Part
1 2| barátságos polgárházból, ahol hadnagy kora óta gyönyörködött a
2 3| sírhantok között, de a cifra hadnagy nem mutatkozott. A dáma
3 3| megbocsátólag mosolygott:~- Hadnagy úr, ön valóban ártatlan!
4 3| csillagai alatt az egykori hadnagy magához tért, megígérte,
5 3| elválhatatlan barátok fejére. Korpsz hadnagy ezentúl az udvarra való
6 3| amíg visszajövünk!~Az öreg hadnagy tehát tovább-ballagott,
7 3| emelgette tehát rossz lábát a hadnagy, miután Maximillián úr kisasszony
8 3| hajtja fejét álomra, míg a hadnagy, a régi tiszti köpenybe
9 3| zenészek muzsikáját hallja.~A hadnagy is így tett, és lépteit
10 3| tisztelettel bólintott a betámolygó hadnagy úrnak - hisz csak a borbély
11 3| magukat, s félig-meddig a hadnagy úrnak kezdtek muzsikálni,
12 3| csókolom, tekintetes úr". - A hadnagy csak néma fejbólintással
13 3| engedélyezte, hogy ezt a hadnagy valaha megkérdezhesse. A
14 3| továbbutazik a kedves?~A hadnagy ezért nagyon elszomorodott
15 3| hitelnek is vége szakadt. A hadnagy hősi tettre tökélte el magát
16 3| dúdolgat egymagában...~A hadnagy előrement, a cigányok, mintha
17 3| Helyben vagyunk - mondta a hadnagy a Maximillián háza előtt.~-
18 3| Mehetünk! - mondta a hadnagy, és búcsú nélkül eltűnt
19 3| nyírségi birtokos és tartalékos hadnagy a szakaszával estefelé egy
20 3| szívesen látja úri házánál a hadnagy urat.~Az urasági ház külseje
21 3| mosakodni" - gondolta Misley hadnagy), de hosszú szempillái és
22 3| Mily régi kép? - mondta a hadnagy.~- Ez? - mormogta Livinszky,
23 3| egy Ulászló, ősünk...~A hadnagy a lengyel hölgyhöz fordult: -
24 3| Önnek van édesanyja?~A hadnagy megcsóválta a fejét.~- Nekem
25 3| és világos tekintetét a hadnagy szemébe vetette.~- Nincs.
26 3| és melegen megragadta a hadnagy kezét. - Megcsalta a nő?~-
27 3| fehér foga, mint nekem?~A hadnagy a sárgult, régi abroszra
28 3| trombitaszó reccsent fel, a hadnagy az ablakhoz ugrott, a falu
29 3| egy pohos butykost akart a hadnagy atillájába erőszakolni.~~
30 4| mellé álltak. Volt közöttük hadnagy, kapitány. Egy valódi Munkácsy-vázlat
31 4| otthon maradt, mintha már hadnagy korában is törzstiszti vizsgára
|