Part

 1     3|              szomorúan.~- Ha megengedi, asszonyom, tudok néhány vigasztaló
 2     3|               már nagyon régen ismerem, asszonyom. Csaknem gyermekkorom óta
 3     3|           halott katona helyére lépjek. Asszonyom, fogadja el karomat.~- Majd
 4     3|             csupa olyan halott fekszik, asszonyom. Az öreg polgárok hazudják
 5     3|             üres lett a szívük. Jöjjön, asszonyom, hadd mondom el önnek az
 6     3|            csókolta meg a dáma kezét:~- Asszonyom, lenyugvó napom gyönyörű
 7     3|               ott találom mögöttem...~- Asszonyom...~- A bálakon unatkozom,
 8     3|              Nagyon boldogtalan vagyok, asszonyom.~- Esküdött, a szívemre
 9     3|                soha.~- Sokat szenvedek, asszonyom.~- Emlékezik, midőn elhagytam,
10     3| komplimentírozott a ház úrnője előtt.~- Asszonyom, háború van, és nekünk szükségünk
11     3|              báránybőr sapka a fején.~- Asszonyom, elbúcsúzom. Szép volt,
12     3|         szélvihar. És most isten önnel, asszonyom.~~Krisztina sokáig őrizte
13     4|                    Nem kell azt hinnie, asszonyom, hogy valóban az vagyok,
14     4|             egyén a városban. Ismétlem, asszonyom, csak annyi az egész, hogy
15     5|                maradt a cukrásznéval.~- Asszonyom, nem mutatná meg nekem azt