Part
1 1| És bizony elítélnek...~- Hol leszek én már akkorára! -
2 1| a templom sekrestyéjébe! Hol lehet az a huncut Gadiva
3 1| amelyből kettő hibázott elöl.~- Hol verték ki? - kérdezte a
4 2| Azt megkérdi Bodó uram:~- Hol vannak a fölkelők, atyafi?~
5 2| koszorúban ölelték át a tájat, hol Bodó Sámuel megpihent utoljára.
6 2| fogadó az időben hazánkban, hol egy-egy inszurgens meg ne
7 2| menekedett föl a padlásra, hol elrejtezett a szénába. A
8 2| gonosztevő vagy, Stolniczky!~Hol járt, merre járt, amíg a
9 3| felszerelt falusi házból, hol a kapun régi, kőbe vésett
10 3| mintha azt adogatná össze, hol volt boldog a múltkor vagy
11 3| a múltkor vagy azelőtt. Hol röppentek el a csókok, a
12 3| napóleoni hadjáratokból. Hol egy Bonaparte oldalán volt
13 3| ballagtunk az őszi délutánban, hol a távoli erdők és rétek
14 3| kertek alatt.~A szívem, hol a szívem? - gondolta, és
15 3| Miért is hagyta el a várost, hol élete legboldogabb idejét
16 3| utazókocsi zörgését, amely hol előtte, hol mögötte hangzott
17 3| zörgését, amely hol előtte, hol mögötte hangzott fel a néptelen
18 3| Rendes ember pocakot nevel, hol helye van az óraláncnak.~
19 3| lábujjhegyen közeleg a kocsmákhoz, hol a ködös ablakon némi világosság
20 3| töredezett márványasztalra, hol hadnagyunk helyet foglalt,
21 3| szegény nyírségi kúriákétól, hol hajdanában a magyar földesurak
22 3| a karos gyertyatartóval hol közelről, hol távolról világította
23 3| gyertyatartóval hol közelről, hol távolról világította meg
24 3| határszéli fürdőhelyeken töltjük, hol a magyarok barátaink. Ah,
25 3| bezárt várkápolna csendjében, hol égve maradt az örökmécses
26 3| távoli fasor tetőzetén, hol az ősz furcsa ködsapkákkal
27 4| módjára szidhatná őket. "Vajon hol nevelték ezeket az urakat,
28 4| könyvet vett elő a polcról - hol egy eredeti Thackeray-kiadást,
29 4| szállására.~A régi kereskedői, hol évtizedeken át vásárolt
|