Part
1 1| Budeusz Anna.~- Gyermekeim - felelt szelíden és szomorúan az
2 1| lettél Lőcsén?~- Az vagyok! - felelt a fogadós. - És azért jó
3 1| székben.~- Van, de öreg - felelt visszafojtott dühvel a fogadós.~-
4 1| esküszöm, hogy igazat mondok - felelt a fogadós. - Tavaly csaknem
5 1| nagyságos fejedelem.~Hartwig nem felelt. A szempillája sem rezdült
6 1| vonatkozik a parancsolat - felelt a főbíró.~Poprádi szenátor -
7 1| egy Wallenstein huszár - felelt unottan a katona.~- Persze,
8 1| elő. De a katona nem is felelt erre. Megunta már a kérkedést
9 1| Hát velem játszhatsz - felelt Petrus. - Én éppen úgy ismerem
10 1| homlokát. Majd őszintén felelt:~- Nem, eddig olyan szentről
11 1| megpillantotta.~- Nem tudom! - felelt az a kendő alatt.~- Hová
12 1| Én is azt gondolom - felelt rekedt suttogással Vjuk. -
13 1| aranyat s ezüstöt hoztunk - felelt, és a közelében ülő apáca
14 2| rikkantásukra pedig rikkantás felelt. Tartott a tánc, a dal,
15 2| úr?~- Nem a boltostól! - felelt foghegyről Bodó uram. -
16 2| polgár jóhiszeműségével - felelt az órás, és eltávozott.~
17 2| párbajozni.~- Állok elébe! - felelt hetykén Pogány ezredes.~
18 2| hirtelen.~- Lehetséges - felelt Selmeczi. - Tíz évvel fiatalabb
19 2| rémületes fájdalmakba - felelt Selmeczi. - A nemzet erejében
20 2| tábornok csendesen, tétován felelt:~- Még csak március van...
21 2| Én jobban tudom, uram - felelt bosszúsan a tábornok. -
22 2| önnek okozni.~- Monsieur - felelt könnyedén Selmeczi -, én
23 2| Mi magyarok vagyunk! - felelt a tábornok, és eltűnt a
24 2| A mi gyönyörű lelkünk! - felelt ábrándosan Josephine. -
25 3| kardját...~- Azt nem tehetem - felelt rövid lélegzetvétellel a
26 3| helyezte országa védelmezését - felelt némi gúnnyal Jeromos.~A
27 3| azonban tudom kötelességemet - felelt, és hideg közönnyel továbblépkedett.~
28 3| Mit akarsz?~- Szeretlek! - felelt alulról a lovag.~- Jobban
29 3| házasodol?~Az orgonista erre nem felelt mindjárt, csak később tért
30 3| mondd ki: becstelen vagyok - felelt nyugodtan az orgonista. -
31 3| feszességre tett szert, kimérten felelt:~- Parancsára, excellenciás
32 3| vált el.~- Annál inkább! - felelt az öreg a halál küszöbéről.~
33 3| kocsmában.~- Úgy van! - felelt szigorúan az öreg. - Annyi
34 3| Szolgálatodra, papa - felelt egy mély női hang.~Miután
35 3| Én nem vagyok babonás - felelt nevetve a nyírségi uraság.~-
36 3| harcoló sereg nevében - felelt az öreg katona.~A kastély
37 3| Nyirfai könnyű szívvel felelt:~- A legtöbb kutya titokban
38 3| vagyunk.~- Lelki rokonok? - felelt Krisztina, és sóhajtott.~-
39 4| üvegajtó mögül.~- Kutya! - felelt Verbénai, és amit soha életében
40 4| A háború alatt nemigen - felelt a boltos. Verbénai ebben
41 4| Vajda Jánosnak.~- Ismerem - felelt elpirulva az ezredes, most
42 4| hangon.~- Jánosnak hívnak - felelt a legény minden jelentőség
43 4| elvégezték. János tehát mit sem felelt az ezredesnek.~De talán
44 4| valamely kívánsága van - felelt egészségesen az asszony,
45 4| pörköltet.~- A perkeltet - felelt a korcsmárosné. Majd utánanézek,
46 4| vendéghez, amikor kérdésére felelt (miután az a házmester sörét
47 4| A pörkölt igen jó volt - felelt türelmetlenül az ezredes,
48 4| utcában.~A csaposlegény nem felelt a hullaszállító kocsisnak,
49 4| jubileumukon...~- Meghiszem azt - felelt Olga.~- Vagy pedig azok
50 4| agyonlőtték.~- A jövő zenéje - felelt felnevetve Titusz, mint
51 4| Kompariálódik, helyesen mondod - felelt Széplaki. - Mint mondám,
52 4| mágnásvilággal.~Tituszunk cinikusan felelt:~- A "Csetevájó" a legjobb
53 4| akarok tartozni sehová - felelt Titusz, és megvető pillantást
54 4| combján.~Miután János nem felelt, mert nem tudott mit felelni,
55 4| Római katolikus vagyok - felelt egykedvűen a hírlapíró.~-
56 4| is megmondhattad volna - felelt rejtelmesen a párbajsegéd.)~...
57 4| Az orfeumi hölgy sután felelt:~- Mindenekelőtt tegye fejére
58 4| Titusz pálinkarekedten felelt: - Azt hiszi? - Ez az érzésem -
59 4| hiszi? - Ez az érzésem - felelt Olga. És Széplakinak kezét
|