Part
1 2| írhassunk, mint az öreg Bodó Sámuel az én gyerekkoromban. (
2 2| hallom gyerekkoromban az öreg Bodó Sámuelt, miközben bajuszát
3 2| pörgették mindennap. Persze Bodó Sámuelnek akkor még esze
4 2| kanyarítani a neve mellé.~Bodó Sámuel abban az időben -
5 2| mert az a legkönnyebb.~A Bodó Sámuel idejében még minden
6 2| vármegyének volt táblabírója Bodó Sámuel. A lustaságot tehát
7 2| úr farkasbőr bundája is. Bodó Sámuel még akkor sem mozdította
8 2| flegmáját:~- Ég a bundája, Bodó tekintetes uram! - kiáltott
9 2| tanácskozásnál! - recsegett vissza Bodó Sámuel ékes deáknyelven.~
10 2| leöntötték a tekintetes urat. Bodó Sámuel ekkor ugrott fel
11 2| sok köszönete volt benne Bodó uramnak.~Mondják, hogy akkor
12 2| deres szakállú ember volt Bodó Sámuel, amikor a lustaság
13 2| emberből? Itt született Bodó Sámuel is, és innen kísérték
14 2| életnél?~Még felesége is volt Bodó Sámuelnak. Milyen felesége?
15 2| a leánykori neve. De még Bodó kedvéért azt is elfeledte,
16 2| Frigyes különb ember volt Bodó Sámuelnél, mert ő vadonatúj
17 2| Bisztrán is meghallotta Bodó Sámuel. A Bodó fegyvereit
18 2| meghallotta Bodó Sámuel. A Bodó fegyvereit se az útszélen
19 2| hogy a karddal, amelyet Bodó Sámuel a derekára köt, valamikor
20 2| az elkésett lovas, mint Bodó Sámuel, a lusta Bodó Sámuel...~
21 2| mint Bodó Sámuel, a lusta Bodó Sámuel...~Egy vén hajdú
22 2| kapujában. Azt megkérdi Bodó uram:~- Hol vannak a fölkelők,
23 2| mutat:~- Ott mennek!...~Bodó Sámuel megint szorítja a
24 2| asszonyhang:~- Sose éri őket utol, Bodó uram!~~Persze hogy nem érte
25 2| utol. De hát bánta is azt Bodó uram. Ment-mendegélt mindenütt
26 2| nem ijedt meg útközben.~Bodó Sámuel hallgatta a híreket
27 2| az úr a faluba.~Szegény Bodó Sámuel így bujdosott úttalan
28 2| ölelték át a tájat, hol Bodó Sámuel megpihent utoljára.
29 2| nincs baj! - kiáltott fel Bodó Sámuel, és visszadugta a
30 2| nemzetes úr - mondogatta, ha Bodó Sámuel már nagyon hánykódott,
31 2| tréfát. Higgyük, hogy csak Bodó Sámuel volt az egyetlen,
32 2| erőtlenül lehanyatlottak. Bodó uram nagyokat horkolt a
33 2| verte föl az országutat. Bodó uram kipillantott az ablakon.
34 2| dalt énekeltek...~Mondják Bodó uramról, hogy már ebben
35 2| alakjuk. Akkor lemászott Bodó Sámuel a padlásról.~- Nem
36 2| addig van az! - dörmögte. - Bodó Sámuelt se a gólya költötte.
37 2| bólongatott deres, nagy fejével Bodó uram dörmögésére, és segített
38 2| hiányzott közülük, csak Bodó uram. De hát ki törődött
39 2| De hát ki törődött volna Bodó urammal most, amikor itt
40 2| Ki törődött volna tehát Bodó Sámuellel! Bodó Sámuel?
41 2| volna tehát Bodó Sámuellel! Bodó Sámuel? Olyan nevű ember
42 2| elátkozott vitéz?~Senki más, mint Bodó Sámuel.~Szorította öreg
43 2| még sohase látták volna Bodó Sámuelt.~Bodó uram pedig
44 2| látták volna Bodó Sámuelt.~Bodó uram pedig ment fel, egyenesen
45 2| Itt volnék! - kezdte Bodó uram, megigazítva nyakában
46 2| Ferenc megrökönyödve nézett Bodó uramra:~- Honnan hozta ezt,
47 2| boltostól! - felelt foghegyről Bodó uram. - Onnan, ahol az ilyenféle
48 2| meresztette a szemét Bodó uram. - Hát olyanok is voltak?
49 2| nem akarja kétségbe vonni Bodó uram a szabolcsiak vitézségét?
50 2| szabolcsiak vitézségét? Bodó Sámuel lustán csóválta a
51 2| Nagy híre futamodott a Bodó Sámuel ágyúgolyójának. Csodájára
52 2| inszurgensek:~- Ott se volt Bodó Sámuel Győr alatt! - kiabáltak. -
53 2| Mégiscsak vitéz gyerek ez a Bodó. A többiek még egy rozsdás
54 2| Bonaparte ágyúgolyójáról. Bodó uramnak is felment egyszerre
55 2| asszonyszemek pedig ragyogni kezdtek Bodó uramra. Akármerre nézett,
56 2| fölkelésből. Ajándékozta: ns. Bodó Sámuel.~~
|