Part

  1     1|                 meg magamban egy darabig azt számolgattam, hogy hány
  2     1|                  kellett felfedezni.~Hát azt is megtalálták. A katona
  3     1|                  aztán gyújtsatok tüzet. Azt hiszem, hogy még a csonka
  4     1|            segített nézni a polgároknak. Azt ugyan észrevette, hogy a
  5     1|               ásított.~A fogadós ismerte azt a tőrt. Azzal csak egyszer
  6     1|                 Hát majd megnézem holnap azt a menyecskét!~Lassan álomra
  7     1|              szólott hozzá:~- Aztán csak azt mondjad, ha kérdik, hogy
  8     1|                  én nem hiszek neked. Te azt gondolod magadban, hogy
  9     1|            tallért kapok a munka után.~- Azt a kétszáz tallért te sohasem
 10     1|                Hanem a csuhádat, Petrus, azt megtartom.~A barát habozás
 11     1|                nyájas olvasó.~Hát biz én azt nem tudom megmondani, de
 12     1|               Milánóba készülődtek, mert azt hallották, hogy ott némi
 13     1|             kereszt alakú jelvény, amely azt bizonyította, hogy e férfiú
 14     1|         csizmában és tollas fövegben, és azt mindenkinek ütni kellett.~
 15     1|                   Egy álmos szolgalegény azt adta nekik tudomásukra,
 16     1|               hallhatólag Penge.~- Én is azt gondolom - felelt rekedt
 17     2|             freskók a nemesi fölkelésből azt jelentik, hogy tulajdonképpen
 18     2|                  régi krónikák búvói tán azt mondhatnák, hogy a harcias
 19     2|                be voltak jegyezve. De én azt hiszem, hogy ez a nagy könyv
 20     2|                  Hová lettek az iskolák? Azt már a legöregebb levéltárosok
 21     2|               neve. De még Bodó kedvéért azt is elfeledte, és szívesen
 22     2|                 azonban otthon mindennap azt hallotta az apjától (a híres
 23     2|              gyülekeztek a nemesurak. Ha azt mondanám, hogy a világ fönállása
 24     2|                 a vármegyeház kapujában. Azt megkérdi Bodó uram:~- Hol
 25     2|               érte utol. De hát bánta is azt Bodó uram. Ment-mendegélt
 26     2|             mindenütt a csapat nyomában. Azt pedig könnyű volt tudni,
 27     2|               táborba szálltak. Majd meg azt hozták hírül, hogy nem bántja
 28     2|                az egész magyar nemzetet. Azt mondta, hogy olyan vitéz
 29     2|              megállott a háta mögött, és azt vette észre, hogy Pásmáti
 30     2|                 esett bántódása. A tanúk azt vallották, hogy Pásmáti
 31     2|               megkopott porcelánjai mind azt juttatták eszébe, hogy három
 32     2|               kedvességükkel kárpótolnák azt, amit a természet a rossz
 33     2|                  a kiszámíthatatlan sors azt akarta, hogy ebben a városban
 34     2|              vagyok már gyermek, s mégis azt hiszem, hogy a sorsnak különös
 35     2|                  a babonaságokban hinni. Azt hiszem, genfi kollégáink
 36     2|             láttam. Régen volt... Ma már azt hiszem, hogy sokat hibáztunk.~
 37     2|             ismételte Selmeczi. - Nekünk azt írták Genfbe, hogy már eljött
 38     2|            bosszúsan a tábornok. - Látja azt a magas csúcsot a város
 39     2|              összevonta a szemöldökét.~- Azt hiszem: senkit... Köszönöm,
 40     2|                nyitott ajtót.~A szolgája azt mondta, hogy reggeltől estig
 41     3| boldogtalanságban, ebben az órában mégis azt érezte, hogy szerencsétlenebb
 42     3|                  sírhantjai között, mert azt remélte, hogy jelenléte,
 43     3|                könyvnek, amelyből egykor azt olvasta, hogy az imádott
 44     3|          keresztjeit számolgatta, mintha azt adogatná össze, hol volt
 45     3|        eresztette a kezét. Magában talán azt gondolta, hogy új férfival
 46     3|                  összemérni kardját...~- Azt nem tehetem - felelt rövid
 47     3|                 sarkantyús lábával.~- Ön azt nem érti. Vannak magasabb
 48     3|               levegőbe döfött, s magában azt gondolta, hogy a tiszt szívét
 49     3|                  a régi házból, ahol már azt remélte, hogy idővel pókhálóvá
 50     3|                messzire van ide Váralja? Azt tetszett kérdezni? Nem mondhatnám.
 51     3|               volt, hogy akire ránézett, azt megverte a szemével. Ezért
 52     3|               Orbán gróffal beszélt, aki azt ígérte, hogy a tiszti kabát
 53     3|                törzstiszttől a penzióban azt követelnék, hogy értsen
 54     3|                  a parazsakat nézi. Hisz azt ígérte, hogy sohasem hágy
 55     3|                  láttam és megnyugodtam. Azt hiszem, ismét fogok aludni
 56     3|              kalendáriumot vette elő, és azt forgatta, tanulmányozta,
 57     3|                  végül földhöz csapta:~- Azt mondja, hogy tavasz-elő!...
 58     3|            utánamosolyogtak. Mintha csak azt mondták volna: "Ne haragudj,
 59     3|               úgy volt megterítve, amint azt a Nagy szakácskönyv előírja. (
 60     3|                és nagy családja volt. De azt is utálta. Ő nem tréfált
 61     3|                  boglyas akácfák szintén azt juttatják az ember eszébe,
 62     3|              előtt.~- Az első szerelmet, azt a szomorút! - mondta a banda
 63     3|                  a podolini erdőmestert. Azt hiszem, a legjobb táncos
 64     3|              mozdulattal a kisasszony. - Azt sem bánom, ha tegez, ha
 65     3|                 vele, még álmomban is... Azt hittem, hogy azért süt rám
 66     3|               Krisztinának.~- Ez a virág azt hitte, amit bűnös úton meggazdagodott
 67     3|                 volna önnek még mondani. Azt hiszem, megértettük egymást,
 68     3|               Krisztina, és sóhajtott.~- Azt akarom mondani, hogy vigyázzon
 69     4|                 el sem képzelhette, hogy azt férfiú a szíve felett viselje.~
 70     4|                    Verbénai sétái közben azt tapasztalta, hogy az utolsó
 71     4|   intelligenciájukkal. Ezek a nők tudták azt is, amit azelőtt csak a
 72     4|                 be a tükör előtt, de még azt hitte, hogy az emberek nem
 73     4|           kérdezgette, midőn az újságban azt olvasta, hogy egy női ruha
 74     4|                 vásároljon. És mindenütt azt felelték, hogy a háború
 75     4|              szemébe nevettek, csendesen azt kérdezte a hátát mutató
 76     4|                  nem ért ételek ízeivel. Azt mondták neki, hogy az az
 77     4|                 csukott fiákerekbe, mert azt hitte, hogy álruhájában
 78     4|                  jutott az ő újságírója. Azt mondják, az is verseket
 79     4|            inkább spriccer kellett, mert azt maguk mellé állíthatták
 80     4|                 ezt a tegnapi sört, mert azt voltaképpen egy környékbeli
 81     4|                kértem, sörre van kedvem. Azt a...~A hullaszállító kocsisok
 82     4|                csizmából" a sört, miután azt felhajtani amúgy sem tudja
 83     4|              senki előtt, és meglengette azt a levegőben. - Borsócskám! -
 84     4|              alatt így szólt:~- Nem kell azt hinnie, asszonyom, hogy
 85     4|            megkozmásodott is. Én ugyanis azt hiszem, hogy minden ételnek
 86     4|               illik előre figyelmeztetni azt a bizonyosat, aki a pofont
 87     4|                bajsza alatt. Mintha csak azt akarta volna mondani, hogy
 88     4|              hintett a pörköltzaftba, és azt villájára tűzdelte:~- Látom,
 89     4|        paradicsom is volt a lében, pedig azt nem mindenütt szokásos.
 90     4|                 idevaló vendégek között. Azt se lehetne rá mondani, hogy
 91     4|             felhasználta erre a célra.~- Azt mondják, hogy a mágnások
 92     4|             nyomorult ellenfeléhez, mert azt hitte, hogy annak a bizonyos
 93     4|            szívesen látta volna vendégül azt a nyomorultat, akit a Kaszinó
 94     4|              retkei nem csaltak. Valóban azt adták belülről is, amit
 95     4|                hangulatában puffantom le azt a szegény ördögöt, akkor
 96     4|                  különös fiatalemberhez, azt se bánta volna talán, ha
 97     4|                 éppen felhajtani készült azt, amikor váratlanul az ezredes
 98     4|                  amikor a halál csinálja azt.~A fiatalember, amint az
 99     4|            mintha nem bírná tovább látni azt a rémet, amely elébe állott.
100     4|                van is szó. A gazda éppen azt akarta parancsolni Jánosnak,
101     4|                   komor arccal intett:~- Azt a pohárkát majd én fizetem.~
102     4|                egyet roppantott, mielőtt azt férfias pénztárcájában elhelyezte
103     4|                 a kófic emberhez, miután azt látni vélte. Miután megállapította
104     4|                dolgunk nincs velük, mert azt a katonaság intézi el. Ha
105     4|                  is legyen vele dolgunk. Azt mondták, hogy párbajban
106     4|                  hogy befejezhette volna azt a nagy művet, amelyről régi
107     4|                 még bele sem fogott, bár azt híresztelte, hogy hajnalonkint
108     4|                vendégünk hagyta itt, aki azt ígérte, hogy a kávéházból
109     4|            fejéről a vadászkalapot, mert azt hitte, hogy dzsentriembernek
110     4|              jubileumukon...~- Meghiszem azt - felelt Olga.~- Vagy pedig
111     4|          fogantyúja volt, amelynél fogva azt csuklójára lehetett akasztani.
112     4|           Széplaki tovább is megtartotta azt az irányt, amely az Athenaeum-épületben
113     4|               mintha kísértetet látna.~- Azt hallottam, hogy a tekintetes
114     4|           korában sem tudja felejteni. - Azt olvasom az újságokban, hogy
115     4|               Degenfeld gróféknál lőnek, azt mind én dolgozom fel, mert
116     4|                 végre a szerkesztőségben azt mondotta valaki, hogy ha
117     4|            Széplakinak, mert kifogásolta azt, hogy Széplaki neve többször
118     4|                 a második párbajsegéd. - Azt mondják, hogy Széplaki Titusz
119     4|               állított botesernyőjét, és azt fitymálva megnézte:~- Egyetlen
120     4|               nincs igazam? A múltkor is azt a kövér szerkesztőt, aki
121     4|                akcentusával folytatta is azt a történetet, amelyet már
122     4|                míg itt kedélyesen csupán azt a tennivalót választotta
123     4|                 volt, és most öregségére azt mondta a hírlapírónak: -
124     4|                köszöntések elfogadásakor azt vette észre, hogy kalapban
125     4|          ezüstpénzt, nyilván azért, hogy azt el ne lophassák a megtermett
126     4|      borravalójából ügyesen elsanzírozta azt. Mágnás Elza a toalett felé
127     4|                 valamely rejtekzsebében: azt úgy eldugta még önmaga elől
128     4|                 még önmaga elől is, hogy azt majd csak halála után találja
129     4|              helyzetem odalent a sírban. Azt mondanák az emberek, mégse
130     4|              tisztaságáról meggyőződött.~Azt hiszem, hogy ez az a bizonyos
131     4|                pálinkarekedten felelt: - Azt hiszi? - Ez az érzésem -
132     4|             időben mondják: párté-cédula azt tartalmazta, hogy Széplaki
133     4|         nagydarab, vörös ember volt, aki azt tűzte ki életcélul, hogy
134     4|                  ajtó előtt.~A hírlapíró azt számolgatta magában, hogy
135     4|              korántsem unatkozott, amint azt talán hinné valaki. Köhögött.
136     4|               szeszélyből, mintha mindig azt akarná bebizonyítani, hogy
137     4|                csillagok.~A vándorkatona azt gondolta magában, hogy tán
138     5|         Asszonyom, nem mutatná meg nekem azt a medaillont közelebbről,