Part

 1     1|        jutott Lőcse és Lőcsén Gadiva János, akivel együtt verekedett
 2     1|             lehet az a huncut Gadiva János?~Egy régi kocsma terpeszkedett
 3     1|           felkapta a fejét.~- Gadiva János! Hát nem ismersz már? Én
 4     1|    kereskedőket várnak a kapuőrök.~- János, János! - örvendezett Bőrcsuha,
 5     1|          várnak a kapuőrök.~- János, János! - örvendezett Bőrcsuha,
 6     1|     barátjára:~- Okos ember vagy te, János. Pénzhez is juttatsz, meg
 7     1|                 Hej, megkeserüli ezt János, de még a város is - mormogta
 8     1|        harmadik napon, amikor Lőcsei János már mindent elmondott, amit
 9     1|            mosollyal tartotta Lőcsei János elébe.~- Hát ha olyan sok
10     1|          csuha alá felkötötte Lőcsei János kardját, felhúzta csizmáját,
11     2|            bizonyos becsületes Murok János, öreg ember volt, megette
12     2|              lord Byron-fejű Pásmáti János, egykor futár a fővezér
13     2|          magyarok kávéházát.~Pásmáti János volt akkoriban a poéta a
14     4|          jelentőség nélkül.~- Mohát, János fiam, tudd meg, hogy én
15     4|         miután dolgaikat elvégezték. János tehát mit sem felelt az
16     4|  hozzákezdjen a falatozáshoz, amikor János megint előlépett a mérőasztal
17     4|          eltiltotta neki a sörivást. János bólintott, mert tudta, hogy
18     4|            inkább bort inni - mondta János visszakiáltozva az ezredeshez.~
19     4|        mindennapi ember.~- Gib im,12 János - mond most a gazda, aki
20     4|         sárga cipős zsentlémenben. - János tehát a hordó többszöri
21     4|         kiszólott a konyhaablakon:~- János, add oda ezt az úriembernek -
22     4|      pörköltmaradék volt az, amelyet János otromba ujjaival a tányéron
23     4|            akart zülleni...~- Tudja, János - mondta a pörköltcsont
24     4|              akar jutni. Igazam van, János?~Az ezredes szavaitól talán
25     4|           ceremóniái közepette, mire János valóban gyanúsan nézegetett
26     4| szalámiszagot érzett volna. - Tudja, János, a szalámirúdnak a végét
27     4|       fizetéssel mi lesz - ordította János, a gazda is felugrott csendes
28     4|            halállal is végződjön az. János, a csaposlegény az iménti
29     4|        pisztolypárbajhoz öltözködik.~János nem értette mindjárt a szót,
30     4|       csillapodott a vendégforgalom, János, a csaposlegény hátát a
31     4|          akit a korcsmáros egy halk "János" szóval figyelmeztetett,
32     4|    korcsmárosok belátnak a zsebekbe.~János keresztet vetett, amikor
33     4|            beszélni szoktak. - Igen, János, ez csak a jövő zenéje.
34     4|        Marich-asztalnál hallgatózik.~János még nagyobb megdöbbenést
35     4|    viselkedett, mintha nem érdekelné János lelkendezése, aki nem győzte
36     4|            Titusz oda sem hallgatott János ajánlatára, csak úgy félhangon
37     4|             a csirke combján.~Miután János nem felelt, mert nem tudott