom nagyon elpirosodott, és ismét sok
35     3|      pillanatban megfigyelhetné őt a nagyon fehér kesztyűk tulajdonosnője.
36     3|          érezte, hogy a téli estének nagyon drága illata van, mintha
37     3|            sohasem hágy el, Amadé?~- Nagyon boldogtalan vagyok, asszonyom.~-
38     3|               kinek udvarol, ó, mert nagyon féltékeny voltam.~- A francia
39     3|             Käti lesüti a szemét, és nagyon elpirul. A kegyelmes úr
40     3|              kedves?~A hadnagy ezért nagyon elszomorodott magában. A
41     3|  katonakorból való emlékeket beszélt nagyon csendes hangon, mintha az
42     3|       kedveseink sírja körül - e dal nagyon hatásos a bezárt ablak alatt.~
43     3|             a szobából, így, őszfelé nagyon elszaporodnak nálunk a legyek.~
44     3|              otthont talál. Hisz már nagyon régen mondja a dal, hogy
45     3|       Megcsalta a nő?~- Elhagyott.~- Nagyon szerette? - kérdezte a kisasszony,
46     3|       nyertem - neki. Férje volt, és nagyon féltékeny. Badenben találkoztunk
47     3|             volt, és jó volt minden, nagyon sokat szerettem volna önnek
48     3|         rossz tulajdonsága van, hogy nagyon szeret csavarogni. Szeret
49     4|           emberek, mint azelőttiben. Nagyon megrettent volna, ha véletlenül
50     4|         mondta egykedvűen. De közben nagyon megéhezett. Éppen csak annyi
51     4|      tanácsos itt verekedni. A gazda nagyon erős ember.~Az ezredes mosolygott
52     4|             mondani, hogy álöltözete nagyon sikerült; senki sem ismeri
53     4|            olyan íze van, mintha már nagyon régen készült volna azoknak
54     4|     fogadókban is.~- Az osztrigát is nagyon szeretem - szólalt meg az
55     4|              Mondom, az osztrigát is nagyon szeretem, de sohasem ettem
56     4|           cipője volt.~A fiatalember nagyon halovány arccal lépett be
57     4|            boncolás.~Az ezredes most nagyon elcsendesedve ült helyén,
58     4|              vár, amíg beleöregedik. Nagyon ritka az olyan vendég, aki
59     4|            kapaszkodik. Olga azonban nagyon közönyös maradt nagykendője,
60     4|          látta magát képzeletben egy nagyon előkelő étterem kellős közepén,
61     4|              dolgunk, amelynek kezei nagyon hosszúak - mond fojtott
62     4|           Mert tudod, hogy én mindig nagyon sokat adtam a vallásra,
63     4|      szerencsém lehetne asztalomnál, nagyon boldoggá tenne! - mondta
64     4|       szerkesztő úr - mondotta -, ez nagyon is jól van!~És hallani lehetett,
65     4|         Józsep és Örzsébet királyné. Nagyon jó vót.~A vándorkatona szerette
66     4|           megkérdezni, hogy mi volt: nagyon jó. De az öregemberrel nemigen
67     4|             Majd ő is odaírta, hogy "Nagyon jó volt".~Reggel a vándorkatonát
68     5|            Marchaliné asszony egykor nagyon jó ismerősöm volt.~Némi