Part
1 1| beszélni szokás.~- Hagyj békét, katona - kiáltotta -, én szent
2 1| a szegény muskétásnak.~- Katona, én a halál vagyok. A fekete
3 1| e földön. Hagyj békében, katona. Meghalsz, ha megcsókolsz.
4 1| fejcsóválva a középkori katona.~Az a fődolog, hogy bennünket
5 1| a hallgató éjszakában. A katona minden eshetőségre elkészülve,
6 1| takács - vélekedett a zsoldos katona.~- Lehetséges... Ámbátor
7 1| Hát azt is megtalálták. A katona egy helyen elcsúszott a
8 1| alatti barlangba értek, és a katona tüzet csiholt, és meggyújtotta
9 1| lezuhanás elől. A zsoldos katona olyan ambícióval mászott
10 1| eleget inteni:~- Megállj, katona, ne siess úgy... Nem rabolni
11 1| ellátta a lányokat!~A zsoldos katona most már vérszemet kapott,
12 1| szenátor elképedve nézte a katona munkáját. A fejével úgy
13 1| sivalkodás hallatszott.~- No még, katona! - biztatta a szenátor.
14 1| dörrent most közbe a zsoldos katona, és félretolta Parka uramat
15 1| elvágni a lőcsei hóhér!~A katona megsimogatta az asszony
16 1| tőlem, én csak egy vándor katona vagyok. Ma ebben az országban
17 1| utolsó kísérletet tett:~- Katona, téged kerékbe törnek, ha
18 1| szenátor és a névtelen zsoldos katona. A leányasszonyok a kedvükben
19 1| következik.~A névtelen zsoldos katona az esztendős koplalás után
20 1| útmutatással. A zsoldos katona vérbe boruló szemmel, szinte
21 1| uram térdre vetette magát a katona előtt.~- Kegyelem, katona,
22 1| katona előtt.~- Kegyelem, katona, néked adom mind a három
23 1| mulatott a névtelen zsoldos katona a Giskra-várban.~Egy estén,
24 1| kamarájának kipusztításában. A katona éppen vacsorához készülődött,
25 1| kérdezte fenyegetőleg a katona.~Veronika elszántan előrelépett.~-
26 1| ennivalóval sem szolgálni.~A katona megcsördítette az ostort,
27 1| vállukból, de nem mozdultak. A katona végre megunta a dolgot,
28 1| leányasszonyok között.~A katona a földre köpött:~- Az ördögbe
29 1| előrelépett, és az öklével a katona arcába csapott. A zsoldos
30 1| módra elébe siklott, és a katona végigvágódott a földön.
31 1| éjszakába az ordító zsoldost. A katona hangját csakhamar elnyomta
32 1| A katona~(Bőrcsuha)~Balkáj György,
33 1| Bőrcsuha, középkori zsoldos katona volt, és egyszer késő ősszel
34 1| illatok sodródtak a zsoldos katona orra alá.~- Legfeljebb itt
35 1| figyelmesen nézett a zsoldos katona arcába. Aztán lassan-lassan
36 1| martaléka lett.~A zsoldos katona vállat vont:~- Ha ez igaz,
37 1| pokolra jutni.~A zsoldos katona úgy nevetett, hogy a könnyei
38 1| aggodalmasan mérte végig a zsoldos katona testi izomzatát. Nem, ezzel
39 1| hóhér Lőcsén.~A zsoldos katona felhajtott egy kupa bort,
40 1| fogadós megveregette a zsoldos katona vállát.~- Most is derék
41 1| cinpoharakat.~~A zsoldos katona arra ébredt, hogy világos
42 1| Düsseldorfban?~A zsoldos katona vállat vont. Megszokta,
43 1| Elégessem? - kérdezte a katona.~- Lefejezzed!~A tanácsterem
44 1| nyúlni - mondja a zsoldos katona. - Én véletlenül kerültem
45 1| kérdezte Schmidtné, és a katona szemébe nézett a tengerzöld
46 1| láttalak, mert én zsoldos katona voltam, és harminc év alatt
47 1| beszélgetünk.~Este, mikor a zsoldos katona visszajött, az asszony merően
48 1| karját a nyakára fonta.~- Te katona, én nem hiszek neked. Te
49 1| Bőrcsuha, a kalandos zsoldos katona kimeredő szemmel hallgatta
50 1| A rőt szakállú zsoldos katona a sarokban hevert félig
51 1| ködből, árnyból szőtt zsoldos katona, akit csaknem valamennyi
52 1| egy tucattal. Egy zsoldos katona volt az egyik, aki a harmincéves
53 1| Tagbaszakadt, vállas ember volt a katona; az arcán egy akkora sebforradás,
54 1| lehetett, de mikor a zsoldos katona a lábára húzta ezt a csizmát,
55 1| nélkül mulatott a zsoldos katona mókáin. Rengeteget kacagott,
56 1| imádságból és mondásból állott. A katona nem tudott latinul, annak
57 1| kezdtek, ímmel-ámmal ittak, a katona sokszor kibámult a förgeteges
58 1| huszár - felelt unottan a katona.~- Persze, valami szoknya
59 1| tallérokat csalogatván elő. De a katona nem is felelt erre. Megunta
60 1| volt a legnagyobb kártya.~A katona tallérokat vett elő, majd
61 1| vigyázz a kezedre - mondta a katona, és nagy figyelemmel fogott
62 1| lázsiást, amivel előzőleg a katona ajándékozta meg. Mert a
63 1| Lőcsei Jánost Petrus.~A katona elnevette magát.~- A lázsiás
64 1| levetette rongyos csuháját. A katona nyert, a barátnak már nem
65 1| már a játékból - mondta a katona, és vitézi öltözete fölé
66 1| feküdtek az asztalon. A katona unatkozva nyúlt utánuk.~-
67 1| vándoroltak át a baráthoz, majd a katona tollas fövege, csizmája
68 1| lyukas lázsiás maradt meg a katona birtokában, mert az a játék
69 1| kalapot is fejére tette, míg a katona pőrén húzódott a tűz mellé,
70 1| Neked pedig inged is van.~A katona csak a fogát csikorgatta,
71 1| sohasem horkolt. Addig csak a katona horkolt.~Másnap mondja a
72 1| S a kártyához nyúlt.~A katona pedig a lyukas lázsiással
73 1| vendégfogadóban egy öreg zsoldos katona és egy vén barát Landsknechtet
74 1| lábakon, amelyeket a zsoldos katona sem emészt el életében,
75 1| bográcstól, de a zsoldos katona elveszíti minden akaraterejét,
76 1| Penge vagyok, a hontalan katona. Pedig az atyám becsületes
77 1| csillapítja a fogadóst.~- A katona urak - mondta alázatosan -
78 1| az úton, és a két zsoldos katona tágra nyílt szemmel bámult
79 3| ércoszlop mögül előlépett egy katona. A ruházata, mint azon idők
80 3| közelgett egymáshoz a dáma és a katona. Boldogan, mosolyogva kezet
81 3| sötétítette sírkövek között. A katona sarkantyús lábával néha
82 3| sem lehetett arra, hogy a katona messziről látja... Csak
83 3| hallana. Talán mégis eljött a katona...~A boldogtalan Amadé állott
84 3| Engedje meg, hogy a halott katona helyére lépjek. Asszonyom,
85 3| tudott mindjárt felelni.~A katona erősen megragadta Hollólendvai
86 3| tűvé tette a várost a szőke katona után. Az asszony hízelkedve
87 3| mint egy becsületes, vén katona. Egy derék, öreg katona,
88 3| katona. Egy derék, öreg katona, amilyenek a Napóleon gránátosai
89 3| életben. Mondom, egy öreg katona, és semmi más. A világért
90 3| bánat helyezett el ott a katona emlékére.~Egy este, midőn
91 3| csendesen kivonta a kezét a katona kezéből, és bundáját összefogva,
92 3| országúton az udvarház előtt.~A katona a falról lekapott egy pisztolyt,
93 3| tülkölt, mintha a bánatos katona városba való megérkezését
94 3| alakú kéz világított. A katona kardjával néhányszor a szörnyetegre
95 3| templom körül elfutna a katona elől.~Bánáti megdöbbenve
96 3| mindig látni vélte a lázas katona.~- Nem adlak oda senkinek! -
97 3| szeretsz. Te szegény, ősz hajú katona.~Bánáti tehetetlenül feküdt.
98 3| levélhordó, szabadságos katona befejezték az aktust. Az
99 3| úr - aki egész életében katona szeretett volna lenni -
100 3| nevében - felelt az öreg katona.~A kastély egyik tornyát
101 4| felfortyant:~- Volt maga katona? Így tanítják manapság a
102 4| aki sebesülésébe bátor katona módjára meghalt. Titusz
103 4| fütykösével, bikamozgásával. A katona szerencsésen fejbe vert
104 4| Aztán ledőlt a földre a katona, két kezét feje alá tette,
105 4| messze országokban járt a katona) sokszor elgondolta, hogy
106 4| Gondolkozott, tűnődött a katona, csendesen, hosszasan, lehunyt
107 4| javasolt a városi doktor.~A katona naphosszat az ajtónál állt,
108 4| Itt volt Harras Rudolf katona és jegyese Andimandi". Darab
109 5| arckép. Fiatal, mosolygó katona arcképe...~- Az apám képe.
110 5| arcképe...~- Az apám képe. Katona korából való képe - mondja
|