Part
1 1| arcukat eltakarva... A nők letépték köntöseiket, és
2 2| bús magyarok lármáztak; a nők keblén nemzeti kokárda volt.~-
3 2| szabadság drága illatát. A nők keblén virág és kokárda.~
4 3| Nők zenéje~
5 3| Nők zenéje~A liget fáiról úgy
6 3| az éjszakát, bort öntenek nők csalékony ajkai közé vagy
7 3| magukba a káromkodást és a nők hűtlenségét. A nagymama
8 3| meg, hogy a középkorban a nők nem tudtak olvasni, és azért
9 3| osztotta őket. Vannak olyan nők, akik főzni tudnak, vannak
10 3| főzni tudnak, vannak olyan nők, akik betegápolók. Hogy
11 3| betegápolók. Hogy másféle nők is volnának a világon, az
12 3| kisvárosi hírharang. Ugyanezek a nők üdvözölték őt az utcán.
13 3| vetett tekintettel hazudnak a nők, és lelket vagy szívet lopnak
14 3| dalok, egykori szerelmes nők drága simulása, porrá lett
15 3| elkényeztetett, kedves, ifjú nők is, hogy mindvégig hódítók
16 4| utcából.~Ámde itt maradtak a nők, akiket Verbénai éppen úgy
17 4| utolsó évtizedben a zsidó nők szebbek lettek a városban,
18 4| szerettek gyúrni - ezek a nők nem tartottak lépést a divattal,
19 4| és ruganyos, városi zsidó nők, akik faluról vagy kisvárosból
20 4| intelligenciájukkal. Ezek a nők tudták azt is, amit azelőtt
21 4| esti sétáin, mint a régi nők lovagja és hátrahagyott
22 4| kapaszkodó ügynökök, lihegve élő nők. Amikor még a régi belvárosi
23 4| voltak ezek az éttermek. A nők csaknem az asztalra rakták
24 4| szobákban tartózkodnak. Csak a nők tudnak olyan szemérmetlenek
25 4| és a színházi öltözékes nők pihegve fordítják feléje
26 4| emberkék, gyermekek, táncoló nők, lábak, kezek, nagy botok
|