Part

 1     1|      eresztene... Egyszer, régen, mikor még a balkézről való felesége
 2     1|        jóérzésüktől függött, hogy mikor lészen vége a gyöngyéletnek.
 3     1|          a sorsom - dünnyögte, és mikor igen jól érezte magát, egy
 4     1|         meg kedélyesen.~Bőrcsuha, mikor a potrohos ember hangját
 5     1|  Emlékszel a spanyol háborúra?... Mikor Madridban gyújtogattunk?~
 6     1|             Már akkor tetszettél, mikor még nem láttalak, mert én
 7     1|        tovább beszélgetünk.~Este, mikor a zsoldos katona visszajött,
 8     1|          lovagcsizma lehetett, de mikor a zsoldos katona a lábára
 9     1|        Szentkarácsony éjszakáján.~Mikor megjelent ott Jézus.~A kolostor,
10     2|       csizmaszárukban is. Később, mikor a kis Bódékból nagy Bodók
11     2|          képek bukkannak ki, mint mikor régi épületek falán a vakolat
12     2|          pedig kíváncsian nézték, mikor mozdul már meg a híres lusta
13     2|  vadonatúj fegyverzetet vásárolt, mikor elkövetkezett az ideje a
14     2|      senki. Ő beszélt virradatig. Mikor már elszökdösött mellőle
15     2|          hazatért inszurgensekre, mikor a város északi oldaláról
16     2|        kiáltotta kétségbeesetten, mikor magához tért -, miért történt
17     2|    táncmesterek voltak Párizsban.~Mikor Selmeczi a terembe lépett,
18     2|         borzalmat keltőnek látta, mikor derekára kötötte, s éjjel
19     3|      életet. Akkor haltak meg ők, mikor üres lett a szívük. Jöjjön,
20     3|         ember hajnaltájban: vajon mikor jön vissza a muzsikáló tót
21     3|    édesanyja nyugvóhelyét jelöli. Mikor elutazott, már az első gyenge
22     3|     felfalt drótostót történetét?~Mikor esténkint lefeküdt, egy
23     3|            mint az imádságot. Ah, mikor tegezni kezdte rajongó férfiát,
24     3| kalandokkal mulattatta esténként, mikor egyedül voltak. Fekete szeme
25     3|         bank fiókjában őrizte, és mikor egyedül zongorázott, nem
26     3|      akkor örült nekik legjobban, mikor kiszellőztette utánuk a
27     3|          tiszt urak szíve fölött, mikor nagyon unalmassá lett a
28     3|       babonás meséit.~Hajdanában, mikor hősünk élt, nemigen volt
29     3|          akkor jött elő a házból, mikor a paripája bőrére alkudoztak
30     3|        fejed. A lovadat sirattad, mikor engem elhagytál, nem pedig
31     3|     bizonyosan akkor csináltatta, mikor legelőször menyasszony volt.~-
32     4|        érzett különös szorongást.~Mikor a tizedik vaskereskedésben
33     4|     akartak sehogy sem sikerülni, mikor Széplaki legjobb cikkeit
34     4|           lepődött meg akkor sem, mikor egyik-másik hírlapíróért (
35     4|         irigységükben az arcukra, mikor magát ebben a kalapban meglátják.
36     4|        mondogatta magában Titusz, mikor a Ferenci kávéházból kilépett,
37     4|          örömökért szakadatlanul. Mikor kerül Sz. T. névtelen hírlapíró
38     4|        még a haláltól sem fél?... Mikor veszik észre megint azokban
39     4|       ahol a párbajok imponálnak? Mikor válnak a gúnyos, megvető,
40     4|         megfordult ezen a helyen, mikor az "élet iskoláját" tanulgatta
41     4|   játsszák mulatságos pártijukat, mikor ő már régen a föld alatt
42     4|   meggondoljuk a dolgot.~Ám most, mikor Széplaki a kísértésébe került
43     4|           megsimogatta. Ellenben, mikor a főpincér megérkezett az
44     4| hallhatólag gúnyosan felkacagott, mikor a cédulát megpillantotta
45     4|        testükkel, így Munk úr is, mikor már nem tudott egyéb szórakozást
46     4|       ocsmányságokat sikongatnak?~Mikor a vándorkatonát a "jerglibe"
47     4|        többé nem láthatta.~Éjjel, mikor ismét eljött rövid időre