Part
1 2| muszka játék járta, de Pogány ezredes csak akkor dobott képessége
2 2| körülmények között a havasi ezredes legszebb fogásai kárba vesztek
3 2| borbély kebelbarátja, az ezredes a márványasztalra borulva
4 2| délután kopogtatott Pogány ezredes lakásán, amely a város végén
5 2| kényszeríteni akarta az ezredes.~- Uram, ön és honfitársai
6 2| tagjai tanításával megbíztam. Ezredes úr a helybeli magyarok vezetője.
7 2| történt? - kérdezte ijedten az ezredes.~- Visszaélés egy svájci
8 2| eltávozott.~Estefelé az ezredes a magyarok kávéházának vette
9 2| kezére támasztotta fejét.~Az ezredes megállott a háta mögött,
10 2| volt az Alpesek között. Az ezredes megismerte a képet. Az órásné
11 2| felelt hetykén Pogány ezredes.~A miniatűr üveglapja eltörött
12 2| borult szemmel fordult az ezredes felé.~- Ezért meghalsz! -
13 2| reggelig állott. Pogány ezredes elveszítvén a pénzét, már
14 2| egykori branyiszkói hős?~Az ezredes fásultan ült helyén.~- Gyáva,
15 2| ismételte Pásmáti.~Az ezredes talpra állott. Hohó, hisz
16 2| párbajozni induló felekkel.~Az ezredes fekete tokban kihozta a
17 2| pisztolyát. Sokáig célzott, az ezredes nyitott szemmel állott tízlépésnyi
18 2| csütörtököt mondott.~Az ezredes "kapásból" sütötte el a
19 2| magyarok. Néhány nap múlva az ezredes fáraóbankot adott a kávéházban,
20 3| kicsi és kacér özvegy még ezredes korában mindenáron a nyakába
21 3| voltak feltalálhatók. Az ezredes el volt ámulva, és csaknem
22 3| fájdalmakat okozott neki. Az ezredes úgy feküdt ágyában, mint
23 3| felolvasta urának. Az akkori ezredes megtörten figyelt, és csak
24 3| már csak így ebédelt az ezredes, amikor az a bizonyos kicsi
25 3| a megfelelő helyeken. Az ezredes azon az éjszakán mélyen
26 3| felrakta a borogatásokat, az ezredes nem mulasztotta el megjegyezni:~-
27 3| és másnapra teljesült az ezredes óhajtása: már egy foglyocskával
28 3| napról napra a gyógyítás. Az ezredes ott tartott, hogy a Nagy
29 3| özvegyasszony itt van a nyakán. Az ezredes lovagias ember volt. Nem
30 3| megtiltotta neki az akkori ezredes után menni, miután eljárása
31 3| foglaltatnak. Elolvasta-e az ezredes a leveleket? Nem lehet tudni.
32 3| tudom a kötelességemet, ezredes úr. A kastéllyal ezennel
33 3| nézegette. Már elbúcsúzott az ezredes, a tót szobalányok vörösre
34 4| eljönni a hely színéről. Az ezredes vállat vont. Jó, hát majd
35 4| löttyenthet égő gyomrába.~Az ezredes, aki legfeljebb annyit szokott
36 4| morfondírozott magában az ezredes.~Civilben volt, bő esőköpönyeg
37 4| hentesné apró orra előtt, és az ezredes a tepertős tálra mutatott.~-
38 4| fél kilóval - mondja az ezredes.~- Az sok lesz, uram - szólalt
39 4| intelligens hangon, hogy az ezredes meghökkent. - Ebből a tepertőből
40 4| árát - felelte mogorván az ezredes, aki nem szerette maga körül
41 4| Ismerem - felelt elpirulva az ezredes, most nem mondott igazat.
42 4| belsejében elhelyezze azokat. Az ezredes maga sem tudta, miért engedelmeskedik
43 4| újabb vevőket várna.~Az ezredes vadászkalapjához emelte
44 4| természetszerűleg következik. Az ezredes, a Kaszinó tagjai valóban
45 4| hívnak, fiam? - kérdezte az ezredes atyai hangon.~- Jánosnak
46 4| talán nem is értette meg az ezredes szavait, mert voltaképpen
47 4| ezredesnek.~De talán az ezredes nem is várt feleletet, mert
48 4| korsó sört - felelte az ezredes, pedig a szívbillentyűi
49 4| visszakiáltozva az ezredeshez.~Az ezredes felfortyant:~- Volt maga
50 4| más alkalmi vendégek az ezredes asztala felé pillongtanak,
51 4| majd gondjaikba veszik.~Az ezredes pedig ezalatt a tíz ujjával
52 4| élet - gondolta magában az ezredes, és eszébe jutottak a mindenféle
53 4| ellenállni nem tudtak.~Az ezredes evés közben megemelte a
54 4| neki! - gondolta magában az ezredes, behunyt szemmel hajtott
55 4| Ilyenféléket gondolt magában az ezredes, miközben a keserű sörét
56 4| megpillantotta feleségét.~Az ezredes szemügyre vette a korcsmárosnét.~
57 4| gondolatok kíséretében. Az ezredes a következőket gondolta
58 4| babonás ember lett volna az ezredes, még tán valami különös
59 4| korcsmárosné, amikor az ezredes körülbelül tizedszer is
60 4| tizedszer is köszönt. Az ezredes, mintha álmában beszélne,
61 4| környéken elintézem.~És az ezredes ekkor valamely irányba mutatott,
62 4| posztópapucsaiban. De az ezredes felélénkült:~- Ez a dolog,
63 4| asszonyra tartozik - mond az ezredes hirtelen elhatározással. -
64 4| látja többé az életben. Az ezredes nagy delíciával nézegette
65 4| szerették az ételben. Az ezredes, miután kiválasztott egy
66 4| gazda nagyon erős ember.~Az ezredes mosolygott a bajsza alatt.
67 4| kocsisok? - tudakozódott az ezredes.~A csaposlegény jóformán
68 4| akinek merre van dolga.~Az ezredes csaknem megpukkadt nevettében.
69 4| a napon elképzeltek. Az ezredes gyomra, amelynek éppen olyan
70 4| amelyek befolyásolták még az ezredes szigorú gondolkozását is.
71 4| olyan ételeket, amelyeket az ezredes sohasem vehetett volna tudomásul,
72 4| részeit szeretik, de az ezredes mindenben hasonlatos akart
73 4| mondható - magyarázott az ezredes a csaposlegénynek, akit
74 4| jutni. Igazam van, János?~Az ezredes szavaitól talán más, jelentékenyebb
75 4| zavarba jöhetett volna. Az ezredes vagdalta, majd csontjairól
76 4| neki pénze ennivalóra. Az ezredes jó ember volt, és szívesen
77 4| valóban jól át volt sülve, az ezredes evés közben valamiféle ígéretet
78 4| megmondani a napot - mondta az ezredes, amikor a keze ügyébe került
79 4| legbecsületesebb gyümölcs is. Az ezredes retkei nem csaltak. Valóban
80 4| ígértek. Egészséget.~Az ezredes ropogtatott - retket, szegények
81 4| szeretem - szólalt meg az ezredes a retekevés ceremóniái közepette,
82 4| hirtelen nyugtalankodva az ezredes, mintha szalámiszagot érzett
83 4| csaposlegény immár teljesen az ezredes szolgálatában állott, mert
84 4| zsebéből. Így jutott el az ezredes különös étvágyában a liptói
85 4| is - gondolta magában az ezredes, akinek figyelmét nyomban
86 4| szilvaszeszt kell innia.~Az ezredes, bár második "fröccsét"
87 4| még mindig nem törődött az ezredes kötekedésével, amint az
88 4| azt, amikor váratlanul az ezredes gunyoros, lenéző, dölyfös
89 4| szembe a tekintete. Bár az ezredes bizonyára nem akarta: igen
90 4| laktanyáig is amikor az ezredes, a másik idegen, most csendes,
91 4| pohárkát majd én fizetem.~Az ezredes szavai, bár azok meglehetős
92 4| mondta hüvelykujjával az ezredes felé bökve. És tovább folyt
93 4| napokon több a boncolás.~Az ezredes most nagyon elcsendesedve
94 4| párbajt kell vívnia. Hiszen az ezredes sohase látta az újságírót,
95 4| fizetés nélkül megszökik!~Az ezredes csak bólongatott a legénynek,
96 4| laktanya.) Tudniillik az ezredes egészen feleslegesnek tartotta,
97 4| is - szólalt meg most az ezredes, szinte akarata ellenére,
98 4| aki nyomon követhetné egy ezredes gondolatait, de lassan észbe
99 4| ismeretlen fiatalúr elejtett. Az ezredes rövid szagolás után szilárd
100 4| most már mehetünk - mond az ezredes, miután titokban krákogott
101 4| szoknyazsebéből adogatná elő. Az ezredes, hálából, hogy asszonnyal
102 4| felelt türelmetlenül az ezredes, mert gyanakodni kezdett,
103 4| pálinkáspoharat, mert az ezredes megpillantotta, és felismerte,
104 4| megpillantotta, és felismerte, az ezredes feltette magáról, hogy őt
105 4| gyújtotta meg kis bunkóját az ezredes, miután az aranypiros papírszalagot
106 4| sem lehet szó - mondta az ezredes, kis, bunkós szivarja rágyújtása
107 4| első füstgomoly, amelyet az ezredes szétfújt maga körül, mintha
108 4| ezt hiába tenné, mert az ezredes barátai, a katonatisztek
109 4| szívesebben állott volna már az ezredes pisztolya előtt, mint Munk
110 4| ha ugyan meg nem halt. Az ezredes golyója nem találta el őt.
|