Part
1 1| férfinemen levő embert. De hát bolond volna, ha eresztene...
2 1| bejárást kellett felfedezni.~Hát azt is megtalálták. A katona
3 1| Hejnye, a vén gázember! Hát még ruhával is ellátta a
4 1| egy kis háborút. Gyertek hát, galambocskák!~A leányasszonyok
5 1| visszaszáguldott a várba.~- Hát még holnap sem lesz meg
6 1| a fejét.~- Gadiva János! Hát nem ismersz már? Én vagyok
7 1| pedig nyugodtan folytatta:~- Hát csak azért jöttem... Pénzem
8 1| egyik kupa a másik után.~- Hát feleséged nincs? - kérdezte
9 1| visszafojtott dühvel a fogadós.~- Hát pénz dolgában hogy állunk?~-
10 1| hogy a könnyei potyogtak.~- Hát én tán pogány vagyok? -
11 1| törvényeitek vannak. De hát van valami igazság benne.~-
12 1| lencse. Egy pici anyajegy.~- Hát ezt már honnan tudod? -
13 1| aztán már nem maradhatok. Hát majd megnézem holnap azt
14 1| te vagy a legszebb...~- Hát tetszem neked? - kérdezte
15 1| függ. Aki utoljára csókol. Hát azért vagyok itt. És te
16 1| ölteni, mint feketét.~- Hát a Hartwig? - szólt közbe
17 1| tartotta Lőcsei János elébe.~- Hát ha olyan sok földet bejártál,
18 1| nem volt mivel játszani.~- Hát velem játszhatsz - felelt
19 1| zsoldos nem jött zavarba.~- Hát olyan szentről tudsz-e,
20 1| kérdi a nyájas olvasó.~Hát biz én azt nem tudom megmondani,
21 1| vacogva nézett az apácára:~- Hát van a Jézuskának csizmája?~-
22 2| is belőlük. Hogyne volna hát nagy idő száz esztendő!
23 2| se volt még az öreg. De hát az öreg emberekből se költözött
24 2| ember, mint manapság. De hát azelőtt minden másképpen
25 2| tudta elsütni... No, de hát mindegy. Táblabíró apáink
26 2| akkor szónokoltunk. De hát nem mindig járt jó idő a
27 2| magyaroknak adtak életet. Hát a lustaság se volt olyan
28 2| használták a becses acélt. De hát a disznót is le kellett
29 2| vitéz emberhez való.~De hát ennek a szép életnek is
30 2| Persze hogy nem érte utol. De hát bánta is azt Bodó uram.
31 2| elbujdosott ott, ahol lehetett. De hát nagyapáink szerették a tréfát.
32 2| közülük, csak Bodó uram. De hát ki törődött volna Bodó urammal
33 2| inszurgensek tiszteletére.~- Hát mit üzen Bonaparte? - kérdezgették
34 2| látott soha életében.~- No, hát akkor vivát Bonaparte! -
35 2| Lehet, hogy ezelőtt volt, de hát régen volt az. Ma már nincs
36 2| meresztette a szemét Bodó uram. - Hát olyanok is voltak? Én senkivel
37 2| hitte el. Honnan hozta volna hát az ágyúgolyót? Az ilyesmit
38 3| gyöngyözött volna szívében, ah, hát meglátja, hogy milyen az
39 3| onnan a nedvesség miatt, de hát Komoróczy nem volt idevalósi
40 3| miatt, amelyet te megöltél. Hát csak halj meg odalent, mint
41 3| hajú némán bólintott.~- Hát én tudom tovább is - szólalt
42 3| még elfelejtené.~Megyek hát a múltkor, és nézelődöm,
43 3| Boldogságosnak, a mennyországba. De hát én az írásról megismertem,
44 3| a díványra telepedett.~- Hát igen, valóban tavasz van... -
45 3| és az arcába köpött.)~De hát ki is volt ő? Kapitány.
46 4| képeit akasztaná.~Legyen vége hát mindennek, ami volt. Új
47 4| ezredes vállat vont. Jó, hát majd belelövök az újságíróba -
48 4| és becsapta az ablakot.~Hát valóban pörköltmaradék volt
49 4| ha nem a szokásaikkal, hát a hangjukkal.~A csaposlegénynek
50 4| kellett is evégből tennie.)~- Hát a fizetéssel mi lesz - ordította
51 4| kocsispálinka kissé elkábította. De hát megitta a nyavalyás tintafaló
52 4| minden vörös bajuszban.~- Hát akkor vedd meg nem történtnek
53 4| darab ideig gyönyörködött hát tárgyaiban, amíg valamely
|